Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

MA Városainkból jelentjük (2. oldal) Változik a profil (3. oldal) Pullai Árpád Komárom megyében SZÁZ ORSZÁG KÉPVISELETÉBEN Megnyílt a fejlődési béke-világkenferencia Budapesten Kádár János, az MSZMP KB első titkára levélben köszöntötte a tanácskozás részvevőit Pénteken, Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdődött a Béke­világtanács kezdeményezésére és szervezésé­ben létrejött fejlődési béke-világkonferencia. A zászlódíszbe öltözött épület homlokzatán üdvözlő transzparens fogadta a mintegy száz ország, illetve szervezet képviseletében meg­jelent küldötteket. „Együtt a békéért és a haladásért!” — olvasható a felirat a tanács­teremben mintegy összegezve a fejlődés ügyét szolgáló, a hatékony közös cselekvés módozatait kidolgozó világkonferencia célját. A nemzetközi békemozgalmi tanácskozás 41 tagú elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, dr. Simái Mihály, a világkonferencia magyar előkészí­tő bizottságának és az ENSZ Társaságok Vi­lágszövetségének (WFUNA) elnöke, Pethő Tibor, az Országos Béketanács helyettes el­nöke és Bognár József akadémikus, a ma­gyar delegáció vezetője. Ugyancsak az elnök­ségben foglalt helyet Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára, valamint a nem­zeti békemozgalmak és a nemzetközi demok­ratikus szervezetek számos ismert vezető sze­mélyisége. A béke-világkonferenciát Bognár József nyitotta meg, meleg szavakkal köszöntötte a résztvevőket, méltatta a tanácskozás jelen­tőségét. Azoknak a témáknak a fontosságát, amelyeknek megvitatása, a reális akcióprog­ramok kidolgozása minden bizonnyal haté­konyan támogatja majd az elmaradottság elleni harcot. Utána Sarlós István emelke­dett szólásra. A nemzetközi tanácskozás jelentőségéről szólva Sarlós István kiemelte: — A világkonferencia résztvevői a világ jövője szempontjából döntő fontos­ságú kérdéssel, a gazdasági­lag jelenleg még elmaradott, vagy kevéssé fejlett országok előrehaladásának kérdéseivel foglalkoznak. A világ jövőjé­nek alakulásáról van szó, Pénteken, venezuelai tar­tózkodásának harmadik nap­ján Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke ellátogatott a venezuelai parlamentbe. Az ünnepi ülésen az Elnö­ki Tanács elnöke beszédet mondott. Részletesen szólt a szocialista Magyarország eredményeiről, majd így foly • tatta: Mostani látogatásunkkal új szakaszt kívánunk nyitni két­oldalú kapcsolataink fejlesz­tésében, megítélésem szerint még távolról sem merítettük ki a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésünk, kapcsolataink bővítésének minden lehetőségét. A Magyar Népköztársaság részéről a Venezuelai Köz­társaság irányába folytatott politikánk szervesen illesz­kedik bele nemzetközi tevé­kenységünk általános irány­vonalába. Külpolitikánk alap­vető feladata: kedvező felté­teleket teremteni országunk társadalmának és gazdaságá­nak békés szándékú és célú építőmunkájához. Külpoliti­kánk hármas alappilléren nyugszik: testvéri összefogás a szocialista országokkal: az önzetlen támogatás előnyeit nyújtó szoros együttműködés és szolidaritás a fejlődő or­szágokkal; valamint a köl­csönös előnyökön alapuló sokoldalú kapcsolatok a fej­lett tőkésországokkal. A bé­kés egymás mellett élés elvé­mert korunkban az egyes né­pek sorsa összefügg a többié­vel, mert minden nép boldo­gulása csak akkor válhat tel­jessé, ha a szabad fejlődés lehetőségei mindenki számá­ra biztosítottak. Az öt világ­részben élő népek lehetősé­gei — a klíma, a nyersanyag- készletek, a föld termőképes­sége és a társadalmi beren­dezkedés szempontjából — él­től vezéreltetve, minden erőnkkel a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítá­sáért, a népek közötti kölcsö­nös megértés és együttműkö­dés megteremtéséért küz­dünk. Ezeknek az erőfeszíté­seknek az útját olyan mér­földkő jelzi, mint Helsinki. Mélységes meggyőződéssel valljuk, hogy az enyhülési politika térnyeréséhez vala­mennyi országnak hozzá kell járulnia, nagynak és kicsiny­nek egyaránt. Kategorikusan tagadjuk azt, hogy az úgyne­vezett kis országok ezen a té­ren semmit sem tehetnek. Örömünkre szolgál, hogy Venezuela kormánya — élén Carlos Andres Perez elnök úrral — szintén azon fárado­zik, hogy enyhüljön a nem­zetközi feszültség, fokozódják az együttműködés és a biza­lom. Ezért emel aktívan szót a nagy nemzetközi fórumo­kon a leszerelés előmozdítása, a háborús tűzfészkek felszá­molása. További atommentes övezetek létrehozása és a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozása ér­dekében. Mindezt tudva és is­merve állíthatjuk: országaink számos kérdésben azonos, vagy egymáshoz közel eső felfogást vallanak. Szolidári­sak vagyunk a nemzeti füg­getlenségükért harcoló né­pekkel, támogatjuk a fejlődő országoknak a teljes gazda­sági önállóságra, az újgyar­matosítás visszaverésére irá­térnek egymástól. 'Íven szem­pontból vannak és mindig is lesznek különbségek az egyes országok között. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy va­lami örökké érvényes rangsor alakul ki, amelyben alá- és fölérendeltségi viszony van az egyes népek és az őket ve­zető kormány között. (Folytatás a 4. oldalon) nyúló törekvéseit. Szorgal­mazzuk az igazságon alapuló gazdasági világrend kialakí­tását, megteremtését. Szeretném megmondani, hogy a magyar nép és kor­mánya nagy rokonszenvvel kíséri a venezuelai kormány­nak azokat a törekvéseit, amelyek arra irányulnak, hogy szakadatlanul erősödjék az ország függetlensége, hogy a nép, a haza javára haszno­sítsák az ország természeti, gazdasági kincseit. Ugyancsak nagyra értékeljük a venezue­lai kormánynak a nemzetkö­zi kapcsolatok küzdőterén ta­núsított fokozódó aktivitását, mellyel a népek közötti együttműködés, de különösen a latin-amerikai országok gazdasági integrációjának ne­mes céljait szándékozik elő­mozdítani — mondotta Lo­sonczi Pál nagv tetszéssel fo­gadott beszédében. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a pénteki napot Ko­márom megyében töltötte. Elsőként Tatabányára láto­gatott, ahol az MSZMP me­gyei bizottságán Mérten La­jos, a megyei pártbizottság titkára fogadta, és tájékoz­tatta a megye gazdasági, po­litikai helyzetéről. Ezután a Központi Bizott­ság titkára az oroszlányi szénbányákat kereste fel. Tá­jékozódott a vállalat helyze­téről, feladatairól, majd a helyszínen ismerkedett meg a nagy célprogram első állo­másaként megkezdett már- kushegyi bánya beruházási munkáival. Áz új üzem, amelynek az építésén már több vállalat szakemberei dolgoznak, minden vonatko­zásban az eddigi legkorsze­rűbb magyarországi szénbá­nya lesz. A 2,8 milliárd fo­rint költséggel épülő üzem 1981-ben már évi 300 000 ton­na szenet ad. Pullai Árpád megismerke­dett annak a szocialista bri­gádnak a munkájával, amely most a felszínen gyakorolja be annak a Magyarországon még ismeretlen, szovjet gyártmányú hatalmas telje­sítményű jövesztő-rakodó berendezésnek a kezelését, amellyel felére tudják majd csökkenteni az új bányában a vágathajtás idejét. Délután Pullai Árpád részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén, ahol a pártmunka politikai, mozgal­mi jellegének az erősítésére szolgáló javaslatokat vitatták meg. Az idén tovább csökkent a megyében működő tanácsi ipari vállalatok száma. Mi­nisztériumi felügyelet alá tartozik már a Szabolcs Ci­pőgyár, a Szatmár Bútorgyár és a Nyírbátori Minőségi Ci­pőgyár. A hét tanácsi ipari vállalat — a VAGÉP, a Ke­let-magyarországi, a Nyírbá­tori, a Tiszalöki Faipari Vál­lalat, a Nyírségi Nyomda, a divatruházati vállalat és a Nyírségi Patyolat — a friss adatok alapján 412 millió 253 ezer forintos értéket termelt három negyedév alatt. A termelési érték 80,7 mil­lió forinttal nőtt, s e növe­kedés 94 százalékban a ter­melékenységből származott. A legmagasabb termelést — 155 millió forintot — a vasszerkezeti és gépipari vál­lalat valósította meg. BSr az első fél évben elmaradtak a tervtől, három hónap alatt Pártnuinkásküldöttségünk hazaérkezett a Pénteken hazaérkezett a Szovjetunióból a Szabolcs- Szatmár megyei pártmunkás­küldöttség, amely Ukrajna Kommunista Pártja Kárpá- tontúli területi Bizottságá­nak meghívására tartózko­dott Kárpát-Ukrajnában. A Szovjetunióból delegációt — amelynek ve­zetője Diczkó László, a me­gyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője, tagjai: Szűcs Imre, a nagykáliói járási pártbizottság első titkára, Kiss Viktorné, a nyíregyházi Losonczi Pál beszéde a venezuelai parlamentben A Mátészalkai Állami Tangazdaság gyümölcsöskertjé­ben két új külföldi gépet állítottak munkába. Az ügyes masina egyszerre hét almával megrakott tartályládát szállít ki a sorok közül. (Elek Emil felv.) * B Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése FELSZÚLBLT ÓVÁRI MIKLÓS IZ MSZMP PB ÍIGJI Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai és Karakas László munkaügyi miniszter is. A tanácsülés első napiren­di pontjaként Virizlay Gyu­la, a SZOT titkára az értel­miség körében végzett szak- szervezeti munkáról számolt be és annak továbbfejleszté­sére tett javaslatot az elnök­ség nevében. Rámutatott, hogy a SZOT ezúttal első alkalommal tár­gyalja önálló témaként az értelmiségi dolgozókat érintő szakszervezeti munkát, ezzel is kifejezve, hogy a dolgozók valamennyi rétegét, így az értelmiséget is hatékonyab­ban igyekszik segíteni jogai­nak gyakorlásában és kötele­zettségeinek teljesítésében. Rámutatott, hogy az értelmi­(Folytatás a 4. oldalon) Felkészülés a SZÖVOSZ Vili. kongresszusára Befejezésükhöz közeled­nek a fogyasztási szövetkeze­tek novemberiben sorra kerü­lő VIII. kongresszusának elő­készületei. A szövetkezetek közgyűléseit követően szep­temberben lezajlottak a me­gyei gyűlések, s pénteken ösz- szeült a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa is, hogy megtárgyalja az előké­születek tapasztalatait, meg­vitassa és jóváhagyja a kong­resszus elé terjesztendő be­számolók és más dokumentu­mok tervezetét. Az ülésen — amelyen részt vett Molnár Károly belkereskedelmi és Hammer József mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes is — dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke elmondotta, hogy a megyei gyűléseken részt vett csak­nem 3000 szövetkezeti küldött és a 700 meghívott a kong­resszusra kiadott irányelveket kellően összevetette a szövet­kezetek helyzetével, teendői­vel. Ezek előterében a to­vábbfejlesztés lehetőségei, a gátló tényezők kiiktatása, s az ötéves terv idei feladatai álltak. A gyűléseken összesen 229 javaslatot fogadtak el ha­tározat formájában, s 99 or­szágos tanácstagot és 700 kongresszusi küldöttet vá­lasztottak meg. 412 millió forint a tanácsi iparban behozták a lemaradást 58 millió forintos készáruterme­léssel. A termelés hullámzá­sa a vállalat termelési szer­kezetéből adódik. Az idén több beruházást valósítottak meg. Szeptember végén ad­ták át a szociális létesítmé­nyekkel ellátott 1000 négy­zetméteres zsaluzott üzem­csarnokot, korszerű anyag- mozgató gépekkel felszerel­ve. Itt a vállalat két fő ter­mékét gyártják nagy szériá­ban, az építőipar számára fö­démpanel sablonok acélszer­kezetét és a könnyűipar ré­szére cipőipari gépvázakat. A beruházás következtében a háziipari és népi iparművé­szeti szövetkezet pártszerve­zetének titkára és Frend De­zső, a fehérgyarmati nagy­községi pártbizottság titkára voltak — a kárpátontúli tár­sadalmi és tömegszervezetek pártirányítását tanulmányoz­ta. A pártmunkásküldöttséget a magyar—szovjet határon Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogad­ta. VAGÉP termelése eltolódik az épületszerkezet-gyártás felé. A három faipari vállalat 141 millió 373 ezer forintos termelési értéket állított elő. A Kelet-magyarországi Fa­ipari Vállalatnál a lemaradás olyan minimális, hogy azt az év végéig behozhatják. Az idén folytatták kooperációs tevékenységüket a Szatmár Bútorgyárral: évi 16—17 ezer garnitúrára való fenyővázat készítenek. A tanácsi ipari vállalatok közül a nyomda és a divat- ruházati vállalat fejlődött a legdinamikusabban. A nyom­da közel másfélszer termelt többet az év első 9 hónapjá­ban, mint a múlt év hasonló időszakában, s hatmillió fo­rinttal túlteljesítették a tér* vezett háromnegyed éves ér­téket is. A divatruházati vál­lalat 43 milliós termelésében nagy szerepet játszott a tő­kés export bérmunka növe­lése érdedében hozott mun­ka- és üzemszervezési intéz­kedés. A tanácsi ipari vál­lalatok 1976-ban várható­an 537 millió 465 ezer forin­tos termelést valósítanak meg. (b. j.) XXXIII. évfolyam 239. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. október 9., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom