Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

IXXXIII. évfolyam, 218. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1976. szeptember 15., szerda Budapesti napok Moszkvában A megnyitón Viktor Grisin és Katona Imre mondott beszédet A moszkvai Csajkovszkij- hangversenyteremben ked­den délután a szovjet fővá­ros dolgozóinak nagygyűlé­se keretében nyitották meg a budapesti napokat. A nagygyűlést Raisza Gye- mentyeva, a moszkvai városi pártbizottság titkára nyitotta meg. Az elnökség első sorá­ban foglalt helyet magyar részről Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára. Szép­völgyi Zoltán, a Központi Bi­zottság tagja, a Fővárosi Ta­nács elnöke, valamint a ma­gyar hivatalos küldöttség tagjai, Tóth József, hazánk moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Szov­jet részről ott volt az elnök­ségben Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a moszkvai vá­rosi pártbizottság első titká ra, Vlagyimir Promiszlov, a Moszkvai Városi Tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke Pjotr Fejoszejev akadémikus a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke és más hiva­talos személyiségek. Gyementyeva megnyitó szavai után Viktor Grisin mondott beszédet. Grisin hangoztatta, hogy népeink internacionalista együttmű­ködésének tengelye a két párt közötti kölcsönös meg­értés és nézetazonosság. Mél­tatta a Magyar Népköztársa­ság sikereit a szocialista épí­tésben, Budapest dolgozóinak hozzájárulását a népgazdaság dinamikus fejlődéséhez. Meg­győződésünk — mondotta —, hogy a moszkvai budapesti napok lehetővé teszik váro­sunk lakói számára, hogy még mélyebben megismer­kedhessenek a testvéri ország fővároséinak sikereivel, a te­hetséges és munkaszerető magyar nép eredményeivel. Grisin ismertette a szovjet főváros dolgozóinak képvise­lői előtt a budapesti napok programját. Grisin ezután Moszkva dolgozóinak a X. ötéves terv végrehajtásában elért sikerei­ről beszélt. A főváros — mondotta — az év első nyolc hónapjában teljesítette tervét s 250 millió rubel értékű ter­méket állított elő terven fe­lül. Moszkva általános fejlesz­tési tervének végrehajtása is sikerrel folyik, új lakótelepe­ket és középületeket emelnek, tovább bővítik a metrót. Növe­kedett a belkí eskedelmi for­Púja Frigyes Kubába utazott Dr. Raul Roa Gar.cia kül­ügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti lá­togatásra Havannába utazott Púja Frigyes külügyminisz­ter. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztériu- mi államtitkár és Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál Floreal Chomon, a Kubai Köztársa­ság budapesti nagykövete is. galom, bővültek a szolgálta­tások, javult az egészségügyi ellátás. Újabb intézkedéseket tettek a távlati cél elérése ér­dekében, hogy Moszkvát kommunista mintavárossá fejlesszék. Az SZKP külpolitikájáról szólva Grisin hangoztatta, hogy a Szovjetunió, a szocia­lista országok összehangolt békeszerető külpolitikája, mely a forradalmi és demok­ratikus erők támogatását is élvezi, hozzájárul az egyete­mes béke megszilárdításához, az új világháború kirobbaná­sának megakadályozásához, a nemzetközi enyhülés elmélyí­téséhez. Végezetül a moszkvai vá­rosi pártbizottság első titkára tolmácsolta a moszkvai párt- szervezet és valamennyi moszkvai dolgozó üdvözletét Budapest kommunistáinak és dolgozóinak, s újabb sikere­ket kívánt a Magyar Népköz­társaságnak a fejlett szocia­lizmus építésében. Katona Imre beszédében átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizott­sága, a fővárosban élő két­százezer kommunista, Buda­pest dolgozó népe és a Moszkvába érkezett küldött­ség elvtársi, testvéri, baráti üdvözletét. Moszkva és Budapest poli­tikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatainak, testvéri együttműködésének történelmi jelentőségét mél­tatta ezután Katona Imre, s emlékeztetett arra, hogy en­nek a barátságnak történel­mi gyökerei vannak. Har­mincöt évvel ezelőtt, 1941- ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállító volt a Szov­jetunió is. Ezt az eseményt Budapest népe politikai (Folytatás a 4. oldalon) MSZMP-kiildöttség utazott Guinea-Bissauba Kedden elutazott a Guinea-Bissau Köztársaságba a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Hegymegi István­nak, a Központi Bizottság tagjának vezetésével részt vesz a Guinea és a Zöld-foki szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. A NYÍRSÉGI ősz keretében Megnyílt a műszaki hónap Kedden délután Nyíregy­házán, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek megyei szervezetének rende­zésében megnyitották a XII. Szabolcs-Szatmár megyei műszaki hónapot. A megnyi- ? tóünnpeségen részt vett Hosszú László, a megyei B pártbizottság titkára és dr, Fábián Lajos, a megyei ta­nács titkára. A megjelenteket Csathó János, az MTESZ megyei szervezetének elnöke üdvö­zölte. Elmondta, hogy az egy hónapig tartó rendezvényso­rozatban 14 tagegyesület mintegy 40 különböző ren­dezvényére, előadására kerül sor, de a műszaki hónap ese­ményeihez tartozott a néhány napja megrendezett hőszol­gáltatási konferencia is, ame­lyen az ország minden részé­ből 400 szakember vett részt. A műszaki hónap előadásai, a kiállítások, eszközbemuta­tók szorosan kapcsolódnak a Nyírségi Ősz rendezvénysoro­zatához. — Azért dolgozunk az MTESZ tagegyesületeiben, hogy segítsük a megye, a te­lepülések, az üzemek fejlődé­sét. így a szellemi, műszaki kapacitást jobban tudjuk koncentrálni. Fő feladatunk az V. ötéves terv végrehaj­tása, melynek körvonalazásá­ban, koncepciójának kialakí­tásában tevékenyen részt vet­tünk — mondta megnyitó beszédében Csathó János. A megnyitóünnepségen hangzott el az első előadás, amelyen dr. Kovács Sándor, az MTESZ főtitkára a mű­szaki értelmiség szerepéről beszélt az V. ötéves terv gaz­daságpolitikai céljainak megvalósításában. Elmondta, hogy ez a terv teszi lehetővé a gazdasági fejlődést, terem­ti- meg az életszínvonal fej­lesztésének feltételeit. A ter­melés célja, hogy olcsón és gazdaságosan olyan termékek készüljenek, amelyeket min­den piacon el lehet adni. A műszaki értelmiség fel­adata, hogy segítse az üze­mekben iaz új technika meg­honosítását, a kutatási ered­mények gyakorlati hasznosí­tását. A - mind jelentősebb hazai kutatások mellett fo­kozott szerepe van a külföldi A megnyitóünnepség résztvevőinek egy csoport­ja. (Demeter Attila felvétele) gyártási eljárások, licenciák megvásárlásának, amely emeli az iparban a műszaki színvonalat. Az MTESZ és üzemi szer­vezetei társadalmi úton is le­hetőséget adnak az alkotó munkához. A fejlődés kulcsa a termelés gazdasági haté­konyságának növelése. Uj munkahelyek teremtésével már nem lehet a gazdaságot fejleszteni. Helyette a mun­kaerővel, a nyersanyaggal, energiával való hatékony gazdálkodás lép előtérbe. A mérnökök és a technikusok éppen ezt tanulták az isko­lában, az a feladatuk, hogy a rendelkezésre álló techni­kát a leghatékonyabban fel­használják. Szabolcs-Szatmár megyé­ről szólva az előadó hangsú­lyozta, hogy az országos ten­denciák itt is igazak. Olyan ipari fejlődést, amilyent a megye az Utóbbi években el­ért, az ország egyik területe sem tudott felmutatni. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése viszont elmaradt az országos átlagtól. Ezért a most folyó ötéves tervben már szükség van ar­ra, hogy a gyárakban jobban megismerjék a rájuk bízott gépeket, műszereket és haté­konyabban termeljenek. Az itteni műszaki értelmiség fel­adata, hogy olyan rétegeknél honosítsa meg a műszaki kultúrát, segítse elő a mun­kássá válást, akiknél még ez nem tudatosult teljesen. Mi­vel a megyében viszonylag kevés a műszakiak száma, -ezért jobbam rá vannak utal­va egymás támogatására. Az előadás foglalkozott még a beruházási tevékeny­ség rangsorolásával, a beru­házások gyorsabb megvalósí­tásával. Uj gépek, berendezé­sek jelennek meg a szolgál­tatásban, az egészségügyi el­látásban is. Ezért itt is nő a műszaki értelmiség jelentő­sége. A mérnököknek, techni­kusoknak feladata, hogy ál­landóan lépést tartsanak a tudomány fejlődésével, bár­milyen munkaterületen is dolgoznak. Az állandó ön­képzés mellett az MTESZ egyesületei szintén segítsé­get nyújtanak a továbbkép­zésben, az új ismeretek át­adásában. Napirenden: a barátsági munka Kedden Nyíregyházán, a fegyveres erők klubjában rendezték meg a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tag­csoportjainak megyei értekez­letét. Több mint százan vet­tek ezen részt, a tagcsoportok ügyvezető elnökei, pártszer­vezetek és alapszervezetek titkárai, városi és járási part­bizottságok képviselői és a barátsági munkában tevőle­gesen részt vevő társadalmi és tőmegszervezetek megyei vezetői. Az értekezleten részt vett Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára és Brenner Péter, az MSZBT országos titkárságának osztályvezetője. Nagy Sándor, a MEZŐGÉP Vállalat tagcsoportjának ügy­vezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelyen két na­pirend szerepelt: az MSZBT országos értekezlete beszámö- lótervezetének vitája, vala­mint az országos értekezlet küldötteinek megválasztása. Dr. Cservényük László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője vitaindítójában az elmúlt öt esztendő munkáját tette mérlegre. Elmondta: Szabolcs-Szatmárban hagyo­mányos és szilárd a magyar— szovjet barátság gyakorlata. Hazánk a mi megyénk terüle­tén határos a Szovjetunióval. A két szomszédos terület né­peit szoros, testvéri barátság köti össze. Mindez szükség­szerűen gazdagítja a kapcso­latok jellegét. E nagyszerű hagyományokkal rendelkező kapcsolatépítésben a tagcso­portok létrehozása új színt és lendületet hozott. — Az elmúlt öt esztendő alatt megyénkben 42 tagcso­port alakult. Ezek több tíz­ezer embert tömörítenék. El­mondhatjuk, hogy társadal­munk minden jelentős réte­gét képviselik. Zömmel ipari, mezőgazdasági üzemek, kö­zép- és főiskolák kollektívái alkotják a gerincet. Tapaszta­lataink azt igazolják, hogy a pártszervezetek jól betöltöt­ték irányító szerepüket, a tagcsoportok megtalálták he­lyüket a tömegpolitikai fel­adatok megoldása terén. Igen jó érv, és gyakorlat ál­tal bizonyított eredményes módszer az — folytatta a be­számoló —. hogy a barátsági munkában mind nagyobb te­ret kap a kölcsönösség gya­korlata. Nagymértékben nö­veli munkánk eredményessé­gét az, hogy a Szovjetunió­ban igen nagy teret kap ha­zánk bemutatása, megismer­tetése, hogy a barátsági mun­kában sokszor a miénket fe­lülmúló hatással adnak hírt az itt folyó építőmunkáról, életünkről. A vitaindító beszámoló be­fejező részében a szónok ki­tért arra, milyen kapcsolatok alakultak ki az MSZBT or­szágos elnöksége és a tagcso­portok között, milyen folya­matos munka jellemzi a párt- bizottságok és tagcsoportok együttműködését. Ezt követően tolmácsolta a megyei pártbizottság köszöne­tét a tagcsoportoknak, a sok ezer aktivistának. A beszámoló után vita in­dult, amely során számos hasznos észrevétel hangzott el. Ezek jó hozzájárulást je­lentenek az MSZBT országos értekezletének beszámolójá­hoz. Salamon Pál a TITÁSZ tagcsoportja munkájáról szól­va közölte: a kirendeltségek is csatlakozni kívánnak a oa- rátsági munkához. Kátai Gá.- borné. az Alkaloida képvise­lője számos javaslatot tett: legyen az ipari üzemekben a Az értekezlet napján nyílt meg a magyar—szov­jet barátságot bemutató kiállítás, amelyet társa­dalmi munkában készített a MEZŐGÉP MSZBT-tagcsoportja. (Hammel József felvétele) szocialista brigád a barátsági munka alapsejtje; az ügyve­zető elnökök részesüljenek továbbképzésben; olyan ve­télkedőket szervezzenek, ahol nemcsak a versenyző vizsgá­zik, hanem széles közönség szerez ismereteket; legyen több jó film a szemléltetés­hez. Mint mondta: a gyár dol­gozói védnökséget vállalnak a szovjet exporttermékek mi­nősége fölött. Jakab Gyula a záhonyi tag­csoport színes életéről számolt be, és a nyelvtanulás fontos­ságát hangsúlyozta, amiért már eddig is sokat tettek. Ezek között a legfontosabb a nyelvi klub. Kovács Károly a mátészalkai tangazdaságból ezt támasztotta alá, mégpedig éppen a növekvő gazdasági kapcsolatokra hivatkozva. Puskás Gábor a konzervgyár tagcsoportja nevében beje­lentette: védnökséget vállal­nak a nyári nyelvi tábor fö­lött. A nyírbátori növényolaj agcsoportja a városokban lé- •ő különböző tagcsoportok özötti együttműködésben rejlő lehetőségeket emelte ki. Juhász-János Tuzsérról ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy nagy feladatra kell készülni: az októberi forradalom 60. jubileumának méltó megün­neplésére. A sok jó javasla­tot Brenner Péter összegezte, megköszönve a tanácskozás aktivitását. MSZBT-tagcsoportok értekezlete Nyíregyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom