Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-12 / 216. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 12. „Szeretnénk ha befogadnának honniinkot “ beszélgetés gyurkó László UCIIIIUIIIICU» SZÍNHÁZIGAZGATÓVAL Hetedik évadját kezdi a budapesti Huszonötödik Színház, s egyben a negyedik olyan évadot, amely megyei turnéval indul. Baranya, Bács és Borsod után tíz napra Szabolcs-Szatmár vendégei. Ebből az alkalomból érdeklődtünk Gyurkó Lászlótól, a színház igazgatójától a 20 tagú társulat vendégszereplésének céljáról, vállalkozásuk lényegéről. műsorpolitikájukról, valamint további terveikről. — Mindenekelőtt azt szeretném tisztázni, hogy nem áldozatvállalásról van szó, mint azt sokan feltételezték. Inkább egy olyan vállalkozásról, amely az annak idején kísérleti jelleggel indult színház alapelveiből következik. — Egyik alapelvünk, hogy csak o'yan darabot tűzünk műsorra, amellyel teljesen azonosulunk. A másik formai jellegű: szeretnénk visszatérni az eredeti értelemben vett színházhoz, hogy ne csak a beszédre építsünk, hanem a többi művészetre is, táncra. énekre, mozgásra. A harmadik pedig az, hogy valami mást szeretnénk, mint a hazai színházak, mert szerintem a színház nem annyi csupán, hogy hétkor felhúzzuk a függönyt, s kilenckor leeresztjük. — Négy évvel ezelőtt azért mozdultunk ki a fővárosból, hogy olyan településeket keressünk fel, ahol ritkán, vagy soha nem láttak még színházi előadást. Ez hozott bennünket a távoli megye sarkába is. Jártunk eddig olyan helyen, ahol ellátásunkról magunk gondoskodtunk, másutt pedig előttünk volt az „ország asztala”. Szabolcs-Szatmárban azt szeretnénk elérni, hogy olyan produkciót nyújtsunk, amiért ez a közönség is befogad bennünket. — Két művel érkeztünk öt-öt egymást követő estén A has című darabot játsszuk Iglódi István rendezésében, majd a Vörös Zsoltárt, amelyet Jancsó Miklós vitt színpadra. Az előbbi új produkció, az utóbbit két éve tűztük műsorra, eddig igen nagy sikerrel. Ezek mellett számos stúdióprodukcióval szerepelünk, ilyen a Petőfiről szóló monodráma, Cseh Tamás több sanzonestje, Koltay Gergelyék zenei összeállítása és a néhány iskolai „irodalomóra”. — Tudjuk, hogy nem mindenütt fogadják egyértelműen műsorválasztásunkat, formai megoldásainkat. Arról is hallottunk, hogy a színházat inkább az igényes fővárosi közönség színházának vélik. Ezt szeretném megcáfolni, éppen a Vörös Zsoltár sikerével. Ezzel kapcsolatban azt tudom vállalni, hogy valami másat szeretnénk, mint a többi színház, s azt, hogy a kultúra a népé és nem a Nagy körúté. További műsorainkat is eszerint választjuk, a soron következő Fejes: Cserepes Margit házassága című darabja lesz. — Végezetül annyit, hogy ez a turnémódszer bevált, s ha igaz, hogy a színház ötvözője minden művészetnek, akkor ez a fajta közönségtalálkozás valósítaná meg a színháznak azt a közművelődési célját, amelyre négy évvel ezelőtt vállalkoztunk. (be) Jövő szombattól: új nyitvatartási rend a boltokban Vasárnap minden üzlet zárva A mai az utolsó vasárnap, amikor nyitva tartó élelmiszerüzletet láthatnak a városok lakói — a megye négy városában ugyanis eddig vasárnaponként néhány kisebb bolt kinyitott pár órára. A Belkereskedelmi Minisztérium nemrég kiadott rendeleté értelmében a jövőben egyetlen élelmiszerüzlet sem nyit már ki vasárnap — sőt, az üzletek szombati nyitva- tartását is újra szabályozták. A rendelkezés nem érinti a boltok, áruházak hétköznapi nyitvatartását, tehát hétfőtől péntekig. Legfeljebb ott lehet változás hét közben, ahol az egyszemélyes kis üzletben a dolgozó szabadnapján nem tudnak helyettesről gondoskodni. Ilyen azonban ritka. A szombati árusítási idő ellenben megváltozik az élelmiszer- és iparcikküzleteknél egyaránt. Szombaton négyig Szombatonként az élelmiszerboltok legkésőbb délután négy órakor zárnak! Ez alól csak megyénk városaiban lesz kivétel. Nyíregyházán nyolc, a másik három városban pedig két—két nagyobb élelmiszerüzletet jelöltek ki: ezek hatkor, illetve hétkor fognak zárni. A megyeszékhelyen természetesen úgy osztották be a tovább nyitva tartó üzleteket, hogy a város minden részén találhassanak boltot a később vásárlók. 1 A nyíregyházi 110. sz. szakmunkásképző intézet tanévnyitója alkalmából felavatták az intézet udvarán Széchenyi szobrát. (Suba Ernő felvétele) Záhonyi vasutasok sikere Egy évtizede van munkaverseny a záhonyi átrakókörzet és az uzsgorodi vasúti al- igazgatóság között. Az első félévi eredmények értékelését és eredményhirdetését szeptember 9-én bonyolították le a debreceni vasútigaz- gatóságon. G. N. Csernovolt, a lvovi vasútigazgató-helyettest, B. J. Oleknovicsot, a lvovi vasútigazgatóság szak- szervezeti titkárát és G. N. Kirpát. Csap állomásfőnökét — a szovjet küldöttség tagjait — Varga Imre debreceni vasútigazga tó, Volosinovszki János, a MÁV debreceni területi bizottsága titkára és Czidor András, az átrakókörzet vezetője fogadta. Az első fél évben tartott munkaversenyben ez alkalommal szintén a záhonyi átrakókörzet dolgozói, szocialista kollektívái lettek a legeredményesebbek. így ők vették át — a nemrég alapított és — a győztesnek járó vörös zászlót. Bővül a GELKA szolgáltatása JAVÍTJÁK A SZÍNES TÉVÉT ANTENNAPROGRAM A közelmúltban Kisvárdán, az elmúlt hét elején a Jósa- városban adott át új szervizüzemet a GELKA. Ebben az ötéves tervben a szolgáltatás további javulására számíthatnak a háztartási gépek és elektromos készülékek tulajdonosai. A kisvárdai modern üzemnek az egész járásban hasznát veszik. A jósavárosi szervizüzem zökkenőmentes beindulása felett védnökséget vállalt a nyíregyházi szerviz II. Rákóczi Ferenc nevét viselő szocialista brigádja. A tervidőszak során további modern üzem nem épül a megyében, de kisebb szervizüzemet hoznak létre a nagyobb településeken: Nyírbátorban, Vásárosnamény- ban, Tiszalökön és Nagykál- lóban. A felvevőhelyek és a műhelyek között sűrítik a járatokat, s újabb településeket vonnak be a hálózatba. A színes tv-készülékeket Nyíregyházán máris javítják, a következő években Mátészalkán és Kisvárdán is megteremtik a lehetőségét a színes készülékek javításának. A műhelyek műszerezettségének felújítása folyamatos. Jósavárosban — várhatóan még ez év végéig — úgynevezett nagy rendszerű központi antennát építenek. Az antennarendszer a tartalékokkal csaknem ötezer lakásban teszi majd lehetővé a tv-készülékek üzemelését. Az antenna átadása után a jelenleginél több adó vételére is alkalmasak lesznek a jósavárosi készülékek. Az új lakótelepeken . — mindenütt a megyében — folyamatosan szerelik fel a „kisebb” központi antennákat. A Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat megrendelésére év végéig Nyíregyházán mintegy hatvan lakás tv-antennáit teszik alkalmassá a második műsor vételére. Az anyagellátás nem kielégítő. ezért a nyíregyházi Iskola utcai felújító- és gyártóüzem hatékonyabban segíti a javításokat — új alkatrészek előállításával. Gondoskodnak a szakemberek képzéséről és továbbképzéséről is. Szeptemberben hét tanulóval kötöttek megállapodást, ők három év múlva állnak munkába. Egy fővárosi főiskola októberben először kihelyezett tagozatot nyit Nyíregyházán. Az iskola elvégzése után a szakmunkások híradástechnikusai oklevelet kapnak. Az újonnan induló iskolába a megye területéről eddig 25 GELKA- műszerész jelentkezett. A szocialista brigádok a megyében tizenkét szocialista szerződést kötöttek különböző intézményekkel. Egyebek között vállalták a mátészalkai óvoda automata fűtésrendszerének patronálá- sát, a guszevi általános iskola híradástechnikai berendezéseinek díjmentes javítását, a jármi-paposi általános iskola automata fűtésének folyamatos karbantartását. <n. 1.) Az iparcikküzletek és az áruházak nyitvatartási ideje a következőképpen változott: legkésőbb délután háromkor minden ilyen jellegű üzlet bezár. Ekkor csuknak a nagy áruházak, s már előbb, egy órakor a többi bolt. Vasárnap minden üzlet zárva lesz — nincs kivétel Árusítanak persze a piacokon, de ott is csak a magán- kereskedők, őstermelők! Kijelölt éttermek Nem jelenti ez azt, hogy ezután vasárnaponként nem lehet tejet, kenyeret vásárolni a városokban: éttermeket, bisztrókat jelöltek ki erre a célra. Nyíregyházán hét helyen: az Ezerjó étteremben a Petőfi utcai bisztróban, az Estike presszóban (közönséges nevén a „hármasban”), a Körút étteremben, a Három rózsa kisvendéglőben, a jó- savárosi presszóban és az Arany Szarvas étteremben lehet vasárnap tejet, péksüteményt, kenyeret venni délelőttönként. Kisvárdán a Halász éttermet és az Eszp- ressz bisztrót jelölték ki, Mátészalkán a Szatmár és a Kossuth éttermet, Nyírbátorban pedig a Kakukk éttermeit. Az említett helyeken zacskós tejet fognak árusítani, péksüteményeket és kenyeret. A kenyeret csak egészben lehet megvenni — ezért egy- és kétkilóst egyaránt ajánlanak a vevőknek. Megfelelő tájékoztatás A felsorolt vendéglátóhe- helyek üzemeltető vállalatait, szövetkezeteit támogatásban részesítették, hogy megfelelően bővíthessék a hűtőszekrényteret, hogy kulturált, higiénikus tej-kenyér árusítás folyjék mindenütt. Itt is érvényes természetesen, hogy csak csomagolva adható ki péksütemény és Kenyér. A változásról megfelelő tájékoztatást kapnak a vásárlók : minden üzletben elhelyezik az új nyitvatartási rendet, s a szombaton korábban zárók közlik a legközelebbi később záró üzlet helyét. Az eddig vasárnap nyitva tartó üzletek tájékoztatják a vásárlókat, hogy melyik közeli vendéglátóhelyet jelölték ki árusításra. T. GY. Alkalom szüli a tolvajt Már maga a szóhasználat is kifejezésre juttatja, hogy olyan bűnözési formáról van szó, amelyben az adott helyzetnek, az alkalomnak van döntő szerepe a bűncselekmény elkövetésében. Ilyen esetekben az adott helyzet olyan kedvező feltételeket kínál a tolvajnak, melyben a kockázatvállalás minimálisra csökken. A mindennapi életben a vagyon ellen irányuló bűn- cselekmények között a lopás bűncselekménye fordul elő leggyakrabban. Az esetek túlnyomó részében a lopás elkövetési módja egyszerű, rendszerint nem is áll egyébből, mint a kínálkozó lehetőség kihasználásából. Ez az elkövetési forma elsősorban önkiszolgáló boltokban — áruházakban fordul elő. Gyakran a felületesség, a könnyelműség vagy felelőtlenség teremti meg a lehetőséget a lopásra. A csábító alkalom hatására nem ritka, hogy az egyébként bűnözni nem szándékozó, de gyenge jellemű emberek is a bűnözésre szánják rá magukat. N. Józselné levelek! lakos Nyíregyházára utazott bevásárlási szándékkal és erre a célra 1000 Ft-ot hozott magával. Nyíregyházán, a Búza téri ABC-áru- házban bevásárlása közben észrevette, hogy egy nő nem a vásárlókosárba tette a kiválasztott árut, hanem a nála lévő kézitáskába rejtette. N. Józsefnénak az ötlet hamar megtetszett és követte a példát. A pénztárnál rendesen kifizette az apróbb árukat, majd mint aki jól végezte dolgát, a kijárat felé tartott. N. Józsefnét a bolt égyik eladója figyelemmel kisérte és felszólította a nála lévő táska ellenőrzésére. A táskából az ellenőrzés alkalmával több mint kétezer forint értékű különböző ruházati cikkek kerültek elő. Az egyébként büntetlen előéletű N. Jó- zsefné a vizsgálat alkalmával bűnösségét beismerte és megbánta, védekezésére csupán azt hozta fel: „Arra gondoltam, hogy ha másnak sikerül a lopás, akkor nekem miért ne sikerülne”. N. Józsefnél elkövetett bűncselekménye miatt bíróság elé állították. Igen sok esetben követnek cl lopást folytatólagosan. Ezek a külön-külön jelentéktelennek látszó és összegű lopások összesítve azonban már tekintélyes kárösszegre duzzadnak és jelentős mértékben fokozódik az ilyen cselekmények társadalmi veszélyessége is. H. Gyula büntetett előéletű, Nagycserkesz, Tamás-bokori lakosnak bevált módszere volt, hogy pénz nélkül „vásároljon”. Mint tapasztalt áruházi tolvaj, a kedvező alkalmat várta és a keze ügyébe kerülő dolgokat válogatás nélkül ellopta. Az egyik bevásárlókörútján Nyíregyházán, a Kelet Áruházban jelent meg a délutáni órákban, ahonnan női fehérneműket lopott. Ezt követően a Búza téri ABC-áruházban jelent meg, ahonnan zoknit, csokoládét, cukorkát, cigarettát, szeszes italt lopott. A „bevásárlás” neki sem sikerült, az áruház eladói tettenérték. H. Gyula ellen az ügyészség többrendbeli lopás vétsége miatt emelt vádat és nagy a valószínűsége, hogy egy jó ideig semmiféle „bevásárlásra” nem lesz lehetősége. A lopás fosztogató jellegű bűncselekmény, a tolvaj más munkájának gyümölcsét tiltott módon szerzi meg és így idegen dolog birtokába jut. A büntetőjogi eszközök megfelelő lehetőséget nyújtanak a bűnmegelőzés, valamint az elkövetők felelősségre vonására. Természetesen a törvény csak akkor fogja igazán eredményesen szolgálnia kitűzött célt, ha minden becsületes dolgozó ember belátja és átérzi, hogy személyes közreműködésére is szükség van a tolvajok leleplezésében. Dr. Medvigy Ferenc. Meditáció A diákok f# ■ ŐSZI munkája Az első munkaélmények legyen szó alkalmi, néhány hetes, vagy évekre rugó munkáról — nagyon fontosak. Értelmük és érzelmeik egyaránt mozgásba lendülnek, s nem mindig értik, hogy a felnőttek a lelkiismeretes, gondos munkáról beszélnek és a valóság olykor egészen más... Egy kis túlzással azt is mondhatnánk, nem baj az, ha a fiatalok azt is látják, tapasztalják, ami nem előrevivő, ami rossz. Elvégre a valóság sem csupa jóból áll, nem tarthatunk eléjük olyan tükröt, amely fényesebbnek mutatja a hétköznapokat, mint amilyenek azok a valóságban. Mégis inkább a pozitív példák ereje mellett szavazunk, azt hiszem sokan. A jó jobban nevel a jóra, mint a rossz. Legfeljebb a rossz tapasztalatok mellett a jók élesebb kontúrokkal rajzolódnak ki, de ahhoz már el kell érni egy bizonyos szintet, hogy a nehezebb, de lelkiismeretesebb munkát tartsam többre, mint a látszatmunkát. Miért hozzuk szóba ezeket? Néhány nap, hét és diákok ezrei, tízezrei lepik el a szabolcsi almáskerteket. Sokuknak ez lesz az első munkaélményük, sokan már a régebbi élményeket szabják, formálják a most szerzendőkhöz. A munkával töltött napok nemcsak a mezőgazdaságnak, a tsz-nek, az állami gazdaságnak, a népgazdaságnak hoznak hasznot, hanem a fiataloknak, a nevelésnek is. A közös munkában jobban megismerhetők, felszabadultak, szembetűnőbbé válik sok erkölcsi tulajdonságuk, a pontosság, gondosság, a kezdeményező- és szervező- készség. A közös élmények közel hozzák a fiatalokhoz a munkát, amely meglehet ebben az esetben „csak” almaszedés. Külsőségeiben mechanikus munka, de benne sok minden, csírájában az, amit nagybetűs munkának nevezünk. Mert való igaz, munka és munka között nincs és nem lehet különbség, még a söprögetést is lehet alkotó módon végezni és a legmagasabbnak kikiáltott szellemi munkát is lehet a rutinnal, a semmittevés szintjén „ellátni”. Érdemes lenne töprengeni, vajon megteszünk-e mi felnőttek mindent például az almaszedésnél, hogy a fiatalok örömmel, gondossággal, egy kicsit a gazda szeretetével szedjék, hordják az almát. Néhol ugyanis a felnőttektől is azt látják, hogy rázzák az ágakat, nagyolnak, hogy minél előbb teljenek a ládák. Ezt meg kellene előzni, csak olyan felnőttek — tsz. állami gazdasági dolgozók, pedagógusok — vegyenek részt a közös munkában, akik nem a „kívülálló” pózával járnak-kelnek a fiatalok körében, akiktől jó példát tanulhatnak. S még valami. Érdemes lenne a gazdasági szerveinknek meditálni azon is, nem kellene-e jobban megfizetni a fiatalok munkáját, hogy lássák annak társadalmi hasznosságát, saját teljesítményük értékét, nemkülönben azt: a felnőtt társadalom a fizikai munkára nevelés e fontos mozzanatával — a szorító mezőgazdasági gondokon enyhítve — nem akarja kihasználni a munkaerejüket. Ez nem nevelné őket anyagiasságra... Páll Géza
