Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 16. A Francia-Magyar Baráti Társaság küldöttsége Nyíregyházán A delegáció tagjai a SZÁÉV vezetőivel tanácskoznak. (Hammel József felvétele) Francia vendégek érkeztek Nyíregyházára október 14-én, csütörtökön: a Francia—Magyar Baráti Társaság küldöttsége. A delegáció nyolcnapos magyarországi tartózkodásából két napot töltött megyénk székhelyén. Programjukban elsősorban a megyei állami építőipari vállalat munkájának megismerése szerepelt. Tájékoztatták őket a vállalat tevékenységéről, terveiről, majd a városban megtekintettek több létesítményt, melyet a SZÁÉV épített. Látogatást tettek a gumigyárban, majd fogadták a delegációt Nyíregyháza város vezetői is. Lapunk számára rövid interjút kértünk a küldöttség vezetőjétől, André Puyettől, a Francia—Magyar Baráti Társaság titkárától, a francia lakásügyi szövetség egyik vezetőjétől. — Puyet úr, kérem foglalja össze lapunk olvasói számára: mi a küldöttség magyarországi látogatásának célja? — Küldöttségünk elsődleges célja a magyar—francia baráti kapcsolatok ápolása — ezért évente szervezünk cserelátogatásokat. A delegáció összetételéből azonban kitűnik, hogy konkrét feladatokkal jöttünk az önök hazájába. Építészek, mérnökök a tagjai küldöttségünknek — francia építővállalatok képviselői. Szeretnének megismerkedni a magyarországi lakásépítési helyzettel, s ezen keresztül kapcsolatokra szert tenni magyar és francia vállalatok között, melyek mindkét fél számára hasznosak lennének. A baráti társaság céljai közé tartozik ugyanis a sokoldalúbb kapcsolatok szélesítésének segítése a két ország között. — ön az elmúlt években többször is járt nálunk. Mik a tapasztalatai a magyar lakáshelyzetről? — Évek óta figyelemmel kísérem a lakáshelyzet fejlő.- dését — úgy is, mint a francia „lakók” képviselője, az országos lakásügyi szövetség egyik vezetője. Újra és újra meglep az a nagy lendület, amivel találkozom a lakásépítés terén. De leginkább az a különbség késztet csodálkozásra, ami a francia és a magyar lakáshasználók helyzete között van — az Önök javára. Nálunk ugyanis lényegesen többe van egy lakás, mint Magyarországon. Hogy egy francia polgár lakást vásároljon, ahhoz jöveGyermekrajzpályázat Az indiai Shankar gyermekrajzverseny nemzetközi pályázatát ez évben is meghirdették. A pályázat értelmében a versenyen azok vehetnek részt, akik 1961. január 1. után születtek. A szülőnek, gondozónak, vagy a tanárnak igazolnia kell, hogy a beküldött festmény, illetve rajz a versenyző önálló, segítség nélkül 1976-ban készített munkája. A festmények, rajzok bármely témában készülhetnek, bármely anyag felhasználásával. Méreteik nem lehetnek kisebbek 30-szor 40 centinél. Egy versenyző maximum hat rajzot, illetve festményt küldhet be. (Rajzok keret nélkül küldendők.) A beküldött rajzokat nem adják vissza. Minden kép hátoldalán az alábbi adatokat kell megadni angol nyelven: a teljes név, a pontos cím, a születési idő, nemzetiség, a pályázó neme, a téma, a kép címe, az önálló munka igazolása. Azok a pályázatok, melyek nem tartalmazzák a fenti adatokat, nem kerülhetnek elbírálás alá. A rajzokat az Országos Pedagógiai Intézet címére (1406 Budapest, Gorkij fasor 17—21.) kell küldeni 1976. november 20-ig. Kapzsiság miatt a vádlottak padján „Anyagilag jól állunk, összkomfortos családi házunk, személygépkocsink van. Igaz, sokat dolgozunk. Nem voltunk rászorulva arra, amit tettünk.” így válaszolt Fazekas Péterné tanácsvezető bírónak, a fiatalkorúak bíróságának kérdéseire F. A. nagykállói lakos, aki mellett másod- és harmadrendű vádlottként két fiatalkorú fia, negyedrendű vádlottként pedig felesége állt. Az apa és fiai a nyíregyházi Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nagykállói halastavából háromízben mintegy 60 kiló halat loptak el. A negyedik alkalommal, amikor tettenérték őket, már ismét 19 kiló hal volt a zsákjukban, ennyit szedtek össze az éj leple alatt az elsőrendű vádlott által készített merítőhálóval. A hal jelentős részét a környező községekben értékesítették, amelyben jelentékeny szerepet játszott a negyedrendű vádlott, az édesanya is, aki férjével együtt vitte eladásra a lopásból származó zsákmányt, amelyért mintegy 2400 forintot kaptak. A fiatalkorúak bírósága az apát folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, az anyát pedig orgazdaság bűntettében mondta ki bűnösnek. Cselekményükért az elsőrendű vádlott apát 6 hónapi szabadságvesztésre és 1000 forint pénz mellékbüntetésre, a negyedrendű vádlott anyát 5 hónapi — végrehajtásában mindkettőjükkel szemben két évre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. A fiatalkorúakat próbára bocsátotta. Ugyanakkor egyetemlegesen kötelezte őket az okozott kár megtérítésére. A szülők esetében a bíróság jelentős súlyosbító körülményként értékelte a szülői felelőtlenséget, a szülői kezdeményezést, a rossz példamutatást, hiszen amint az ügyész vádbeszédében, a bíróság ítéletének indokolásában hangoztatta — a szülők súlyosan vétettek szülői kötelezettségeik ellen is. Olyan cselekményekbe vitték gyermekeiket, amely ellen a legszigorúbban fel kellett volna lépniok. Éppen azt nem tették, ami elsődlegesen feladatuk lett volna: minden eszközzel óvni gyermekeiket és magukat a bűnelkövetéstől. Az ítélet jogerős. Dr. Toronicza Gyula ügyész delmének negyven százalékát is erre kell költenie hosszú éveken át. A lakások fenntartása is nagyobb részt vesznek el jövedelméből, mint itt! Nagyra becsüljük a magyar állam erőfeszítéseit, melyekkel családok tízezreit juttatják lakáshoz évente. — Kérem szóljon néhány szót arról: milyen lehetőségeket lát a francia és a magyar nép közötti kapcsolatok további szélesítésére? — A baráti társaság célja, hogy minél több francia embert ismertessünk meg Magyarországgal, a magyar nép életével. Ezért igen lényegesnek tartom a kultúrális kapcsolatok ápolását is. Jó példa erre, hogy a társaság évente tanulmányutakat szervez például a francia filmbarátkörök tagjainak Magyarországra, s a francia filmklubokban egyre több magyar filmet mutatnak be. Most egy akciót indítunk, hogy a magyar komoly zenével is minél több francia ismerkedjen meg. Emellett a FMBT saját szervezésű társasutazásai is sokat jelentenek egymás megismerésében. Idén ünnepel jük a társaság fennállásának harmincadik évfordulóját — remélem, mostani látogatásunk eredményei méltók lesznek a három évtizedes múlthoz. Most, amikor a békés egymás mellett élés politikája kibontakozik a világon, különösen fontossá vált a baráti társaság szerepe a két nép közötti kapcsolatok elmélyítésében. — Köszönöm az interjút! Tarnavölgyi György Kályhások L assan elszáll az „ökömyál”, magával repíti a vénasszonyok nyarát is. Köd és hideg nyomul a házakra, konvektorok és radiátorok ontják a meleget, de nagyon sok szabolcs- szatmári szobát még mindig cserépkályha tesz meleggé, barátságossá. A cserépkályha most éli reneszánszát. A cserépkályhát duruzsoló hangja, sokáig tartó melege, embernél magasabb „termete” teszi igazán vonzóvá. A szép csempékből összerakott építmény bútornak is tekinthető a házban. Igaz, a modem fűtőtest kényelmesebb. De Nyíregyházán is épül még ezernyi kertes ház, a falusi házak meg kevés kivétellel kertesek, egyszintesek. Az olaj kályhák száma érthető okokból csökkent. A cserépkályhák talán ezért is szaporodnak újra. S ez nem is baj. A vaskályha pedig kevésbé gazdaságos, mert Olvasóink kérdezik A hallásjavító készülékről K. Zs. csengeri levélírónk arról panaszkodott, hogy a közelmúltban két hétig nem kapott akkumulátort a hallásjavító készülékéhez, s ez munkájában nagy kiesést okozott. Megyénkben több mint ezren viselnek hallásjavító készüléket. A ráutalta- kat ez is állampolgári jogon illeti meg. A megyei rendelőintézet audiólógiai szakrendelésén állapítják meg, kinek milyen készülékkel lehet leghatásosabban ellensúlyozni a hallás csökkenését. Itt végzik el a magyar gyártmányú készülékek beállítását is. Ma már tranzisztoros hallásjavító készülékek vannak. A társadalombiztosítás keretében alapvetően szükséges — leginkább magyar — készüléket kapnak a nagyothallók, azonban szakorvosi javaslatra, és a társadalombiztosítási főigazgatóság engedélyével, nagyobb teljesítményű, külföldi gyártmányokhoz is hozzájuthatnak. Ha valaki zsi- nóros helyett rejtett, vagy szemüvegszárba szerelt hallásjavító készüléket kér, csak úgy kaphat, ha az árdifferenciát vállalja. E készülékekre egyéves garanciát adnák, s az azon túli javításoknál a költség 15 százalékát a tulajdonosnak kell fizetnie. E rendkívül érzékeny műszerek viselés közben kopnak, elhasználódnak. Újat viszont csak ötévenként lehet igényelni. Kivétel: ha a meglévő javítása már nem volna gazdaságos, vagy ha olyan mértékű hallásromlás következik be, hogy emiatt nagyobb érzékenységű készülékre van szükség. A társadalombiztosítási igazgatóságtól a halló- készülékek tulajdonosai egy évre előre — naptári negyedévenként beváltható — „vásárlási jegyet” kapnak. Ezért negyedévenként akkumulátort, telepet vásárolhatnak, félévenként pedig egyéb tartozékokat is kicserélhetnek, 15 százalékos térítés ellenében. Sajnos előfordul, amit levélírónk is szóvá tett. Ennek oka lehet az, hogy az elemek raktározás közben is kimerülhetnek, gyengülnek. Előfordulhat már, hogy emiatt a raktárkészlet egy részét ki kellett selejtezni, s ez átmeneti ellátási zavart okozott. Ez történt olvasónk által említett időpontban is. Megyénkben nincs orvo ■ si műszereket és gyógyászati eszközökhöz szükséges alkatrészeket árusító szaküzlet, pedig nem volna érdektelen egy ilyen létesítése. Az is jó szolgálatot tenne, ha valamelyik áruház, kereskedelmi vállalat szerződéses alapon vállalná az ilyen fajta cikkek árusítását. Ötvenéves a színpadi Háry János A Kodály-daljáték jubileuma Fél évszázadon át füllenteni nagy idő. Márpedig Kodály Zoltán remeke, a Háry János kerek 50 év óta mond nagyokat az Operaház színpadán. 1926. október 16-án volt az ősbemutatója, s mindmáig a színház egyik sikerdarabja. Az alapötlet, hogy Garay János elbeszélő költeményéből zenét kívánó színdarab készüljön, Paulini Béla nevéhez fűződik. Maga mellé vette társszerzőül Harsányi Zsoltot a versek megírására. Harsányi a korszak egyik divatos regényírója, gyakorlott színpadi szerzője és operafordítója volt. Felajánlották a librettót Kodály Zoltánnak, aki szívesen vállalkozott néhány zeneszám megírására. Először a Nemzeti Színháznak szánták, mert sok volt benne a próza. Lényegesen kevesebb zeneszámnyílt csövén sok meleg elillan és a hő tárolására is képtelen. A cserépkályha sokkal kevesebb szénnel teszi meleggé a szobát, s az energitakarékosság idején ez is figyelemre méltó. A Nyíregyházi Kéményseprő Vállalatnak van egy kályhakészítő üzeme. Mindössze tizennégy mester járja a megyét, s dolgozik télen, nyáron. A legfiatalabb (és talán a legutolsó) mester 22 éves, öt évvel ezelőtt végzett a 110-es szakmunkásképzőben. Azóta az intézetben nem képeznek cserépkályhás mestereket. Azért nem, mert nincsenek jelentkezők. A cserépkályhás a kihaló mesterségek listájára került. Talán azért is, mert nem kötött a munkahely, vándorolni kell. I#ár, hogy kevés fiatal Jy jelentkezik erre a szakmára. A cserépkályhára nagy szükség van — ezt a közeli hetekben érezni fogjuk... (nábrádi) mai, mint ahogy napjainkban halljuk. A Nemzeti Színház nem tudta elfogadni, mert képtelen volt biztosítani a megfelelő zenekart és kórust. Ekkor Radnai Miklós, az Operaház igazgatója — Kodály volt tanártársa a Zeneakadémián — tudomást szerzett a készülő Háry Jánosról és hajlandó volt arról tárgyalni. A beharangozott műsortervben szereplő Kodály-daljáték híre feltűnést keltett. A zeneszerzőnek ugyanis a huszas évek derekán több volt az ellensége, mint híveinek száma. Fokozták az érdeklődést a premier előtt mutatkozott váratlan akadályok, amelyek késleltették az első előadást. Megtörtént például, hogy a kényes ízlésű Kodály olyan szigorú volt önmagával szemben is, amilyenre kevés példa akad. Ha egy résszel nem volt megelégedve, újraírta. A zeneanyagot huszonöt számmá bővítette. „A Háry Jánossal megszületett a magyar népi daljáték” — írta egy kritikus. De akadhat idős színházlátogató, aki még emlékezhet a felejthetetlen operai bemutatóra. Sok volt a taps, kihívás. Még az ellenfelek is kénytelenek voltak elismerni, hogy Kodály igazi nagy sikert hozott a színháznak. Könnyű volt megjósolni, hogy a Háry János lesz az az obsitos, aki sohasem kapja meg az obsi- tot. Több, mint 250-szer került azóta színre Budapesten. A Háry János premierjén sok anekdota született. Minthogy már az elején szépen jövedelmezett, megkérdezték Paulini Bélát, mire költi a tantiémet. Az állandóan kávéházban vagy vendéglőben dolgozó író egyszerű magyarázatot adott: — Hordókra! öt hordó bort veszek, a másik ötbe szódavizet. Spriccernek. Kodály a bemutató idején 44 éves volt. A Háry-zenéjé- ből szvitet komponált, amely azóta is népszerű szerte a világon. E gyik vállalatunk számítógépe miután kedvesen meghivott egy játékra, ismertette a játékszabályokat. Azt, hogy kérdéseire igennel és nemmel feleljek, s felváltva kell levonnunk tetszőleges számot — legalább egyet — a négy számcsoport közül. Közölte velem azt is, hogy az veszít, akinek az UTOLSÓ 1-et kell elvennie. Ezek után udvariasan megkérdezte: óhajtok-e játszani és akarok-e kezdeni. Inkább a gép iránti tiszteletemből, mintsem udvariasságból átengedtem a kezdeményezést az okos masinának, amely már is kezdte írni a számoszlopokat, s rögtön közölte velem első lépését. Nem haboztam a válasz- szal, amit pontosan leírta számoszlop végére. Megint ő következett, másodpercnyi „gondolkodás” után lépett újra. így ment ez négy soron keresztül, aztán amikor az ötödikre került a sor, már láttam, hogy számomra minden elveszett. Ezt nemcsak én vettem észre, hanem a gép is, mert máris írta a szöveget csupa nagy betűkkel: EZT A JÁTSZMÁT ÉN NYERTEM MEG! S miután hagyott egy kis időt a szomorko- dásra, megkérdezte: akarok-e még játszani. Szerény, tagadó válaszomra a lehető legkörültekintőbben felelt: KÖSZÖNÖM AZ EDDIGI FIGYELMET, VISZONTLÁTÁSRA. Balogh Júlia A Nemzetközi Szemle októberi száma A lap közli az el nem kö- ' telezett országok Colombó- ban megtartott ötödik csúcs- értekezletén kiadott záródokumentumból a politikai nyilatkozat teljes szövegét. Több lap cikke alakján „Aszálykárok Európában” címmel rövid áttekintést ad az 1976 nyarán Európát sújtott aszály, illetve a sok csapadék okozta gazdasági gondokról. A Nemzetközi Szemle számára írt cikket Rodney Aris- medi, az Uruguayi KP első titkára a latin-amerikai országokról; bemutatja, milyen harcot vívnak ezen országok dolgozói a fasizmus megakadályozásáért, a függetlenségük kivívásáért, illetve megtartásáért. Választási platformok az USA-ban címmel összehasonlító adatokat közöl a demokrata, illetve a republikánus párt platformjáról, majd egy másik cikkében bemutatja az Egyesült Államok tengeri stratégiáját Ázsiában. Végül a 10 éve tartó közel- keleti válság, s ezen belül a libanoni tragédia hátterét tárja elénk J. Couland: Libanon és a Közel-Kelet című cikkében.
