Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

ÁRA: 1 FORINT XXXIII. évfolyam 246. szám 1976. október 17., vasárnap A teljes emberért jó törvény arra épül, amit a társadalom már elért, ami sokak számára máris való­ság. A művelődés törvényerőre emelkedése ugyancsak a művelődés meglevő igényére és lehetősé­geire alapozódik, de jele annak is, hogy mindez nem áll kívül a mindennapi élet fő vonalán, hanem része annak. Szót sem érdemes ejteni ma már arról, hogy a ta­nulás, a művelődés nem ér véget az iskola elvégzésével, akárhány évesen fejezze is be valaki iskolai tanulmá­nyait. Ahhoz, hogy ki-ki a munkáját jól és egyre job­ban végezhesse, szakmai tudását kell elsősorban folya­matosan megújítania, de a műveltség teljessége tekin­tetében is lépést kell tartania. Régóta tudni, hogy egész ember, pontosabban: teljes ember csak az lehet, aki a kultúra egészének megismerésére, kedvelésére törekszik, akinek élete minden tekintetben kultúrált, akiben az egyetemes emberi műveltség sokoldalú egyensúlyban van. Ez talán még inkább illik azokra, akiknek iskolai végzettsége még hiányosnak mondható. Hiba lenne ta­gadni, hogy megyénkben is sokan vannak még, akik idő előtt abbahagyták az iskolát, még ha kor szerint eleget tettek is törvényszabta kötelességüknek. A később, már felnőtt korban továbbtanuló ember aligha juthat előbb­re, ha iskolás módszerekkel próbálja pótolni mulasztá­sát. A felnőttkori továbbtanulásnak különösképpen is együtt kell járnia a művelődéssel. Ezt is szolgálhatja az, amit ugyancsak törvényerőre emelt az országyűlés: a kulturális együttműködés a kul­túra minden területe között. Elsősorban anyagiakban, hiszen a különféle költségek összevonásával, közösen, jobb és alkalmasabb kulturális intézmények épülhetnek és tarthatók fenn, mint az erők szétmorzsolásával, el­különülésével. De az ilyen együttműködés nemcsak anyagi, hanem kiváltképp szellemi haszonnal is kecseg­tet: hirdeti és megvalósítja a művelődés egységét. Ha az iskola, a könyvtár, a művelődési ház, a mozi, az úszó­dé együtt van, talán egy helyen is, amikor ez is jelzi a régi latin mondás igazát és megvalósulását: non scoiae séd vitae discimus — nem az iskolának hanem az élet­nek tanulunk. Ilyesfajta egység és együttműködés mindenütt fon­tos, de különösképpen ott, ahol az önálló erő kevesebb: például a kisvárosokban, a községekben. Talán az is el­mondható ma már. hagy a városiasodás nemcsak jogi kérdés, nemcsak az aszfaltozott járda dolga, hanem ta­lán ezeknél is jobban a művelődésé. Akár van városi rangja egy helységnek, akár nincs, valóban várossá mindenkor lakóinak művelődése. műveltsége teszi, Képletesen szólva: a tudás, a gondolat a lakosság fejé­ben, ez ad rangot kicsiny, vagy nagyobb helységnek egyaránt. A műveltség igényét fölkelteni is, kielégíteni is se­gít a televízió. Ahol nincs színház, vagy képtár, ott is lehet valaki résztvevője színházi előadásnak, szemlélő­je képzőművészeti alkotásoknak — ha megfelelő időben kapcsolja be a tévét. Lehet, persze, beszélni arról, hogy a színházi közvetítés aligha vetélkedhet a személyes él­mény hatásával, s hogy a festményen elidőző kamera a színeket csak keveseknek tolmácsolja, de ez bizonyos értelemben másodrendű kérdés. Talán épp azért má­sodrendű, mert a „közvetítés” szomjassá teheti az em­bert a személyes élményre is. Nyilvánvaló, hogy a közművelődési törvény meg­valósulásához személyi és tárgyi feltételek is szüksége­sek. A művelődés mindenképpen társas tevékenység, még akkor is, ha a könyvet olvasó ember valóban ma­gában, magányosan művelődik. Kétségtelen, az igazi művelődés alapja ez a négyszemköztiség a köz- és a mű­velődő ember között. Mégis, az igazi művek még a ma­gányos órán is bekapcsolnak az emberiség időben és térben egyaránt végtelen közösségébe. így serkent a művelődés arra is, hogy társakat keressünk: az élményt megosszuk. A művelődés családi tevékenység is, amely nem elégedhet meg azzal, hogy a család együtt ül a képernyő előtt: az élmény megosztása több ennél, társa­kat ad, előadásokra, beszélgetésekre hív. Másrészt tárgyi feltételei is vannak a művelődésnek. Könyvtárak, művelődési házak, korszerű mozik, színhá­zak kellenek hozzá. S ha van is sok minden, hiányzik is sok más. A művelődési házak nem csekély része el­avult. A mozik között is sok a korszerűtlen. Mindezt a törvény szelleme, a szellem törvénye — talán így is mondható — a társadalom közös feladatává teszi. művelődés nem mellékes dolog, nem a sza­bad idő. a magánélet elhanyagolható ki­csiny részlete. A művelődés elengedhetet­len feltétele annak, hogy az ember — teljes ember le­gyen. A Losonczi Pál tárgyalásai Panamában Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság elnökét, aki Demetria Lakas államfő meghívásának eleget téve, pénteken délben hivatalos baráti látogatásra Panamába érkezett, a főváros nemzet­közi repülőterén a magas rangú vendégeket megillető ünnepélyességgel üdvözöl­ték. Losonczi Pál az első magyar államfő, aki e közép­amerikai ország földjére lé­pett. Feldíszített repülőtér, katonai díszpompa, huszon­egy ágyulövés, a magyar és a panamai himnusz köszön­tötte Losonczi Pált, akinek fogadtatására — kormányta­gok, vezető politikusok egy csoportjának élén — megje­lent Demetrio Lakas köz- társasági elnök és Omar Tor- rijos Herrera miniszterelnök. Tisztelet és megbecsülés a szocialista magyarország ál­lamfőjének — ezt tükrözte a fogadtatás, s ez volt az alap­hangja a késő délutáni órák­ban megkezdődött tárgyalá­soknak is. A hivatalos eszme­cserét megelőzően Losonczi Pál megkoszorúzta a legen­dás szabadsághős, Simon Bo­livar szobrát. Jóllehet a két ország dip­lomáciai kapcsolatai egészen újkeletüek. a tárgyalások ér­demi tartalmára is utal a tény: a diplomáciai kapcso­latok felvételét követő egy esztendő után már államfői találkozóra kerülhetett sor. Befejezi repülését a Szojuz 23 A TASZSZ különtudósítója jelenti a repülésirányító föl­di központból. Moszkvai idő szerint szom­baton, hajnali 3 órakor be­fejeződött Vjacseszlav Rudor és Valerij Rozsgyesztvensz- kij űrhajósoknak a Szojuz— 23 űrhajó fedélzetén végzett második munkanapja. A második nap programja szerint az űrhajósok elvé­gezték a tervbe vett munkát. Pénteken este, 21,58 órakor a Szojuz—23 űrhajót a Szal- jut—5 űrállomáshoz való au­tomatikus közeledés rendsze­rére állították át. A közelí­tést irányító rendszerek nem a számításoknak megfelelően működtek, s emiatt elálltak a Szaljut—5 űrállomással való összekapcsolástól. Az űrhajósok befejezik re­pülésüket és a Földre való visszatérésre készülnek. A Szaljut—5 tudományos űrál­lomás automatikus rendszer­ben folytatja repülését. Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége Szabolcs- Szatmár megyében Vendégeink és Szabolcs-Szatmár megye vezetői a megyei pártbizottságon. (Elek Emil felvétele) Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége — amely Aríemma Igino, az OKP Köz. ponti Bizottságának tagja vezetésével, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban — szombaton Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. A vendé­geket elkísérte Strinni Ferenc, az MSZMP KB munkatársa. A küldöttséget szombaton a megyei pártszékházban fo­gadta dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Részt vettek a megbeszélé­sen: dr. Pénzes János, a me­gyei tanács elnöke, Gulácsi Sándor. Ekler György, Hosz- szú László, a megyei pártbi­zottság titkárai. Dr. Tar Imre tájékoztatta a vendégeket Szabolcs-Szat­már megye politikai, gazda­sági és kulturális életéről, majd a résztvevők meleg hangú eszmecserét folytattak megyénk fejlődéséről és a pártszervek, szervezetek te­vékenységéről. A delegáció ma megyénk­kel ismerkedik. Háromnegyed év után Növekvő export, gyors szállítás A legtöbb szabölcs-szat- mári vállalatnál jól rajtoltak az ötéves terv első hónapjai­ban. Teljesítették a három­negyed év feladatait és fel­készültek az év végi teljesí­tésre. Bíztató, hogy az ex­portterv teljesítését kiemelt feladatként kezelték a vál­lalatok. A mátészalkai bútorgyár időarányosan teljesítette ki- lenchónapos tervét, annak el­lenére, hogy a mércét igen magasra állították. Ezt szá­mokkal lehet igazolni. A gyár 1974-ben kapott új üzemcsarnokot, s abban az évben 92 milliós volt a ter­melés értéke. Tavaly 244 mil­liós tervet teljesítettek, az idén 367 millió forint érték­ben kívánnak bútort gyárta­ni. Az új üzemben az el­múlt hónapkoban már teljes kapacitással dolgoztak. Je­lentős létszám-megtakarítást is elértek a hatékonyság nö­velésével. Jól szerepeltek egy szovjet kiállításon és sikerük volt a Budapesten megrende­zett Otthon ’77 című kiállítá­son is, ahol nagydíjat kap­f tak. Újdonságként hamaro­san Svédországba is exportál­nak, s ehhez már megterem­tették a feltételeket. A Nyíregyházi Vasipari Szövetkezet 112 százalékra teljesítette háromnegyedéves tervét. Jó ütemben készítet­ték az ipari radiátorokat. Ezekből a termékekből 10 000 darabot szállítottak az NDK- nak, 6 ezret pedig Csehszlo­vákiának. A belföldi meg­rendelőknek 30 ezer darab radiátort készítettek el. Egy kooperációs megállapodás ér­telmében tekercseket gyár­tanak a GANZ Villamossági Műveknek, s a tekercsgyár­tási tervüket is túlteljesítet­ték néhány százalékkal. A jó eredmény főleg a szocialista brigádoknak köszönhető. A brigádok azt szeretnék elérni, hogy a szövetkezet már de­cember 15-re teljesítse éves tervét. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat 100,3 százalékra teljesítette tervét az elmúlt kilenc hónap alatt. Főleg a középületek átadásá­val tűnt ki az ÉPSZER. Nyíregyházán az élelmiszer- ipari szakmunkásképző isko­lának átadott egy 100 szemé­lyes kollégiumot. Nagykálló- ban postát, Tarpán ABC-áru- házat építettek a vállalat dol­gozói. Figyelemre méltó az az üzemcsarnok is, amelyet Nyíregyházán a divatruháza­ti vállalatnak adtak át. A MÁV nyíregyházi állo­másfőnöksége tovább javí­totta kapcsolatát a szállíttató vállalatokkal. Ennek köszön­hető, hogy az elmúlt hóna­pokban folyamatos volt a szállítás, a legtöbb nyíregy­házi vállalat hétvégeken is rakodott. A szocialista bri­gádok felajánlásaik teljesíté­sével járultak hozzá a terv túlteljesítéséhez. A csomó­pont így 108 százalékra tel­jesítette az áruszállítási ter­vét, a kocsikihasználási ter­vet 105 százalékra sikerült teljesíteni. A kocsitartózko­dás 8,4 órára csökkent az ál­lomáson, ami azt jelenti, hogy az érkező vagonokat ennyi idő múlva továbbítják. (n. I.) \/ I jpesti Gvapjúszövögyár újfehértói gyára folyamatosan épül. A meglevő helyisé­gekben pedig termelnek és a jövő szakembereit tanítják. Svájci szerelő segítségével korszerű célgépek beépítésén dolgoznak. Képünkön: Koczu l.ászlóné, Buczkó l.ászlóné és Polyik Miklosné ismerkedik az új automata keresztorsózó géppel. (Hammel József lelvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom