Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-06 / 236. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 6. Vendégségben Kárpátontúlon Á barátság koncertjei Szakszervezeti kulturális delegációnk öt napig volt vendége a Szovjet Szakszervezetek Kárpátontúli területi Tanácsának. Küldöttségünk két csoportból állt: a Volán 5. számú Vállalata és az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza 50 tagú Szabolcs-Volán táncegyütteséből és zenekarából, illetve a politikai delegációból. Ajándékaink között, amelyet a Ju- noszty-együttesnek vittünk, volt egy album. Augusztusi szabolcsi vendégszereplésük fontosabb állomásait, emlékezetes perceit örökíti meg. Utunk emlékeiről már a mi képzeletbeli albumunk is elkészült. Fakuló és eleven képek sora, lapozzunk bele. Az ungvári fellépés befejező műsorszáma. (Csutkái Csaba felvétele) Á kereset N em tudom, emlékeznek-e az első fizetésre. Mekkora örömet okozott. Már jóelöre elterveztük, hogyan állunk anyánk elé, s átnyújtjuk első keresetünket. Örömet okozott neküínk, anyánknak, mert ezt a pénzt már nem kaptuk, hanem két kezünkkel kerestük, megdolgoztunk érte. Ez adta külön értékét, okozott örömet. Eszembe sem jutott volna szólni az első keresetről, ha nem tudom meg, mekkora csalódást okozott Marikának, amikor vártavárta az első fizetést, s az irodában azzal fogadták, hogy a megyeszékhelyen — ahonnan meg kellett volna érkezni a fizetésnek — elfelejtették számfejteni a bérét. Csak a túlórapénzt kapta meg, alig kétszáz forintot. Pedig ő már előre eltervezte, mivel lepi meg édesanyját. Otthon is várták, számítottak rá, s a most kezdő szakmunkáslánynak csalódnia kellett. Elsírta magát, anyja vigasztalta. „Nem baj kislányom, majd számfejtik, s jó lesz az később is, nyugodj meg, biztosan meg fogod kapni.” Ez volt Marika első, nagy csalódása. Vajon gondolt-e erre az illetékes számfetjő, amikor erről megfeledkezett? Eszébe jutott-e, hogy ő is volt valamikor kezdő ' szakmunkás, s alig várta, hogy első keresetét, amiért megdolgozott, kézbe vegye? Igazán nem nagy ügy. Mégsem mehetünk el szó nélkül mellette. Nem tudom, hogy az idén hány fiatal kezdő szakmunkás állt először munkába. Biztosan nagyon sokan. Mind várta az első borítékot, s eltervezte, kinek adja, mire fordítja első keresetét. Biztosan örömet okozott sok-sok fiatalember otthon a családban, mert érezték, hogy felnőtt a gyerek, saját lábára állt, kenyeret keres a munkájával, amiért évekig tanult, hogy szakmát szerezzen, hogy besegítsen a családnak. E gyedi eset Marikáé? Lehet. Mégis figyelmeztető. Biztosan túlteszi magát az első csalódáson Marika, de nem hiszem, hogy egykönnyen elfelejti. F. K. MUNKAVÉDELMI S zokatlan időben, nem várt látogatók érkeztek az UNIVERSIL és a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységeibe. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársai — Benkei László, munkavédelmi főfelügyelő, Szloboda Gézáné és Abonyi László felügyelők a délutáni, tehát a második műszak munkavédelmi helyzetét vizsgálták. Az üvegtechnikai üzemben Batári Ottó üvegtechnikus csoportvezetőtől megtudjuk, hogy a részlegében ötvenen dolgoznak bent. A termeléshez szükséges anyagokat, eszközöket megkapták. De ez már nem áll az egyéni védőeszközökre. Az üvegtechnikai műhelyben a dolgozók látását károsító, a fényt rosszul szűrő védőszemüveget alkalmaznak, jóllehet ezt kutató- intézet ajánlotta. A fúvódéban a Herbert-lámpánál dolgozó szak- és betanított munkások közül csak Orbán Júlia dolgozik gyári szemüvegben. A többiek különböző utakon, itthon meg külföldön saját zsebre 500 fo1. oldal: a képek kedves barátainkat idézik, akik az ungvári szállóban régi ismerősként fogadták a táncosokat. Két éve járt itt utoljára a csoport. Következő képünkön a munkácsi vár fenséges tömbje emelkedik a város fölé, sok csatát megért erődítményével, 130 éves terebélyes hársfájával. Ennél is híresebb ma már a 36 országba exportáló Kirov műszergyár, első koncertünk színhelye. Az udvarias fogadtatás után az 5. számnál jön be az első vastaps. A lendületes botolókat és az igazi magyar csárdást szeretik. Sikerül az első bemutatkozás. Két óránk van a huszti fellépésig. Huszt „bús düledé- kei” helyén modern város épült, a kultúrteremben pedig hamarosan hazai hangulat kerekedik. Sok nyíregyházi fiatal szakmunkás jött el megnézni a műsort. Felszabadultan, lámpaláz nélkül táncolnak, itt aratja legnagyobb sikerét a két szólóénekes, M. Juhos Zsuzsa és Tóth István. 2. oldal: útunk legszebb napja, Ungvárról. Délelőtt a város történelmével ismerkedünk, múzeumának orosz, ukrán termeivel, skanzenével. Magyar, szlovák, orosz, ukrán, román, hucul népi építészeti hagyományok gyűjteménye. Nyolcszáz néző tapsol a legforróbb hangulatú esten a Philharmóniában. A közönség kedvencei a fiú szólisták, alig győzik kihordani a színpadról a virágcsokrokat. rintokért beszerzett saját szemüveget használnak. A padlózaton szerte szét üveg- törmelékek. Nincs takarítónő a délutáni műszakban. Ez a facipők miatt balesetveszélyt rejt magában. De ezek a balesetveszélyek eltörpülnek a savazóban tapasztalt szabálytalanság mellett. A fluorsav szállítására szolgáló edényt nem látták el felirattal. Az itt dolgozó munkásnőnek nem biztosítottak egyéni védőfelszerelést: karvédőt, savmentes sapkát, PVC-köpenyt, gumicsizmát, savkesztyűt. Ezért Bodnár Mária betanított munkást azonnal eltiltották a munkavégzéstől és eltávolították a savazóból. A munkásnő munkavédelmi biztonság vizsgájával nem rendelkezett. A laborban rendezték be az osztáshoz szükséges üvegek viaszkozó helyiségét. Ezt primitíven oldották meg, — Koncert után baráti találkozóra várnak bennünket a Junoszty tagjai. Gyonsan kiderül, hogy a gopak és a nyírségi csapásoló nem ismer nyelvi korlátokat, sőt a shake nyelve is nemzetközi. 3. oldal: szokatlan feladat. Üdülőknek és betegeknek szól a műsor a Kárpáti Szanatóriumban és beregvári üdülőben. Estére az utolsó, ötödik koncertre tartalék erejüket is bevetették. A szojvai kultúrpalotában fergeteges sikerrel búcsúztunk. 4. oldal: hajnalban kezdünk felkapaszkodni a Kárpátok gerincére a Vereckei hágó szerpentinjén. Alattunk ezüstfehér felhők fákító fényéből kiemelkedő, fenyvesekkel borított csúcsok vigyázzák a völgyeket. Uticélunk Lvov, Lemberg, az oroszlán városa, Daniló halicsi fejedelem fiának, Levnek a neve után. A 700 ezres városban megcsodáltuk a gótikus és reneszánsz műemlékeket. 5. oldal: a vendéglátásé. Szokatlan ízek, gyönyörűen rozoga faládákon a fröccsöntéstől papírral védve, elektro. mos rezsókon fortyogott a viasz. A tűz- és a nagy fokú életveszély miatt a viaszkozó Finta Mihálynét is azonnal kiállították a munkából. A laboratóriumban használatos vegyszereket záratlan szekrényben, a mérgező anyagokat — sósav, nátriumhidro- xid — egy asztalkán szabadon tárolták. A munkahelyek, a folyosók rendetlenek, ládák, dobozok, munkapadok között raktározott áruk nehezítették a mozgást, szülték a balesetveszélyt. — A tmk-ban a forgácsológépek nincsenek felszerelve védőeszközökkel. A villany- szerelő, a szigorú előírás ellenére egyedül van szolgálatban. Az egyének és kollektívák által munkaközben használt kávéfőzők és elektromos szerelvényei elhasználódtak, érintésvédelmi vizsgának nem vetik alá. Az alterített asztalok, az elmaradhatatlan előétellel és vegyes salátával. 6. oldal: ez az együttesé. Kiváló együttes, 12 éves, kétszer nyert ezüst I. fokozatot. Tagjai zömmel gimnazisták és szakmunkásak, 15—25 év között. Sok a kezdő, aki öthat év előzetes tanulás után most került a felnőtt csoportba. Sokat kell még fejlődniük, míg újra elérik a kiváló együttestől várható szintet, van azonban néhány kivételes ígéret közöttük. Egyik szólistájukat próbafelvételen tagjai sorába hívta meg az Állami Népi Együttes. A „jelölt” nemet mondott, kétgyermekes családapa, azon kívül jó szakmája van, fő foglalkozásban, pénzért nem akar táncolni. Csak szívvel, maguk és mások örömére vállalják. S itt be is hajthatjuk albumunkat. Már csak annyi hiányzik a „csoportképhez”, hogy Dalanics György művészeti vezető irányításával külföldön is jól vizsgázott a megfiatalodott csoport. katrész üzemben nincs rögzítve az asztali állóoszlopos fúrógép. Visszatérő látogatásra érkeztek a munkavédelem hivatásos őrei a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységébe. Örültek annak, hogy a vállalat a délutáni műszakban biztosítja a munkahelyi vezetést és felügyeletet. Ellenőrzésünkkor csoportvezetők, szalagvezetők és művezetők voltak bent és a munkákat Meggyesi István főművezető irányította. Am az öröm itt is hamar ürömmé változott. Az üzemben augusztusban volt a nagy karbantartás. Ennek során a korábban már jelzett baleset- veszélyeket nem szüntették meg. A gőzvasaló kondenzvíz elvezetését nem oldották meg. Timkó Miklósné a kézi gőz_ vasalónál többször megégette a lábát, ezt a sérülési naplóba nem jegyezték fel. A gőzvasaló helyiségben a kiima nem megfelelő. Dankó Orbánná és munkatársai, közvetlenül az ablak előtt állnak, elölről a gőz, hátulról a nyitott ablakon át a szabad levegő vágja őket. emiatt gyakran kerülnek táppénzre. (sigér) Dokumentumfilmet készíteni mindig felelősségteljes vállalkozás, ismert témából különösképpen az. Akkor pedig, ha már többször és több műfajban feldolgozták, kockázatos is: unalmat kelthet, ha nem ad valami újat. A német háborús főbűnösök perének Nürnbergben lezajlott tárgyalásáról is lehetetlen újat közölni. Ami ott elhangzott, magyarul is hozzáférhető több könyvben is. Ezért is becsülnivaló önmagában már a vállalkozás is: új dokumentumfilmet készíteni a témáról, pontosabban arról, hogy az ítélet- hirdetés után harminc évvei mit tudnak, mit gondolnak az NSZK-ban némelyek (talán nem is kevesen) a perről, a második világháborúról, a nácizmus és a Harmadik Birodalom vezetőinek szerepéről, felelősségéről. Azonban nemcsak mint vállalkozás dicsérhető a Horváth J. Ferenc írta és szerkesztette film, Az ítélet, hanem azért is, mert tudott újat adni. Dokumentumokkal mutatta be: miként igyekszenek az NSZK- ban a hivatalos szervek a nürnbergi pernek még az emlékét is eltüntetni, elhessegetni, vagy pedig érvényességét tagadni; hogy éled, terebélyesedik a könyvkiadásban is a náci Németország, a Wehrmacht, az SS és általában a fasizmus apologetikája, elfogult védelme, magyarázgatása, dicsőítése; hogy próbálkoznak egyes körök hamis ideálokat kreálni azokból, akik a német népet és egész Európát meggyötörték, meggyalázták. Újat adott ez a film azzal is, hogy nemcsak szemtanúk, a fasizmustól szenvedettek emlékeznek benne, hanem a vádhatóság két tagja és a háborús főbűnösök egyike is nyilatkozik, a húszévi börtönbüntetését letöltött náci Tanul az ország, s a rádióműsorok között is örvendetesen megszaporodtak az oktatással, tanulással foglalkozók. Ezúttal csak a rádió és a televízió az új tanévben indult közös felnőtt- oktatási programjáról a Mindenki iskolájáról emlékezünk meg, amelynek szombati konzultációs félórája jól tükrözte a valóban társadalmi méretű „intézményközi” összefogást az általános iskola 7. és 8. osztályát el nem végzett felnőttek tanulásának, meg az egyéb rétegek közművelődési igényei kielégítésének elősegítésére. Ez a rádiós konzultáció röviden visszautalt az eddig hallott legfontosabb anyagrészekre („tantervi csomópontok”), s bővebben ajánlotta a figyelmünkbe a legérdekesebb, legvonzóbban feldolgozott részleteket. (Pl. a Csehov-előzetes.) Az adás legérdekesebb részét a veszprémi Georgi Dimitrov Művelődési Központból közvetítették: jutalmazott kér- dezz-feleleket (Fontoló címmel) az eddigi adások anyagából, tájékoztatást a megyei konzultációs központ tevékenységéről. Utóbbiból megtudtuk, hogy az egyes témakörök feldolgozására — pedagógus vezetéssel — ún. alapismereti körök jöttek létre, s újszerű kezdeményezés a megyében, hogy egyes termelőszövetkezeti szocialista brigádok kulturális vállalásaiba felveszik az egyes adások anyagának megismerését. fegyverkezési miniszter. A megszólalók mind olyanok, akik nem egyszerűen csak emlékeznek, hanem hangsúlyozzák a nürnbergi ítélet máig ható érvényességét, ezzel erősítve a film aktualitását. Az emlékek szálain találkozik össze két ember Zsombok Tímár György tévéfilmjében, a Holtvágányban. Mindketten kiestek már az aktív munkából, holtvágányon élnek. A magát mozdonyvezetőnek ál- modó-mondó, sohasem véglegesített egykori pálya- és váltóőr szellemileg is holtvágányon mozog már a film elejétől (talán eredetileg is gyermeteg lelkialkatából és az ebből eredően elkövetett súlyos szolgálati szabálysértése miatt bekövetkezett és börtönnel büntetett, általa okozott baleset miatt). A nyugdíjas volt vasúti fő- , tiszt a film végére érkezik el ide, a szellemi vakvágányra, amikor az emlékek kölcsönös felidézésekor megsejti (rájön?), hogy azt a bizonyos balesetet tulajdonképpen ő okozta; és hogy az egykori bakterre kiszabott börtönbüntetés őt illette volna. E felismerés rendíti meg annyira lelkileg, hogy ő is naponta fel- kérezkedik a holtvágányon díszként álló kimustrált mozdonyra, miként egykori pályatársa. Mindez így — újragondolás után — leírva világosnak tűnik, de sajnos a film nézése közben nem érthető egyből. Homályos, zavaros néhány jelenet (leginkább az: hogyan, személy szerint kitől kapott az őrház rossz telefonutasítást); s lélektanilag nem érzem kellően indokoltnak azt sem, hogy egy gépekkel soha nem foglalkozó ember az idegi megrázkódtatás után miért éppen a mozdonyhoz vonzódik. Nemcsak a jő eredeti művek, de jó rádióváltozataik is lehetnek időállóak. legalábbis újrasugárzásra érdemesek, mint a Jégtörő Mátyás vasárnap esti, ismétlésben történt adása is bizonyította. Tamási Áron regénye 1935-ben, az Ábel- trilógia után jelent meg, s a nagy író legjelentősebb alkotásainak egyike, melyben a népi képzelet- és hiedelemvilág szerepét, hatását mutatja be az akkori székely falu, közelebbről pedig egy fiatal házaspár életében a házasságkötésüktől az első fiúk születéséig. Ez a népi hiedelemvilág olyan ősállapotra mutat vissza (és egyben az igazi megismeréstől való elzártságra utal), amikor — mint a mesében — az emberek úgymond értették az állatok, fák, virágok nyelvét és viszont, s a jó és a rossz szellemek harcban álltak az emberek megsegítéséért, illetve elkárhoztatásáért. Valóság és tündérmese, népi realizmus és boszorkánymitológia váltja egymást a költői szépségű regény lapjain. A rádióváltozat (Albert Zsuzsa alkalmazásában és Cseres Miklós dr. rendezésében néhány éve készült. jóllehet inkább az utóbbiakat, a folkloriszti- kus, a meseszerű elemeket bontotta ki a regény szövetéből, s nem mindenben tette lehetővé a cselekmény valóságos síkjának követését. mégis, önmagában is megáll, érdemes újra meghallgatni. Merkovszkl Pál Baraksó Erzsébet ŐRJÁRAT Azonnal eltiltónak... Seregi István A RADIO MELLETT ^KÉPERNYŐ HBB
