Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 17. Kisvárdán a közelmúltban új, korszerű ABC-áruházat adtak át. (Elek Emil felvétele) VÁROSI ELLÁTÁSRA * iJ' /,'*•' £ . < > , ,< % Márciusban már primőrt szállít a Ságvári Fagy sem kell hozzá. cSak néhány erősebb éjszakai lehűlés és vége a zöldpaprika, szezonnak. Már ahol ez így van. Magyar János, a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet zöldségkertészeti ágazatának vezetője cáfolja ezt az időjárás okozta természetes követelményt. Csoda ugyan nem történik, csupán a még vegetáló uborka és paprika fölé fóliasátrakat húz. nak. Az így megvédett kerti kultúráknál — a külső lehűléstől függően —, akár két hétig is elhúzhatják az utolsó szüret idejét. Ez a harmadik lépcsőnek is nevezhető kísérlet természetesen nem hátráltatja a következő évi. első lépcsőben megjelenő primőráruk telepítését, vagy talaj- előkészítését. Fólia tízezer négyzetméteren A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet felsősimái üzemegységében telepített tízezer négyzetméternyi területű, 1975. februárjában indult fóliatelepe tulajdonképpen még csak most zárt teljes évet. A vállalkozás, ami a városi zöldségellátás javítását illeti — beváltotta a hozzá fű. zött reményeket. A tizenkét dupla fóliatakaróval ellátott termesztési területről a márciusban és áprilisban kezdődött elsőlépcsős szüretek 20 ezer csomó zöldhagymát, ugyanannyi retket, negyvenezer fej karalábét és húszezer fej salátát eredményeztek. Ugyanerről a területről — már fűtés nélkül — tízezer zöldpaprikát darabosan, majd súlyra 8 ezer kilót értékesítettek. Uborkából 200 mázsa, paradicsomból pedig 50 mázsa került forgalomba. A harmadik lépcsőben belépő termés tulajdonképpen mar újra primőrként jelentkezik. Szerződés a MÉK-kel Céljuk, hogy minél előbb, minél több friss zöldség jusson a városi lakók asztalára. Ezt a törekvést fejezi ki a MÉK-kel október 12-én megkötött megállapodás is. Hagy. mából 30 ezer csomóra szerződnek, retekből szintén 30 ezerre. A második lépcsőben jelentkező paprikából a tavalyi 10 ezer helyett 200 ezer darab szállításában állapod, tak meg. Uborkából változatlanul 200 mázsát vállaltak. A paradicsommal és salátával nem foglalkoznak. Ugyanis mire itt is piacképessé válna az áru. már megjelenik a déli országrészek még szebb salátája. A paradicsomnál meg az a helyzet, hogy a fóliás után egy hétre már szabad földit is lehet kapni. A termelőszövetkezetben most arra helyezik a hangsúlyt. hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, legalább két héttel korábban kerüljön piacra a primőr. Olyan törekvés ez, amelyet csak komplett intézkedésekkel lehet megoldani. Például: a fóliasátrakat most, még a fagy be. álta előtt felállítják, s ezzel — úgymond — előmelegítik a talajt. Rendben a vízvezeték, kijavítva, karbantartva várják az üzemelést a fűtő- kályhák, rendben a fűtőtestek, fűtőolajtartályokat épL tettek, ahonnan a föld alatti vezeték továbbítja a tüzelőanyagot. Megszűnt a kannázás, nincs elfagyásos dugulás, gombnyomásra működik az olajszállító szivattyú. Két héttel korábban A Ságváriban mindent elő. készítettek, hogy jövőre két héttel korábban legyen primőráru Nyíregyházáról is a nyíregyháziaknak, s már május elején zöldpaprikát, uborkasalátát tálalhasson a családnak a háziasszony. T. A. Rajtavesztett szélhámosok Elhinné-e valaki, ha egyszer azt hallaná, hogy x. y. azért lopott, vagy azért csalt, mert kenyérre kellett neki a pénz? Ugye nevetséges a kérdés, mert mindenki tudja, hogy a lopás az alkoholisták, a munkakerülők bűncselekménye lett, a csalás pedig azoké, akik tisztességesen megélhetnének jövedelmükből, de vonzóbb számukra a gyors meggazdagodás vágya, a kapzsiság, a harácsolás, a munka nélkül szerzett jövedelem hajszolása. Ilyen kapzsi emberek, akikről most sző lesz. Kisstílű szélhámosok, akik 2—3, vagy 5 ezer forintért tették kockára becsületüket azzal, hogy saját hibájukból keletkezett kárukat az állammal akarták megtéríttetni. Rajtavesztettek, mert nem csak káruk nem térült meg, de büntetést is fizettek, vagy fizetnek majd érte. ★ Hoó Ferenc tiszakerecsenyei lakos képkocsijával — ki tudja miért? — árokba borult. Kocsijában nagyobb összegű, 10 ezer forint körüli kár keletkezett, s bár CASCO-biztositása nem volt, úgy gondolta, kárát a biztosítóval térítteti meg. Megfigyelte, hogy a tejipari vállalat melyik kocsija közlekedik, azon az útvonalon rendszeresért-és bejelentette, hogy ennek a kocsinak a kereke felcsapott egy követ, amelyik betörte szélvédőjét, s ő ijedtében az árokba hajtott. A csalás nem sikerült, mert a szakértők megállapították, hogy szélvédőjét 6 maga törte be téglával, hogy kitalált meséjét tényekkel tudja igazolni. ★ Ha lehet, még naivabb ötlete támadt Szeleczkl Géza nyíregyházi lakosnak. O Lengyelországban koccant össze — a sors kifürkészhetetlen akaratából — egy magyar kocsival, s saját felelősségbiztosítása alapján a másik kocsi kárát a biztosító megtérítette. Szeleczkinek azonban semmi kedve nem volt — CASCO híján — saját kárának kijavítását fizetni, bejelentette, hogy Nyíregyházán, a Kossuth téren okozta neki a sérülést egy személy- kocsi. A csalási szándék gyorsan kiderült, mert Szeleczki még annyi fáradtságot sem vett magának, hogy egy jó dátumot válasszon: ugyanarra a napra jelentette be a koccanást Nyíregyházán, amikor Lengyelországban ő maga okozott kárt másnak. A káron kívül 5000 forinttal lett szegényebb... ★ Kondás János apagyi lakos valamilyen éles, merev betonoszlopnak ütközött kocsijával, de a 3600 forintos kárt valakinek a felelősségbiztosítása alapján akarta meg' '-űtetni a biztosítóval. Megbeszél:: a dolgot a sényői tsz egyik gépkocsivezetőjével és úgy adták elő a dolgot, hogy Kondás kocsija az út szélén állt, a teherkocsi pedig egy hirtelen fékezéskor nekicsúszott és összetörte. A kár természetesen Kondásé maradt és 10 ezer forintra büntette a bíróság. _ ★ A most következő Bartha Sándor kántorjánosi lakosra már nem illik a kisstílű jelző, mert a bírósághoz ellene nemrég benyújtott vádiratnak csak egy kis részét teszi ki az okirathamisítással elkövetett csalás kísérlete, a súlyosabb részt a jelentős kárt okozó sikkasztás, a hamis tanúzásra rábírás és a közlekedési vétség vádja jelenti. Bartha egy használt Wartburgot vett, s bár a kocsit még a mai napig sem íratta saját nevére, nyomban felmondta az előző tulajdonos által kötött 10 ezer forint önrészesedési CASCO-t. A kocsi tehát az övé lett, s egyik este ittasan beleborult az árokba. Mikor látta, hogy a kár jelentős, kb. 20 ezer forint összegű, megkért egy ismerősét: vállalja magára, hogy vezetés közben elszundikált, áttért az út másik oldalára, s ő szorította le az árokba a vele szemben közlekedő Bartha Sándort. Ismerősei még a szemtanú szerepét is elvállalták kérésére, ám amikor Bartha egyéb és súlyosabb bűncselekményei tudomásukra jutottak, visz- szavonták hamis nyilatkozatukat. ★ Hasonló szélhámos sajnos nem csak ennyi akad azok közül, akik — mint kocsijuk bizonyítja — jó módban élnek, s csalással még jobban akarnak. Esetük talán másokat is elgondolkodtat. Balogh József Felújítás 23 millióért Szépülő házak a megyeszékhelyen Az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat dolgozói az első háromnegyed év során 23 millió forint értékben végeztek ilyen jellegű munkát Nyíregyházán. Januártól szeptemberig közel 200 épület felújításán dolgoztak a szakemberek, ami a főbb szerkezetek cseréjét jelenti. A házak állapotától függően korszerűsítették a tetőszerkezetet, a homlokzatot, ugyanakkor újra cserélték az elhasználódott elektromos vezetékeket, a parkettát, a berendezéseket. Ezt a munkát a városi tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá, s az egyes épületeken 15—20 évenként szükséges elvégezni. Az idén teljes felújítás a Bocskai út 61—63—64. szám, a Toldi út 34—36—38. szám és a Bethlen Gábor út 2. szám alatt történt. Nagyobb arányú korszerűsítésre a Széchenyi út 1. szám alatt került sor. Az épületben a korábban elvégzett külső felújítás után jelenleg belső átalakításokon dolgoznak a szakmunkások. Egyebek közt liftet szereltek föl. bevezették a távfűtést, a tűzhelyeket bekapcsolták a gázvezeték-hálózatba, újra cserélték a villanyvezetékeket — mindezt 3 millió 800 ezer forintért. A régi cserépkályhák helyére korszerű gázkon - ventorokat szereltek az Ószőlő, a Színház utcán és a Vö- röshádsereg útja 44. szám alatt. A fűtéskorszerűsítés közel 30 családot érint. Az első háromnegyed év alatt 2 ezer 500 karbantartási munkát végeztek. Nagyrészt lakossági hibajelentés alapján vonultak ki az IKSZV dolgozói víz-, fűtés-, gázszerelés vagy apróbb javítási munkák elvégzésére. A tervszerű munka mellett több esetben adódhat rendkívüli feladat is. Az életveszélyessé, lakhatatlanná vált düledező épületek kényszer helyreállítását a városi tanács rendelete értelmében minden esetben soron kívül kell elvégezni. A bérlőt a helyreállítás idejére szükség- lakásba költöztetik. Az idén a Kossuth utcában, a Bujtoson, a Soltész Mihály és az Agyag utcában adódott soron kívüli munka. A nagyobb munkák — tel • jes felújítások, jelentős korszerűsítések, fűtésszerelések — befejezését a tél beállta előtt tervezi a vállalat. Így várhatóan rövidesen átadják a Bethlen Gábor út 2. szám, a Vöröshadsereg út 44. szám alatti lakásokat. Az IKSZV szakmunkásait azonban a hideg idő beköszöntése után is foglalkoztatni kell. Nyáron sem könnyű, télen azonban különösen nehéz a családok kényelmét és a munkát ösz- szeegyeztetni. Az utolsó negyedévben további 9 millió forint értékű munka vár az ingatlankezelőre. Ezek főleg kisebb, karbantartás jellegű feladatok — közműbekötés, festés, apróbb szerelések — lesznek. Negyedikes középiskoláso. kát hívtak meg október 18-ra, hétfőre a nyíregyházi tanárképző főiskolára. Olyan diákok lesznek a vendégek, akik érettségi után a főiskolán sze_ retnének továbbtanulni különféle szakokon. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a főiskola közös rendezvényén — délelőtt tíztől — a megjelent diákok tájékozta. Kismama - könyvtár ? E r rdekes törekvésről kaptunk hírt a nyír1, egyházi anyáscsecsemő Intézetből. Az intézetnek száz dolgozója van, s a helyi szakszervezeti letéti könyvtárat harminc— negyven olvasó látogatja rendszeresen. Legutóbb egy év alatt 800 kötet könyv forult meg az olvasók kezében. Érthető, hogy szeretnének a folyósói szekrény helyet egy kis könytári helyiséget. igyekeznének valami módon megtalálni a társadalmi munkában kölcsönző könyvtáros fáradozását, de kevés az anyagi lehetőségük. Ami a figyelmünket felkeltette az a következő: az intézet anyáscsecsemő otthon, ezért az itt lévő kismamákat Is jó olvasnivalóhoz szeretnék juttatni, fejleszteni, nevelni kultú- ráltságukat. Nem mellékes az intézeti dolgozók olvasóvá nevelése, sőt. igen fontos. De sajátos színt ad ennek az igyekezetnek a „kismama könyvtári” szerepkör is, amely valóban megérdemli a támogatást, a bátorítást. tót hallgathatnak meg a főiskola életéről, munkájáról, a felvételi vizsgákról, a hallgatókkal szemben támasztott követelményekről. Utána kérdéseket tehetnek föl, mindenről érdeklődhetnek. Végül a főiskola kiszeséi veszik pártfogásukba a (talán) leendő hallgatótársakat, és néhány tanszéken látogatást tehetnek az érdeklődők. Papp Miklós portfái Véget nem érően küldik üzeneteiket a ma emberének a letűnt évszázadok, évezredek. Hol itt, hol ott vet ki az ásó, a földgyalu értékes régészeti leleteket. Tárgyak, csontvázak, elpusztult falvak épületeinek földbesüllyedt maradványai, legendák valóságát igazoló eszközök... Á leletmentő De ki figyel oda? Minden földtúrás mellett nem állhat egy régész. Ezért a múltat kutató szakemberek , soha nem tudtak boldogulni a leletmentők nélkül, akik hírt adnak, zörögnek, a helyszínre hívják a régészeket, őrzik a felszínre került kincseket, amíg a múzeumi szakemberek a helyszínre érkeznek. Gyakran fékez... — Még gyermekkoromban kezdődött ez az érdeklődés — emlékezett az egyik legszorgalmasabb szabolcsi leletmentő, Papp Miklós, foglalkozását tekintve a dohánybeváltó körzeti felügyelője. Ujfehértón nőttem fel, a Vadas-tagban, közelünkben volt a Táncoló-hegy, amelyről az öregek annyit meséltek. Ha bent jártam Nyíregyházán, az első utam a múzeumba vezetett ... Mint a megyét járó ember, kismotorjával gyakran fékez olyan helyeken, ahol földmunkákat végeznek. Még az újfehértói Zöld Mező Szak- szövetkezet akronómusa volt, amikor a 400 holdas gyümölcsös telepítését megelőző földegyengető munkák felkeltették az érdeklődését. Táskájába rakta az érdekes kerámiadárabokat, melyekről kiderült: kun-szarmata eredetű emlékek. Tavaly nyáron Sényő határában egy homokdűne (domb) egyengetése ko- rabomzkori település maradványait hozta felszínre. . — Néha egy-egy elejtett szóból tudom meg, hogy megint találtak valamit, valahol — folytatja Papp Miklós. Néha az emberek titkolóznak, vannak, akik csak az aranyra gondolnak, azt hiszik, csupán az arany leletek fontosak a régészet számára. Olykor az emberi figyelmetlenség, butaság tesz tönkre értékes leleteket. így történt ez az Orosi úton épült betonkeverő telep helyének földgyalulásakor is, ahol Papp Miklós több tárgyat félretett. Kérte a jelenlévőket, vigyázzanak rá, s mire újra kiment értük, az emberek már apróra törték... Elsüllyedi a cseresznyefa A véletlenek is hozzásegítik egy-egy lelet, értékesnek ígérkező domb feltérképezéséhez, ugyanis vázlatot készít valamennyiről, hogy a régészek jobban megtalálhassák a helyet. Az újfehértói „Eklézsia”-tagban egy beomlott verem hívta fel a figyelmet a földalatti üregre. Egyik napról a másikra elsüllyedt a cseresznyefa — mesélte az egyik ottlakó. Égetőkemencét takart itt a föld, de ezen a részen fedezett fel a leletmentő több temetkezőhelyet, talált síredényeket, csontvázakat, kerámiát. Felsősima határában, Hosz- szúháton honfoglaláskori maradványokra hívtam fel a múzeum figyelmét, de sokat várok a császárszállási víkendtelkek környékén, a régi 4-es műút mentén már homokbányának használt sírhelyektől is. — Érdekelnek az elpusztult falvak esetleg még előkerülő emlékei, így a Sényő— Nyírpazony—Nyírtura határában egykor állt Feketefalu, a Túra—Sényő közötti Igrice-domb titka, amelyről még ma is él a faluban egy elbeszélés egy kondásról, aki egy tarisznya aranypénzt talált. Az akkori paphoz vitte, aki azt mondta, réz ez, pedig arany volt, s állítólag meggazdagodott a pap, utcasorokat vett meg, árvereztetett el... Negyven lelet Papp Miklós eddig negyven lelet mentésében vett részt, gazdagította a múzeumok régészeti anyagát. Állandóan résen van, érdeklődik, járja a községeket, sokat olvas régi monográfiákat, régészeti könyveket. S amikor azt kérdeztük, milyen pályát választana, ha most lenne fiatal, nem volt nehéz kitalálni a választ: feltétlenül régész lenne, mégpedig nemcsak a magyar, hanem az egyetemes emberi kultúra kutatója... (P. G.) Nyílt nap a tanárképzőn
