Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 5. Új orvosi műszer A kisvárdai kórház szülészeti osztálya új műszerekkel gazdagadott az utóbbi időben. ' Közülük a biológiai mik- roanalizátor, amellyel a vér PH-értékét határozzák meg a magzat fejbőréből vett minta alapján. Az új műszer segítségével megállapíthatják, hogy szükséges-e a szülésnél császármetszést alkalmazni. Képünk: Szűrös Lászlóné laborasszisztens analizálást végez. (Elek Emil felvétele) Kereskedelmi prognózis IS évre Többet, jobbat, választékosabbat a vásárlóknak Együtt Nyíregyházáért A megyei tanács legutóbbi ülésén jóváhagyta Szabolcs-Szatmár kereskedelmének 1990-ig szóló távlati fejlesztési koncepcióját. Ez a dokumentum egy több éve tartó következetes munka része, amelynek során a főbb ágazatok mindegyikére elkészítik a hosszú távú prognózisokat. Lényegük, hogy az adott területen több középtávú tervet átfogó időszakra jelölik meg a fejlesztés irányát, egy összegezett célt, amelyet részekre bontva — anyagi lehetőségeinktől függően — fokozatosan kíván elérni megyénk. A kereskedelemben ez azt jelenti, hogy a lakosságot a jövedelmekkel arányosan több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel kell ellátni, amelyet az állami és szövetkezeti kereskedelem fejlesztésével, az üzlethálózat szélesítésével és a kulturáltság javításával lehet elérni. hí érce az országos átlag Megyénkben ebben rengeteg a tennivaló. Az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalomban például az 1975. évi 74 százalékkal szemben 85—90 százalékra közelítjük meg az országos átlagot — 1980-ig. Az egy főre jutó fogyasztásban a legfontosabb élelmiszerek között (hús, vaj, cukor, zöldség, gyümölcsfélék) megközelítjük, egyesekben az országossal azonos szintet, néhány termékben (baromfi, tojás, stb.) az országos átlagnál magasabbat érünk el. A tervezett forgalomból az is kitűnik, hogy a szabolcs-szatmári háztartások gépesítettsége már öt év múlva az országossal azonos szintű lesz. Mindez a jelenlegi középtávú tervre vonatkozik. A koncepció 15 évet fog át, tehát sok tekintetben érdekes az elmúlt tizenöt esztendő tendenciája is. A kiskereskedelmi áruforgalom ennyi idő alatt 3,7-szeresére, a bolti kiskereskedelmi hálózat másfélszeresére, a vendéglátóhá- lózat 2,3-szeresére növekedett. Ha mindezeket figyelembe vesszük, várható, hogy a megye mostani kereskedelmi forgalma 2,5—2,7-szeresé- re emelkedik — 1990-ig. Ez tehát az az adat, amelyre a hosszú távú kereskedelemfejlesztési. koncepció konkrét számításainál a szakemberek támaszkodtak. Igények, lehetőségek A ruházati kereskedelem mérsékeltebb forgalomnövekedéssel számol. Figyelembe vették, hogy az életszínvonal növekedésével párhuzamosan mind nagyobb szerepet kap a divat, tehát az átlagos kihor- ' dási idő a konfekcióáruknál és a cipőknél jelentősen csökken. Ez lényeges szempont, ugyanakkor számos más követelménynek is meg kell felelni. így például a kereskedelmet irányító szervek következetesen tervezik a szerényebb jövedelmű rétegek olcsó termékekkel történő ellátását is. Szintén sajátos helyzet, hogy a lakosság több. mint egynegyedét kitevő fiatalok ruházkodási igényét másképp kell figyelembe venni, mint ahol részarányuk sokkal kisebb. A következő tizenöt esztendőben tartósan éreztetik hatásukat a népesedéspolitikai intézkedések, tehát az ezzel összefüggő ruházati keresletre is gondosan kell számítani: csecsemőcikkek, az 1—6 éves korú gyermekek ruhaválasztéka, a kismamaruházat fontos különösen. Á lakosság kényelmére A tervekben egy sor szervezési intézkedés is szerepel, így például rövidíteni kívánják a termékek útját, amely ma a gyártól a vásárlóig nagyon hosszú. Tervezik például, hogy a megye szövetkezetei termelésük jóval nagyobb hányadát értékesítsék megyénk boltjaiban. Néhány, a lakosság számára kényelmet jelentő szolgáltatás fejlesztésére ösztönöz a távlati terv. így például a házhoz szállítás általánossá válását tervezik; javasolják, hogy a kis településeken a szövetkezetek vállaljanak részt a nem kereskedelmi jellegű szolgáltatások szervezéséből (Patyolat, cipőjavítás, tartós fogyasztási cikkek javítása) — a felvevőhálózat kialakításával. Gondot fordításiak a háztáji és kisgazdaságokra: az itt szükséges cikkek kölcsönzésének szervezésére, a szolgáltatások kiala kítására. A szabad idő növekedésével számítanak a barkácsolás! igények növekedésére, amelynek nemcsak az áruválasztékban, hanem a kölcsönzési feltételek javításában is jelentkezni kell. M. S, A yáros ajándéka: úttörő- és ifjúsági tábor Több éves hagyomány Nyíregyházán, hogy minden év őszén megrendezik a városi társadalmi munkaakciót. Az évek során társadalmi segítséggel felépült bölcsődék, óvodák, sportlétesítmények után az 1976. évi cél — az úttörőmozgalom születésének 30. évfordulója alkalmából — a gyermekek nyári táborozási (és napközis) lehetőségeinek megteremtése Sóstó- gyógyfürdőn, a Blaha Lujza sétány melletti erdőrészben. A KISZ megyei bizottsága, a megyei és a városi tanács jelentős összeggel segíti a születésnapi ajándékként készülő úttörő- és ifjúsági tábor építését. A városi pártbizottság, tanács, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront támogatásával a KISZ városi bizottsága szervezi az idei „Együtt Nyíregyházáért” társadalmi munkaakciót. Közös felhívással fordultak a napokban valamennyi nyíregyházi üzem, hivatal, intézmény dolgozójához, az iskolák tanulóihoz, hogy szeptember 25, és október 10. között tartsanak kommunista műszakot és keresetüket ajánlják fél az úttörő- és ifjúsági tábor megvalósításához. Javasolják, hogy a társadalmi akciót az üzemek dolgozói munkahelyükön, a hivatalok, intézmények, iskolák a mezőgazda- sági munka segítésével egy- b kötve végezzék. Albérletek nyomában »Higgye el olcsó...“ Itt a szeptember, a tanévnyitók hónapja. Az újság, a hirdetőtáblák megteltek albérleteket kínáló szövegekkel. Most van a szezonja. Elmentem hát szobát keresni Nyíregyházán. Az öreg hölgy gyanakodva nézett rám, egy kicsit talán félve is. — De kérem ... én diákfiúknak hirdettem... — Igen, igen! — siettem megnyugtatni. — Az öcsémnek keresek albérleti szobát. Most lesz első gimnazista az öcskös... — füllentettem folyékonyan. Elaltattam a gyanút, készséggel beinvitált a szobába, melyet külön bejárattal hirdetett két diákfiú számára. A külön bejárat abban merült ki, hogy valóban külön, saját ajtaja van. a szobának, Egyébként egy másikból nyílik. — Itt van a tévé, a rádió — készségeskedett — lehet nézni a fiúcskáknak. Meg Itt vagyunk mi is a férjemmel. A kiadó szoba tágas volt, világos. Csak az kelteit némi gyanút, hogy négy roskatag ágyat láttam ... — Két fiúcska már lakik itt, a másik kettő végzett. Tetszik tudni, tanoncok... izé, ipariskolások voltak. Hát most keresek a helyükbe kettőt. Van szép nagy cserép- kályha, mosdó. Majd közölte, hogy a lavórba bármikor szívesen ad meleg vizet is, hogy a fűtés is benne foglaltatik a havi 280 forintban. Négyszer 280 egyenlő: 1120 forint. Szép summa egy nem külön bejáratú, rozogán bútorozott. cserépkályhás, mosdótálas szobáért... Különösen, ha összevetjük egy jósavárosi albérlettel. A kilencedik emeletre kaptattam föl lihegve, átkozva a rossz liftet. Középkorú férfi nyitott ajtót, szélesre tárta mosolyát is. — Á, a szoba, a szoba ... — buzgólkodott. — A feleségem ugyan nincs itthon, de én is megmutatom közölte a ház urához méltó komolysággal. — Ez lenne az, kéremszépen — nyitotta meg a kis szoba ajtaját. — Tessék megnézni, új itt minden, kéremszépen. Nemrég költöztünk be. kell ugye, az a kis pénz, sok a rezsi, a kiadás ... A szoba valóban szépen volt berendezve, bár máig sem értem, hogyan fért el benne két heverő meg egy szekrény. Asztalra már nem futotta. Meg is jegyeztem. — Főiskolás tetszik lenni, ugyebár... — állapította meg. Ráhagytam. — Hát, be lehet éppen tenni egy kis asztalt, megoldjuk, megoldjuk ... — S mennyi lenne? — ötszáz, kérem, ötszáz forint. Higgye el, olcsó, a másik lépcsőházban hatszáz ... Itt tehát ezer forint egy szoba, központi fűtéssel, hideg-meleg vízzel. Meg talán lifttel is. A tanárképző főiskolán tavaly alakult az albérleti bizottság. Nem hirdették, de köztudottá vált, hogy a szobát kínálók bejelenthetik ajánlatukat a főiskolán. Kitöltenek egy , kérdőívet, melyen részletesen leírják, mit adnak, s mit kérnek. A jókora köteg lapot nézegetve -o- rakoznak a számok: egy nőnek külön bejáratú szoba a Garibaldi utcán, hatszázötven forint. Hasonló szoba egy férfinak, az ára megegyezéstől függően. Két nőt vár az albérletbe egy házaspár a Jó- savárosban fejenként ötszázért. Körülbelül ilyenek a tarifák. Van persze, családi házba is ajánlat, hat(!) férfit keres albérlőnek egy úr. Négyszázforint fejenként. Az ezerhétszáz főiskolai hallgató közül több, mint négyszáz kénytelen albérlet urán nézni, nekik már nem Jut hely a kollégiumban. Ezért alakult az albérleti bizottság — megkönnyíteni a keresést a hallgatóknak és a főbérlőknek egyaránt. Meg aztán — s ezt nem is rejtik véka alá — valamennyire letörni az indokolatlan magas árakat azzal, hogy ellenőrzik a szobát, a főbérlőt, az árat egyaránt... Tarnavölgyi György Óvjuk bankjegyeinket! Tízezer forint a lángok között Kevesen tudják, hogy a bankokhoz a forgalomból visszaérkező pénzeket hozzáértő kezek és ügyes gépek válogatják, selejtezik. Gondoskodnak arról, hogy ismét a lakossághoz kerülő bankjegyek, érmék használhatóak és esztétikailag megfelelőek legyenek. Szükség is van erre, amint a bankban tett látogatásunkkor tapasztaltuk. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságához beérkező bankjegyek nagy százalékát megrongálódás miatt selejtezni kell. Uj pénz nyomása népgazdaságunknak tetemes költséget jelent. A természetes elhasználódás mellett igen jelentős a gondatlanságból eredő megrongálódás. Gyakran előfordul, hogy ösz- szegyűrik a papírpénzt, s a zsebbe teszik, vagy egyesek a lábbelijükbe dugják, hogy el ne veszítsék. Nagyon gyakori, hogy a Az ilki fiú súlyos bűne Június 23-án az egész Betegben elterjedt a felháborodást keltő hír: Vásárosnaményban egy fiú megölte N. S. csarodai lakost. Az áldozat 84 éves volt, a gyilkossággal gyanúsított április 30-án töltötte be a 18. életévét. Berki János ilki fiatalember az. aki röviddel a nagykorúvá válása után elkövette a súlyos bűnt. A fiatalkorúak bírósága különböző bűncselekményekért egyszer már elítélte. A viszonylag rövid büntetés letöltése után sem változtatott életmódján. Egy hónapig dolgozott ugyan, aztán ismét csavargóit és többnyire alkalmi munkát végzett, hogy ételhez és szeszes italhoz jusson. A pénz nélküli napokon szüleivel tartatta el magát. ha pénze volt. a kocsmákat bújta és különböző cigánytelepeken aludt. Hiába erős és egészséges, állandó munkát sosem vállalt, fiatal kora ellenére idült alkoholistaként tartják számon. Június 22-én, a bűncselekmény napján száz forintot kapott anyjától, s busszal beutazott Vásá- rosnaményba italozni. Vallomása szerint kora délutántól késő estik fél liter pálinkát és három korsó sört(!) ivott meg a vasútállomás melletti étteremben. Ugyancsak ebben az étteremben italozott a 84 éves áldozat is. A tanúk és a fiú vallomása szerint az öreg is erősen ittas volt. s amikor fizetett a pincérnek, azt a látszatott keltette, hogy sok pénze van. Berki vallomásából: „Azt hittem, hogy legalább 600 forint van nála”. Késő este volt, amikor fizetés után az idős ember távozott és a szemközti vasúti váróterembe ment. A fiú erősen ittas állapotban utána osont, s rövid beszélgetés után mindketten az állomás vécéjébe mentek. Itt történt a bűncselekmény. Berki leütötte az öreget, majd tovább bántalmazta. Ezt követően kiforgatta zsebeit, de csak 30 forintot talált. Keveselte a zsákmányt, dühében kést rántott és fejbe szúrta az egyre halkabban könyörgő embert. A brutális gyilkosság után visszament az étterembe és a rabolt pénzből megivptt egy féldecit. Aztán mint áki jól végezte dolgát, egy nő társaságában Aranyosapátiba utazott. Ott töltötte az éjszakát, reggel véres ruhában hazaállított szülei lakására, de ott már várták a rendőrök. Az ügyészség nyereségvágyból és különösen kegyetlen módon elkövetett emberöléssel vádolja. Az ügyet hamarosan tárgyalja a megyei bíróság. N. L. zsebben felejtett pénzt kimossák, amitől az nem tisztább lesz, hanem felismerhetetlen, használhatatlan. Főleg idősebb korúaknái fordul elő, hogy nagy összegeket tartanak otthon elrejtve hosz- szabb ideig, s a nem megfelelő tárolás következtében a pénz el- ernyed, selejtes lesz. Nemrég hoztak be a nyíregyházi bankba például 100 darab száz forintost, melyet egy elhunyt idős ember lakásán találtak az örökösök. A pénz egy részét már nem lehetett visszaváltani, annyira felis- merhetetlenekké váltak a bankjegyek. Szintén a közelmúltban történt, hogy egy öreg néni a pénzét a soha nem használt kályhába rejtette. Hozzátartozói nem tudtak erről, s mintegy tízezer forintnyi összeg jó tüzelőnek bizonyult. Az is előfordul, hogy a házastársak egymás elől dugott pénze semmisül meg hasonlóan furcsa körülmények között. Nemcsak a papírpénzek szenvednek kárt gondatlanság, a pénz meg nem becsülése következtében, a pénzérméknél is gyakori ez. Előfordul, hogy kilyukasztják, sín alá teszik őket. vagy éppen a húsdaráló csavaralátétjeként használják. (A tudatosan rongálókat a törvény háromezer forintig bírságolhatja.) Előfordul, hogy akaratunk ellenére megrongálódik egy bankjegy. Ezeket meg szabad ragasztani, de csupán az egyik oldalon. Ellenkező esetben nem állapítható meg, hogy » a bankjegyből mennyi hiányzik, s ennek megfelelően mennyit téríthet a bank. A ragasztáshoz legmegfelelőbb a papírragasztó, ami a bank dolgozóinak munkáját könnyíti meg — lehetővé téve a gépi feldolgozást — szemben a gyakori celluxszal történő ragasztással. A Magyar Nemzeti Bank a hiányos pénzt, — ha annak legalább fele megvan és felismerhető — visszaváltja. A kifizetett összeg a bankjegyből meglévő nagysággal arányos. Kántor Éva
