Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-11 / 215. szám
1976. szeptember 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Több mint figyelmesség G ondoltak-e már a vállalati, gazdasági, párt- és társadalmi vezetők arra, hogy kismamacipő is lehet „védőruha”? Egy kis üzemben, a kisvárdai dohánybeváltó vállalatnál igen. Erről döntöttek a nőpolitikái párt- határozat elemzése-felmé- rése közben. Remélhető, meg is valósítják. Van-e mód arra sok nőt foglalkoztató üzemeinkben, vállalatainknál, hogy az ott dolgozó lányok- asszonyok részére az üzemi konyháról biztosítsák a család vacsoráját? Kisvárdán ebben az üzemben ezt tűzték célul. Sok-sok könnyítést terveznek, s valósítottak meg itt a dolgozó nők második műszakjának könnyítése és az első műszakban végzendő munka jobb ellátása érdekében. Vannak a pártnak olyan határozatai — ilyen az 1970. februári nőpolitikái határozat is — amelyek állandó, rendszeres teendőket rónak az üzemek párt-, gazdasági, társadalmi szervezeteinek vezetőire. Ebben az üzemben először is a nők munkájának bérbe- ni elismerését oldották meg. Növelték a szakmán belüli bértételeket a nők javára. Nem osztanak be éjszakai műszakba egy éven aluli gyermekét nevelő nőt, s olyan anyát, akinek két 14 éven aluli gyermeke van, s egyedülálló anyát, akinek 10 éven aluli gyermekére kell gondot fordítania. Sokat tettek azért, hogy minden 45 éven aluli dolgozó nőt megnyerjenek a tanulásnak s végezze el a nyolc általánost. Elismerték a nők munkáját kitüntetésekkel, s a felvilágosító munka eredménye, hogy több dolgozó nő nemcsak a 8 általánost végezte el, hanem többen a marxista—leninista esti egyetem hallgatói. A különböző pártoktatási tanfolyamokon az elmúlt két évben 6—6 nő tanult. Gondoltak a nők szakmai képzésére is. A vállalat központjában szervezett szakmunkásképző tanfolyamon öt hallgató végez, s mind nő. E tanfolyamok hallgatói részére teljes munkaidő-kedvezményt és térítésmentesen tankönyveket biztosítottak. Fedezik utazási költségeiket is. Már gondoltak arra, hogy a tanfolyam elvégzése után növelik a bérüket. Ez a kis üzem meg tudta valósítani/ hogy a szociális ellátottság javítására a nőpolitikái határozat megjelenése után egy modem ebédlő, konyha, egy 150 személyes női, illetve egy 50 személyes férfi öltöző-fürdő épüljön meg 5 milliós költséggel. Nem mellékes az sem, hogy különös figyelem kíséri a gyermeküket egyedül nevelő és a sokgyermekes anyákat. Részükre évente egyszer rendkívüli segélyt juttatnak. Az egy-két gyermekes, egyedülálló anyáknak 500 forintot adnak, a háromgyermekeseknek 1000 forintot, míg az öt vagy ennél több gyermekeseknek 1500 forintot juttatnak. Ott vannak a dolgozó nők a párt-, gazdasági, társadalmi vezetésben is, hallatják szavukat, figyelembe veszik okos javaslataikat, s meg is valósítják azokat. n ártunk nőpolitikái ha- ■ tározatának a szellemében készült el az 1976— 1980-as kollektív szerződés is, amely tilalmi jegyzékbe foglalta azokat a munkafolyamatokat, amelyekben nem foglalkoztathatnak nőket. Egy pont a nyugdíj t elért dolgozókra, s természetesen a nőkre is vonatkozik: részükre üzemi hozzájárulással kívánják biztosítani az ebéd kihordását vagy az üzemi étkezést. Ez az intézkedés nem csupán figyelmességet mutat, hanem kifejezésre jut benne a kollektívához való kötődés, tartozás is. Farkas Kálmán ^•éter-Pál napján Nyi'r- parasznyán jártam, * találkozni akartam egy idős nénivel, aki népdalok tudója. Hosszas várakozás után kitipegett a templomból, köszönésem fogadása helyett az égre nézett és ezt mondta: „Hej. Medárd napján sem esett, most sem esik. Mi lesz így velünk?” Az elmúlt hónapokban hányszor meg hányszor néztünk valamennyien a szikrázó égre, s vártuk a terhes fellegeket. Reggelente a rádióra tapasztottuk fülünket és vártuk, hogy mit mond a meteorológus. Haragudtunk a perzselő nyárra, hogy nem hozott csak fátyolfelhőket, s még ezeket is hamar félrebillentette a szél. Mi, városi emberek is figyelemmel kísértük az aszály elleni küzdelmet, mert tudtuk, hogy e küzdelem mindnyájunk ügye. A tiszalöki tsz-tagok hajnaltól késő estig öntöztek, méterről méterre vitték odább a csövei, hogy mindenhová jusson az éltető vízből. Több helyen — ahol megvoltak rá a lehetőségek — „csapra verték” a Tiszát, a Túrt, a Szamost. Előkerültek a régi lajtok is, hogy lábra álljon a sápadt dohány, a paprika, a karalábé. Gazdaasszonyokat is láthattunk, kertbe hordták a vizet kannaszám. Lehangol- tan figyelhettük a Kisar melletti legelőt, sárgára perzselte a nap. Az aggódó csordás lihegő kutyájával árokpartokra, kiserdők szélére hajtott és szinte tenyeréből etette a teheneket. Egy nyírteleki öreg néni: „Micsoda sors aszalta így össze a krumplit?” A dió nagyságú burgonyákat nehéz volt meghámozni — most is nehéz. Az Apagyi Állami Gazdaság agronómusa az almák törpeségére panaszkodott. Majd szó szerint ezt mondta: „Reggelente azt figyelem, hogy gurul-e harmat a füveken. A harmat is jó az almának. növeli a szövetek nedvességtartalmát”. Fehérgyarmat határában úgy álltak a kukoricák, mint a régi képeken látható sápadt, vézna gyerekek. A múlt hét végén aztán az ég komoran beborult, a mezőgazdászok arca meg felderült. A kétnapos esőtől szökken a kukorica, gömbölyödik az alma, a burgonya, a répa is duzzad. Az emberek többsége nem az égiektől várta a reményt, hanem makacsul dolgozott az esőtlen napokon. Az ország vezetőinek felhívása Szabolcs-Szatmár megyében megértésre talált. Megyénk mezőgazdasági dolgozói szorgosan öntöztek, szántottak, másodvetettek. Van mit betakarítani, persze kevesebb, mint máskor. Régen a határban maradt termés betakarí- tóit tallózóknak nevezték. Most arra kell vigyázni, hogy a tallózók semmit sem találjanak, a legapróbb termés is a raktárba, vagy kamrába kerüljön. Olvassák sokan az Apagyi Állami Gazdaság fiatal munkásának a felhívásszerű mondatát: „Kíméletesen szállítsuk a ládákat, hogy ne törjön az alma.” Az 5. számú Volán gépkocsivezetőinek felhívását már olvashattuk lapunkban. Arra szólították fel az illetékeseket, hogy gyorsan és kíméletesen szállítsanak. A KISZ megyei bizottságának felhívása is megjelent a lapban, ez a fiatalokat szólítja csatasorba a betakarítás sikeréért. A nyíregyházi közgazdasági szakközépiskola diákjai már szeptember 13-án elindulnak Demecserbe és Bujra, hogy segítsék a tsz-tagokat. A következő hétvégeken üzemek, intézmények dolgozói, iskolák tanulói jelennek meg a földeken. Mindezek tudatában a nyírparasznyai néni talán nem kérdezi már: „Mi lesz így velünk?” Nábrádi Lajos A szovjet hegesztők egy csoportja. LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdeztünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Mán Gyula, a Balkányi Állami Gazdaság főkertésze. — A Balkányi Állami Gazdaság gyümölcskertje 572 hektár, ebből termő 459 hektár. Az idei almatermés várhatóan 800 vagon lesz. Az almatermesztéssel kapcsolatos követelmény nemcsak üzemi, de megyei és országos szinten az, hogy a jelenlegi termőfelületen kell nagyobb hozamot és jobb minőséget elérni. E követelménynek megfelelően évről évre érünk el eredményeket, de korántsem olyan szinten, hogy az kielégítő lenne. — A jobb tápanyagellátás érdekében az elmúlt öt év során úgynevezett fel- töltő műtrágyázást végeztünk: a talaj káliumoxid- és foszforpentoxid-tartal- mát felhoztuk a kívánt szintre. A további lépés, hogy a talaj tápanyagutánpótlását laboratóriumi vizsgálatok alapján végezzük. Ezzel jelentős megtakarítást érünk el, amit bizonyít, hogy eddig közel 10 mázsa vegyes műtrágyát használtunk hatóanyagban hektáronként, ez most lecsökken öt és fél mázsára. Nagyobb szerepet kap a szerves trágyázás. A termő- terület 25 százalékát kívánjuk rendszeresen szerves trágyában részesíteni. — Döntő szerepe van az ápolásnak, ebben is legnagyobb jelentőségű a metszés. Homoktalajon termelünk gyümölcsöt és ön- tözetlen körülmények mellett gyümölcsfáinknál szel- lős, lazább koronát alakítunk és tartunk fent. Ennek érdekében állandó folyamatos ritkítást végzünk. Ez a jó minőséget biztosítja, az alma színeződése tökéletes, a gyümölcs nagysága közepes és az évenkénti termés mennyisége állandósul, sőt növekszik. A talajművelés sajátos módszere: ősszel mélyművelést végzünk, a vegetációs időszakban sekély művelést kapnak gyümölcsöseink, aminek jelentősége a csa-' padék megőrzésében van. A talajműveléshez gyakran Csőrengeteg a bázistelepen. A Szajuzzagrangaz szovjet vállalat szakemberei, akik korábban a Testvériség gázvezeték építését végezték, ismét megyénkben dolgoznak. Építik a határtól Nyírbogdányig a termékvezetéket. Vazsov Iván Fjodorevics, Trozik Viktor Ivanovies hegesztők, Bagaro- dov Viktor Mihájlovics köszörűs csak három azok közül a szakemberek közül, akik a nyírmadai bázisállomáson végzik a 324 mines acélcsövek összehegesztését. Rajtuk kívül még legalább félszázan dolgoznak a szállításon, a fektetésen és a különböző munkaterületeken. Nyírmadán most azt a vezetéket he- gesztik, amely Vásárosnamény határában a Tisza vize alá kerül. Elek Emil képriportja VÁLASZOL: Mán Gyula magunk alakítjuk ki a kereskedelemben nem kapható eszközöket. Így például megszélesítettük 80 centiméterrel az oldalazó tárcsát és ennek üzemeltetése D4— KB-erőgéppel gazdaságos. A facsík művelése is sajátos, tavasszal nem kapálunk, ehelyett prizma földelővel egy vékony réteget borítunk a facsíkra, ez a lombot eltakarja és erre szórjuk ki a vegyszert. Az ilyen lombtakarás megelőzi a fuszikládiumfertőzést. — A növényvédelemmel kapcsolatosan említésre méltó, ebben az évben tértünk át a helikopteres növényvédelemre. A terület 50 százalékán alkalmaztuk ezt a módszert. Haszna, hogy kevesebb víz felhasználásával gyorsan és megnyugtatóan végezhető a vegyszerezés. A helikopter óránként 40—50 hektárt permetez le, ezzel hozzávetőlegesen húsz földi gép munkáját helyettesítheti. — Természetesen a hozam növelésében, a minőség javításában, nemcsak a korszerű technika, technológia a járható út, legalább ennyire fontos a rekonstrukció, az új gyümölcsösök telepítése. A gazdaság ötödik ötéves tervében 78 hektár új telepítés szerepel, s ebből 60 százalék sövény, 40 százalék termőkaros. Megváltoztatjuk a fajtaarányt is, 60 százalék star- king, 40 százalék jonatán. A sövény és termőkaros ültetési móddal jelentős mértékben növekszik az egy területegységre jutó fák száma és így a jelenlegi 180 mázsás hektáronkénti terméssel szemben hektáronként 300 mázsás átlagtermést várunk. Mindent egybevetve : az alkalmazott technológiákkal, azok korszerűsítésével, az új telepítésekkel el lehet érni, hogy az ötéves terv végére a jelenlegivel azonos területről több mint ezer vagon almát szüreteljünk. Acélcsövek hegesztői Alul a hegesztő dolgozik, felette a köszörűs. V. I. Fjodorevics első osztályú hegesztő. Perzselő ny ál1 után
