Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 27. Kicsúszott a kezük közül... ÉPSZER-újítás Ajtó, ablak gyorsabban [Jrádió MELLETT Csavargó fiatalkorúak útja a bíróságig A bűncselekmények soro­zatát követték el B. Z. és fia­talkorú társai Nyíregyházán. A 16 éves B. Z. júliusban már csavargásainak tetőfo­kára érkezett: tíz nap is el­telt, hogy nem ment haza a szülői házhoz. Nyíregyháza különböző helyein töltötte az éjszakát, a nappalo­kat. De élnie is kellett valamiből! Lopás és tettenérés Ez év május végén márki- * próbálta erejét és ravaszsá­gát. Két rablást szervezett meg, többnyire gyermekkorú társai segítségével. A siker egyik esetben sem az ő „hi­bája” miatt maradt el. Elő­ször a közlekedő autósok akadályozták meg — a már földre fektetett sértett — ki­rablásában. Másodszor pe­dig eredménytelen volt az erőszak, mert a sértettnél nem találtak semmit. Júliusban öt rendbeli jog­talan behatolással elkövetett lopásnak volt elkövetője, szervezője. Több rendbeli garázdaságot és rongálást is elkövettek, míg végül a Pe­tőfi téri büfé éjszakai felnyi­tása közben tetten nem érte a rendőrség. B. Z. hat társa közül 2 gyermekkorú volt. Vala­mennyien szívesen csavarog­nak. A csavargás pedig — különösen éjjel — csoporto­san, szinte kínálja a lehető­séget a bűncselekmények el­követésére. „Riasztó jel..." B. Z. szülei meghallgatá­suk során őszintén elmond­ták, hogy nem bírnak gyer­mekükkel. Kicsúszott a ke­zük közül. A „csavargás” szónál a Szü­lők kislexikona így fogal­maz: „A kisgyermek csavar­gása, az iskola kerülése, hu­zamosabb ideig tartó távol- maradása a szülői háztól ri­asztó jel; annak a mutatója, hogy a gyermek összeütkö­zésbe került környezetével.” A csavargással a gyer­mek- és fiatalkorú kilép a családi problémák területé­ről a társadalmi problémák területére. Fk. B. Z. másik hat társát is a bűncselekmé­nyek elkövetésébe sodorta. A csavargó gyermek, fia­tal — éppen magányosságá­nak feloldása érdekében — szívesen csábítja el a nála jobb magatartású pajtásokat, barátokat is. Mennyivel könnyebb azokat befolyásol­ni, akik meg is kezdték ap­róbb csavargásaikat! A csa­vargó gyermekek így felsza­badultabbá válnak. A bará­tok mellett feloldódnak az egyedüllét szorongásai. Ugyanakkor — ami éppen a csoportos bűnelkövetést se­gíti — megoszlik a felelős­ség az elkövetett cselekmé­nyek miatt. Nem magánügy! A gyermek, a fiatalkorú­ak csavargásait tehát nem le­het egyszerűen családi ügy­nek, magánügynek tekinteni. Akinek gyermeke van, an­nak vigyáznia kell, hiszen az övéi ellen is akcióba léphet egyszer az utca, a csavargás gyermeke. A gyermekeik fegyelme­zésében már tehetetlen szü­lők kérjenek segítséget a ta­nácsi éS a rendőri szervek­től. A társadalom egésze pe­dig törekedjék arra, hogy ne érezzék magukat biztonság­ban a céltalanul barangoló, csavargó gyermekek. Hívják fel a szülők, a rendőrség fi­gyelmét a csavargó gyerme­kekre. B. Z. alig két hónap alatti csavargásai közben 14 külön­böző bűncselekményt köve­tett el. Magával sodort má­sik hat gyermek- és fiatalko­rút. Ügyében a vádirat elké­szült. Társaival együtt a fia­talkorúak bírósága előtt fe­lel tetteiért. Dr. Toronicza Gyula ügyész Buga. (Elek Emil felvétele) A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szereld Vállalat­nál jelentős újítást vezettek be az elmúlt nyáron. Az asztalosüzem mellé szárítóhelyiséget építettek és hőlég­fúvóval itt szárítják azokat a faanyagokat, amelyekből ajtókat, ablakokat gyártanak. A szárítás négy napig tart, s ezzel a nedvességtartalom 15 százalékra csök­ken. Az új módszer bevezetése óta nincs panasz a vál­lalat termékeire. Képünkön: Hock József asztalos elő­készíti az anyagot a szárításhoz. Képünkön: Morovszki László és Dajka Károly asztalo­sok a szárított anyagból loggiafalat készítenek. (Gaál Béla felvételei) Jelentkezés katonai főiskolákra A Magyar Népköztársaság bel- ügy- és oktatási miniszterével, illetve a KISZ Központi Bizott­ság első titkárával egyetértésben a honvédelmi miniszter felhívást adott ki a katonai főiskolákra történő jelentkezésre. A hadsereg várja mindazokat az ifjakat, akik dolgozó népünk fegyveres szolgá­latát önként vállalják és a Ma­gyar Néphadsereg, vagy a Bel­ügyminisztérium Határőrség hi­vatásos tisztjei kívánnak lenni, amennyiben középiskolai tanul­mányaikat az 1976/77. tanévben befejezik, illetőleg korábban már befejezték. A katonai főiskolára pályázó tanulók jelentkezési lapot a kö­zépiskola igazgatójától, az előző években végzettek a megyei had­kiegészítési és területvédelmi pa­rancsnokságtól, sorkatonák a pa­rancsnokaiktól kapnak. A jelentkezési lapot és a mel­lékleteket a folyó tanévben végző pályázók az iskola igazgatója út­ján küldjék el, a korábban vég­zettek közvetlenül a hadkiegészí­tési és területvédelmi parancs­nokságnak, a sorkatonai szolgá­latot teljesítők pedig a parancs­nokuknak adják át. nyelv) fizika (szakközépiskolát végzők esetében az azt helyette­sítő géptan, elektrotechnika, me­chanika stb.) ismeretek felmé­rése. A főiskolai hallgatók teljes el­látásban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanulmányokhoz szükséges tanszereket, könyveket, segédeszközöket, a főiskola pa­rancsnoksága térítésmentesen biz­tosítja és gondoskodik a hallga­tók kulturális és sportigényeinek kielégítéséről. A tanulmányi idő négy év. A főiskolát sikeresen be­fejező és felavatott hallgatók a Magyar Néphadsereg, illetve a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei lesznek'. A ka­tonai főiskola — a katonai szak- képesítéssel egyidejűleg — meg­határozott szakon üzemmérnöki, üzemgazdászi vagy általános is­kolai tanári képesítést nyújt. A pályázati határidő: 1977. ja­nuár 31. Repülőgép-vezetői szak­ra: 1976. november 30. A Körmikrofon a pálya- választásról. Nemcsak az egyénnek, hanem a társa­dalomnak, a népgazdaság­nak nagyon fontos, hogy a pályaválasztás sikeres és optimális legyen, mind az egyén, mind a társadalom érdekeit nézve. Mert az egyénnek egyáltalán nem közömbös, hogy jól érzi-e magát azon a pályán, ab­ban a foglalkozásban, ame­lyet választott, vagy amely­re végül is került. De a népgazdaságnak sem mind­egy, hogy az ötezer féle fog­lalkozás, illetve ezen belül a kétszáz fizikai szakma közül melyiket hányán vá­lasztják. Nagy gond például, hogy bizonyos fontos szakmákra nincs jelentkező, pedig egyáltalán nem biztos, hogy nem lenne rájuk vál­lalkozó. Azonban sem a szülők, sem a gyerekek nem ismerik a szób(a jöhető pá­lyák java részét. A nem közismert foglalkozásokról nem tudják, milyen munkát kell ott végezni, egyáltalán milyen típusúba szakma. A pályaválasztási tanácsadó intézetek adnak ki ugyan ismertető füzeteket, ezek azonban nem jutnak el elegendő mennyiségben a szülőkhöz. A tanácsadó intézeteket pedig viszonylag kevesen keresik fel. Nekik kellene tehát minden iskolában megjelenniük. Vajon hány gyerek ismeri például a szakközépiskolákban (vagy akár az általános gimnáziu­mokban) a továbbtanulás sokféle lehetőségét, nem csupán az egyetlennek hitt egyetemet vagy főiskolát? A szülők és a gyerekek (mert általános iskolás ko- rúakról volt szó) effajta in­formáltságának szegényes­ségére is felhívta a figyel­met a Körmikrofon leg­utóbbi adása. A rádió eddig is sokat tett, de bizonyosan még sokkal többet is te­hetne az ismeretlen vagy kevéssé ismert, de fontos foglalkozások, szakmák be­mutatásáért. Az lenne jó, ha nemcsak a tanév felé­nek táján és vége felé szól­nának ilyenekről, hanem év közben is, rendszeresen. Egy — az adásban elhang­zott — igen figyelemre méltó gondolat is ezt su­gallja. Ha például gépet akarunk vásárolni az üzem részére, vagy akár csak háztartásunkba, áru- és árajánlatot kérünk, latol­gatjuk, hogy be fog-e válni a gép, gondosan számítgat- juk, milyen és mennyi hasz­not fog hozni, mennyi idő alatt térül meg az ára. El­lenben ha a legértékesebb termelőerőről, a leendő munkaerőről: a gyermek­ről, pályaválasztásáról van szó, akkor már korántsem vagyunk ilyen körültekintő­ek, sokan a divatos, vagy jól fizető szakmák, foglalko­zások vonzásának enged­nek. Régi gond ez, s addig — azt hiszem — nem is fog számottevően változni a helyzet amíg meg nem talál­juk a módját, hogyan lehet a gyerekek és a fiatalok sokaságának vonzóvá tenni számukra addig ismeretlen foglalkozásokat, szakmákat; annak reményében is, hogy majd minél többen vállal­ják életpályaként is a vá­lasztottat. Seregi István A KÉPERNYŐ _________________________________________1_______ ELŐTT A múlt hét legnagyobb televíziós eseménye kétség­kívül A változó világ című, 40 adásos szabadegyetemi sorozat indulása volt. Ed­dig is voltak — többségük­ben kitűnő — ismeretter­jesztő adások, sorozatok a televízióban, de a mostani vállalkozás teljes, rendsze­rezett áttekintést kíván nyújtani az olyan nagy ter­mészettudományos téma­körökről, mint a világegye­tem, a változó föld és a föl­di élet sajátos formáinak elterjedése. Mégpedig ma­gas tudományos színvona­lon, a korszerű szemléltetés minden yívmányát és tévés lehetőségeit felhasználva. Fölösleges részletezni, hogy egy ilyen sorozat mit je­lent a közműveltség, a vi­lágnézet természettudomá­nyos alapjainak tartalma­sabbá tételében — egy egész országot tekintve. Mind a csütörtöki, kedv­csináló „előzetes”, mind az imponáló díszletek (tudo­mány csarnoka?) között le­zajlott és egyszerűségükben is kifejező szemléltető „rek- vizitumokkal” bőven ellá­tott vasárnapi első adás a Változó világkép is igazol­hatta várakozásunkat és fenti megállapításainkat. Még valamit: a vasárnap délutáni adásidőt igen al­kalmasnak tartjuk, a min­péntek estére történt áthe­lyezése árán is. Amennyire helyeselni le­het a klasszikus irodalmi alkotások képernyőre vite­lét (a lehetőségig hűen az eredetiekhez), legalább any- nyira oda kell figyelnünk a a válogatás és az adaptálás tévés szempontjaira. Mert vannak művek, amelyek erőteljesebb dramaturgiai beavatkozás nélkül, úgy ahogy vannak, eredeti for­májukban ellenállnak a másfajta közegbe való transzplantálásnak. Mint most pl. a Csongor és Tün­de Vörösmarty halhatatlan drámai költeményének té­véváltozata csalódást kel­tett, önmagában bármennyi­re is tiszteletreméltó volt a televízióra alkalmazó és máskor több sikert elért rendező Zsurzs Éva szán­déka, hogy lehetőleg csorbí­tatlanul mentse át a képer­nyőre a „boldogságkeresési” tündérjátékot, s a mondani­valót hordozó gyönyörű, ve­retes költői szöveget. Kide­rült, hogy a költői dikciók — még felpörgetve is — rendkívül lelassították a cselekményt, amin a részle­tek „kijátszása” sem segí­tett. Ilyen mennyiségű és minőségű szövegre — bár­milyen szép legyen az — nehéz majd három órán át odafigyelni a képernyő előtt. dig szívesen nézett Delta Merkovszky Pál Á Lányok-Ásszonyok novemberi számából A jelentkezők pályázhatnak: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész, páncélos, csa­patfelderítő, rakétatüzér, műszaki vagy határőr; a Zalka Máté Ka­tonai Műszaki Főiskola légvédel­mi rakéta, vegyi védelmi, híradó, rádiólokátor, jármű, fegyverzeti vagy hadtáp; a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola repülő műszaki, vagy repülőgép-vezetői szakára. Abban, hogy a jelentke­ző mely szakra nyer felvételt, a felvételi vizsgán a pályázó elért eredményének, valamint kérel­mének figyelembevételével törté­nik döntés. A pályázók 1977 márciusában felvételi vizsgán vesznek részt á Zalka Máté Katonai Műszaki Fő­iskolán, amelynek időpontjáról értesítést kapnak. A felvételi vizsga tárgyai: egészségi alkal­massági vizsgálat, képességvizs­gálat, matematika (repülőgépve- zető-jelölteknek helyette orosz A lap tudósítója látogatóba viszi az olvasót Csillagváros­ba. ahol családi körben megis­merkedhet az űrhajósok éle­tével, többek között Gagarin és Tyitov hozzátartozóival is. Heves megye és Csuvas ASZSZK hosszú évek óta tar. tó kapcsolatáról szól a Vi­szontlátásra, Volga! című írás. amely tíz egri fiú és tíz egri leány Volga-parti utazá­sáról és a Csebokszári Trak. torgyár építésén végzett mun­kájáról tudósít. Hogyan oldják meg a szak­munkásképzést a Szovjetunió­ban? A lap munkatársának kérdéseire válaszolva Vagyim Szajusev, az állami szakmun­kásképző bizottság első elnök, helyettese ad részletes tájé­koztatást. A Nagyszínház bemutatójá. ról. egy mai témájú balettről tudósít a lap: Andrej Espaj zeneszerző „Angara” című balettjéről, amelyet Arbuzov hires Irkutszki története alak­ján írt. Kabát és Pelerin ... A leg­frissebb modellekből adnak ízelítőt a vilniusi divatház tervezői. A melléklet nagyon szép hálós, legyezőmintás, kockás díszpárnák horgolási mintáit, kötött férfipulóverek leírását, horgolt kosztüm és ágykabát készítési módját ismerteti. A Mindnyájunk szakács­könyve rovat és több kereszt- rejtvény zárja a lap 11. szá­mának mellékletét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom