Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 10. Kiskörút Két nagy épülettel újabb lépést vesz a nyír­egyházi városközpont korszerűsítése, amely az utóbbi években alig moz­dult a holtpontról. Már épül a Zrínyi Ilo­na utcát a Felszabadulás útjával összekötő sávház, amely a vele szemben lé­vő Nyírfa Áruházzal már mutatja a leendő város­központi kiskörút vonalát. Lakások, üzletek Szintén régi gond oldódott meg a FÉNYSZÖV műtermé­nek elköltözésével, amely né­hány hete már új helyen mű­ködik. Korábban költözött új helyére a MÉSZÖV, a Gor­kij mozi épületével is ren­dezettek az elképzelések, te­hát a télen csákány alá ke­rülnek a Kálvin tér északi részén lévő épületek. Helyük­re szintén sávház kerül la­kásokkal, amelynek föld­szintjén üzletek, irodák lesz­nek. Ez az épület a Nyírfa Áruházzal kerül egyvonalba — tehát a kiskörúttal nem csökken a városközpont egyik szép zöld területe, a Szabadság tér. Az építkezések elhúzódása nagyon sok gonddal járt, hi­szen az IBUSZ, a MÄV-me- netjegyiroda, és több más lé­tesítmény a tervek szerint részben már új helyén mű­ködne, vagy éppen költözés előtt állna. Ez azonban csak egy—másfél év múlva lehet reális. Az üzlethelyiségek az­óta többe kerülnek, a koráb­bi helyeken felújításokat sem végeznek — a késés szinte láncként gyűrűzik tovább. A városközpontnak egyéb­ként is alapvető része a kis­körút, megépítésén nagyon sok múlik. Ügy látszik, első ként mégis a Felszabadulás útja—Bethlen Gábor utca kö­zötti rész épül meg, s erre már 1980-ig sor kerülhet. Az új sávházak előtti rész ugyanis csak úgy tud bekap­csolódni a város közlekedé­si hálózatába, ha a Kálvin tér—Bethlen Gábor utcai sza­kasz is megépül. A szakem­berek most ennek pénzügyi és műszaki lehetőségeit ke­resik — jelenleg ez utóbbi egyszerűbb... Bontások fokozatosan í A kiskörút egy másik ré­szén is mozdulni látszik az állóvíz: a művelődési és if-j júsági ház szintén a körútra? nyílik majd. Az építkezések! ott is megindultak, de sok a gond, a határidő húzódik, s még sokáig kell várni, [ hogy az építőktől az útépí tők vehessék át a munkate -í rületet. A Nyírfa Áruházzal szemben megkezdő­dött a lakásépítés, a sávház építése. A kö- """ zépen látható darusínek helyén halad majd a kiskörút. (Elek Emil felvétele) KIS SZAKASZOKBAN Két területen a sok lakás lebontása okozza a nehézsé­geket: az Irodaháztól észak­ra lévő terület ennek ellené­re egyszerűbbnek látszik. Itt ugyanis sok új lakás is épül­het a bontások után. A ter­vek, elgondolások többféle változatban elkészültek, és sikerült megoldani a kezdet­ben városépítészetileg is bo­nyolultnak látszó feladatot. A kiskörút ugyanis az Irodaház „hátoldalánál” halad el. Az épületegyüttest azonban úgy alakítják ki, hogy a majdan a kiskörúton haladók itt is szép városképpel találkoznak. A másik — sok bontást igénylő terület a Síp utca— Egyház utca közötti rész. Ez annál inkább sok gondot okoz, mert az előzőnél lénye­gesen kevesebb lakás építhe­tő majd a körútszakaszra. Ugyanis két utca mindkét oldalának lebontásáról szó van, viszont helyükre csak egy út, a kiskörút kerül, ami alaposan megemeli a szaná­lási arányt. Várhatóan ez a rész ezért is marad később­re. Arányos városközpont A városközpont moderni­zálása természetesen a la­kásbontásokon kívül sok évig azért is haladt lassan, mert a két nagyáruház megépülté - ig az üzlethálózathoz szinte hozzá sem lehetett nyúlni — nem, hogy boltokat bezárni, lebontani. Most ilyen szem­pontból is jobbak a lehető ségek, ám pótlás nélkül most sem áldoznak fel üzletsoro­kat. A nagyobb sávházak földszintjén a már megked­velt speciális szakboltok kap­nak helyet — tehát a „bol tok keringőjére” még jó né­hány évig számítani kell, Sok a közintézmény is az el­avult városközponti épüle­tekben is. Ezek elhelyezése sokszor a lakók más lakásba költöztetésénél is nehezebb — bölcsőde-, óvoda-, iskola­bontást pedig jelenleg alig- alig lehet elképzelni, minden helyre nagy szükség van. Ha nem is látványosan, de azért halad a városközpont átépítése, bár a jelenleginél sokkal gyorsabb ütemet is szívesen látna a város lakos­sága, a bontásokkal-építkezé- sekkel érintett közületek sok dolgozója. Ami a maketteken és a kész terveken már jól kivehető: Nyíregyháza régi városközpontja a rekonstruk­ció után jól illeszkedik majd a nagyváros egészébe, s a hasonló nagyságú városokkal történő összehasonlításban is jól kiállja a próbát. M. S. SEGÍTSÉG SZÁBOLCSNÁK Katonák — almásládával Megyénk 15 termelőszö­vetkezetében és állami gazdaságában segítik az őszi betakarítást a Zalka Máté Katonai Főiskola hallgatói. Egy alegység a Mezőgazda- sági Főiskola Tangazdaságá­nak ilonatanyai kerületében dolgozik két hétig. A gazda­ság munkásszállásának szo­báiban katonás rend uralko­dik. Társalgót is berendeztek, rádióval, televízióval, újsá­gokkal. A folyosón faliújsá­gon értékelik a. brigádok tel­jesítményeit. A gazdaság ve­zetője külön jutalomban ré­szesíti a legjobb brigádokat. A kerületvezető, Pásti Béla csak dicsérte a hallgatók munkáját. „Már az első nap­tól kezdve nagy szorgalom­mal szedik az almát. A mi­nőséggel és mennyiséggel egyaránt elégedettek va­gyunk. Csak az esőtől félnek jobban, mint mi.” Kellemes meglepetés Pedig az eső most beszo­rította őket a fedett tároló alá. A földutakat sártenger­ré alakította, a traktorokon kívül csak terepjáróval lehet közlekedni. Ilyenkor a fa is csúszik, a bakancsok is át áznak, legjobb lábbeli a gu­micsizma. A harmad- és ne­gyedéves hallgatók munka­helyi parancsnoka Elördögh Kálmán őrnagy. „Kellemes meglepetésben volt részünk ideérkezésünkkor. A gazda­ság vezetői meleg vacsorával kényelmes szálláshellyel fo­gadtak.” A főiskolások ezt jó munkájukkal viszonozzák. A legjobbak már túlszárnyalták a hatmázsás teljesítményt, de mindenki öt mázsán felül szed naponta. Hét végére társadalmi munkát, kultúrprogramot szerveznek. Az elmúlt vasár­nap szilvát ráztak, a fizetést a főiskola KlSZ-bizottságá- nak adják. Aranyos Károly zászlós hazajött, hiszen nyír­egyházi. Ö szervezi a hétvégi programot. Szombaton úszni mentek a Sóstóra, vasárnap pedig színház, mozi, múzeum és sportesemények megtekin­tését tervezik. Közben mo­solyogva mondják, hogy foly­tatódik a szép hagyomány. Eddig háromszor voltak me­zőgazdasági munkán, de ez alatt az idő alatt mindig szü­letett valakinek gyereke. Most Dani József zászlós volt a soros. Amikor megszületett a kislánya, eltávozást kért és hazautazott. Persze, azóta már ő is a többiekkel együtt szedi az almát. „Hárman ide nősültek..." Utunk másik állomása Sé- nyő, Zöld Mező Termelőszö­vetkezet. Az itt dolgozó hall­gatók burgonyát válogatnak és zsákolnak. Nem volt szo­katlan számukra a munka. Sok köztük a vidéki, aki is­meri a kemény fizikai meg­terhelést. Árva János harmadéves — aki azért érdemelte ki a meg­tisztelő Hadtápos becenevet, mert ő az önkéntes szolgá­latvezető — az itteni hagyo­mányokkal kezdi. „Tavaly szintén voltak itt katonák és hárman ide nősültek.” Már nem esik az eső, de a sár cuppog a léptek nyomán. Fedett szín alatt rakják zsá­kokba, és teszik a szállító- kocsikra a burgonyát. Első nap a legjobb teljesítményt elérőt „krumpli érdemrend­del” jutalmazták meg. A ki­tüntetés tulajdonosa az ün­nepség végén elfogyasztotta tenyérnyi nagyságú jutalmát. „A hét végén a helyi KISZ­szervezettel rendezünk kö­zös műsoros táncestet. A ze­nét magnó szolgáltatja, a prózai műsort mi állítjuk össze. A baráti kapcsolat gyorsan kialakult a helybe­liekkel. A község labdarúgó­csapatát barátságos mérkő­zésre hívtuk ki” — mondta Hajdú Csaba KISZ-bizalmi. r Étrend — kívánság szerint Az étkezést a termelőszö­vetkezet a falu éttermében oldotta meg. A főiskolások a főszakáccsal megbeszélik az étrendet, így kívánságuk sze­rint étkezhetnek. Munkahe­lyi parancsnokuk Mikó Ist­ván őrnagy és a szövetkezet főagronómusa, Schaffer Lász­ló elégedett a fiúkkal. Telje­sítményük eléri, sőt megha­ladja a szövetkezetben dol­gozókét. Arról beszélgetünk Bücs László alezredes, összekötő tiszttel, hogy kettős célt szol­gálnak ezek az őszi munkák. Ízelítőt kapnak a tisztjelöltek a termelői munkából, amit mint parancsnokok jól tud­nak majd hasznosítani, és se­gítik a népgazdaság munká­ját is. Ez is beletartozik a hivatásos katonai életre va­ló felkészülésbe. Sídos Béla Világtakarékossági nap Az OTP központjában, fő­városi és vidéki fiókjaiban folynak az előkészületek a „takarékosság ünnepére”. A világ takarékpénztárai 1924. évi milánói kongresszusának határozata alapján ugyanis hagyományosan október utol­só napján, az idén október 29-én, pénteken rendezi meg a világtakarékossági napot. Az országos eseménysoro­zat vezérgondolata: takaré­kosság — gondtalanabb élet. A VTN alkalmából foglal­koznak a takarékosság egyé­ni és társadalmi előnyeivel, felhívják a figyelmet a jö­vedelem ésszerű felhasználd sára, tájékoztatást nyújtanak a takarékosság különböző formáiról, lehetőségeiről, az OTP különféle szolgáltatásai­ról. A VTN alkalom a szám vetésre is, értékelik a kerü­letek, a megyék lakossági ta­karékosságának eredményeit. Országszerte takarékossá­gi plakát- és rajzkiállításo­kat, ifjúsági takarékossági vetélkedőket, tapasztalat- csereként háztartásinapló- ankétokat rendeznek. Az is­kolákban osztályfőnöki órá­kon, úttörő- és KlSZ-gyűlé- seken ugyancsak foglalkoz­nak a takarékosság fontossá­gával. A hagyományoknak meg­felelően az idei VTN első szülöttjeit Budapesten és megyénként egy-egy 2000 fo­rintos betétkönyvvel ajándé­kozza meg az OTP. Vigyázat, ízléstelenség I A LETILTOTT VETKŐZTETŐ SZÁM Makacsul szerencsét pró­bálva, a rendeletet kijátsz­va, — a busás jövedelem re­ményében, ma is járják az országot, a megyét a két- három tagú, úgynevezett „együttesek”. Állatszámok­kal, bűvészmutatványokkal, törpékkel, kígyókkal, kivén- hedt viccekkel igyekeznek megnyerni a művelődési há­zak vezetőit, majd ha fel­lépnek: a közönséget. Ki ügyel rájuk? Kik kap­hatnak engedélyt a vándor bűvészkedésre, artistamutat­ványokra? Érdeklődésünkre a megyei tanács művelődési osztályán azt mondták: a já­rási hivatalok és a városi ta­nácsok hatáskörébe tartozik az engedélyek kiadása. Olyan haknizók kaphatnak azonban csak fellépési engedélyt, akik szerepelnek az Országos Ren­dező Iroda által kiadott nyilvántartásban, az irodától működési engedélyt tudnak felmutatni. De ki léphet fel azok ellen, akik engedély birtokában ugyan, nem jóvá­hagyott műsorukkal, rögtön­zéssel, túlhajtással az ízléste­lenségig viszik, megbotrán­koztatják a közönséget. Nászéjszaka, kudarccal Ilyenkor lép közbe a me­gyei tanács művelődési osz­tálya. Az elmúlt évben egy háromtagú — két férfiből és egy nőből — álló „társulatot” kellett betiltani. A darabvá­lasztás, a nászéjszakát meg- elvenítő történet ellen nem volt kifogás, azt a tévében is láthattad közönség, azonban a „mini” társulat annyi ízlés­telenséggel adta elő, hogy messze túlhaladta a megenge­dett határokat. Ugyancsak panasz alapján tiltották le az elmúlt évben a megyében pendliző, úgyne­vezett Pedró-showműsort, amely többek között a nyír- bogdányi közönséget botrán- koztatta meg olyannyira, hogy a kishíján levetkőztetett pa­naszos, a show egyik nézője, személyesen kereste fel a me­gyei tanács művelődési osztá­lyát. Lassan jár az akta A művelődési osztály ille­tékes főelőadója intézkedett, a Péter Károly vezette „együttes” nem léphet fel a megyében. Egyúttal kérték az ORI-t, vizsgálják felül műso­rukat. A rendező iroda az Állami Artistaképző Iskola mellett működő állandó bi­zottságot kérte meg a műsor felülvizsgálatára, de erre még nem került sor azóta sem. Az ŐRI ennek ellenére azt írta a megyei tanács mű­velődési osztályának: a szak­mai minősítéstől függetlenül nem tanácsolják, hogy a me­gye művelődési házai fogad­ják a Pedró-féle műsort. Több pendliző évenként változtatja „művész” nevét, műsorának elnevezését, hogy megtévessze a művelődési há­zak vezetőit, s kitartóan kül­dözgeti írásos ajánlását. A fellépti díj mellett nem fe­ledkeznek el kikötni az úti­költség megtérítését — nem egyszer gyorsvonat első osz­tályra, mégpedig mindig Bu­dapestről, holott esetleg a szomszéd faluból kell át­menni a tett színhelyére. Ha a művelődési ház vezetője, alkalmazottja nem figyelmes, még szállítási költséget is fi­zethet a „művészeknek”, ho­lott esetleg a szállítandó tárgy az egyetlen trombita. Nagyobb szigorral A megyei tanács művelődé­si szakemberei egy országos megbeszélésen azt javasolták az ORI-nak; az ő képviselő­jüket is hívják meg a minő­sítő, működési engedélyt adó műsorokra. Eddig erre nem került sor. A működési köve­telményeket ugyan szigorítot­ták, mégis gyakran kapnak porondot főként a kisebb köz­ségekben a törpével, idomí­tott kígyóval, jógával, elcsé­pelt bűvészmutatványokkal házalók, akik kihasználják a távol eső községek helyzetét, cirkuszéhségét, olykor a mű­velődési házak eseménytelen- ségét és terjesztik a múlt íz­lését, tréfáit, a giccset. Indo­kolt volna erélyesebben el­járni velük szemben, mégha mindezt engedéllyel is teszik olykor... Páll Géza Kiállítás a Szatmár Múzeumban É rdekes kiállítással várja látogatóit a múzeumi hónap so­rán a mátészalkai mú­zeum. „Természetvédelem és vadgazdálkodás” cím­mel a Mezőgazdasági Mú­zeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum, valamint ma­gángyűjtők, vadászok tár­gyaiból rendeznek kiállí­tást október 30-án. Kitö­mött kárpáti szarvas, muflon, őz. borz, vidra, róka, farkas, híres trófeák kerülnek a vitrinekbe, s olyan védett állatok kitö­mött példányai, amelyek a közönség figyelmét is fel­hívják a vadvédelemre. A szervező bizottság még elfogad újabb tár­gyakat, kitömött állatokat, vadászati tárgyakat a me­gyében élő magángyűjtők­től, vadászoktól a kiállítás idejére. Érdekes vadászati tárgyakat is láthat majd a közönség, valamint művé­szi festményeket a vadá­szat tárgyköréből. A természetvédelem és vadvédelem témaköréből október 30-án délelőtt 11 órakor az ifjúsági házban a gyöngyösi Mátra Múze­um és a városi könyvtár anyagából könyvkiállítást /is rendeznek. Délután 2- kor vadászankéttal folyta­tódik a program, majd fél 4-kor kerül sor a termé­szetvédelmi és vadvédelmi kiállítás megnyitására, melyet november 30-ig láthat a közönség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom