Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-18 / 273. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1976. november 18. Válasz cikkünkre Szabadság a „gyes" után Lapunk november 10-i számában, Postabontás című írásunkban szóvá tettük: még mindig nagyon sok munkahely Vitatja, hogy a kismamáknak jár-e a gyes után fizetett szabadság? Bodnár Sándomé dögéi levélírónk esetét említettük, aki két gyermekkel volt gyermekgondozási szabadságon, és a községi tanácstól nem kapta meg a törvény szerint járó fizetett szabadságát. Cikkünkre a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya válaszolt. A panaszt kivizsgálták, és intézkedésük alapján a községi tanács szakigazgatási vezetője határozatban engedélyezte Bodnár Sándornénak az 54 nap szabadságot, melyet az illetményhivatal pénzben fog megváltani. Levélírónk ugyanis már nem dolgozik a községi tanácson. Ezzel az esettel összefüggő ok miatt változtatott munkahelyet... A munkaügyi osztály gyors válaszát és eredményes intézkedésüket köszönjük, amelynek súlyát növeli, hogy kezdeményezésükre, a mulasztást elkövető szakigazgatási szerv vezetőjét a járási hivatal elnöke felelősségre vonja. Ez az eset is jól példázza: ha a helyi ügyintézésbe még néha hiba is csúszik, mert egyes ügyintézők időről időre elmulasztják kötelességeik teljesítését, vagy késedelmesen látnak a dolgukhoz, hibákat követnek el, a felsőbb szervek közbelépnek és rendbe hozzák az ügyeket. Természetesen helyes, ha nemcsak a hibát korrigálják, hanem a mulasztást elkövető személyeket felelősségre is vonják. Csomagolják az almát a szamosszegi Dózsa Tsz- ben: eddig 130 vagonnal küldtek szovjet és NDK- exportra. (Hammel József felvétele) Levéltárosok táj konferenciája A tiszántúli megyék levéltár-igazgatói és tudományos dolgozói tájkonferencián vitatták meg Nyíregyházán, november 17-én az időszerű levéltári feladatokat. A Washingtonban rendezett nemzetközi levéltári konferencián szerzett tapasztalatokat dr. Borsa Iván, az Országos Levéltár főigazgató-helyettese ismertette. Kovács Béla, a Heves megyei Levéltár igazgatója a levéltárak korszerűsítéséről adott tájékoztatást. Dr. Gyar- mathy Zsigmond, a Szabolcs megyei Levéltár igazgatója a levéltár és az oktatás kapcsolatáról tartott referátumot. A délelőtt 10 órakor, a levéltár kutatóhelyiségében sorra került tájkonferencian számos honismereti kutató, érdeklődő vett részt. Társadalmi munkával Százezer forint értékű társadalmi munka végzését vállalták ebben az évben kongresszusuk tiszteletére a Nyíregyházi ÁFÉSZ tagjai. Vállalásukat már a kongresszus kezdetéig 15 ezer forinttal túlteljesítették. A társadalmi munkát általában a boltegységek kulturáltabbá tételére — festésre, belső tatarozásra — fordították, de nagyobb feladatokat is megoldottak. Többek között Kálmánházán az új bolt építésénél tízezer forint értékben végeztek tereprendezést és alapozást, Nyírteleken, a Tokaji úti boltot festették ki, Nyíregyházán az új 117-es ABC-áruháznál és Kótajban is terepet rendeztek, parkosítottak. A Nyíregyházáért társadalmi megmozdulásban 450-en vettek részt és tízezer ^forint értékű munkával járultak hozzá az akció sikeréhez. „Perelem a vállalatot...“ Esetek a munkaügyi bíróságon Pályázati felhívás tiszthelyettesAz utóbbi hetekben több olyan levelet kaptunk ol- vasóinktól, amelyben munkaügyi vitáik eldöntését kérik szerkesztőségünktől. Sokszor elküldik felmondó leveleiket, vagy a fegyelmi határozatot, s mire mi visz- szaküldjük, gyakran lejár az a határidő, amely lehetőséget ad a panasz benyújtására. A jogorvoslat útja a munkaügyi döntőbizottság, s ha az ott született határozat sérelmes, a munkaügyi bíróságnak van hatásköre a per elbírálására. Az ilyen esetek megelőzéséről, a munkaügyi bíróság munkájáról beszélgettünk dr. Pon- gor Gyulával, a megyei munkaügyi bíróság elnökével. — Arra nem tudok választ adni, mennyien késnek el a panasz, vagy a kereset benyújtásával. Ilyen esetekben ugyanis a munkáltatói intézkedést tartalmazó értesítés, vagy határozat jogerőre emelkedik, így a jogorvoslati szervekhez nem jut el. Ha valaki saját hibájából elmulasztja a panasz, vagy a kereset benyújtását, nagyon kevés a valószínűsége annak, hogy munkaügyi vitájában érdemben el fognak járni a vitát elbíráló szervek. Abban az esetben azonban, ha például a vállalat követ el mulasztást úgy, hogy intézkedésében nem hívja fel a dolgozó figyelmét a jogorvoslat lehetőségére, nagy a valószínűsége, hogy a jogszabályok által meghatározott határidők után is mód nyílik a jogorvoslat igénybevételére. Kinek az érdeke? zás következett be a munkaügyi bíróság működési feltételeiben. Az ügyforgalomhoz képest nélkülözhetetlen bírói létszámot sikerült betölte- nünk, ugyanakkor az ügyviteli apparátus összetétele is kedvező módon változott. Ez év májusában a munkaügyi bíróság beköltözött a törvényház épületébe és ezzel a kielégítő munkavégzés feltételei most már biztosítottnak tekinthető. Az 1973. január 1-vel történt átszervezésünket követően hatáskörünk nagymértékben bővült, egyebek között hozzánk került a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmek elintézése — évenként 1800-at intézünk ezekből. Szintén mi tárgyaljuk a végrehajtási eljárás megszüntetése és korlátozása iránti pereket. A feltételek javulásának eredményeként az előírt határidőn belül csak akkor nem tudunk dönteni, ha a szükséges iratok nem állnak rendelkezésünkre, vagy szélesebb körű bizonyítás lefolytatása szükséges. Segítenek az ülnökök — A feltételek javulása eredményezett-e változást a bíróság munkájában? — Feltétlenül. A körültekintő és alaposabb ügyintézés megmutatkozik a törvényességi óvás folytán hatályon kívül helyezett ítéletek számában is. Az átszervezés óta eltelt több mint három és fél év alatt a Legfelsőbb Bíróság 27 esetben helyezte hatályon kívül a munkaügyi bíróság határozatát és ez az ügyforgalom nagyságához viszonyítva azt jelenti, hogy tized százalékban fejezhető ki a megváltoztatott ítéletek száma. A körülmények javulása óta még kedvezőbb a helyzet. Ugyanis az ebben az évben érkezett és befejezett ügyeinket tekintve egy ítéletünket sem .helyezett hatályon kívül a Legfelsőbb Bíróság. — Milyen segítséget nyújtanak a népi ülnökök? — Nagyon komoly segítséget. Népi ülnökeink munkahelyükön munkajogi és egyéb szakkérdésekkel foglalkozó fizikai és szellemi dolgozók, akiknek szakmai és emberismerete a jó ítéletek meghozatalában lényeges garanciát jelent. Balogh József iskolákra A Magyar Néphadsereg tiszt- helyettesi Iskoláira pályázatot hirdetnek olyan 17'—23 év közötti ifjak számára, akiket vonz a katonai pálya, akik népünk fegyveres szolgálatát önként vállalják és a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettesei kívánnak lenni. A tiszthelyettes-iskolára pályázók a hivatásos tiszthelyettesi pályával kapcsolatos felvilágosítást és jelentkezési Wpót a megyei hadkiegészítési és terület- védelmi parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójától, a sorkatonák alakulatuk személyügyi szervétől kapnak. A jelentkezők pályázhatnak parancsnoki képzés keretében gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, rádiófelderítő, tüzér, légvédelmi rakétatüzér, híradó, vegyivédelmi, műszaki, hadtáp (élelmezési, ruházati, szállító, elhelyezési üzemanyagos, egészségügyi) és ügyviteli szakokra. Technikai képzés keretében: harckocsi, gépjármű, híradó, lokátor, fegyverzeti, repülőműszaki, vegyivédelmi és műszaki technikus szakokra. A pályázók a felvétel helyéről és időpontjáról értesítést kapnak. A tiszthelyettes-iskolák hallgatói teljes ellátásban, illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tiszthelyettes-iskolák tanulmányi ideje két év. A tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatók hivatásos állományba kerülnek, a katonai szakképzettség mellett polgári szakmunkásképesítést is szereznek. A pályázati határidő: 1977. március 31. — Milyen tapasztalatokat szerzett a munkaügyi döntő- bizottságok munkájáról? — Nagyon becsületesen és odaadással végzik munkájukat. Tudni kell ehhez, hogy a döntőbizottságok tagjai társadalmi munkában látják el kiemelkedően fontos feladatukat, túlnyomórészt nem jogvégzett szakemberek, ennek ellenére határozataik a körülményekhez képest megfelelőek. Előfordul, hogy egy- egy döntést meg kell változtatni, ez azonban nem feltétlenül a működésükben rejlő hibák következménye. A felek sok esetben a bíróság előtt terjesztenek elő olyairi bizonyítékokat, amelyeket döntésüknél nem vehettek figyelembe és ez vezet szükségszerűen a határozat megváltoztatásához. — Gyakoriak az olyan vélemények, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottságok, sőt a munkaügyi bíróság is a vállalatok érdekeit képviseli a dolgozókéval szemben. Igaz lenne ez? — Véleményem szerint ilyet azok mondhatnak, akikre nézve nem volt kedvező a munkaügyi vitát elbíráló szervek döntése. Azt azért nem mondhatom: még nem fordult elő, hogy valamelyik munkaügyi döntőbizottság tagjait a döntés meghozatalában nem befolyásolta az a tény, hogy a vitában érintett vállalat dolgozói. Olyan esetekről is van tudomásom, amikor például a munkáltató kifejezett befolyásolási szándékkal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Rögtön el kell mondanom azt is azonban, hogy ez nem jellemző. A bíróság munkájáról egyértelműen kijelenthetem, hogy ilyen szóba sem kerülhet. Előbbiekkel kapcsolatbari szemléltetésként legyen szabad elmondanom, hogy augusztus hónapban 62 ügyet fejeztünk be, és ebből 28 esetben volt a dolgozó pernyertes. Szeptember hónapban 71 esetből 41 esetben nyert a dolgozó. Bővült a hatáskör — Korábban olyan panaszok is érkeztek szerkesztőségünkbe, hogy a munkaügyi bíróság nem tartja meg az előírt határidőket. Az utóbbi időben az ilyen jelzések megszűntek. Mi ennek az oka? — Hozzávetőlegesen egy évvel ezelőtt lényeges válto■ ■ Öröm a katedrán — Sokáig féltem az iskolában. Most már minden más. Nagyon szeretek ide járni — közli vékony gyerekhangján Sanyika, a jó- savárosi 9-es számú általános iskola második osztályos tanulója... Tanítónőjük dr. Mócsán Jánosné amellett, hogy vezeti az osztályt, igazgatóhelyettesi tisztséget is visel. Most, hogy megkezdődött a második tanév, mérlegelhetnek a pedagógusok. Az iskolában töltött első esztendő során eldőlt, milyen képességűek a gyerekek, hogyan illeszkedtek az új közösségbe, lehet-e jól dolgozni velük; — Sanyika nehéz esetnek indult — kezdi dr. Mócsán Jánosné. — Félénk gyerek volt, meglehetősen szétszórt figyelmű. Persze, ez érthető, hiszen korábban sokat betegeskedett, így szüleitől jóval több gondoskodást kapott, mint többi, egészséges társa. Rengeteget fejlődött. Munkámat nagyon megkönnyíti, hogy jól együttműködnek velem a szülők. A tanítónő 23 éve dolgozik a pedagóguspályán. Vidéki, osztatlan iskolában kezdte, majd felsőbb osztályokban tanított. Alsó tagozatosokkal nyolc éve foglalkozik. Több mint húszéves, lelki- ismeretes munkáját azzal is elismerték, hogy megbízták az új, 9-es iskola igazgató- helyettesi tisztségével. Ennek ellenére ő elsősorban tanítónőnek vallja magát. Ma már a legtöbb gyerek óvoda után kerül iskolába. Azok az apróságok, akik nagyobb közösségektől viszonylag távol, otthon nőttek föl, 3 hónapos iskolára előkészítő tanfolyam után mennek elsőbe. Az óvoda értéke szinte felbecsülhetetlen. Sok jó szokást vesznek fel ott a kicsik, bátrabbak. Megszokják a szervezettebb, társasági jellegű életet. A jósavárosi általános iskola és óvoda között szoros kapcsolat alakult ki. Az óvónők át-átjönnek, elbeszélgetnek a kis elsősökkel. Alkalmanként a tanítók és tanítónők is ellátogatnak az óvodába. Ismerkednek a gyerekekkel és szülői értekezletek keretében a szülőkkel is. — Egészen mások ezek a gyerekek, mint a vidéken, vagy a kertes házakban élők — mondja a tanítónő. Itt lényegesen kevesebb a szabad terület mint például egy községben. Ezért mozgásigényük is fokozottabban jelentkezik. Az órákon kicsit fáradékonyak, egyébként, nagyon elevenek. Az első napokban, hetekben, óránként 2-3 alkalommal is be kellett iktatni egy kis tornát, vers- és meseolvasást, vagy játékot, mert hamar figyelmetlenné váltak. Most már ritkábban van szükség az ilyen pihentető ötpercekre. Az első esztendő nehézségei után az idei tanévben könnyebb volt az indulás. Az sem jelentett gondot, hogy ezt az iskolaévet más környezetben, új iskolában kezdték a gyerekek. Szeretik ezt a helyet, hamar megszokták. Csak a mozgás kevés, hiszen az iskolának nincs tornaterme. Amíg nagyon hidegre nem fordul az idő, az udvaron tartják a foglalkozásokat. Ha beáll a tél, tantermi játékokkal, soksok sétával pótolják a tornát. A kárpótlás nem marad el, jövőre nemcsak tornatermet, de — terv szerint — úszómedencét is avatnak. (házi)
