Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

XXXIII. évfolyam, 306. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. december 28., kedd SZABADSÁGOT CARRILLÓNAK! Tüntetések Spanyolországban Spanyolország több városában vasárnap tovább folyta­tódtak a tüntetések a letartóz tatott kommunista vezetők sza­badon bocsátásáért, az általános amnesztia meghirdetéséért és a száműzöttek hazatérésének engedélyezéséért. Az egyik legnagyobb baszk városban, San Sebastianban, a több mint 4 ezer tüntető ellen kivezényelt rendőrség gu- mlgolyókat és könnygázgránátokat vetett be. Hasonló tilta­kozó megmozdulás volt Barcelonában is. A tüntetők az ál­talános amnesztián kívül autonómiát követeltek Katalónia számára. A Spanyol Kommunista Párthoz közelálló források Mad­ridban közölték: a hét folyamán várhatóan több európai or­szágból érkeznek delegációk és az emberi jogok érvényre juttatásáért küzdő bizottságok a spanyol fővárosba, hogy nyomást gyakoroljanak a spanyol kormányra Santiago Car- rillónak, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárának és a többi letartóztatott kommunista vezetőnek szabadon bocsátá­sa érdekében. Spanyolországban szinte állandósultak a tüntetések, amelyek résztvevői Santiago Carrillának, a Spanyol Kom­munista Párt főtitkárának és letartóztatott társainak sza­badon bocsátását követelik. A követelésre Adolfo Suarez madridi kabinetje — szokás szerint — egyszerre több hú­ron játszva válaszol. A leg­erősebben hallható húr azon­ban feltétlenül és változatla­nul — az erőszaké. Mert végül is bármi történjék a színfalak előtt vagy mögött, a lényeg mégis csak az, hogy Santiago Carrillo és társai börtönben vannak; hogy ille­tékes szervek hivatalosan be­jelentették: Carrillót még óvadék ellenében sem bo­csátják a tárgyalásig szaba­don; hogy a tüntetőkre könnygáz és golyó zúdul. Igaz, nem ólom-, hanem gu­migolyó. De Adolfo Suarez aligha gondolhat komolyan egy olyan politikai kibonta­kozásra, amelyet csak a sza­badságjogokat követelő tün­tetőkre kilőtt golyók anyaga különböztet meg a Franco- féle rossz emlékű évtizedek­től. A népszavazáson az igent mondó többség nem erre a különbségre adta le voksát. Sőt: azok a nyugat-európai körök, amelyek a polgári kö­rülmények visszaállítását, te­hát egyfajta „szalonképesség” megteremtését szabják Spa­nyolország „európaizálásá- nak” feltételéül, ugyancsak azt szeretnék, ha Madridból kevesebb rendőri hir érkezne. Mindez érthetővé teszi, hogy a könnygáz és gumigo­lyó nem Suarez egyetlen vá­lasza a követelésekre. A negyvenhárom éves kor­mányfő tárgyalt az elismert ellenzék vezetőivel, sőt azt is megígérte, hogy „az ünne­pek után” kommunista poli­tikusokkal is tárgyak Talán még az az intézkedés sem független a kommunisták be­börtönzésétől, hogy a király — persze a kabinet javasla­tára — számos francoista rendőrségi vezetőt mozdított el állásából. Legalábbis nem teljesen lehetetlen, hogy a Carrillo-ügy afféle „ellensúly” akar lenni a francoista főtisz­tek elmozdításával szemben Adolfo Suarez furcsa politi­kai patikamérlegén. Ez azonban mitsem módo­sít azon, ami a világ szinte minden táján — az Ibériai­félszigeten is — több ízben bebizonyosodott: hogy kom­munisták üldözésével nem lehet demokráciát teremteni. Polgári demokráciát sem. Hz MSZMP Központi Bizottságának távirata A SPANYOL KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, MADRID Kedves elvtársak! A magyar kommunisták megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a spanyol rendőri szervek letartóztatták a Spanyol Kom­munista Párt több vezetőjét, közöttük a párt főtitkárát, San­tiago Carrillo elvtársat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez úton fejezi ki a magyar kommunisták internacionalista szoli­daritását a letartóztatott elvtársakkal. Támogatjuk a spanyol kommunista párt harcát Santiago Carrillo elvtárs és a többi kommunista vezető szabadon bo­csátásáért, testvérpártunknak, a spanyol demokratikus erők­nek azt a küzdelmét, amelyet a szabadságjogok biztosításáért az ország demokratikus átalakulásáért folytatnak. Elvtársi üdvözlettel MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Nyilatkozat az új kormány külpolitikájáról James Carter az amerikai—szovjet kapcsolatokrúl James Carter, az Egyesült Államok január 20-án hiva­talba lépő új elnöke hétfőn a Georgia állambeli St. Si- mans-sziget tengerparti üdü­lőhelyén háromnapos ta­nácskozást kezd nemrég ki­nevezett kormánya tagjaival és vezető tanácsadóival. Hír szerint a megbeszélés közép­pontjában gazdasági kérdé­sek lesznek. Carter elsőként Walter Mondale megválasz­tott alelnökkel találkozik. Carter, akit látványos vá­lasztási győzelme alapján a Time Magazin „az 1976-os év emberének” nevezett, inter­jút adott a képes hetilapnak. Az Egyesült Államok új el­nöke az interjúban külpoliti­kai elképzeléseit vázolta. Az amerikai—szovjet kap­csolatok vonatkozásában Car­ter hangoztatta, hogy ha szükséges, találkozik Leonyid Brezsnyewel, az októberben lejáró ideiglenes vlagyivosz- toki megállapodás új szerző­déssel történő felváltása ér­dekében. Carter szerint erre a találkozóra valószínűleg szeptember előtt sor kerül. Ezzel összefüggésben kijelen­tette, hogy „szeretne megál­lapodásra jutni a nukleáris fegyverek teljes számának kölcsönös csökkentésében”. Carter hozzátette: reméli, hogy a csúcstalálkozón „meg­vethetik az alapjait a nukle­áris fegyverek radikális csök­kentésének”. Egyéb külpolitikai kérdése­ket érintve Carter kijelentet­te, hogy a kommunistáknak a francia és olasz kormány­ban való részvétele „mélysé­gesen aggasztaná” az Egye­sült Államokat és az ezzel kapcsolatos amerikai maga­tartás „a kommunista rész­vétel fokától” függ majd. A Közel-Kelet vonatkozá­sában azt mondotta, hogy először találkozni akar Izra­el, Egyiptom és Szíria veze­tőivel, mielőtt bármilyen döntést hozna a genfi érte­kezlet összehívásában ját­szandó amerikai szerepről. A Dél-Afrikával kapcsolatos amerikai politikának szerinte végső célja az „egy ember, egy szavazat” elérése, „köl­csönösen tiszteletben tartva a társadalom többségi és ki­sebbségi elemeit”. Carter hozzátette: szeretné, ha Nagy- Britannia vezető szerepet ját­szana a fekete többségi ura­lom kialakításában Rhodesi­ában. A könnyűipar 1977. évi tervei Keserű Jánosné nyilatkozata Keserű Jánosné minisz­ter a könnyűipar 1976. évi eredményeiről és további terveiről nyilatkozott az MTI munkatársának. — A tervidőszak első évének mérlegét megvonva elöljáróban meg kell je­gyeznem: már az ágazati és a vállalati középtávú tervek el­készítésének idején világosan láttuk, hogy több újszerű, az eddiginél nehezebb feladat vár ránk. Ezt figyelembe véve az 1976. évi eredmé­nyeket a körülményekhez képest megfelelőnek te­kintjük. Az élő munka ter­melékenysége 5 százalékkal növekedett; ez tette lehetővé, hogy az ágazat termelése, bár a tervezettnél kisebb mértékben, de mégis 3-3,5 százalékkal nőtt. — 1976-ban a könnyűipar összességében mintegy 110 milliárd forint értékű termé­ket állított elő, s a hazai la­kosság ellátása mellett a ru­bel elszámolású szállítások értéke több mint 12 milliárd forintot, a dollár elszámolá. suaké pedig 10,6 milliárd forintot tesznek ki. — A vállalatok öt évre szó. ló tervezezőmunkáját érté­kelve megállapítható, hogy a termelésértékesítés növe­kedése, struktúrájának terv­be vett változása megfelel a népgazdasági céloknak. Az 1977. évi ágazati program is jól szolgálja az ország gaz­dálkodásának hatékonyabbá tételét. 1977. évi tervünk a termelés 4 százalékos növe­kedését irányozza elő. Az in­tenzív és a szelektív fejlesz­tési politika együttes érvé­nyesítésével az átlagosnál gyorsabb fejlődésre számi, tunk a papír- és a nyomda-, valamint a kötszövő- és a cipőiparban. Viszont valószí­nűleg lassúbb lesz a fejlődés a pamut- és a selyemipar­ban. — Mivel a lakosság jövedel­me az ideinél valamivel gyor- sabbban gyarapszik, az­zal számolunk, hogy a könnyűipari termékek, s ezen belül a divatot gyorsabban követő cikkek iránti kereslet élénkülni fog. Terveinket egyeztetve a bel­kereskedelmi minisztérium­mal, felszínre került né­hány termék mennyiségi, il­letőleg választékhiánya. El­sősorban kabátokra, férfi- és fiúingekre. tréningruhákra, kötött kesztyűkre, cipőkre és egyes szőnyegtípusokra gon­dolok. Felkértük a vállalato­kat, szövetkezeteket, hogy újból tekintsék át termelési, értékesítési lehetőségeiket, s a helyzet alakulását a jövő év elején a belkereskedelem­mel együtt ismét megvizsgál­juk. A bútorellátásban a ke­resethez igazodva növelni kell a szekrényelemek, szek­rényfalak és az egyedi kis­bútorok, pl. könyvállványok gyártását. A bútoriparban nagy feladat vár a gyárt­mányfejlesztőkre, akiktől a szériatermékek egyhangúsá­gának feloldását várjuk. — Feladataink tovább nő­nek az exportszállítások te­rén is. Több mint 5 száza­lékkal kell növelnünk a szo­cialista országokba irányuló kivitelt, ezen belül a ruhá­zati termékekét 10—11 szá­zalékkal. A nem rubel vi­szonylaté exportot 20—25 százalékkal akarjuk növelni. Ezt nemcsak több áruval, hanem főként a struktúra­javulásból származó maga­sabb árbevétellel kívánjuk elérni. Az export ily mérté­kű fokozása megköveteli a jobb piaci munkát, de azt is, hogy a hagyományosan ex­portáló állami vállalatok és szövetkezetek köre újabbak­kal szélesedjen. Ugyanakkor jobban fel kell használni a versenyképesség javítására a Magyar Nemzeti Bank devi­zahiteleit. A könnyűipari ja­vaslatok közül eddig mint­egy 2 milliárd forint értékűt fogadtak el. Ennél többre is lenne azonban lehetőség, ezért újabb kezdeményezé­sekre ösztönözzük azokat a vállalatokat, ahol a haté­kony export ilyen formában kiegészülő beruházással is előmozdítható. — A tervek megvalósítása a korábbiaknál is feszítet­tebb munkát kíván a válla­lati kollektíváktól. Legna­gyobb gondunk a kellő lét­számú, megfelelő szakisme­rettel rendelkező munkás­gárda biztosítása. A gazdál­kodó egységek középtávú ter­veikben arra számítottak, hogy 4—5 ezerrel növelhetik a létszámot, a minisztérium számításai azonban 19—20 ezres csökkenést prognoszti­zálnak. Az 1976. évi tapaszta­latok szerint, valószínűleg az utóbbi következik be, még­pedig nem 1980-ra, hanem már hamarabb. Tehát nem­csak a vállalatok, hanem mi is túl optimistáknak bizo­nyultunk számításainkban. — Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott arra, hogy 1977 júliusától kapjanak na­gyobb anyagi elismerést a. második és a harmadik mű­szakban dolgozók. Ez a köny- nyűipart különösen érinti. Néhány területen, köztük a ruházati iparban ily módon — a műszakpótlékok és az 1977-ben sorra kerülő bér­emelések együttes eredmé­nyeként csökkenthetjük a bér- és személyi jövedelem színvonal eddigi elmaradását. A bérügyi intézkedések azonban csak akkor járnak kellő hatékonysággal, ha pá­rosulnak a jobb vállalati munkaerő-gazdálkodással, a színvonalasabb munkaszerve­zéssel, a differenciáltabb, az eredményesebb munkát job­ban ösztönző bérezéssel, s egyidejűleg a dolgozók szo­ciális és munkakörülményei­nek javításával is. — A vállalatok erre a_ terv­időszakra termelési-műszaki fejlesztési programjukhoz szorosan kapcsolódó munka­erő-gazdálkodási, képzési, szociális ellátási terveket is készítettek, intézkedéseiket a kollektív szerződésekben is rögzítették, öt év alatt meg­közelítően 3—3,5 milliárd fo­rintot szánnak a munka- és szociális körülmények fej­lesztésére. Az ígéretes tervek maradéktalan megvalósulása azonban a hatékonyabb vál­lalati gazdálkodás függvénye, ideértve a gazdasági munka minden összetevőjét. így pél­dául azt, hogy a vállalatok­nak, szövetkezeteknek meny­nyire sikerül a bel- és kül­földi kereslettel összhangban lévő árukínálatot javítaniuk, s a termékek minőségét; s ál­talában mennyire sikerül megvalósítani a vállalati eredményterveket — fejezte be nyilatkozatát a könnyű­ipari miniszter. REKORD A VULKÁNBAN Radiátorból 440 ezer négyzetméter Rekorderedménnyel zárja az évet az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregysége. A gyár alapítása óta az idén érte el fő termékéből, a ra­diátorból a legnagyobb ter­melést, 440 ezer négyzetmé­tert. Vasontvénytermelése 22 ezer tonna, ami 23,7 százalék­kal több, mint a múlt eszten­dőben. Az év első kilenc hó­napjában a Vulkán teljesíté­se 6 tized százalékkal halad­ta meg a tervezettet. A jó termelési eredmények éreztetik hatásukat a gyár­egység nyereségében. Az ere­deti 22 millió forintos nye­reségtervüket év közben 26 millióra módosították, de még így is várhatóan 36 mil­liót érnek el. (Meg kell je­gyeznünk, hogy termelési adókedvezményt kapott a gyáregység.) Ehhez a nagy összegű nyereséghez jelentő­sen hozzájárult a disaöntöde munkája. Egy év alatt több, mint 300 százalékkal növelte termelését. Az itt előállított egy kilogramm öntvény ön­költségét 4 forint 10 fillérrel csökkentették. A termelésfel­futást a tavalyival azonos létszámmal érték el. Növel­ték a korábbi évek kisebb mértékű exportját, ez évben 10 millió forintos értékben szállítottak mászóvasat az NSZK-ba. Az idén megkezdett mű­szaki fejlesztések elsősorban a következő évben kamatoz­nak. Elkészült az új radiá­torszerelő és megmunkáló csarnok, amely betelepítését Csapolás a disaöntödében. A kupolónál Rubóczky Balázs dolgozik. (Gaál Béla felvétele) 1977-ben fejezik be. A Vul­kán legfontosabb beruházása a jövő év decemberében ké­szül el, a 750 személyes fe­kete-fehér öltöző és mosdó. Ezzel a szociális beruházás­sal régi gondja oldódik meg a gyáregységnek. Tovább korszerűsítik a magkészítés gyártását. Házi­lag szerkesztettek egy mag-, készítő automatát, aminek si­keres üzemelése megalapoz­hatja a következő évi nyere­ségüket. Tárgyalásokat foly­tatnak az öntöde saját erő­ből történő korszerűsítésére is. Négy új termék gyártását kezdték meg az idén és ked­vező kísérleteket folytattak a disamatic technológiával kisebb méretű radiátorok gyártására. Ezért jövőre pro­filbővítést nem terveznek, a meglévő 25-30 féle termékük gazdaságos termelésén fára­doznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom