Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 16. A Francia-Magyar Baráti Társaság küldöttsége Nyíregyházán A delegáció tagjai a SZÁÉV vezetőivel tanácskoznak. (Hammel József felvétele) Francia vendégek érkeztek Nyíregyházára október 14-én, csütörtökön: a Francia—Ma­gyar Baráti Társaság küldött­sége. A delegáció nyolcnapos magyarországi tartózkodásá­ból két napot töltött me­gyénk székhelyén. Program­jukban elsősorban a megyei állami építőipari vállalat munkájának megismerése szerepelt. Tájékoztatták őket a vállalat tevékenységéről, terveiről, majd a városban megtekintettek több létesít­ményt, melyet a SZÁÉV épí­tett. Látogatást tettek a gu­migyárban, majd fogadták a delegációt Nyíregyháza város vezetői is. Lapunk számára rövid interjút kértünk a kül­döttség vezetőjétől, André Puyettől, a Francia—Magyar Baráti Társaság titkárától, a francia lakásügyi szövetség egyik vezetőjétől. — Puyet úr, kérem fog­lalja össze lapunk olva­sói számára: mi a kül­döttség magyarországi látogatásának célja? — Küldöttségünk elsődleges célja a magyar—francia ba­ráti kapcsolatok ápolása — ezért évente szervezünk cse­relátogatásokat. A delegáció összetételéből azonban kitű­nik, hogy konkrét feladatok­kal jöttünk az önök hazájá­ba. Építészek, mérnökök a tagjai küldöttségünknek — francia építővállalatok kép­viselői. Szeretnének megis­merkedni a magyarországi la­kásépítési helyzettel, s ezen keresztül kapcsolatokra szert tenni magyar és francia vál­lalatok között, melyek mind­két fél számára hasznosak lennének. A baráti társaság céljai közé tartozik ugyanis a sokoldalúbb kapcsolatok szé­lesítésének segítése a két or­szág között. — ön az elmúlt években többször is járt nálunk. Mik a tapasztalatai a magyar lakáshelyzetről? — Évek óta figyelemmel kísérem a lakáshelyzet fejlő.- dését — úgy is, mint a fran­cia „lakók” képviselője, az országos lakásügyi szövet­ség egyik vezetője. Újra és újra meglep az a nagy lendü­let, amivel találkozom a la­kásépítés terén. De leginkább az a különbség késztet cso­dálkozásra, ami a francia és a magyar lakáshasználók helyzete között van — az Önök javára. Nálunk ugyanis lényegesen többe van egy lakás, mint Magyarországon. Hogy egy francia polgár la­kást vásároljon, ahhoz jöve­Gyermekrajzpályázat Az indiai Shankar gyermek­rajzverseny nemzetközi pályáza­tát ez évben is meghirdették. A pályázat értelmében a versenyen azok vehetnek részt, akik 1961. január 1. után születtek. A szü­lőnek, gondozónak, vagy a tanár­nak igazolnia kell, hogy a bekül­dött festmény, illetve rajz a ver­senyző önálló, segítség nélkül 1976-ban készített munkája. A festmények, rajzok bármely témában készülhetnek, bármely anyag felhasználásával. Méreteik nem lehetnek kisebbek 30-szor 40 centinél. Egy versenyző maximum hat rajzot, illetve festményt küld­het be. (Rajzok keret nélkül kül­dendők.) A beküldött rajzokat nem adják vissza. Minden kép hátoldalán az alábbi adatokat kell megadni angol nyelven: a teljes név, a pontos cím, a születési idő, nemzetiség, a pályázó neme, a téma, a kép címe, az önálló munka igazolása. Azok a pályázatok, melyek nem tartalmazzák a fenti adatokat, nem kerülhetnek elbírálás alá. A rajzokat az Országos Pedagógiai Intézet címére (1406 Budapest, Gorkij fasor 17—21.) kell küldeni 1976. november 20-ig. Kapzsiság miatt a vádlottak padján „Anyagilag jól állunk, össz­komfortos családi házunk, sze­mélygépkocsink van. Igaz, sokat dolgozunk. Nem voltunk rászo­rulva arra, amit tettünk.” így válaszolt Fazekas Péterné tanács­vezető bírónak, a fiatalkorúak bíróságának kérdéseire F. A. nagykállói lakos, aki mellett má­sod- és harmadrendű vádlottként két fiatalkorú fia, negyedrendű vádlottként pedig felesége állt. Az apa és fiai a nyíregyházi Alkotmány Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet nagykállói ha­lastavából háromízben mintegy 60 kiló halat loptak el. A negyedik alkalommal, amikor tettenérték őket, már ismét 19 kiló hal volt a zsákjukban, ennyit szedtek össze az éj leple alatt az elsőrendű vádlott által készített merítőhá­lóval. A hal jelentős részét a környe­ző községekben értékesítették, amelyben jelentékeny szerepet játszott a negyedrendű vádlott, az édesanya is, aki férjével együtt vitte eladásra a lopásból származó zsákmányt, amelyért mintegy 2400 forintot kaptak. A fiatalkorúak bírósága az apát folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, az anyát pedig or­gazdaság bűntettében mondta ki bűnösnek. Cselekményükért az elsőrendű vádlott apát 6 hónapi szabadságvesztésre és 1000 forint pénz mellékbüntetésre, a negyed­rendű vádlott anyát 5 hónapi — végrehajtásában mindkettőjükkel szemben két évre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. A fia­talkorúakat próbára bocsátotta. Ugyanakkor egyetemlegesen kö­telezte őket az okozott kár meg­térítésére. A szülők esetében a bíróság jelentős súlyosbító körülmény­ként értékelte a szülői felelőtlen­séget, a szülői kezdeményezést, a rossz példamutatást, hiszen amint az ügyész vádbeszédében, a bíróság ítéletének indokolásá­ban hangoztatta — a szülők sú­lyosan vétettek szülői kötelezett­ségeik ellen is. Olyan cselekmé­nyekbe vitték gyermekeiket, amely ellen a legszigorúbban fel kellett volna lépniok. Éppen azt nem tették, ami elsődlegesen fel­adatuk lett volna: minden esz­közzel óvni gyermekeiket és ma­gukat a bűnelkövetéstől. Az ítélet jogerős. Dr. Toronicza Gyula ügyész delmének negyven százalékát is erre kell költenie hosszú éveken át. A lakások fenntar­tása is nagyobb részt vesz­nek el jövedelméből, mint itt! Nagyra becsüljük a magyar állam erőfeszítéseit, melyek­kel családok tízezreit juttat­ják lakáshoz évente. — Kérem szóljon né­hány szót arról: milyen lehetőségeket lát a fran­cia és a magyar nép kö­zötti kapcsolatok továb­bi szélesítésére? — A baráti társaság célja, hogy minél több francia em­bert ismertessünk meg Ma­gyarországgal, a magyar nép életével. Ezért igen lényeges­nek tartom a kultúrális kap­csolatok ápolását is. Jó példa erre, hogy a társaság évente tanulmányutakat szervez pél­dául a francia filmbarátkörök tagjainak Magyarországra, s a francia filmklubokban egy­re több magyar filmet mu­tatnak be. Most egy akciót indítunk, hogy a magyar ko­moly zenével is minél több francia ismerkedjen meg. Emellett a FMBT saját szer­vezésű társasutazásai is so­kat jelentenek egymás meg­ismerésében. Idén ünnepel jük a társaság fennállásának harmincadik évfordulóját — remélem, mostani látogatá­sunk eredményei méltók lesz­nek a három évtizedes múlt­hoz. Most, amikor a békés egymás mellett élés politiká­ja kibontakozik a világon, kü­lönösen fontossá vált a bará­ti társaság szerepe a két nép közötti kapcsolatok elmélyí­tésében. — Köszönöm az interjút! Tarnavölgyi György Kályhások L assan elszáll az „ökömyál”, magával repíti a vénasszonyok nyarát is. Köd és hideg nyo­mul a házakra, konvektorok és radiátorok ontják a mele­get, de nagyon sok szabolcs- szatmári szobát még mindig cserépkályha tesz meleggé, barátságossá. A cserépkály­ha most éli reneszánszát. A cserépkályhát duruzsoló hangja, sokáig tartó melege, embernél magasabb „terme­te” teszi igazán vonzóvá. A szép csempékből összerakott építmény bútornak is te­kinthető a házban. Igaz, a modem fűtőtest kényelme­sebb. De Nyíregyházán is épül még ezernyi kertes ház, a falusi házak meg kevés ki­vétellel kertesek, egyszinte­sek. Az olaj kályhák száma érthető okokból csökkent. A cserépkályhák talán ezért is szaporodnak újra. S ez nem is baj. A vaskályha pedig kevésbé gazdaságos, mert Olvasóink kérdezik A hallásjavító készülékről K. Zs. csengeri levél­írónk arról panaszkodott, hogy a közelmúltban két hétig nem kapott akkumu­látort a hallásjavító készü­lékéhez, s ez munkájában nagy kiesést okozott. Megyénkben több mint ezren viselnek hallásjaví­tó készüléket. A ráutalta- kat ez is állampolgári jo­gon illeti meg. A megyei rendelőintézet audiólógiai szakrendelésén állapítják meg, kinek milyen készü­lékkel lehet leghatásosab­ban ellensúlyozni a hallás csökkenését. Itt végzik el a magyar gyártmányú ké­szülékek beállítását is. Ma már tranzisztoros hallásjavító készülékek vannak. A társadalombiz­tosítás keretében alapve­tően szükséges — legin­kább magyar — készülé­ket kapnak a nagyothal­lók, azonban szakorvosi javaslatra, és a társada­lombiztosítási főigazgató­ság engedélyével, nagyobb teljesítményű, külföldi gyártmányokhoz is hozzá­juthatnak. Ha valaki zsi- nóros helyett rejtett, vagy szemüvegszárba szerelt hallásjavító készüléket kér, csak úgy kaphat, ha az árdifferenciát vállalja. E készülékekre egyéves garanciát adnák, s az azon túli javításoknál a költség 15 százalékát a tulajdonos­nak kell fizetnie. E rendkívül érzékeny műszerek viselés közben kopnak, elhasználódnak. Újat viszont csak ötéven­ként lehet igényelni. Ki­vétel: ha a meglévő javí­tása már nem volna gaz­daságos, vagy ha olyan mértékű hallásromlás kö­vetkezik be, hogy emiatt nagyobb érzékenységű ké­szülékre van szükség. A társadalombiztosítá­si igazgatóságtól a halló- készülékek tulajdonosai egy évre előre — naptári negyedévenként bevált­ható — „vásárlási jegyet” kapnak. Ezért negyedéven­ként akkumulátort, tele­pet vásárolhatnak, fél­évenként pedig egyéb tar­tozékokat is kicserélhet­nek, 15 százalékos térítés ellenében. Sajnos előfordul, amit levélírónk is szóvá tett. En­nek oka lehet az, hogy az elemek raktározás közben is kimerülhetnek, gyengül­nek. Előfordulhat már, hogy emiatt a raktárkész­let egy részét ki kellett se­lejtezni, s ez átmeneti el­látási zavart okozott. Ez történt olvasónk által em­lített időpontban is. Megyénkben nincs orvo ■ si műszereket és gyógyá­szati eszközökhöz szüksé­ges alkatrészeket árusító szaküzlet, pedig nem vol­na érdektelen egy ilyen létesítése. Az is jó szolgá­latot tenne, ha valamelyik áruház, kereskedelmi vál­lalat szerződéses alapon vállalná az ilyen fajta cik­kek árusítását. Ötvenéves a színpadi Háry János A Kodály-daljáték jubileuma Fél évszázadon át füllen­teni nagy idő. Márpedig Ko­dály Zoltán remeke, a Háry János kerek 50 év óta mond nagyokat az Operaház szín­padán. 1926. október 16-án volt az ősbemutatója, s mind­máig a színház egyik siker­darabja. Az alapötlet, hogy Garay János elbeszélő költeményéből zenét kívánó színdarab ké­szüljön, Paulini Béla nevé­hez fűződik. Maga mellé vet­te társszerzőül Harsányi Zsoltot a versek megírására. Harsányi a korszak egyik di­vatos regényírója, gyakorlott színpadi szerzője és opera­fordítója volt. Felajánlották a librettót Kodály Zoltán­nak, aki szívesen vállalko­zott néhány zeneszám meg­írására. Először a Nemzeti Színháznak szánták, mert sok volt benne a próza. Lé­nyegesen kevesebb zeneszám­nyílt csövén sok meleg elil­lan és a hő tárolására is képtelen. A cserépkályha sokkal kevesebb szénnel te­szi meleggé a szobát, s az energitakarékosság idején ez is figyelemre méltó. A Nyíregyházi Kémény­seprő Vállalatnak van egy kályhakészítő üzeme. Mind­össze tizennégy mester járja a megyét, s dolgozik télen, nyáron. A legfiatalabb (és talán a legutolsó) mester 22 éves, öt évvel ezelőtt végzett a 110-es szakmunkásképző­ben. Azóta az intézetben nem képeznek cserépkályhás mestereket. Azért nem, mert nincsenek jelentkezők. A cse­répkályhás a kihaló mester­ségek listájára került. Talán azért is, mert nem kötött a munkahely, vándorolni kell. I#ár, hogy kevés fiatal Jy jelentkezik erre a szakmára. A cserép­kályhára nagy szükség van — ezt a közeli hetekben érezni fogjuk... (nábrádi) mai, mint ahogy napjaink­ban halljuk. A Nemzeti Színház nem tudta elfogadni, mert képte­len volt biztosítani a megfe­lelő zenekart és kórust. Ek­kor Radnai Miklós, az Ope­raház igazgatója — Kodály volt tanártársa a Zeneaka­démián — tudomást szerzett a készülő Háry Jánosról és hajlandó volt arról tárgyal­ni. A beharangozott műsor­tervben szereplő Kodály-dal­játék híre feltűnést keltett. A zeneszerzőnek ugyanis a huszas évek derekán több volt az ellensége, mint hí­veinek száma. Fokozták az érdeklődést a premier előtt mutatkozott váratlan akadályok, amelyek késleltették az első előadást. Megtörtént például, hogy a kényes ízlésű Kodály olyan szigorú volt önmagával szem­ben is, amilyenre kevés pél­da akad. Ha egy résszel nem volt megelégedve, újraírta. A zeneanyagot huszonöt számmá bővítette. „A Háry Jánossal megszü­letett a magyar népi daljá­ték” — írta egy kritikus. De akadhat idős színházlátogató, aki még emlékezhet a felejt­hetetlen operai bemutatóra. Sok volt a taps, kihívás. Még az ellenfelek is kénytelenek voltak elismerni, hogy Ko­dály igazi nagy sikert hozott a színháznak. Könnyű volt megjósolni, hogy a Háry János lesz az az obsitos, aki sohasem kapja meg az obsi- tot. Több, mint 250-szer ke­rült azóta színre Budapesten. A Háry János premierjén sok anekdota született. Mint­hogy már az elején szépen jövedelmezett, megkérdezték Paulini Bélát, mire költi a tantiémet. Az állandóan ká­véházban vagy vendéglőben dolgozó író egyszerű magya­rázatot adott: — Hordókra! öt hordó bort veszek, a másik ötbe szóda­vizet. Spriccernek. Kodály a bemutató idején 44 éves volt. A Háry-zenéjé- ből szvitet komponált, amely azóta is népszerű szerte a világon. E gyik vállalatunk számítógépe mi­után kedvesen meghivott egy játékra, is­mertette a játékszabályo­kat. Azt, hogy kérdéseire igennel és nemmel felel­jek, s felváltva kell le­vonnunk tetszőleges szá­mot — legalább egyet — a négy számcsoport kö­zül. Közölte velem azt is, hogy az veszít, akinek az UTOLSÓ 1-et kell elven­nie. Ezek után udvariasan megkérdezte: óhajtok-e játszani és akarok-e kez­deni. Inkább a gép iránti tiszteletemből, mintsem udvariasságból átenged­tem a kezdeményezést az okos masinának, amely már is kezdte írni a szám­oszlopokat, s rögtön kö­zölte velem első lépését. Nem haboztam a válasz- szal, amit pontosan leírta számoszlop végére. Megint ő következett, másodperc­nyi „gondolkodás” után lépett újra. így ment ez négy soron keresztül, az­tán amikor az ötödikre került a sor, már láttam, hogy számomra minden elveszett. Ezt nemcsak én vettem észre, hanem a gép is, mert máris írta a szöveget csupa nagy be­tűkkel: EZT A JÁTSZ­MÁT ÉN NYERTEM MEG! S miután hagyott egy kis időt a szomorko- dásra, megkérdezte: aka­rok-e még játszani. Sze­rény, tagadó válaszomra a lehető legkörültekintőbben felelt: KÖSZÖNÖM AZ EDDIGI FIGYELMET, VISZONTLÁTÁSRA. Balogh Júlia A Nemzetközi Szemle októberi száma A lap közli az el nem kö- ' telezett országok Colombó- ban megtartott ötödik csúcs- értekezletén kiadott záródo­kumentumból a politikai nyilatkozat teljes szövegét. Több lap cikke alakján „Aszálykárok Európában” címmel rövid áttekintést ad az 1976 nyarán Európát súj­tott aszály, illetve a sok csa­padék okozta gazdasági gon­dokról. A Nemzetközi Szemle szá­mára írt cikket Rodney Aris- medi, az Uruguayi KP első titkára a latin-amerikai or­szágokról; bemutatja, mi­lyen harcot vívnak ezen or­szágok dolgozói a fasizmus megakadályozásáért, a füg­getlenségük kivívásáért, il­letve megtartásáért. Választási platformok az USA-ban címmel összeha­sonlító adatokat közöl a de­mokrata, illetve a republiká­nus párt platformjáról, majd egy másik cikkében bemutat­ja az Egyesült Államok ten­geri stratégiáját Ázsiában. Végül a 10 éve tartó közel- keleti válság, s ezen belül a libanoni tragédia hátterét tárja elénk J. Couland: Liba­non és a Közel-Kelet című cikkében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom