Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. november 28. Nyíregyháza, Kun Béla utcai házak. (Elek Emil felv.) Gyógyír - vélt sérelmekre Miért lett ,,persona non grata" Faragó Mária? FARAGÓ MARIA KÁL­VÁRIÁJA címmel jelent meg egy riport lapunk október 31-i számában. Megírtuk, hogy a Tuzséri ÁFÉSZ másfél évvel ez­előtt felvett egy 16 éves kislányt egyik boltjába, 1976 januárjától állandó­sította. majd augusztusban felmondott neki. Kilenc ember véleménye, mon­danivalójának lényege szerepelt az írásban, s ezek a vélemények bi­zony meglehetősen ellent- mondtak egymásnak. Egy- behangzás is volt: az ÁFÉSZ elnöke, párttitká­ra. a kereskedelmi osz­tály vezetője és annak a boltnak a vezetője, ahol a kislány dolgozott, közösen döntöttek arról, hogy Fa­ragó Máriát el kell külde­ni, így véleményükkel ezt a döntést igyekeztek alá­támasztani. A RIPORTBÓL AZON­BAN más vélemény csendült ki, mert az újságíró nem ért­hetett egyet a szövetkezet ve­zetőivel, Faragó Mária elbo­csátásával. Ez a vélemény váltotta ki a Tuzséri ÁFÉSZ vezetőinek és Faragó Mária volt boltvezetőjének reagálás sát. Idézet Révész Bertalanná leveléből: „A cikk nem fedi a valóságot, teljesen kifordít­va jelent meg, igen sok em­bert elmarasztalt és megalá­zott.” Nagy Sándor elnök és Mennydörgés János párttit­kár: „Az általunk elmondot­takat elfordítva közölték a nagy nyilvánosság előtt, a cikk szerzője olyan megálla­pításokat is tett, amely a ve­lünk való személyes beszélge­tés során nem hangzott el. Kérjük, hogy a reális való­ságnak megfelelő tényeket állapítsák meg és ezen té­nyek alapján kérem a cikk módosítását és nyilvánosság elé hozatalát.” A szövetkezet vezetőinek és dolgozójának kérését teljesít­ve ismét utánajártunk Fara­gó Mária ügyének. A beszél­getés során kiderült: rövidít­ve, csak a lényeget és a vé­lemény magvát kiemelve az újságíró a valóságot, a szigo­rú tényeket írta le, és termé­szetesen kihagyta az ügy szempontjából elhanyagolha­tó, jelentéktelen dolgokat. Véleményünk a megismé­telt beszélgetések után sem változott. Ügy tűnik a szövet­kezet vezetőit reagálásuk megfogalmazásában saját presztízsük féltése vezette. De nézzük közelebbről a tényeket. Faragó Máriát 1975. július 1-től vette fel a szö­vetkezet szerződéssel bolti eladónak. (Utólag azt mond­ják: ha az elnök és párttit­kár otthon van és nem üdül, akkor már fel sem veszik.) Felvették és minden rendben volt sokáig — bár most utó­lag az lett a közös vélemény, hogy kezdettől baj volt vele: munkáját nem végezte meg­felelően, a boltvezető utasítá­sait nem hajtotta végre, s nem olyan hangnemben be­szélt, ami a boltban a meg­engedhető lett volna. DECEMBERBEN A FŐ­KÖNYVELŐ, a kereskedel­mi osztályvezető és a sze­mélyzetis — aki egyben a párttitkár is — egy névsort terjesztett az elnök elé a de­cemberben lejáró szerződé­ses munkaviszonyú dolgozók­ról, s Faragó Mária neve mellett a „Véglegesíteni” ja­vaslat volt. Az elnök aláírta. Aztán sokáig nem történt semmi, legalábbis ami látvá­nyos lett volna, mígnem 1976. szeptember 14-én a szövetke­zet Faragó Mária munkavi­szonyát megszüntette, mert Révész Bertalanná boltvezető írásban adta a szövetkezet­nek, hogy nem hajlandó ve­le tovább dolgozni. (Ezt a le­velet nem mutatták meg el­ső alkalommal az újságíró­nak.) Eddig a tények, s most lássuk a folytatásra, a riport megírására inspiráló hátte­ret. Faragó Mária hozzánk küldött panaszos levelére — amelyet elküldtünk az ÁFÉSZ-nek, — Nagy Sándor elnök válaszolt. Két mondat ebből; „A szakképzettség megszerzésére nem tett lé­pést ... Szövetkezetünk a be­iskolázást azért nem tudta biztosítani, mert az ehhez szükséges szakmai gyakorla­ti idővel nem rendelkezett.” FARAGÓ MÁRIA ÍRJA: „Augusztusban kényszerítet­tek arra, hogy mondjak fel!” Az elnök leveléből: „Augusz­tusban éppenséggel ő akart felmondani, mivel bejárási ne­hézségei merültek fel.” Hagy­juk azonban az ellentmondá­sokat, mert azok nem visz­nek előre. A szövetkezet tehát fel­mondott, s a felmondás oka, hogy a boltvezető nem haj­landó vele dolgozni! Elfogadhatatlan magyará­zat! Kanyarodjunk vissza a rendelet adta lehetőséghez. Készült-e egyetlen jegyző­könyv arról, hogy Faragó Má­ria munkája során nem vi­gyázott a szövetkezet vagyo­nára? Van-e írásos nyoma valamiféle felelősségrevo- násnak azért, mert Faragó Mária sorozatosan a szövet­kezet terhére tévedett a szá­moláskor? Mondja-e valaki, hogy Faragó Mária ellopott volna valamit, amiért nem bízik meg benne a leltárért felelős bolt vezetője? ILYET SENKI NEM MOND, s ilyen jegyzőkönyv egy sem készült. Egy levél van csupán, amelyben Ré­vész Bertalanná leírja Fara­gó Mária néhány olyan téve­dését, amely gyakorlott ke­reskedelmi dolgozóval is megeshet, s ez a levél jelen­tette azt, hogy öt nap múlva Faragó Mária megkapta a felmondást. Embertelennek tartjuk a figyelmeztetések, eset­leg fegyelmik helyett egyből kiadott munkakönyvét egy pályája kezdetén álló kis­lánynak. De az ÁFÉSZ-nél nem így intézték az ügyeket. Kiderült, nemcsak Faragó Mária lett „persona non grata” nem kí­vánatos személy a szövetke­zetnél, hanem mások is — köztük olyanok, akik sza­bálytalanságot bíráltak. Nem szándékunk Faragó Máriát minden alól felmente­ni, biztosan követett el kisebb-nagyobb hibákat, amelyek a pályakezdés idején másokkal is előfordulnak. Hibáit azon­ban a megjelent riport hatására ma már felnagyítva látják a szövetkezet vezetői, s ahelyett, hogy saját mulasztásuk helyrehozásán fáradoznának, — presztízsüket féltve — vélt sérelmeikre akarnak gyógyírt keresni. Balogh József T antestületi értekez­letet tartottak a köz­ség iskolájában. A tucatnyi pedagógus feszült­nek távolról sem nevezhető figyelemmel hallgatta az igazgató beszédét. Egye­sek rajzolgattak a jegyze. telés ürügyén, mások ki- kipislogtak a korán fehér­re vált iskolaudvarra, és azon töprengtek, hol a csudában is lehet a gye­rek szánkója, hiszen délu­tán biztos rimánkodni fog egy kis szánkózásért. Egy­szóval: ahogyan az már az értekezleteken általában lenni szokott. S akkor egy_ szerre jókora reccsenés vágott az igazgató szavai­ba. Többen a sarokban ál­ló szekrényre néztek, hi­szen már tíz éve várható volt összedülése. Mások felsikoltottak, mert vala­mi lezúdult a fejüktől nem messze. A PLAFON Az igazgató is felnézett a beszámolójából és elhall­gatott. Nem is fejezte be aztán mondanivalóját. Ugyanis leszakadt a pla­fon. A mennyezeten ma is ott ékeskedik a fél méter átmérőjű folt, ahonnan az őszi beázás miatt levált egy jókora va­kolatdarab. Az igazgatói beszéd és a leszakadt pla­fon közötti összefüggés még most sem világos a pedagógusok számára. Vannak lehetőségek, ami­re gondolni sem mernek... (tarnavölgyi) Látogatás és ellenőrzés Táppénzen jogtalanul ? A januárban érvénybe lépő szigorításokról Az SZMT-elnökség a hé­ten tárgyalta a Táppénzen lévő dolgozók helyzetét. Az Idén némi javulás tapasztal­ható. Ennek ellenére Sza- bolcs-Szatmárban az or­szágos átlagnál most is ma­gasabb a táppénzen lévők száma. 1976. első háromne­gyed évében csaknem két­millió 800 ezer nap esett ki a termelésből keresőképte­lenség miatt. — Indokolt-e ez ,a magas szám? — kérdeztük Talabos Miklóstól, a megyei társada­lombiztosítási igazgatóság helyettes vezetőjétől. — Csak részben indokolt. A Minisztertanács határoza­ta alapján kiterjesztették -© gyermekápolási táppénzre való jogosultságot és feltéte­leit. Igaz, ez minden megyét érint, de különösen Szabol­csok ahol több a gyermekek száma az országos átlagnál. Növekedett a szülések száma is. Ennek következté­ben gyakrabban fordul elő terhességgel kapcsolatos meg­betegedés (veszélyeztetett ter­hesség) megyénkben. — Ez év júniusában elfo­gadták a megyei tanács vb egészségügyi osztályának in­tézkedési tervét, amely a táp. pénzhelyzet javítását célozza. Ennek kapcsán mit tettek a táppénzes fegyelem javítása érdekében ? — Ez év első tíz hónapjá­ban összesen 1523 táppénzen lévő beteget ellenőriztünk. Közülük 324 olyan táppénzen lévőt találtunk, akik nem tar­tózkodtak otthon, hanem az orvosi utasításoktól eltérően vagy dolgoztak, vagy presszó­ban, italboltban szórakoztak. Ez a vizsgált, s a táppénzre kiírt dolgozóknak több mint 20 százaléka. — Az a tapasztalatunk, hogy a táppénzen lévő bete­gek egy része visszaél az or­vosi előírásokkal. Ezen a helyzeten a betegellenőrzés fokozásával lehet javítani. Csak az a baj, hogy sok eset­ben a helyi szakszervezeti szervek ellenőrei is elné­zőek, s inkább meglátogat­ják a „beteget”, mintsem el­lenőrizzék, hogy megtartja-é az orvosi előírásokat. Vé­leményem szerint hivatásos betegellenőrök foglalkoztatá­sára lenne szükség, akiket nem befolyásolhatnának. — Gondunk, hogy a táp­pénzes betegek fokozottabb ellenőrzésének csak részben vannak meg a feltételei. Az intézkedési terv szerint a körzeti orvosoknak növekszik a felelősségük a táppénzre való kiírásnál és a táppénzen tartásnál. Véleményünk sze­rint ez még nem kielégítő. Érvényesítését nehezíti, hogy betöltetlen orvosi állások van_ nak, gyakori a helyettesítés Előfordul, hogy rövidebb- hosszabb ideig egy-egy körze­ti orvos még két orvos mun­káját végzi. — Tudomásunk szerint 1977. január 1-től hatályba lép egy új rendelkezés, mely érdekeltebbé teszi a vállala­tokat is a táppénzes betegek ellenőrzésében. Mit várnak ettől? — Javulást remélünk. E rendelkezés szerint a 3 nap­nál nem hosszabb megbete­gedések idejére járó táppénzt az illető vállalatnak a saját zsebből kell kifizetnie a dol­gozóknak a nyereségből. Ez a rendelkezés tovább növeli az orvosok felelősségét is. Re­méljük csökkeni fognak a visszaélések, javul a táppén­zes fegyelem. Nem arról van szó, hogy mindenáron csök­kenteni akarjuk a táppénzki­adást, de arról igen, hogy az a dolgozó, aki valóban be­teg, mielőbb visszanyerje egészségét; aki pedig visszaél, az ellen erélyesebben fellé­pünk. — Idei végleges számok még nem állnak rendelkezés­re, de a múlt éviek figyel­meztetnek. 1975-ben a me­gyében a táppénzre jogosult dolgozók közül 2 millió 780 ezer nap esett ki a termelés­ből. Ez azt jelenti, hogy ta­valy mindehnap 9021 dolgozó volt táppénzen, a táppénzre jogosult 138 ezer dolgozó kö­zül. Ha csak ezt vesszük fi­gyelembe, s az igénybe vevők száma 0,5 százalékkal csök­kent volna, úgy évi 15 millió forinttal kevesebb táppénzt kellett volna kifizetni. — Sajnos, hasonló összeg­gel számolunk az idén is. Ezért is szükséges a táppénz­fegyelem további javítása, szigorítása. F. K. JÖN A MIKULÁS Néhány napja ismét fel­tűnt Nyíregyháza utcáin a Télapó. Igaz, még csak az ünnep közeledtére figyel­meztet. Az üzletekbe már két hete megérkeztek a csokoládé mikulások, krampuszok és -csizmák. 70 mázsát osztottak szét az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat boltjaiban. Piros szaloncukorból 30 mázsa érkezett. A csoko­ládés karácsonyi szalon­cukrokból 250 mázsa, a rengeteg karácsonyfadísz mintegy 70. mázsa súlyt tesz ki. Összesen 250 mázsa, mintegy 20 ezer miku­láscsomag várja leen­dő gazdáját. Ebből már 150 mázsa az üzletekben van, a többit folyamatosan küldik a raktárakból. Az idén há­romféle nagyságban ké­szítik az ajándékkosara­kat. Hagyomány a virgács is, ebből 15 ezret találhat­nak a vásárlók. Nyíregyháza utcáin négy Mikulás járkál majd és hordja szét a csomagokat a gyere­keknek. Az iparcikk-kiskereske­delmi vállalat boltjaiba is megérkeztek a játékok. A 4,5 millió forint érté­kű játék közt jó néhány külföldről jött: a szovjet kisvasút évek óta kedvelt. A téli játékok közt egy-, két- és háromszemélyes ródli kapható, a kicsi­nyeknek karfás szánkót ajánlanak, összesen két­ezer darabot. A közel 100 ezer darab játék közt tartja elő­kelő helyét az asztali foci, a rex, a tivoli és a jéghoki. Optikai szerelő játék idén érkezett először a boltokba. (t. k.) Élelmiszer, bébiruha, virág, baromfi Uj boltok Jósa Kevés lakótelep dicseked­het azzal városainkban, hogy a beköltözők kényelmét szol­gáló bolt és szolgáltatóháló­zat az utolsó lakások átadása előtt már a lakótelepiek ren­delkezésére áll. Nyíregyháza Jósaváros ilyen lesz. Az ott lakó tizenötezer nyíregyházi azonban mégis gyorsabb üte­met szeretne, mert most elég hiányos a Jósaváros ellátása. Gond, hogy nem minden ke­reskedelmi vállalatunk mérte fel jól az igényeit, lehetősé­geit. Van olyan vállalat, amely 3-4 évvel ezelőtt bolt­helyiséget igényelt a város­részben, most pedig, amikor itt a beköltözés ideje, nem tudja kifizetni és visszalép. Az üresen várakozó helyet így más vállalat igényelheti, bár nem biztos, hogy a be­osztás, ' ami egy faárubolt­nak megfelelő volt, ideális lesz egy baromfiboltnak is. Ilyenkor ismét jönnek az építők: fúrnak, falakat tör­nek, helyeznek át. Minden munkaidőt és pénzt igényel — ezért megint csúszik az át­adás. A Jósavárosban 4450 négy­zetméter alapterületű üzlet- hálózatot alakítanak ki. A boltok profilja eldőlt,* né­hányban már árusítanak is. A nemrég megnyílt kis ABC, Patyolat, fodrászat stb. után a tanács legutóbbi végrehaj­tó bizottsági ülésen újabb, közös beruházású üzletek lé­tesítéséről született határo­zat. A tanács az indulást az­zal segíti, hogy több esetben megelőlegezi a vásárlási költ­ség egy részét, hogy a kész boltok üzemelhessenek. A 82-es, 83-as és 84-es jelű épü­letek földszintjén 15 szolgál­tató, illetve elárusítóbolt kap helyet. A 82-esben egy élel­miszer-, egy bébiruhabolt, egy fiókkönyvtár és az épí­tőipari szövetkezet szolgálta­tórészlege tárja ki kapuit. Halat, virágot apróbb ipar­cikkeket és faárukat árusító üzletet egy falatozó társasá­gában a 83-as jelű épületben találhatnak rövidesen a vá­sárlók. A 84-esben óra-ék­szer, háztartási, zöldség- és baromfibolt nyílik, postaki­rendeltség is lesz — egy he­lyiséget pedig a fotó- és mű- anyagipari szövetkezet ka­pott meg az ELEKTERFÉM szövetkezet szolgáltatórészle­ge szomszédságában. A he­lyiségekben most kezdődött a műszaki átadás és a beren­dezés után áprilisban, má­jusban sorra nyitják meg a boltokat a vásárlók előtt. Szeptembertől üresen áll­nak azok a helyiségek, ame­lyeket szükségtantermekként használtak. Ezekben átalakí­tás után párthelyiség, ifjúsá­gi klub, egy MÉK-zöldség- bolt és egy vegyesiparcikk szakjellegű üzlet nyílik — szintén 1977. közepén. Házi Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom