Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-15 / 218. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 15. Budapesti napok Moszkvában „Az esélyek mind Namibia, mind Rhodesia kérdésében az Egyesült Államok ellen szólnak” — mondotta Gerald Ford, hozzátéve: „az afrikai problémák oly nehezek, hogy nem volna okos részemről jóslatokba bocsátkozni, vajon mire vezet Kissinger külügyminiszter útja”. Az amerikai elnök kedden reggel az NBC tv-hálózatnak adott rögtönzött nyilatkozatában kijelentette: nem vár „drámai” változást az év végéig a csaknem 8 százalékos (Folytatás az 1. oldalról) megmozdulássá változtatta. Naponta tíz és tízezrek álltak hosszú sorban a világ első szocialista államának pavilonja előtt, s ily módon tüntettek a szovjet—magyar barátság, a proletár nemzetköziség, a béke és a szocializmus nagy eszméinek jegyében. A felszabadulás óta e’ltelt több mint három évtizedben kapcsolatainkat a dinamikus fejlődés jellemzi — állapította meg a budapesti pártbizottság első titkára. E baráti együttműködést a gazdaság, a kultúra, a tudomány javainak és vívmányainak áradása, az emberek egymáshoz való szüntelen közeledése jellemzi. — önök a kommunizmust építik — folytatta Katona Imre, mi pedig pártunk XI. kongresszusának határozatát teljesítve a fejlett szocialista társadalom további építésén dolgozunk. Nézeteink azonosságát a két főváros pártós társadalmi szerveinek tárgyalásai, konzultációi is bizonyítják. E találkozókat a kölcsönös bizalom és őszinteség, a teljes elvi egyetértés, az elvtársi barátság jellemzi. Katona Imre a továbbiakban hangoztatta, mind az SZKP, mind pedig az MSZMP azon fáradozik, hogy a mindennapi gyakorlatban győzelemre vigye az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán elfogadott békeprogramot, az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásán közzétett elveket. Gazdasági kapcsolataink helyzetéről szólva a magyar küldöttség vezetője kiemelte a KGST komplex programjának jelentőségét, s hangoztatta. hogy a moszkvaiak mindenkor számíthatnak a 200 000 budapesti kommunista, a magvar dolgozók odaadó munkájára, amikor nagy közös programjaink megvalósításáról van szó. A megnyitóünnepség a szovjet és magvar művészek gálahangversenyével ért véglet. PAJZS ’76 HADGYAKORLAT. A Varsói Szerződés tagországai hadseregeinek Pajzs '76 elnevezésű hadgyakorlatán jelen vannak a szocialista országok honvédelmi miniszterei. A képen: (balról az ötödik) Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter, (a jobb szélen) Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. (Kelet-Magyarország telefotó) Ford tévényilatkozata Kissinger útjáról munkanélküliségben és sajnálatosnak tartja, hogy a szavazók 65—70 százaléka nem készül részt venni a választásokon. Ford azt mondotta, hogy „nemcsak az Egyesült Államok, hanem Afrika és az egész világ érdeke” a dél-afrikai problémák megoldása. Ezért „valakinek kezdeményeznie kellett” — és Washington volt az. Az elnök kijelentette, hogy Namibia kérdésében valamivel derűlátóbb, mert ott „lehetséges némi előrehaladás”, a rhodesiai problémákat azonban súlyosaknak minősítette. Az elnök „túlságosan magasnak” minősítette a munkanélküliek arányát, amely augusztusban az év eddigi legmagasabb szintjét érte el: 7,9 százalékot. Ford a munka- nélküliek 7 és fél milliós táborával a foglalkoztatottak minden korábbinál magasabb összlétszámát állította szembe és kijelentette, hogy a munkanélküliség továbbra is csak az infláció csökkentésének arányában mérséklődhet. Ford elnök mint mondotta, az elkövetkező 2—3 hétben túlnyomórészt Washingtonból folytatja választási kampányát, majd októberben, a kongresszus feloszlása után országjáró körutakra indul. Az elnök szerdán a michi- gani egyetemen elmondandó beszédével nyitja meg hivatalosan kampányának utolsó szakaszát. A perui kormány bejelentette: még 30 nappal meghosszabbítja az országban a július 1-én bevezetett rendkívüli állapotot, mivel ellenforradalmi elemek Limában és az ország más városaiban kormányellenes megmozdulásokat szítottak. A kormányközlemény megállapítja:. az intézkedés célja a rend és a nyugalom biztosítása. Peru megvédi kincseit i » eruban nyolcadik esztendeje - katonatisztekből álló kormány van hatalmon. Ez idő alatt nagyszabású intézkedéseket tett, hogy megte- a felülről indított forradalom tömegbázisát. Megvalósította a földreformot, állami ellenőrzés alá vonta az ország leglényegesebb iparágait, az ércbányákat, az olajbányászatot, a bankokat, a hírközlést, a vasúti közlekedést és a külkereskedelmet. Peru 1968-ig Latin-Amerika egyik legelmaradottabb állama volt. Mezőgazdaságát a nagybirtokrendszer jellemezte. Az iparnak minden számottevő ágában amerikai cégek élvezték a megbuktatott Fernando Belaunde Terry „vendégszeretetét”. A forradalom nyitányaként államosították az Internacional Petroleum Company-t és még egy sor nagyvállalatot. Peruban akkor úgy döntöttek, hogy — ha nem is az amerikaiak által követelt mértékben, de — kártalanítást fizetnek. Ez nem elégítette ki Washingtont és Hickenlooper szenátor javaslatára a kongresszus elfogadta a határozatot, hogy az Egyesült Államok megszüntet mindenféle segélyt azoknak az országoknak, amelyek az USA tulajdonát teljes kártalanítás nélkül kisajátítják. Az Egyesült Államok ezt követően megvonta a katonai segélyt Perutól, az amerikai tőke pedig elkerülte az országot. Az amerikai nyomás egyre fokozódott. A nyersanyagpiacon és mindenekelőtt a fémek világpiacán az USA befolyásolási szerepe rendkívül nagy. Ez a réz- termelő Peru esetében igen sok lehetőséget kínált a gazdasági nyomás érvényesítésére. Ezek következményeként fokozódtak az ország gazdasági nehézségei, gyorsan emelkedtek az árak, (a múlt évben az áremelkedés mértéke megközelítette a 30%-ot), növekedett a munkanélküliség. Mindezt a konzervatív körök igyekeznek kihasználni, közöttük egyes tábornokok is. Ezek a körülmények vezettek a zavargásokra, és szinte kikényszerítették a rendkívüli állapot bevezetését. n z ősi Cuzco városában emlékmű áll, lehajtott fejű férfialakot ábrázol, kezében ijjal, félíábát egy szirtre helyezi, mintha éppen indulni abból az országból, ahol az inkák birodalmát Pizarro, a spanyol kalandor pusztította el. A spanyolok kincseket kerestek, de az inkák kincse eltűnt. Azóta is sokan keresnek kincseket Peruban, de az ország népe egyre inkább öntudatra ébred és — mint a mostani intézkedések is bizonyítják —, mind határozottabban védekezik az idegen kincskeresők ellen. Sümeghi Endre remtse Szeberényi Lehel |4 fé REGÉNY 39. Az öreg azon a véleményen volt, hogy innen belülről nézve talán nem látszik annyira a kiút, s ezért megérti a tanácselnök pesszimizmusát, de valójában ez a tíz év semmi se, és ami a tudat megváltozását illeti, még húsz se sok, és a dolog észrevétlen fog végbemenni. Egyszer csak egész másképp fognak gondolkodni az emberek. Olyan, mint az óra. Nem látjuk, hogy mozog a mutató, csak ha egy idő múlva megnézzük, hol állt akkor, s hol áll most, akkor látjuk, hogy bizony szép kis utat megtett. — Aztán persze — mondta — néha magunk is mozdíthatunk az ujjunkkal azon a mutatón, ha netán nagyon késne. — No hiszen az nem jelenti, hogy mi nem mozdítunk, és csak nézzük a dolgokat ölbe tett kézzel — szól a tanácselnök. — Csak néha az ember belefárad az eredménytelenségbe ... Most is, épp a minap nekiláttunk a kultúrháznak. De ami igaz, az igaz, hogy a réginek nagyon erősek a gyökerei, a gyomnak jó televénye van, buján zöldell benne, s ahelyett, hogy kipusztulna, még újabb leveleket is nevel. — Költői. — így igaz. A hírek a világból eljutnak már ide, rádión, tévén, újságon át, de ők ebből is ki tudják szűrni maguknak csalhatatlan érzékkel a zöldséget. Hogy példát mondjak, már yeti ember is lakik az erdeinkben, mivel az újságok megírták, hogy a Pamirban meg a Himalájában láttak ilyet. Az elnök nevetett, s nevetett a másik kettő is. — A korszerű babona! — harsogott az öreg. — Az — mondta a tanácselnök. A fiatal nyomozó belekapaszkodott egy szóba: —* Azt mondja: jó televénye van. — Mármint a babonás hiedelemnek. — Hát nem jó? — nevetett az öreg. — Tápsóval locsolják. Direkttermő levével. Ezen megint mulattak, meglocsolták a torkukat, majd az elnök elgondolkodott. — Az erdő.. — mondta, s kereste, hogyan is tovább — az erdő jócskán ludas. ★ — Azt lehetne mondani: minden tőle indul ki. Az életüket keresztül-kasul járja. Köréjük fonódik, a nyakuk köré, mint a hurok, fojtogatja őket. Elveszi a földjeiket, benyomakodik bozótjaival és sűrű fiatalosaival, sőt vadjaival a házak közé... és sokáig a világot se engedte be. De még most is, hogy a busz már áttör rajta, nyomban összezárul, s bennrekeszti, megpossaszt- ja, ami bejutott. Mint az esővizet a fák sötét odvai- ban, ahová soha nem ér el a fény. Ám az embert, akivel nap mint nap együtt él, táplálni is tudja, néha bőségesen kárpótolja... És megérinti őt leikével. Az erdőt a mieink szeretik és félik ... Természetéhez idomulnak. Vadságához, a hallga- tagságához... és a rejtel- mességéhez is ... Jól ismerik, hiszen mindennap járják. Még ma is, mikor, mondjuk a közlekedés szempontjából már nem számos, hiszen ritka, hogy gyalog vágjanak neki a városba vagy az erdészet valamelyik távoli telepére. De adományaiért ma is bejárják; összeszedik a csipkebogyót, a málnát, a rozsét, a gombát, sőt még a mohát is összegyűjtik, abból is pénzt csinálnak: pesti virágüzletek szívesen veszik. Aztán a kereseti lehetőségek az erdészetnél éppúgy megvannak. Egyesek állandóra vannak ott, mások, különö - sen asszonyok, napszámba járnak oda; hol gallyazni, hol a csemetéket kapálni, mindig van valami. Éppen csak az nincs, amit mondtam. Vagy hát nemigen van. Az, hogy hajnali sötétben neki az erdőnek, amerre legrövidebb, s itt is, ott' is pislog a szentjánosbogár. A férfi a bányába, az asszony a városba, tejet visz a hátiban, igyekszik, hogy ötkor már lerakja a fűszeresnél. (Folytatjuk) Luis Corvalan 60 éves NEM VOLT EGYSZERŰ AZ ÉLETÚTJA ennek a nagyszerű embernek. Lüis Nicolas Lepe (Corvalan) 1916. szeptember 14-én született Puerto Montban, Chile déli részén ötgyermekes parasztcsalád negyedik gyermekeként. Később a család a concepcionhoz közeli Thome kikötővárosba költözött. Luis Corvalan itt járt elemi és középiskolába. Corvalan személyiségét a proletárharc körülményei formálták. Már tizenhatéves korában belépett a kommunista pártba, kezdetben a párt ifjúsági szervezetében dolgozott. 1937-ben beválasztották az ifjúsági szervezet központi bizottságába. A fiatal kommunista elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett, s két éven át az icicai Santa Maria iskolában tanított, 1936-ban a kormány elbocsátotta állásából, mivel „bomlasztó tevékenységgel foglalkozott”. Azóta hivatásos forradalmár. 1939-ben Luis Corvalan igazgatója lett az El Desper- tar de los trabajadores (A dolgozók ébresztése) című lapnak, ahonnan 1940-ben a párt átirányítja az akkoriban alapított El Siglo című lap, a kommunista párt központi lapja szerkesztőségébe. Hamarosan a lap főszerkesztője lett. 1949-ben a kommunista párt kénytelen volt illegalitásba vonulni. Corvalan a pártvezetőség rendkívül fontos megbízatásait hajtotta végre, irányította a párt propagandatevékenységét, s ő adta ki a nagy chilei költő Pablo Neruda verseit is. Újságíróként. propagandistaként is megmaradt tanítónak, írásaival antifasiszta cikkeivel mozgósított, nevelt. A reakciós kormányok több ízben börtönbe zárták, koncentrációs táborba vetették, de erejét, hitét nem tudták megtörni. az 1956 Áprilisában a Chilei Kommunista Párt illegalitásban tartotta meg 10. kongresszusát. Luis Corva- lant beválasztották' a Központi Bizottságba és a Politikai Bizottság és titkárság tagjává. Galo Gonzalesnek, a párt főtitkárának 1958-ban bekövetkezett halála után Luis Corvalant választották Az enyhén indiános arcvonású, bajuszos férfi — börtönlakó. Neve szimbólummá vált, a fasizmus elleni harc, az emberi kitartás jelképévé. meg főtitkárnak. Főtitkárként mérhetetlenül sokat tett a párt erősítéséért, a baloldali és a munkásegység megszilárdításáéért. A baloldali erők összefogása hozta létre a Népi Egységkormány Szövetséget. Corvalan, mint a chilei szenátus tagja, törvényhozóként is sokat tett országa javáért. Luis Corvalan 1955-ben járt első ízben a Szovjetunióban. Ekkor illegálisan hagyta el Chilét. Egész életében hű volt a proletár internacionalizmus eszméjéhez, mély barátságot táplált a Szovjetunió, a szocialista országok iránt. Ezt ismerték el a nemzetközi Lenin-békedíj odaítélésével is. A Chilei Kommunista Párt főtitkárát a véres fasiszta puccs után 1973. szeptember 27-én letartóztatták. Azóta megjárta a katonai főiskola, a Dawson-sziget kínzókam- ráit, a ritocai, a tres-alamosi koncentrácic táborokat. CSAKNEM HÁROM ÉVE SÍNYLŐDIK BETEGEN BÖRTÖNBEN, bírói ítélet nélkül. De szava, emberi tartása a kinzókamrákból is megbélyegzi az egész világ előtt a fasiszta diktatúrát. Á lanes a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja Kubai—laoszi barátsági gyűlés Santiago de Cuba lakosainak tízezrei vettek részt a kubai—laoszi barátsági gyűlésen, amelyet a laoszi párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása alkalmából rendeztek. Juan Almeida, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja beszédében hangsúlyozta, hogy Kubát és Laoszt az antiimperialista harc közös feladatai egyesítik. Kaysone Phomvihanh, a laoszi párt- és kormányküldöttség vezetője, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke beszédében méltatta azokat a sikereket, amelyeket Kuba a szocialista építésben ért el. A laoszi párt- és kormány- küldöttség vezetője sürgette a harc fokozását Luis Corva- lánnak és a Pinochet-rezsim többi foglyának szabadon bocsátásáért. Gustáv Husák fogadta Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára Milos Jakesnek, a CSKP KB Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága (KERB) elnökének jelenlétében kedden fogadta az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának küldöttségét, amelyet Brutyó János, a KEB elnöke vezet. A baráti, elvtársi találkozón, amelyen jelen volt Barty Miklós, hazánk prágai nagykövete is, megbeszélést folytattak a pártpolitika végrehajtásával kapcsolatos irányító és ellenőrző munka tapasztalatairól, valamint a CSKP és az MSZMP kapcsolatai további elmélyítésének kérdéseiről. Ezt megelőzően küldöttségünk kedd reggel Plzenbe látogatott, a küldöttség meglátogatta a Skoda-műveket és a nyugat-csehországi sörgyárat, ahol beszélgetést folytatott a két üzemi párt- bizottság tagjaival, valamint e gyárak vezető dolgozóival.
