Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1976. december 25. Jön a „füleshál" — Új típusok Debrecenből Gyárban készül a lakás Évente háromezer lakás készül a debreceni házgyárban. Képünkön: a homlokzatkészítő gyártósor. (Elek Emil felvétele) nagyobb (78 négyzetméteres 3+1 fél szobás, étkezőkony- hás) lakás is. A tájékoztatóból az is kiderült, hogy nemcsak a legkisebb és legnagyobb, hanem valamennyi új típusú lakásnál a főzőkonyha helyett a nagyobb étkezőkonyhát tervezték, ami régi jogos igényt elégít ki. Szintén a lakók javaslata alapján változtatták meg az eddigi 30 százalékos erkélyes — 70 százalék erkély nélküli arányt. Ezentúl minden lakás erkélyes lesz, és megtalálták annak lehetőségét is, hogy ezek minden esetben a nappali szobához csatlakozzanak. Színes elemek A városkép szempontjából érdekes, hogy ismét megjelenik egy újabb módosított típus, a „fülesház”, amely az épületek megjelenésre új kapcsolatát teszi lehetővé, megbontva egyhangú sík felületeket. Próbálkoznak az épületek egy részének színezésével is. Ebben azonban még kevés a tapasztalat (a debreceni Űjkert néhány házának egyes paneljeit színezték gyárilag), ezért óvatosak. Egyelőre egy-egy sárga vagy piros elemet iktatnak be — folthatásként. Néhány újdonság a közművekben : az új házgyári lakásokba nem terveznek gázt, villanytűzhelyt szerelnek. A villanyvezetékeket nem ragasztják a falba, mint eddig, hanem a panel közepén kiképzett csőbe húzzák a vezetékeket — tehát nem lehet majd véletlenül szeget verni a villanyvezetékbe. 10 centiméterrel nagyobb kádakat szerelnek, ízlésesebb mosdót helyeznek el a változatlanul egy darabban készült fürdőszobában, amelyeket ezentúl szintenként elszigetelnek egymástól — hang,' szag, bogár nem jár majd szabadon egyik lakásból a másikba. Módosítanak a fűtésszabályozási rendszeren, egyebek között a lakásokban nem lehet majd lezárni a radiátorokat. Iskola, óvoda — gyorsabban Növelik a házgyárban végzett műveletek arányát: villanyszerelési munkákat is végeznek, egy darabból készülnek majd a liftaknák, lakkozott ajtókat, ablakokat szállítanak a helyszínre. Végül még egy újdonságra rekonstrukcióval együtt kifejlesztették a „Hajdúváz” technológiát, amelynek alkalmazásával az iskolák, óvodák, bölcsődék építési gyorsasága megközelíti a házgyári építkezés gyorsaságát, tehát ezek a létesítmények a lakótelepekkel egy- időben készülhetnek el. Levelek Nagyfáról „Apu! Hazavárunk!" NÉHÁNY CSALAD ÜNNEPI ASZTALANAL ÜRESEN MARAD EGY-EGY SZÉK, MERT AKI RAJTA SZOKOTT ÜLNI, MOST TÁVOL VAN. NAGYFAN, INTÉZETBEN, HOGY AZ ALKOHOL MIATT ELRONTOTT KARÁCSONYOK A JÖVŐBEN NÁLUK IS BÉKÉSEK LEHESSENEK. Tizenháromezren dicsérhetik, vagy bírálhatják Nyíregyházán a debreceni házgyár termékeit — körülbelül ennyien laknak ugyanis az 1971—76 között a szabolcsi megyeszékhelyre szállított 3200 házgyári lakásban. Nyíregyháza az indulástól kezdve megrendelője a debreceni házgyárnak, amely azóta egyik alakítója megyeszékhelyünk városképének. A hamarosan befejeződő jó- savárosi építkezések éppen a házgyárhoz kapcsolódva jelentették a városépítés egyik új szakaszát. Gőzben érik a beton A házgyár szovjet technológia alapján működik. Az öt gyártósoron milliméterre és percre ütemezett munka zajlik — külön készülnek a homlokzatok, a födémpanelek, belső falak, fürdőszobák. Sablonokba ömlik a beton, vibrátorral tömörítik, süllyesztett gőzölőkádakban 60-80 fokon nyomás alatt érlelik, majd pihentetik az elemeket. Egy-egy panel készítésére a technológia 8,5 órát ír elő. Naponta az időjárásitól függetlenül 12-13 lakás hagyja el a gyártósorokat, s kerül a tárolókba, ahonnan a mi útjainkról is ismert speciális szállítókocsikon viszik a lakótelepi építkezésekre. A mostani hat alaptípus már csaknem a múltunkat jelzi, mert javában tart a rekonstrukció, a termékváltás előkészítése — mondja dr. Nemes Géza, ipari főmérnök. — Változik a technológia, kedvezőbbek lesznek a házgyárban a munka- körülmények, újabb típusú, szebb és jobb, olcsóbb házgyári lakásokat fogunk készíteni. A nagy munka előkészítése 1974 óta tart. Tervezők, építők, házgyáriak együttes csoportja készítette az új házgyári lakások terveit, amelyek alapján 1977-ben kezdődik a gyártás. A több lépcsőben megvalósuló átállás után pedig már csak ezek készülnek. — Mit ígérnek az új tervek, amelyekkel várhatóan Nyíregyházán is nemsokára megismerkedhetünk — kérdeztük Egri Bélától, a házgyár vezetőjétől. Nagyobb lakások — Sok változást, többségében olyat, amelyek a házgyári lakások lakóinak kényelmét szolgálják, ugyanakkor a változatosabb városképet is előnyösebben befolyásolják — mondta. — Elsőként említem az alapterületeket, amelyek minden lakásunknál nőnek: a korábbi 35—69 négyzetméteres lakásméretekkel szemben- 40— 78 négyzetmétereseket készítünk. Ezután is hat alaptípus lesz: kettő ötszintes, egy tizenegy szintes „sovány” (ezekben három-három lakás nyílik egy lépcsőházból egy emeleten) és három tizenegy szintes „kövér” ház, itt nyolc lakás lesz egy szinten. A panelekből egyedi tervek alapján tizenöt szintes épület is emelhető. Az ötszintes lakásokban nem lesz lift, ezzel szemben a „kövér” házakba lépcsőházanként kettőt építenek, közülük az egyik olyan, amely bútorszállításra is alkalmas lehet. — A lakások többsége alaprajzilag nagyon jól sikerült — folytatja Egri Béla. Ezek közül is az egyik legjobb a 40 négyzetméteres másfélszobás, amelyik jobb a korábbi kétszobásoknál is. Szintén jó megoldású a legMindig akadt valaki... Szép családi ház, mellette nyári konyha T. község egyik utcájának közepén. Idős ember nyit ajtót, s míg beszélgetünk, tovább készíti ebédjét. Mióta ■ a felesége meghalt, egyedül maradt, gyermekei már korábban szétszéledtek az ország minden részén. — Hazavárom őket karácsonyra, csak egy fiamra nem számíthatok. Nagyon megkeserítette az életemet míg itthon volt, remélem, most rendes embert csinálnak belőle. Jövő karácsonyra már talán ő is itt ülhet közöttünk. Az idős ember beszédéből egy szomorú történet tárul élénk. Fiának — aki már családos, gyermeke van — 32 év munka után tette tönkre életét az ital. Felesége elhagyta, munkahelyéről eljött, részegen botorkált haza éjjelenként. Ha kijózanodott, családoknál keresett munkát, ha pénzt kapott, elitta. A kocsmában is mindig akadt valaki, aki fizetett neki, egyik, mert megsajnálta, a másik meg, hogy csúfságot űzzön belőle. Ha józan volt, szégyellte magát, ha részeg volt, nem lehetett bírni vele. Aztán egyszer egy józan pillanatában elment a tanácshoz: segítsenek, mert egyedül nem talál kivezető utat. Az apa is kérte: vigyék el valahová, ne legyen a falu szégyene. A férfi azóta Nagyfán, munkaterápiás intézetben él, dolgozik. Felesége — ha meggyógyul — talán visszamegy hozzá, munkahelyén is számítanak rá, testvérei, s idős édesapja is emelt fővel járhat az utcán. Első karácsony a munkáslakásokban V ilágítótoronyként ma- gaslik a környék apró házai fölé az épület — kilenc emeletéről nemcsak a nyüzsgő piactér, a forgalmas Rákóczi utca, hanem Nyíregyháza távoli részei is láthatók. A szép erkélyeken a legtöbb helyen fenyőfák zöldelltek ott jártunkkor — karácsony előtt. Harminchat lakás — harminchat munkáscsalád. Ebbe a lépcsőházba költöztek be elsőnek ez év júniusában. Fél éve, hogy itt laknak — de éveket pótolt már ez az idő is. Albérlet, albérlet, albérlet — hangzott mindenütt a válasz, amikor megkérdeztük, honnan költöztek ide. Molnár Béláék az elmúlt három karácsonyt a szülőknél töltötték, Nyíregyházán vagy Bújon. A kétéves Bé- luska büszkén lábatlankodik a kis szobában, birodalmában. Felszabadult mosoly a fiatalasszony arcán: „Most már aztán nem megyünk sehová! Itthon töltjük az ünnepet!” Vékonyka hang válaszol örömére: kipirult arccal adja tudtul a vendégeknek a kis Zsolti, hogy a világon van. Alig egy hónapja ... Moravszki Józseféknél, a mama és hároméves fia, Attila nyit ajtót. A nyolchónapos kisfiú a nagymamáéknál van, Nyírbogdányban. Mégő is albérletben született... A kétszobás lakás falai, az ágy párnái szebbnél szebb subaszőnyegekkel ékeskednek, hímzett térítőt tett le a csengetésre Moravszkiné. Attilát nem lehet megvigasztalni — megijedt a fényképezőgéptől. Aztán lassan csöndesedik anyja szavára: „Attikám! Mutassuk meg a bácsiknak a színes égőket, ami a karácsonyfán lesz!” Kovácsék a szomszédban laknak — a mama éppen ebéddel érkezik. A konzervCsecsemö van a háznál — ráfér még egy kis szigetelés a kis szoba ablakaira Molnáréiul ál. „Apu! Te vagy?” — már jól ismeri a kaputelefont Moravszki Attila. gyárból hozta — ott dolgoznak mindketten: targoncások. A két gyerek — a kétéves Anita és a másfél éves Attila — roppant élvezettel csetlik-botlik. Nem nagy a másfél szobás lakás — de nagyobb az albérletnél, ahol három és fél évig laktak. Ide már lehetett nagyobb fenyőfát venni, csinálhatott a házigazda virágállványt, előszobafalat, polcokat. Most már itthon vannak! ...Kigyúlnak a karácsonyi fények az ablakokban, színes égők, gyertyák viliódznak, gyerekhangok csilingelnek, kisautók zúgnak. Az első, a legszebb karácsonyt tölti százhatvankét munkáscsaMagyar taneszközök külföldön Népszerűek külföldön a magyar taneszközök —. Erről tanúskodik, hogy a TANÉRT — a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével — 5-6 év alatt megkétszerezte exportját. Az idei eredmény várhatóan meghaladja a 24 millió forintot. A vállalat termékeinek mintegy ötödét exportálja a világ szinte minden tájára, a legnagyobb vásárló az európai szocialista országok közül Csehszlovákia, az NDK, Bulgária és Jugoszlávia. A TANÉRT egyik új terméke lesz jövőre az úgynevezett mechanikai gyűjtemény, amelyet csehszlovák szakemberek terveztek, és hazánkban gyártanak. A prototípus már elkészült, megnyerte a csehszlovák fél tetszését, s így az elkövetkező három évben a TANÉRT több mint háromezer készletet szállít Csehszlovákiába. „Nem volt megállásunk" „Drága szüleim! Még mindig nem tudom úgy kezdeni a levelet, ahogy mások szokták. Még mindig csak szégyellni tudom magam, hogy sok bánatot okoztam. Nagyon jól esik, hogy bízni tetszenek bennem. Most kaptam meg a fiúk levelét is, amit a feleségemé mellé tettek. Ök is azt írják: Apu, hazavárunk. Szabadságot kértem karácsonyra, azt mondták hazamehetek. Ügy számolom a napokat, mint gyermekkoromban : már csak ötöt kell addig aludni.” — Még másfél éve van hátra a fiamnak, csak legalább meggyógyulna — kezdi a beszélgetést A. községben egy hetven év körüli édesanya. — Nagyon jó fiú volt, míg nem ivott, szépen haladt előre a munkahelyén is. Megnősült, két gyerekük született, aztán ide helyezték a faluba. Azelőtt sose hallottunk panaszt rá. Hogy mi történt vele, ma se tudjuk. Egyre többször jött haza részegen. Olyankor nem volt megállásunk. Kizárt bennünket, beverte az ajtót, ablakot. Hiába beszéltünk néki mi is, meg a családja is. A család, a feleség egy ideig tűrt, aztán elköltözött otthonról. A férj ezután szüleit és a szomszédokat háborgatta, s nem hatott rá az sem, ha gyermekei kérték: változzon meg. Aztán egy józan pillanatában mégis elhatározta: megpróbálja Nagyfán, az intézetben. Azóta nyolc hónap telt el, s egyre gyakrabban hozza- viszi a postás a levelet. Írnak a szülők, ír a feleség, s írnak a gyerekek, mert ír a férj is, hogy megváltozik. Felesége és a gyerekek azóta otthon, a nagyszülőknél töltik a vasárnapot, s rendbejön az elrontott házasság is, ha a férj tartja a szavát. Legutóbb azt írta: „Lehet, hogy jobb lenne idegen környezetben újra kezdeni, de azt akarom, hogy ott értékeljenek, ahol mindent elrontottam.” A szomszédok fogadták be V. községben középkorú asszony nyit ajtót. Vonakodva kezd a történethez, mert szeretné már mindet elfelejteni. Az álmatlan éjszakákat, a sok sírást, amit az ital okozott. — Ügy higgye meg lelkem, már ott tartottam, hogy felakasztom magam, ha így megy tovább. A szomszédok fogadtak be a két gyermekkel, ha hazajött részegen. Pedig itthon is megihatta volna, ami jólesik. De neki csak a kocsma kellett. Aztán egyszer eléállt a fiam, amikor józan volt és azt mondta: ide többet nem teheti be a lábát, csak ha megváltozik. A tanács, a bíróság következett és megszületett a döntés: két év munkaterápia Nagyfán. A férj elutazott, s azóta egy alkalommal már szabadságot is kapott. — Hogy jó órába mondjam, reménykedünk a gyermekekkel. Amíg itthon volt a férjem, egy kortyot sem ivott, pedig elment sétálni is a faluba. Úgy ment vissza, hogy ezután mindig így lesz. Mire letelik a két év, már nemcsak a gyerekekkel, hanem egy unokával is várjuk az állomáson. Évek óta ez lesz az első nyugodt karácsonyom. * Három férfi, három család, három küzdelem egy ellenség, az alkohol ellen. A korábbi kísérletek nem sikerültek, most mindhárom család bízik a sikerben. De bíznak a Nagyfán lévők is, mert csak így nyerhetik vissza családjukat. fityeg*#„Öltözködik” a karácsonyfa Kovács Andráséknál.
