Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-09 / 239. szám
1976. október 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ömlesztve? ÖSSZESEN 110 EZER áruszállító jármű dolgozik a közúti közlekedésben, s ehhez csatlakozik még 60 ezer mezőgazdasági vontató. A népgazdaság ötödik ötéves terve 42 milliárd forintot biztosított a vasút korszerűsítésére, a közúthálózatra öt esztendő alatt 35,5 milliárd forintot költhetnek. Megjelennek a vaspályákon az ötezer lóerős ti- risztoros villamos mozdonyok, 1980-ra a közúti áruszállító járművek száma 150 ezerre emelkedik, az 1975. évi 443 ezer tonnával szemben 1980-ra kétmillió tonna árut mozgatnak konténerekben. Tervekben, teendőkben, a népgazdaság egész szállítási rendszerét átfogó szervezési feladatokban tehát nincs hiány. Ezek gyakor- latbani érvényesítése sokféle előnnyel kecsegtet — a járművek jobb kihasználása, a rakodás gépesítésének fokozódása, a gerinchálózatot alkotó utak jármű-áteresztő képességének növelése stb. —, ám ha nem kapcsolódnak hozzájuk a helyi cselekedetek, akkor az anyagi é6 szellemi ráfordítások egy része kárbavész. Fölösen vándorol, törik, szakad az áru, a kátyús utakon rongálódik a termék és jármű, a szűk, zsúfolt raktárakban csak óhaj a rend, az áttekinthetőség. Ugyanakkor a vállalatoknál a legkülönbözőbb osztályok foglalkoznak a szállítással — az anyaggazdálkodástól a kereskedelmin át a pénzügyi osztályig, főosztályig — s legtöbbször a minimális összhangot is nélkülözi munkájuk. A fuvarozás teljes folyamatát egyik részleg sem látja, fogja át, még kevésbé törődnek tehát á költségekkel, s tetézi • ezt a szakmai tapasztalat hiánya. AZT MONDJAK A SZAKEMBEREK: jelentősebb beruházás nélkül, pusztán a gondosság, a körültekintés, a szakszerűség fokozásával hatalmas summát lehetne megtakarítani. S ez igaz, hiszen csak a fejlett tőkésországok esetében a szállítmányozási költségek 10—15 százalékos mérséklése — amire mód van a fuvareszközök, útvonalak stb. jobb kiválasztásával — egymilliárd forinttal apasztaná a népgazdasági kiadásokat. A hazai lehetőségek még nagyobbak! A lehetőségek ... Az év első felében, bár több kedvezmény csábította a fuvaroztatókat, a vasúti áruszállítás kisebb volt, mint tavaly a hasonló időszakban! Most viszont már mindenki ideges, kapkod, a kért vagonok mielőbbi kiállításáért veri az asztalt. Pazarlóan bánnak a szállíttatok és a szállítók áruikkal, eszközeikkel, pénzükkel, néha már úgy tűnik, mintha azt sem bánnák, hogy az áru törjön, szakadjon rakodás, fuvarozás közben, csak egy a fontos: eljusson valahová, akár „ömlesztve is”, csak a számlát benyújthassák érte. A SZÁLLÍTÁS TEREPÉN sok a teendő, de elsőként a felületességet, nemtörődömséget kell visszaszorítani. Ha törik, ha szakad, akkor is. Mert addig túl nagy árat fizetünk érte. (M.) A Nyírmadai Állami Gazdaság almásában közvetlen a fáktól szállítják az exportalmát. Képünkön: Gajdos Jánosné, Konting Lászlóné és Fodor Ferencné naponta 75—80 kisláda almát szed le és készít elő szállításra. (Elek Emil felv.) NYÍRBÁTORI CSEPELIEK Változik a profil ’ A már meghonosodott papír- és gumiipar mellett új ipari ágazat — a szerszámgépgyártás is kezd gyökeret ereszteni a szabolcsi homokon. A Csepel Művek a motorkerékpár- alkatrész-gyártást leállította és helyébe a szerszámgépgyártást telepítette Nyírbátorba. Ez ma azt is jelenti, hogy a meglévő szakmunkásgárdát át kell képezni. — Egy gyár profilváltása nem valósulhat meg az ott dolgozó emberek akarata nélkül — mondja Koknya Árpád, a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori gyáregységének igazgatója. — Ez elsősorban a már dolgozó szakmunkásokat érinti. A betanulás idején a családtól való távoliét, más emberi problémák játszanak itt szerepet. Nekünk viszont már a szerszámgépgyártás kezdeti szakaszától, tehát ez év elejétől sok, magasan kvalifikált szakemberre volt szükségünk. Az új profilnak megfelelő munkát ma már 120- an végeznek a gyárban. 160 milliós beruházás Üzemel Nyírbátorban egy készülékes sor. Elkezdték gyártani a radiálfúrógép egyik típusát, az RF—22-est. Szerszámgépek felújítását is vállalják. Ez viszont azt is jelenti, vasút is kell a gyáregységnek, hogy ezeket a több százezer forintot érő gépeket el tudják szállítani. A régi csarnokok nem a szerszám- gépgyártáshoz épültek. Szűkösségük miatt a nagyarányú fejlesztést nem tudják szolgálni. Ezért 160 millió forintos beruházást kezdtek a gyár területén. — Ezek a számok mutatják a szerszámgépgyártás nyírbátori jövőjét —, mondja Vajkó János, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára. — A szerszámgépek gyártásához jól képzett szakemberek kellenek. Legfőbb gondunk a kiképzésük. Ezt két úton valósítjuk meg. Már most is működik a felnőtt szakmunkás- képzés. Forgácsolókra van a legnagyobb szükség. Ezért ezzel a szakkal kezdtük. — Én is így iratkoztam be — mondja a nagyon ^fiatal, alig 17 éves hegesztő szakmunkás, Gliba Sándor. Most a forgácsolásból is leteszem a szakvizsgát. így jobban tud a gyár hasznosítani. Nekem mindenképpen jobb lesz. „A tanulást választottam" — Én idősebb vagyok, 25 éves. Két gyermek édesanyja — veszi át a szót Gergely At- tiláné, betanított munkás. — Mégis a tanulást választottam. A kereset miatt sem mindegy, hogy van-e szakmám, vagy nincs. A szak- szervezet kijárta, hogy fél nyolctól délután 4-ig dolgozzak. így a napköziben a gyermekek elhelyezése is megoldott. A férjem tsz-tag, keveset tud segíteni. A tanulás estére, éjszakára marad. A felnőtt szakmunkásképzés csak egyik oldala a szakember-utánpótlásnak, és csak átmenetileg segít. A végleges megoldást a „rendes” korúak képzése hozza. Ezt is két „vonalon” fogják megvalósítani. Itt már a város és a megye segítsége is szükséges. Növelik a 140-es szakmunkásképző intézetben a forgácsoló szakra felvettek számát. A gyár képzésükhöz úgy járul hozzá, hogy biztosítja tanműhelyeiben a gépi berendezéseket és a gyakorlati képzés egyéb tárgyi feltételeit. Vállalja a szakmunkás- képzéssel járó kötelezettségeket. Segítség letelepedéshez A szakemberképzés másik útja — itt már a közép és felsőszintű vezetés utánpótlására is gondolnak —, egy szakközépiskolai osztály indítása a Báthori István Gimnáziumban. Ezeknek a gyerekeknek nemcsak a szakmai oktatását vállalják, hanem a szakelméleti órákhoz óraadó tanárokat, és szakoktatókat is biztosítanak. A szakközépiskolai tanulóknak a második évtől társadalmi tanulmányi ösztöndíjat adnak. A harmadikos, negyedikes tanulók gyakorlati képzését az üzemben) oldják meg. A megyében szinte egyedülállóként a fiatal szakemberek letelepedését, meghonosodását máris segítik. A fizikai munkakörben elhelyezkedő fiatalok részére ötezer forint egyszeri segélyt adnak. Madarász Sándor harmadéves géplakatos tanuló: — Nagyon bonyolultak ezek a százezreket érő gépek. Ezred- milliméteres tűrési pontosságra kell őket beállítani. Hogy a szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezemben oda merek-e állni melléjük javítani? Azt mondják a mestereim, rám merik bízni. A legmodernebb szerszámgépgyártó gépek duruzsolnak a csarnokokban. Ezekkel pedig lehet — ha nem is csodákat művelni, de precíz szerszámgépeket gyártani. És erre a szabolcsi munkások, a nyírbátori csepeliek képesek. Sigér Imre LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja a legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Rácz István, a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat 1. számú építésvezetőségének vezetője. — Az útépítés vállalatunk fő profilja. Építésvezetőségünk ennek megfelelően új utak, kisebb hidak, átereszek építésével, korszerűsítésével foglalkozik. A Tiszavasvári úton épülő közúti felüljáró építkezésébe az 1. számú építésvezetőség tavasszal kapcsolódott be. Egy ilyen volumenű, több vállalat munkáját igénylő építkezést csak nagyfokú szervezettséggel, összehangoltan lehet gyorsan, pontosan végezni. Ezen vannak az egyes vállalatok vezetői, dolgozói egyaránt. Persze előfordult az, hogy anyaghiány miatt lassabb ütemben folyt az építkezés. A jobb eredmények elérésére ettől jobb összhangot kell teremteni, hiszen a Hídépítő Vállalat, a posta, a TIGÁZ, a SZAVICSAV, a Közúti Építő Vállalat és még egy sor más vállalat és alvállalkozó munkája nyomán készülhet csak el határidőre ez az égetően fontos beruházás. — Sokkal eredményesebb és gyorsabb munkát végezhetnénk, ha az alvállalkozók előre elkészítenék a közműveket és mi csak azután vonulnánk ki, s kezdenénk el a töltések építését és a legvégső mozzanatot, az aszfaltszőnyeg terítését. — Legutóbb a Nyírbátor VÁLASZOL Rácz István és Debrecen közötti 471-es műút szabolcsi szakaszát korszerűsítettük húszmillió forint értékben. Az AG- ROBER részére a termelő- szövetkezeteknek bekötőutakat építünk. Oros mellett épül a vállalat aszfaltkeverő telepe, aminek a munkálatait mi végezzük. — A földmunka tavasz- szal kezdődött meg. Több tízezer köbméter földet kellett megmozgatni a terep- rendezés során. Ez az ütem lassú volt, a föld fagyos. Egy kicsit elmaradtunk a tervezett ütemtől. Pedig fontos az aszfaltkeverő, hogy meggyorsuljon az építkezés, hiszen ebben az évben is 210 tonna aszfaltot használunk fel a különböző építkezéseknél, korszerűsítéseknél. — Az építkezés meggyorsítása érdekében munkaerőt, gépeket csoportosítunk az épülő aszfaltkeverőhöz. Csak így tudjuk tavaszra befejezni és üzemeltetni. Jó szakemberekkel rendelkezik a vállalat, a legkorszerűbb technológiát alkalmazzuk, megfelelő gépparkkal dolgozunk. Persze előfordul, hogy anyagellátási problémák miatt lassabban halad a munka. Elsősorban ezen kell javítani, hogy ne legyen fennakadás az építkezések ütemében, tartani tudjuk a határidőket. Pályáét éyen y#«eres Bandi, ez a vé' W konypénzű, szőke ha- ” jú, kék szemű fiatalember humorosan jegyzi meg, most éppen itt landolt a Zrínyi utca sarkán. S olyan géppel — kerékpár! — mely naponta egy liter tejet fogyaszt. Mármint a pilótája. Ha nem tudnám, hogy repülőgép-vezető üzemmérnök, alig hinném el róla Ritkán jár a földön, csak addig, míg a repülőtérre kikarikázik. Életeleme a levegő, a repülés. Alig huszonnégy éves. Ha életrajzot kellene írnia, tizennégy éves korától szinte csak erről, s a körülötte zajló eseményekről, az úttörő- mozgalomból a KlSZ-mozga- lomba kerüléséről szólna a hiteles krónika, mely úgy függ össze a repüléssel, mint Ágival, feleségével, az egyik tanítványával való megismerkedése, aki szintén repül. Nem olyan fiú, aki kereste a veszélyt. így alakult az élete, s ami másoknak drukkot, izgalmat jelent, neki természetes. Pestről hazafelé, a Nyírségbe utazva ismerkedtünk össze a vonaton. Izgalommal beszélt a repülés szépségéről, hivatásáról egész és földön úton, hogy ebből mér nemcsak sejteni lehetett, hogy repülő, hanem oktató-nevelő is, a MÉM nyíregyházi bázisán. Gimnazista korában döntött úgy, hogy repülő lesz. „Kirándultunk a Farkashegyre. Ott láttam az első vitorlázógépet siklani a levegőben. Fenséges látvány volt. Akkor döntöttem.” Simán, egyenes ívűén haladt a földi és az égi pályán. A Budapesti Híradástechnikai Gyár MHSZ repülős klubjában kezdte a pályát. Tizenkilenc évesen már ott látta ország-világ az augusztus 20-i légiparádén. De a megelőző főpróbán szembenézett a halállal. „Volt egy-két veszélyes pillanatom, arról örökké emlékezni fogok. Kis magasságban a vontatókötél rátekeredett a vitorlázógép vezérsíkjára, s a gép pillanatok alatt kormányozhatatlan- ná vált.” Csak a szerencsés véletlennek és pillanatnyi helyes döntésének köszönhette, hogy a gép és pilótája sértetlenül földet ért. Huszonkét éves, amikor egyik társával a magyar színeket képviseli a szocialista országok NDK-ban megrendezett vitorlázó nemzetközi versenyén. Helytállt, s 1975-ben tagja lett a műrepülő válogatottnak. „Feleségem, Ági ezüstkoszorús sportrepülő. Ö volt az első vitorlázórepülő növendékem. És házasság lett belőle. ..” Bandi hivatásnak vallja a repülést. — A főiskolán repülőgépvezető hallgatókat képezünk a mezőgazdaságnak. 1974 óta dolgozom itt. Ez idő alatt 12 növendékem kapott nemzetközi repülőgép-vezető szak- szolgálati engedélyt. Bandi úttörőként került a mozgalomba, s munkát végez a KISZ-ben. A repüléssel párhuzamosan mindig vállalt feladatot az ifjúsági szervezetben is. Középiskolában politikai szervező, a főiskolán a repülőknél évfolyamparancsnok. Ez volt a KlSZ-megbí- zatása. Becsülettel teljesítette. Most a nyíregyházi repülőbázison KISZ-vezetőségi tag. Ez a pártmegbízatása. I yitott könyv az élete. Hl így került a pártba is. ” „Jelentkeztem, amikor úgy éreztem, megérettem rá.” Vezetett MHSZ-tá- bort társadalmi megbízatásként, szombatjait, vasárnapjait áldozza fel, hogy a vitorlázó repülőgépek vontatását ellássa. Ejtőernyősök ugratását segíti, s repülésvezetést vállal. Egyik ajánlója a párt- szervezetbe a KISZ volt. A másik Takács Miklós. Annak a gépnek a műszakija, amelyet Bandi vezet, amellyel oktatja a fiúkat. Miklós azonban nemcsak Bandi „gépéért” vállalta a felelősséget, hanem Veres András helytállásáért is. Nemcsak fenn a levegőben vigyáz rá, hanem lenn a földön is. Farkas Kálmán