Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-09 / 239. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 9. A NAPOKBAN MINDEN VÁROSI TANÁCSUNK ÜLÉST TARTOTT. MUNKATÁRSAINK MOST — AZ ESEMÉNYHIREKET KÖVETŐEN — AZ ELFOGADOTT HATÁROZATOK ALAPJÁN EGY-EGY TÉMÁRÓL KÉSZÍTETTEK RÉSZLETESEBB TUDÓSÍTÁST: EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEKRŐL, KORÁBBI HATÁROZATOK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL. Beszámoltatják az üzemek, szervek vezetőit Nyíregyháza: A népfront és a tanács együttműködése A sóstógyógyfürdői ifjúsági park, a vadaskert, az „Együtt Nyíregyházáért” és a többi, megyeszékhelyünk gyarapodását segítő akció nem érhetett volna el akkora sikert, mint a tanács, a népfront és a többi társadalmi és tömegszervezet összefogásá- sával. A tömegkapcsolatok szélesítése, a lakosság jobb szervezése érdekében korábban is több szerződés született a Nyíregyházi Városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága között. A tanács legutóbbi ülésén 1976- tól 1980-ig szóló együttműködési megállapodást kötött a népfronttal. A népfront vállalta a tanácstagok munkájának ellenőrzését, illetve a jól dolgozók megfelelő elismerését. A szerződés értelmében a társadalmi összefogás eredményeit évente együttes ülésen értékeli a két szervezet. A fontosabb feladatok megoldásához közös akciótervet készítenek. Az öt évre szóló megállapodás végrehajtását kétévenként együttes ülésen értékeli a városi tanács és a népfrontbizottság. A közös munkáról tájékoztatják a lakosságot is. A tanács végrehajtó bizottsága esetenként népfrontfórum keretében ismerteti a nyíregyháziakkal a közérdekű feladatokat, s válaszol a kérdésekre. H. Zs. A múzeum baráti körének programja Három hónap, nyolc előadás Gazdag programmal várja tagjait az év hátralévő részében is a Nyíregyházi Jósa András Múzeum baráti köre. Október 11-én dr. Fazekas Árpád tart előadást Szabolcs-Szatmár megye orvostörténeti emlékeiről, majd dr. Kapronczai Károly beszél a Szabolcs - szatmári orvos- és gyógyszerésztörténeti emlékházakról. November 8-án Marosi Endre diavetítéssel egybekötött előadáson ismerteti a mohácsi csatamezőn végzett legújabb kutatások eredményeit. Ugyanekkor tart tájékoztatót megyénk régészeti emlékeiről dr. Magyar Kálmán. November 22-én dr. Muraközi Ágota nagy érdeklődésre számot tartó előadásának témája Szabolcs-Szatmár népi emlékei és hagyományai. Ezt követően dr. Farkas József „Az ecsedi lápon” címmel tart vetítéssel egybekötött előadást. December 13-án Futaky László Szabolcs megye helytörténeti forrásait és irodalmát mutatja be. A baráti kör idei programja december 13-án dr. Németh Péternek, megyénk történeti-etimológiai helységnévtáráról szóló előadásával zárul. Városainkból JELENTJÜK A megyei közművelődési bizottság munkájáról Milyen munkát végez Sza- bolcs-Szatmárban a megyei közművelődési bizottság? Másfél éves működése alatt beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket? Mennyiben hatékony tényezője a megyében a kulturális élet irányításának? MÉSZÖV közművelődést segítő munkáját vizsgálják mdg. A tapasztalatok azt mutatják; az üzemekben a közművelődés erősebb oldala az oktatás-képzés, a természettuKisvárda: Lakás, fizikai dolgozóknak Kisvárdán egy tanácsi napirend keretében azt vizsgálták: hogyan valósulnak meg a városban olyan fontos társadalompolitikai határozatok, mint a munkások élet- és munkakörülményeinek javítását célzó intézkedések, a nők, nagycsaládosok, fiatalok segítése. Megvizsgálták a lakáselosztást is. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy az elosztható új lakások háromnegyedét fizikai dolgozók kapták. Korábban tervet készítettek a három-, vagy többgyermekes családok lakásgondjának megoldására. Ennek alapján a múlt év végéig valamennyi — nyilvántartásba vett nagy- családos igénylő — lakást kapott, s az újabb nagy családok lakáskérelmét is megkülönböztetett figyelemmel kísérik. A Kisvárdán felépített lakások közül minden másodikat fiatal házaspár kapta. A közoktatást és közművelődést érintő kérdésekkel új abbán nemcsak a tanács tagjai, a tanács dolgozói foglalkoznak, hanem munkásokat is felkértek, vegyenek részt a vizsgálatokban, véleményüket már a munkának abban a szakaszában mondják el, amikor a készülő intézkedéseket alapvetően tudják befolyásolni. Az első vizsgálatokból egy jó eredmény is kitűnt: emelkedik a dolgozók iskolájában eredményes vizsgát tett fizikai dolgozók száma. A városban lakók véleményét lényeges mértékben befolyásolja az államigazgatási, hatósági tevékenység. A Kisvárdai Városi Tanácsra évente átlagosan 17 ezer ügyirat érkezik, s az ügyfelek részére mintegy 20 000 okiratot adnak ki. A javuló munkát jelzik, hogy a korábbinál kevesebb számban — az ügyek 2 százalékában fellebbeztek az állampolgárok, tehát a hivatalos ügyek nagy többsége első fokon megelégedésre zárult le. Csökkentették az ügyintézés határidejét. A tanács mindezek ellenére tovább kívánja javítani a munkát. M. S. Mátészalka: Több nő a közéletben A nők gazdasági és szociális helyzetének javítása érdekében Mátészalkán tanácsi intézkedési terv készült. A szatmári városban egyre több nő vesz részt a közéletben, dolgozik a választott testületekben. Több nő számára van munkalehetőség a helyi üzemekben, őket segítik az új bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, s az új kereskedelmi és szolgáltató egységek. A korábbi tapasztalatok alapján felhívták a vállala- latok és intézmények vezetőinek figyelmét a kisgyermekes és terhes anyák gondjainak gyorsabb megoldására. Eddig nem mindenütt tudták érvényre juttatni azt sem, hogy a gyermekgondozási segélyről visszatérők bérét az azonos munkakörben bekövetkezett bérfejlesztés összegével növelve állapítsák meg. A tanács gondoskodik arról is, hogy a szolgáltatási hálózat ütemesen fejlődjön, s arra is gondolnak, hogy a város különböző részén arányosan helyezzék el az újabb egységeket. Az üzletek nyitvatartásá- nak módosításánál a korábbinál jobban figyelembe veszik a több műszakban dolgozó nők igényeit. A tanács felhívta a figyelmet arra is, hogy a kereskedelmi szervek legyenek jobban figyelemmel a nők háztartási munkájának könnyítésére, s ezért növeljék a korszerűbb termékek kínálatát, szervezzenek több kiállítást, bemutatót, bővítsék a félkész- és készételek választékát, igyekezzenek azokat jobban megkedvelteim. K. É. Nyírbátor: Iskolaelőkészítés a cigány- gyerekeknek Nyírbátorban az utóbbi években a cigányok élet- és munkakörülményei, művelődésügyi és egészségügyi helyzete jelentősen, de korántsem kielégítően változott. A gyorsabb fejlődéshez további összehangolt intézkedésre, az eddiginél nagyobb erkölcsi és anyagi áldozatvállalásra van szükség. A korábbi években már megszüntették Nyírbátorban a Vágóhíd utcai cigánytelepet. A „nagy telep” felszámolására azonban még évekre van szükség. A kedvezményes lakásépítési akció már elkezdődött. Eddig 25 „C” típusú lakás készült el, 1980-ig újabb húszat építenek. A hitelkedvezménynek egyik alapvető feltétele, az állandó munkaviszony. Jelenleg nagyon sok az alkalmi munkás, a jövő feladata az állandó munkavállalásra való serkentés. Ehhez jó alkalom kínálkozik a város és a járás mezőgazdaságában, az építőiparban, a cipőgyárban, valamint a ruházati szövetkezetben. Nyírbátorban a cigánylakosság 40 százaléka óvodás- és iskoláskorú. Jelenleg a 377 iskolaköteles közül 252 jár rendszeresen iskolába. 1972- től a városnak önálló cigányiskolája van, ahol a jövőben egész éven át tartanak előkészítő tanfolyamokat azoknak, akik az óvodába nem jutottak be. Nemsokára ez a gond tovább enyhül, ugyanis a megépülő 100 személyes József Attila utcai óvodában a cigánygyermekek iskolára történő előkészítését a korábbinál jobb feltételek között tudják majd végezni. A városi tanács tervében szerepel továbbá a hatékonyabb egészségügyi felvilágosítás, az egészséges életmódra nevelés is. Koordinációs bizottság is segíti majd a feladatok eredményes megoldását. S. Á. Ezekre a kérdésekre kértünk választ az 1974. évi 1. sz. tanácsi rendelet alapján létrehozott bizottság munkájáról Gyúró Imre megyei tanácselnök-helyettestől, a köz- művelődési bizottság elnökétől. Előzetesen annyit, a bizottságot azzal a céllal hívták életre, hogy segítse a megye közművelődésében érdekelt szervek tevékenységének összehangolását, koordinálja a munkát, véleményezze a tanácsi fórumok elé kerülő terveket, koncepciókat, előterjesztéseket, ellenőrizze és beszámoltassa a különböző szerveket, intézményeket, gazdasági egységeket közművelődési feladataik teljesítéséről. — A közművelődési bizottság az egyik leghatékonyabb bizottságunk — mondta Gyúró Imre. — Két fő feladatot tudtunk eddig elvégezni. Az egyik folyamatos dolgunk a közművelődési szemlélet formálása, bizonyos elvi kérdések tisztázása. Ennek érdekében a közművelődési bizottság elemezte többek között az amatőr mozgalom helyzetét. Megvitattuk a megyei fejlesztési terveket, foglalkoztunk az ismeretterjesztés fejlesztésével és a szakszervezeti könyvtárak szerepkörével. Megbeszéléseinken a mégyei művelődési intézmények irányítói is részt vesznek, s ez már utal a másik fontos feladatunkra: a koordinálásra. A megyei közművelődési bizottság üzemeket, szerveket, intézményeket számoltatott be, így a rakamazi Győzelem Tsz-t, a Nyíregyházi Konzervgyárat, a (korábbi nevén) • Fehégyarmati Állami Gazdaságot, most pedig a Tiszavasvári Alkaloida és a dományos, műszaki ismeretek terjesztése. A mezőgazdaságban dolgozók körében, a tsz-ekben pedig főként a hagyományápoló tevékenység — az amatőr mozgalom stb. támogatása rajzolódik ki erősebb kontúrokkal. A bizottság azon fáradozik, hogy a kölcsönösen jó tapasztalatokat elterjesszék. — A bizottság munkájában fontos helyet kap az éves megyei, nagyobb kulturális rendezvények véleményezése, az anyagi alapok elosztására javaslatok előterjesztése, a megyei költségvetési tervek véleményezése. Folyamatosan vizsgálják a kulturális alapok célszerű fel- használását; legközelebb az ipari üzemekben kerül sor erre. A közművelődési bizottság véleményezési, javaslattevő jogával élve részt vesz a megyei tanács költségvetési munkájának előkészítésében, egyes művelődési beruházások rangsorolásában. Mit vár a bizottság elnöke a hamarosan elfogadásra kerülő közművelődési törvénytől? — Jó támasza lesz a törvény a közművelődési dolgozóknak, mert többek között művelődési tervkészítésre kötelezi az üzemeket, szerveket. Márpedig, ha a gazdasági egységeknek közművelődési terv készítését írja elő a törvény, annak anyagi és tartalmi megvalósulását már nyomon lehet követni, több alapunk lesz a gazdasági vezetők beszámoltatására. De a legfőbb, hogy a már érvényes közművelődés-politikai határozat és a megjelenő törvény együttesen a politika rangjára emeli mindenütt a köz- művelődési feladatokat. (P. G.) Az Expressz szervezésében: Ezerhatszáz szabolcsi fiatal külföldön Több mint 1600 szabolcsi fiatal látogatott el ebben az évben külföldre a nyíregyházi Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében. Legtöbben a szomszédos szocialista országokat keresték fel. Különösen sokan ismerkedtek meg a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia nevezetességeivel, de eljutottak a fiatalok — Mont- realtól Japánig — számos tőkésországba is. Belföldi utakon mintegy ötezer fiatal vett részt. A legkedveltebb helyek továbbra is a Balaton környéke, a Duna-kanyar, a Mátra és a Bükk vidéke voltak. Az őszi időszakban főként tanulmányi kirándulásokat, belföldi túrákat szervez az Expressz nyíregyházi irodája. Az idén is indítanak szilveszteri utakat belföldre és külföldre egyaránt. Belföldön Egerbe, a Mátrába, Salgótarjánba, külföldön Lengyelországba kirándulhatnak a szilveszterezők. A nyíregyházi Expressz Iroda a külföldi ifjúsági irodák szervezésében megyénkbe érkező fiatalok fogadásáról is gondoskodik. Nyáron szovjet, francia, német és román fiatalokat láttak vendégül, s még ebben az évben közel száz romániai fiatal érkezését várják. r Argyélus királyfi Újabb bemutató a gyermekszínházban Nagy sikerrel szerepel a Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház gyermekszínháza a leghálásabb közönség, a gyerekek előtt szerte a megyében. A jelenleg is műsoron lévő darabot — Béber- né Gergely Ilona: A farkas kincse című mesejátékát, melyet Tomasovszky Pál zené- sített meg — többi mint 8 ezer szabolcsi apróság ünnepelte színházunkban, s a művelődési házakban. Az elmúlt színházi évadban kilencszer mutatták be a darabot Nyíregyházán, s további 12 előadást tartottak a megyében. Október 3-án, vasárnap huszonötödik alkalommal játszották el, ezúttal a rakamazi művelődési otthonban. Az 1976—77-es színházi évadban ismét műsorra tűzték A farkas kincsét. Emellett újabb bemutatóra is készülnek az „önkéntes” színjátszók: az Árgyélus királyfi című mesejátékot tanulják, melyet ugyancsak Tomasovszky Pál hangszerelt. A/. Árgyélus királyfi első bemutatóját novemberre tervezik. Az új évadban jelentős anyagi támogatással folytatja munkáját a gyermekszínház. A Nyíregyházi Városi Tanács 175 ezer forintot biztosított a színjátszók céljaira. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Ketten 100 évesek Gyarmati Béla, Nyíregyháza, Sólyom köz 2.
