Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-15 / 218. szám
1976. szeptember 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Százezrek szava A ugusztus végén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa fontos döntést hozott: ez év december 14—15-re összehívta a mezőgazdasági szövetkezetek II. kongresszusát. Elfogadta az országos tanács a kongresz- szus előkészítésének tervét és a kongresszus elé kerülő beszámoló tervezetét. Mindennek alapján a mezőgazdasági szövetkezetek és a halászati tsz-ek a közgyűléseiken, a tsz közös vállalkozások és társulások,pedig igazgató tanácsi, illetve igazgatósági üléseiken tárgyalják meg a kongresszusi beszámoló tervezetét és titkosan választanak 2—2 küldöttet a területi gyűlésekre. Ezek a területi gyűlések választják majd meg a kongresszusi küldötteket és a területi TOT-tagokat is. Szeptember tizenötödikével tehát a termelőszövetkezeti mozgalom fontos időszaka kezdődik. És nem mindegy, hogy milyen előkészítő munka előzi meg a III. kongresszust. Gondosság, alaposság, körültekintő szervező munka szükséges. Az is magától értetődő, hogy a szövetkezeti kongresszusi közgyűlésektől, a különféle tanácskozásoktól, megbeszélésektől csak akkor várhatunk kielégítő eredményt, ha a tsz-ek tagjai, dolgozói, jó előre megismerik a III. kongresszus beszámolójának a tervezetét és megértik a közös eszmecserék célját. Ezért a TOT a tsz területi szövetségek útján idejében eljuttatja a szövetkezetekhez és közös vállalkozásokhoz, társulásokhoz a kongresszusi beszámoló tervezetét. A TOT augusztus végi ülésén nyílt és hasznos vita bontakozott ki arról az összefoglaló, értékelő anyagról, melyet a szeptember végi, október eleji közgyűlések, tanácskozások is megtárgyalnak. Ez a beszámolótervezet összegezi a II. kongresszus óta eltelt négy év eredményeit, gondjait és utal a további tennivalókra. Elemzi a mezőgazdasági szövetkezetek helyét, szerepét társadalmunkban. Sorra veszi azt, hogy a szövetkezetek milyen eredményeket értek el a népgazdasági tervek megvalósításában. Bemutatja a szövetkezeti parasztság életét és munkakörülményeinek fejlődését. Szól a szövetkezeti demokrácia, a törvényesség érvényesülésének tapasztalatairól és a további előrehaladás szükségességéről. Végül a beszámolótervezet az érdekképviseleti tevékenységgel és annak javításával foglalkozik. Ezek a témák tág lehetőséget adnak arra, hogy a “ tsz-tagok és az alkalmazottak is kifejtsék véleményüket a szövetkezeti mozgalmunk legfontosabb kérdéseiről, értékeljék a szövetkezetek működését, gazdálkodását és javaslatokat tegyenek. így százezrek szava, tapasztalata érvényesülhet a III. kongresszus beszámolójában és határozatában. A szövetkezeti mozgalom eredményeit és gondjait értékelő munkát megkönnyíti, hogy a XI. pártkongresz- szus határozata középtávra, a párt programnyilatkozata pedig hosszú távra is kijelölte a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlődésének irányát. Ennek lényege, hogy pártunk tovább folytatja a csaknem 20 éves bevált agrár- és szövetkezetpolitikáját. Egy nemzedéknyi idő^ilatt parasztságunk nagy történelmi utat tett meg. Kialakultak, megszilárdultak, korszerűsödnek a szocialista nagyüzemek, melyek a gazdálkodásban, a termelésben egyre szebb eredményeket érnek el. Falvaink a korszerűsödés, a városiasodás útjára léptek. Megváltozott a paraszti életforma, és egyre erősödik a tsz-tagok közösségi életszemlélete, szocialista tudata. Bevált szövetkezeti politikánk folytatása természetesen nem jelent változatlanságot. A tudomány és a technika fejlődése is igényli az új szervezést, belső irányítási módszerek alkalmazását: Fokozottabb követelményeket állít a mezőgazdasági szövetkezetek elé az V. ötéves terv is, mely gazdálkodásunk legfontosabb iránytűje. A kongresszusi közgyűlések jó alkalmul szolgálhatnak arra is, hogy a szövetkezetek vezetői, tagjai, alkalmazottai, kritikusan áttekintsék saját tevékenységüket is. Közösen, nyiltan megvitassák azt, hogy még milyen helyi tartalékok találhatók, és miként lehet a gazdálkodást még hatékonyabbá, még jövedelmezőbbé, a tagság életét még szebbé, emberibbé tenni. A kongresszusi előkészületek hetei azt is megkívánják, hogy a közös gazdaságok a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítsanak az őszi feladatok tervszerű elvégzésére, és az aszály okozta károk mérséklésére. A szövetkezeti kongresszusi közgyűlések és a terü- ^ leti küldöttgyűlések belpolitikai életünk fontos eseményei lesznek. A tanácskozásokon elhangzó észrevételek, javaslatok idejében eljutnak majd az országos tanácshoz és helyet kapnak a kongresszusi dokumentumokban. így a kongresszusi beszámoló és a határozat megfelelő választ adhat a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom minden időszerű, fontos kérdésére. T. B. L oskin. a könyvelés vezetője megbetegedett. Ágyba feküdt, nézte a takaróját tétlenül, s várta: jönnek-e látogatói? Jött is nemsokára a beosztottja, Tomkin. Azért jött, hogy elmondja, a munka megy, a kollégái gondolnak rá, és Marija Nyikolajevká- nak unokája született. Elmondott még néhány viccet és elköszönt. Az ajtóban visszafordult; a zsebébe nyúlt és egy citromot tett az asztalra. Loskin egy ideig csak nézte, nézte a citromot, majd egyre idegesebb lett, végül felkelt az ágyból, fel-aiá járkált a szobában és töprengett. — Miért hozta Tomkin a citromot? Talán nem is ő vette, hanem a szakszervezet küldte és ő csak megjátszotta a jó főnököt... A telefonhoz lépett és felhívta a szakszervezetet. —Anton Antonies? Ne haragudj a zavarásért... köszönöm a citromot! — Miféle citromot? — Amit küldtél.. . — Én nem küldtem semmiféle citromot. Én feljegyzem az ajándékokat, de ez nálam nem szerepel, és te sem ... Loskin tovább töprengett; mi is történt? £'• Á* Inyíto^|fg§ A* Oszadzsuk: Aggodalom „Ügy látszik, már nem vagyok a könyvelés vezetője” — gondolta. „Biztosan leváltottak”. Ismét a telefonhoz lépett. — Kérem Tomkint, a könyvelés vezetőjét... — Nem Tomkin a könyveA nyitott rakodó látképe. (Hammel József felvétele) ELSŐ EURÓPÁBAN Gombnyomásra: RAKOTT VAGON — Népvándorlás van nálunk. Mindenki kiváncsi arra, mit tud az új berendezés — mondja kísérőnk, Halász Béla. Az egyik oldalon dübörgés, a vagonból az alatta lévő acéltartályba ömlik a koksz, a szén. Rázó berendezés juttatja még lejjebb, a mérlegelőrakodó kocsiba. Majd a kezelőnek elég egy gombnyomás: a magyar vagonba zúdul az áru. Pontosan annyi, amennyi a kocsi teherbírása. A 20—30 tonnánál az eltérés nem több egy ezredrésznél, 20—30 kilónál. Emberek, gépek összhangban A másik oldalon hataimas markolók forgolódnak. A szovjet vasérc beton bunkerekbe ömlik, innen egy harapásra két köbméter ércet emel fel a markoló, hogy utána óvatos fordulással a vagonba ürítse tartalmát. Az érc emberi kéz érintése nélkül jut a széles nyomtávú szovjet teherkocsiból a magyar vagonokba a közelmúltban átadott eperjeskei nyitott, ömlesztett áruátrakó pályaudvaron, a zá. hőnyi átrakókörzet egyik legtermelékenyebb munkahelyén. Évente százezer tonna- szám rakják így át az árut. — Az a célunk, hogy a legrövidebb időn belül úgy állítsuk be a gépsort, minél kevesebb hiba forduljon elő — folytatja Halász Béla. aki a berendezést üzemeltető gépesített rakodási főnökség helyettes vezetője. Most nap, mint nap Zalés vezetője hanem Loskin ... — hangzott a telefonban. — De ő most beteg... Egy pillanatra öröm töltötte el, de tovább aggodalmos- kódott. Éjszaka volt már, amikor ismét telefonált. — Kedves barátom... — mondta a telefonba Tomkin- nak — miért hoztad nekem a citromot? — Hát... csak úgy! — Mond csak meg nyugodtan ! — Csak úgy, barátságból, hidd el! Örömet akartam vele szerezni neked ... — És miért nem mondtad ezt, amikor itt voltál? Mégis megörült a válasznak. Tehát nem váltották le, és a beosztottja barátságból hozta a citromot. De alig tette le a hallgatót, újabb kérdés támadt benne. „Vajon miért akart nekem örömet szerezni... ?” — töprengett és sietett újra a telefonhoz... Antalfy István fordítása hony helyett Eperjeskén dolgozik, irányítja a hatalmas átrakó-pályaudvar életét. Emberek, gépek összehangolt működésére van szükség, hogy zavartalanul folyjon az átrakás. Itt szabadítják meg a daruk terhűktől a fávai, alumínium öntecsekkel, gépekkel. konténeres áruval rakott szerelvényeket. Fürge kis targoncák hordják egyik vagonból a másikba a műtrágyát, cementet. Rádióirányítás a vagonoknál A főnökhelyettes zsebében hordozható rádió adó-vevő. Bárhol tartózkodik a több kilométer hosszú átrakó területén azon nyomban el tudják érni. A művezetők szintén fel vannak szerelve rádióval, hiszen az ömlesztett átrakón enélkül nehezen menne a munka. Vári István üzemmérnök is a rádió segítségével ad utasítást, hogy a kiürült szerelvény helyett hozhatják az újabbat. — Ezek a fiatal srácok, akik nemrég még az iskolapadban ültek nagyon becsületesen végzik a mérlegelő-rakodók működtetését — mondják a berendezések kezelőiről. Valóban mindenütt fiatal arcok néznek ki az irányítófülkéből. Műszerek jelzik nekik, hogyan folyik a munka, gombnyomással irányítják a kocsik mozgását. Szakközépiskolai végzettség után külön tanfolyamon ismerkedtek meg az üzemeltetés elméletével és gyakorlatával. Péter Lajos, Oláh István és társai rekordokat döntenek. Műszakonként 50 vagon átrakására számítottak a berendezésnél, de értek el már 75—80 va- gonos teljesítményt is. Az első hetek, hónapok a legnehezebbek, amikor minden gép, s hozzá az emberek összehangolt működését megteremtik. Alkalmazkodni kell ehhez a forgalomnak is, hogy már Záhonyban, a határnál úgy irányítsák a szerelvényeket, időben megérkezzenek az átrakóhoz, s ehhez érkezzen az ország belsejéből elegendő magyar kocsi, ami fogadja az árut. „Nem mindegy mibe kerül../1 — A kirakás gyorsasága fontos — magyarázza Halász Béla. — Rubelben fizetjük a kocsiállást, nem mindegy, mennyibe kerül. Az átrakópályaudvar közben tovább bővül. Épül az új üzemi konyha, rövidesen újabb daruk állnak munkába. Mind a megnövekedett igényhez alkalmazkodik. ___ — Lesz lehetőség újításra is, hiszen Európában még nem működik ilyen berendezés — mondják. — Márpedig működés közben derül ki, hol lehet még könnyíteni, gyorsabbá tenni a munkát. L. B. Jegyzet Hétvég a boltokban Változik az üzletek hét végi nyitvatartása — hamarább zárnak szombaton, és egyáltalán nem nyitnak ki vasárnaponként. Az e hét végén életbe lépő változtatás sok embert érint -- kereskedelmi dolgozókat és vásárlókat egyaránt. Az egész országban lassan általánossá válik a 44 órás munkahét, a kéthetenkénti szabad szombat. A kétnapos hétvégek változtattak sok család életmódján — mindez a vásárlási szokások változásában is lemérhető. Alapos vizsgálódások bizonyítják, hogy a péntek délutáni, sőt, a csütörtöki vásárlás növekedett az utóbbi években, és hogy a szom. bati csökkent. JXülönö- sen szombat délutánonként — tapasztalatok szerint az iparcikküzle- tekben, áruházakban három óra után nagyot esik a forgalom, az élelmiszerboltokban pedig négy óra után csökken alaposan a vevők száma. Ami pedig a vasárnapi nyitvatartási illeti: itt történt csak nagy változás. Ezelőtt öt évvel a tej, a kenyér vásárlási lehetősége érdekében döntöttek úgy, hogy kijelölt boltok vasárnap is nyjtva tartanak a váror sokban. ■ Csákhogy már ott tartottunk, hogy a felmérések szerint mindössze tizedét tették ki ezek az áruk a vasárnapi vásárlásoknak — zömmel olyan árukat vettek, amit előzőleg is megvásárolhattak volna... És a másik oldal: az üzletekben is emberek dolgoznak, mégpedig többségükben nők. A kereskedelemben is érvényben van a 44 órás munkahét — de eddig nagyon sok dolgozó számára csak papíron létezett. A munkaerő- helyzet sem rózsás — keveseket csábított a pult mögé a túlórázás, a vasárnapi műszak... Ezzel a változtatással remélhetőleg javul a nely- zet — meglesz a kéthetenkénti szabadnapja minden kereskedőnek, kisebb lesz a túlterhelésük. A vasárnap tejet vagy kenyeret vásárolni akarók sem maradnak hoppon, hiszen vendéglátó helyeket jelöltek ki árusítására. Ha jól megnézzük a dolgot: csak hasznos lehet ez a módosítás. Hasznos a kereskedelemben dolgozóknak, mert köny- nyebb lesz a dolguk. És hasznos nekünk, vásárlóknak is. Egyrészt kénytelenek leszünk változtatni kényelmességünkön. Azon, hogy szombat délután legyintsünk, ha hiányzik a só, a cukor. — „Majd vasárnap megvesszük!” És hasznos, mert kevésbé fáradt, kevésbé túlterhelt eladókkal találkozunk hétköznap az üzletekben — bizonyára érezni fogjuk ezt a kiszolgáláson is... (tarnavölgyi) A HÖDIKÖT tiszalöki gyárában az új mérettáblázat szerint készítik a kötött pulóvereket. (Elek Emil felvétele)
