Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
MA Kinek jó a túlóra? <3. oldal) Gyermekoldal (7. oldal) Befejeződött az őszi ülésszak Hz országgyűlés elfogadta a közművelődésről és a tanácstagok választásáról szélé törvényt A pénteki munkanapon a nehéziparról tárgyaltak a képviselők Pénteken délelőtt a közművelődési törvényjavaslat fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első napirend vitájában pénteken délelőtt öten szólaltak fel, majd Pozsgay Imre kulturális miniszter válasza következett. Pozsgay Imre válasza — A vita legfőbb tapasztalata, hogy a törvény előkészítésében közreműködött állami és társadalmi szervek, mozgalmak és szervezetek jól érzékelték társadalmunk hangulatát, szükségleteit, és igényeit; a képviselők felszólalásai ugyanazokat a törekvéseket fejezték ki, amelyeket az előkészítők igyekeztek érvényesíteni. Megígérhetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kulturális minisztérium a közművelődési törvény megvalósításában ráháruló felelősséget és feladatokat vállalja — együttműködésben mindazokkal, akik szintén részesei kívánnak lenni ennek a munkának. A miniszter ezután emlékeztetett arra: a vita során Úszta Gyula indítványozta, hogy a törvényben kapjon nagyobb nyomatékot az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésének jelentősége. (A képviselő javasolta, hogy a törvény szövegébe kerüljön be: a Magyar Népköztársaság ösztönzi és támogatja a szocialista hazafiság erősítését szolgáló kulturális értékek, népi, nemzeti hagyományok ápolását és terjesztését.) . — A Kulturális Minisztérium egyetért a javaslattal — mondta Pozsgay Imre —,. s támogatja, hogy kiegészítésként ez kerüljön be a törvénybe. A miniszter a továbbiakban örömmel nyugtázta, hogy a kultúrpolitikai feladatok megoldására, a művelődéspolitikai célok elérésére a párt-, állami és társadalmi szervezetek közös szándékkal szövetkeztek. Azt hiszem, nincs szó valamiféle különleges munkamegosztásról — folytatta. A helyi és a központi szerveknek együtt kell működniük, s amikor akár a műsorpolitika, akár a művészeti, közművelődési teljesítmények miatt jogos kritikai észrevételek hangzanak el, a központban csak úgy, mint az adott területen dolgozóknak közös felelősséget kell érezniük. Kitért Pozsgay Imre arra, hogy a vitában sok szó esett a közművelődés jobbításának anyagi feltételeiről. A kulturális életben nagyon olcsón óriási kincseket lehet felszínre hozni. A Kecskeméti Kodály Intézet — amely ma már az egész világ figyelmét felkeltő intézmény — például mindössze 20 millió forintjáha került a minisztériumnak, a megyei tanácsnak és Kecskemét városának. Azaz talán kevesebbe, mint az a selejt, amely némelyik nagy vállalatunknál keletkezik. Találkozhatunk azonban pazarlással, tékozlással, vannak kihasználatlan kapacitásaink. Ám az is pazarlás, ha például nagy anyagi eszközök felhasználásával kulturális létesítményeket, művelődési házakat létesítünk, de nem tudjuk megnyitni, mert pár tízezer forint hiányzik, mondjuk a fűtéshez. — Figyelemmel kell tehát kísérnünk, hogy helyes útan- módan kezdjünk értelmes beruházásokhoz a kulturális életben is. Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy óriási jelentőségű az „emberi beruházás”. Ha képzetlen, hozzá nem értő emberek végzik a kulturális feladatokat, alighanem minden fillér pazarlás, amit befektetünk ebbe az ágazatba. Ha azonban hozzáértő, hivatástudattal dolgozó emberek munkálkodnak feladataink megoldásán, akkor minden befektetés sokszorosan megtérül. Szólt a miniszter nemzetközi kulturális kapcsolataink jelentőségéről is. Hangsúlyozta, hogy hazánk állampolgárainak művelődési szintje, kulturális színvonalának emelkedése nagy mértékben függ e kapcsolatoktól. — Azt az elvet valljuk — s ezt a XI. kongresszus is megfogalmazta —, hogy hazánk kaput nyit minden humanista érték előtt, a nemzetközi kultúra termeléséből, azonban elsősorban a szocialista értékeket fogadjuk be. Nem a földrajzi, geográfiai viszonyok döntik el, hogy milyen kulturális termékeket forgalmazunk, hanem e termékek valódi belső, kulturális értékei — hangsúlyozta. Dolgozó népünkkel együtt kell kulturális feladatainkat teljesíteni. Brecht szavaival élve: a népet nem lehet leváltani. Jelenlegi viszonyaink között akarunk tehát értelmes, a törvényben is megfogalmazott, s az országgyűlés által is lelkesen támogatott kulturális politikát folytatni — fejezte be a képviselők nagy tapsa közben válaszát Pozsgay Imre. A válasz után az országgyűDr. Korom beszéde — Országgyűlésünk 1975 áprilisában alkotta meg azt a törvényt, amely a népképviseleti testületek — az országgyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló választásáról rendelkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba léptetését az 1975. I. törvényünk külön törvényre bízta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az ország- gyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egyidő- ben válasszuk. Mint ismeretes, az 1973- ban megválasztott tanácsok tagjainak megbízatása 1977 áprilisában jár le. Most van itt az ideje tehát, hogy törvényhozó testületünk döntést hozzon az ezzel összefüggő fontos közjogi kérdésről. A tanácsok ötévi időtartamra való választásának, valamint az országgyűlési és tanácsi választások egyidejű megtartásának államjogi szabályozásánál két lehetőség között választhatunk. Vagy úgy rendelkezik az országgyűlés, hogy 1977-ben a tanácsok tagjait 3 évi időtartamra válasszák meg, vagy az országgyűlés — alkotmányos jogkörében eljárva — meghosszabbítja a tanácsok tagjainak megbízatását az 1980. évi általános választásokig. A kormány a második megoldás elfogadását javasolja a tisztelt országgyűlésnek. Ennek főbb indokai a következők: lés a törvényt elfogadta, majd Korom Mihály igazságügyi miniszter kapta meg a szót. A tanácsok ez év első felében fogadták el az V. ötéves tervüket. A tervek sikeres teljesítésének irányítása, szervezése és ellenőrzése jobban biztosított, ha azt a jóváhagyó testületek látják el. Az 1973. évi tanácsválasztások során jelentős számban kerültek új tanácstagok a testületekbe. Ez a körülmény, valamint az időközi választások lehetősége meg- félelő biztosítékai annak, hogy a tanácsi munka hatásfoka a hétéves időtartam során is eredményes legyen, és a tanácstagok változatlanul megfeleljenek a választók bizalmának. A választó állampolgárok tevékeny közreműködése és ellenőrzése, a testületekben dolgozók felelősségtudata, valamint a politikai, társadalmi szerveink, különösen a párt és a Hazafias Népfront által nyújtott segítség további fontos záloga annak, hogy a tanácsok tagjai jól eleget tehessenek alkotmányos megbízatásuknak. Tisztelt országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat elfogadása esetén tehát 1977- ben nem lesznek általános tanácsválasztások, hanem arra majd 1980-ban, az ország- gyűlési képviselőválasztásokkal egyidőben kerül sor. Az országgyűlés a javaslatot törvényerőre emelte, majd dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszéde következett. , (Folytatás a 4. oldalon) Losonczi Pál Panamába érkezett Az éjszakát még Cuzcóban töltötte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, így csütörtökön délelőtt — perui látogatásának utolsó napján — jutott némi idő az inkák egykori fővárosának látnivalóira. Losonczi Pál délben visszarepült Limába, és folytatta, majd befejezte tárgyalásait Francisco Morales Bermudez elnökkel. A tárgyalások végeztével közös közleményt fogadtak el: az okmányt az elnöki palotában ünnepélyes, az aláírás tényét emlékezetessé tevő külsőségek között látta el kézjegyével Losonczi Pál és Francisco Morales Bermudez. Hivatalos baráti látogatásának befejeztével csütörtökön este az Elnöki Tanács elnöke a Country Hotelben vacsorát adott Francisco Morales Bermudez tiszteletére. Ezt megelőzően a magyar államfő a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített zászlórendjét nyújtotta át a Perui Köztársaság elnökének. Losonczi Pál és kísérete pénteken reggel repülőgéppel elindult a dél-amerikai út következő állomására, Panamába. Perui—magyar közös nyilatkozat : A perui fegyveres erők forradalmi kormányának meghívására Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke október 10. és 15. között hivatalos látogatást tett Peruban. Megbeszélést folytatott Francisco Morales Bermudez hadseregtábornokkal, a Perui Köztársaság elnökével. A hivatalos tárgyalásokon a két elnök széles körű és gyümölcsöző eszmecserét folytatott a magyar—perui kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről. Örömmel állapították meg, hogy a magyar—perui kapcsolatok a barátság és a kölcsönös megértés szellemében fejlődnek, és annak eredményei nagy jelentőségűek mindkét ország számára. Megelégedésüket fejezték ki, hogy a magyar—perui kapcsolatok az ENSZ alapokmányában lefektetett és az államok közötti nemzetközi jog alapelveinek megfelelően fejlődnek, különösen az államok területi integritása, egyenjogúsága, a be nem avatkozás, az erőszakkal való fenyegetésről és az erőszakról való lemondás, a nézeteltérések békés úton történő elintézése és a nemzetközi alapelveinek tiszteletben tartása alapján. Hangoztatták elhatározásukat. hogy erőfeszítéseket tesznek az Egyesült Nemzetek Szervezete megalapítását vezérlő elvek érvényre juttatására. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak a nemzetközi ellenőrzés alatt végrehajtandó általános és teljes leszerelésnek, különösen a nukleáris leszerelésnek. A két elnök megelégedését fejezte ki Magyarország és Peru gazdasági kapcsolatainak fejlődését illetően. Hangsúlyozták, hogy kölcsönösen érdekeltek e kapcsolatok fejlesztésében. Örömmel vették tudomásul a magyar—perui gazdasági együttműködési vegyes bizottság negyedik ülésszakán elért eredményeket, amelyek hozzájárulnak a kereskedelmi forgalom diverzifikálásához és a két ország közötti műszaki-tudományos és pénzügyi együttműködés kiszélesítéséhez. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke — Demetrie Lakas államfő meghívására — helyi idő szerint pénteken délben — megérkezett a Panamai Köztársaságba. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Az Elnöki Tanács elnöke várhatóan két napot tölt a középamerikai országban. A Szojuz—23 legénysége kísérleteket folytat a Szaljut-űrállomáson Nem egészen négy hónapon belül a harmadik, ember irányította szovjet űrhajó indult el csütörtökön este Bajkonurból, fedélzetén Vja- cseszlav Zudov parancsnokkal és Valerij Rozsgyeszt- venszkij fedélzeti mérnökkel. A moszkvai televízió ezúttal is közvetítette a felszállást, bemutatta a földi repülésirányító központot. A tv-nézők- nek kivételes látványban lehetett részük. Az űrhajó, mint egy hatalmas jégcsap magasodott a kilövőállásban, páncélját hó és jég borította. A tartályokban lévő mínusz Biszku Béla, Lázár Györey rs Kadar János az ülésterein ben. 183 fokos folyékony üzemanyagtól lehűtött hajótestre vastag rétegben tapadt a kicsapódó pára. A harmincegyedik szovjet űrhajó legénységének feladata, ‘hogy folytassa a június 22-én Föld körüli pályára bocsátott Szaljut—5 űrállomással elkezdett kísérleteket. Az űrállomás első legénységét, Borisz Volinovot és Vita- lij Zsolobovot július 6-án lőtték fel a Szojuz—21 űrhajóval. Huszonöt órával később kezdték meg munkájukat a Szaljuton. Több, mint másfél hónapig tartózkodtak az űrben. 1200 munkaóra alatt számos technológiai kísérletet, a népgazdaság számára közvetlenül hasznot hajtó mérést végeztek. Az űrhajósok harmadik, űrállomásokon dolgozó nemzedékéhez tartozó Zudov és Rozsgyesztvenyszkij az ő munkájukat folytatja. A 37. és 38. szovjet kozmonauta munkája része a szovjet űrkutatás fő irányának, az orbitális űrállomásokon végzett népgazdasági hasznú tudományos kísérleteknek. Az űr meghódításának ez a leggyümölcsözőbb szakasza 1971 áprilisában kezdődött, amikor Satalov, Jeliszejev és Ru- kavisnyikov űrhajósok először kapcsolták össze a Szojuz—10 űrhajót a Szaljut—1 űrállomással. A 34 éves Vjacseszlav Zudov és a 37 éves Valerij Rozs- gyesztvenszkij első ízben jár az űrben. Mégsem egészen újoncok. Mindketten 1965 óta tartoznak az űrhajósok osztagába és több űrrepülés földi irányításában vettek már részt. XXXIII. évfolyam 245. szám ARA^nŐLLEIt^lOmoktóber 16., szombat'
