Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-05 / 210. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 5. Új orvosi műszer A kisvárdai kórház szülészeti osztálya új műszerekkel gazdaga­dott az utóbbi időben. ' Közülük a biológiai mik- roanalizátor, amellyel a vér PH-értékét határoz­zák meg a magzat fejbő­réből vett minta alap­ján. Az új műszer segít­ségével megállapíthat­ják, hogy szükséges-e a szülésnél császármet­szést alkalmazni. Ké­pünk: Szűrös Lászlóné laborasszisztens analizá­lást végez. (Elek Emil felvétele) Kereskedelmi prognózis IS évre Többet, jobbat, válasz­tékosabbat a vásárlóknak Együtt Nyíregyházáért A megyei tanács legutóbbi ülésén jóváhagy­ta Szabolcs-Szatmár kereskedelmének 1990-ig szóló távlati fejlesztési koncepcióját. Ez a doku­mentum egy több éve tartó következetes munka része, amelynek során a főbb ágazatok minde­gyikére elkészítik a hosszú távú prognózisokat. Lényegük, hogy az adott területen több közép­távú tervet átfogó időszakra jelölik meg a fej­lesztés irányát, egy összegezett célt, amelyet ré­szekre bontva — anyagi lehetőségeinktől füg­gően — fokozatosan kíván elérni megyénk. A kereskedelemben ez azt jelenti, hogy a lakosságot a jövedelmekkel arányosan több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel kell el­látni, amelyet az állami és szövetkezeti kereskedelem fejlesztésével, az üzlethálózat szélesítésével és a kulturált­ság javításával lehet elérni. hí érce az országos átlag Megyénkben ebben renge­teg a tennivaló. Az egy la­kosra jutó kereskedelmi for­galomban például az 1975. évi 74 százalékkal szemben 85—90 százalékra közelítjük meg az országos átlagot — 1980-ig. Az egy főre jutó fo­gyasztásban a legfontosabb élelmiszerek között (hús, vaj, cukor, zöldség, gyümölcsfé­lék) megközelítjük, egyesek­ben az országossal azonos szintet, néhány termékben (baromfi, tojás, stb.) az or­szágos átlagnál magasabbat érünk el. A tervezett forga­lomból az is kitűnik, hogy a szabolcs-szatmári háztartások gépesítettsége már öt év múl­va az országossal azonos szin­tű lesz. Mindez a jelenlegi közép­távú tervre vonatkozik. A koncepció 15 évet fog át, te­hát sok tekintetben érdekes az elmúlt tizenöt esztendő tendenciája is. A kiskereske­delmi áruforgalom ennyi idő alatt 3,7-szeresére, a bolti kiskereskedelmi hálózat más­félszeresére, a vendéglátóhá- lózat 2,3-szeresére növeke­dett. Ha mindezeket figye­lembe vesszük, várható, hogy a megye mostani kereskedel­mi forgalma 2,5—2,7-szeresé- re emelkedik — 1990-ig. Ez tehát az az adat, amelyre a hosszú távú kereskedelemfej­lesztési. koncepció konkrét számításainál a szakemberek támaszkodtak. Igények, lehetőségek A ruházati kereskedelem mérsékeltebb forgalomnöve­kedéssel számol. Figyelembe vették, hogy az életszínvonal növekedésével párhuzamosan mind nagyobb szerepet kap a divat, tehát az átlagos kihor- ' dási idő a konfekcióáruknál és a cipőknél jelentősen csök­ken. Ez lényeges szempont, ugyanakkor számos más kö­vetelménynek is meg kell fe­lelni. így például a kereske­delmet irányító szervek kö­vetkezetesen tervezik a sze­rényebb jövedelmű rétegek olcsó termékekkel történő el­látását is. Szintén sajátos helyzet, hogy a lakosság több. mint egynegyedét kitevő fia­talok ruházkodási igényét másképp kell figyelembe venni, mint ahol részarányuk sokkal kisebb. A következő tizenöt esz­tendőben tartósan éreztetik hatásukat a népesedéspoliti­kai intézkedések, tehát az ez­zel összefüggő ruházati ke­resletre is gondosan kell szá­mítani: csecsemőcikkek, az 1—6 éves korú gyermekek ruhaválasztéka, a kismama­ruházat fontos különösen. Á lakosság kényelmére A tervekben egy sor szer­vezési intézkedés is szerepel, így például rövidíteni kíván­ják a termékek útját, amely ma a gyártól a vásárlóig na­gyon hosszú. Tervezik példá­ul, hogy a megye szövetkeze­tei termelésük jóval nagyobb hányadát értékesítsék me­gyénk boltjaiban. Néhány, a lakosság számá­ra kényelmet jelentő szolgál­tatás fejlesztésére ösztönöz a távlati terv. így például a házhoz szállítás általánossá válását tervezik; javasolják, hogy a kis településeken a szövetkezetek vállaljanak részt a nem kereskedelmi jellegű szolgáltatások szerve­zéséből (Patyolat, cipőjavítás, tartós fogyasztási cikkek ja­vítása) — a felvevőhálózat kialakításával. Gondot fordí­tásiak a háztáji és kisgazda­ságokra: az itt szükséges cik­kek kölcsönzésének szervezé­sére, a szolgáltatások kiala kítására. A szabad idő növe­kedésével számítanak a bar­kácsolás! igények növekedé­sére, amelynek nemcsak az áruválasztékban, hanem a kölcsönzési feltételek javítá­sában is jelentkezni kell. M. S, A yáros ajándéka: úttörő- és ifjúsági tábor Több éves hagyomány Nyíregyházán, hogy minden év őszén megrendezik a vá­rosi társadalmi munkaakciót. Az évek során társadalmi se­gítséggel felépült bölcsődék, óvodák, sportlétesítmények után az 1976. évi cél — az úttörőmozgalom születésének 30. évfordulója alkalmából — a gyermekek nyári táboro­zási (és napközis) lehetősé­geinek megteremtése Sóstó- gyógyfürdőn, a Blaha Lujza sétány melletti erdőrészben. A KISZ megyei bizottsága, a megyei és a városi tanács jelentős összeggel segíti a születésnapi ajándékként ké­szülő úttörő- és ifjúsági tá­bor építését. A városi pártbizottság, ta­nács, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront támogatá­sával a KISZ városi bizott­sága szervezi az idei „Együtt Nyíregyházáért” társadalmi munkaakciót. Közös felhívás­sal fordultak a napokban valamennyi nyíregyházi üzem, hivatal, intézmény dol­gozójához, az iskolák tanu­lóihoz, hogy szeptember 25, és október 10. között tartsa­nak kommunista műszakot és keresetüket ajánlják fél az úttörő- és ifjúsági tábor meg­valósításához. Javasolják, hogy a társadalmi akciót az üzemek dolgozói munkahe­lyükön, a hivatalok, intézmé­nyek, iskolák a mezőgazda- sági munka segítésével egy- b kötve végezzék. Albérletek nyomában »Higgye el olcsó...“ Itt a szeptember, a tanév­nyitók hónapja. Az újság, a hirdetőtáblák megteltek al­bérleteket kínáló szövegekkel. Most van a szezonja. Elmen­tem hát szobát keresni Nyír­egyházán. Az öreg hölgy gyanakodva nézett rám, egy kicsit talán félve is. — De kérem ... én diákfiúk­nak hirdettem... — Igen, igen! — siettem megnyugtatni. — Az öcsém­nek keresek albérleti szobát. Most lesz első gimnazista az öcskös... — füllentettem fo­lyékonyan. Elaltattam a gya­nút, készséggel beinvitált a szobába, melyet külön bejá­rattal hirdetett két diákfiú számára. A külön bejárat ab­ban merült ki, hogy valóban külön, saját ajtaja van. a szo­bának, Egyébként egy másik­ból nyílik. — Itt van a tévé, a rádió — készségeskedett — lehet néz­ni a fiúcskáknak. Meg Itt va­gyunk mi is a férjemmel. A kiadó szoba tágas volt, világos. Csak az kelteit némi gyanút, hogy négy roskatag ágyat láttam ... — Két fiúcska már lakik itt, a másik kettő végzett. Tetszik tudni, tanoncok... izé, ipariskolások voltak. Hát most keresek a helyükbe ket­tőt. Van szép nagy cserép- kályha, mosdó. Majd közölte, hogy a la­vórba bármikor szívesen ad meleg vizet is, hogy a fűtés is benne foglaltatik a havi 280 forintban. Négyszer 280 egyenlő: 1120 forint. Szép summa egy nem külön bejáratú, rozogán bú­torozott. cserépkályhás, mos­dótálas szobáért... Különösen, ha összevetjük egy jósavárosi albérlettel. A kilencedik emeletre kaptat­tam föl lihegve, átkozva a rossz liftet. Középkorú férfi nyitott ajtót, szélesre tárta mosolyát is. — Á, a szoba, a szoba ... — buzgólkodott. — A feleségem ugyan nincs itthon, de én is megmutatom közölte a ház urához méltó komolysággal. — Ez lenne az, kéremszépen — nyitotta meg a kis szoba ajtaját. — Tessék megnézni, új itt minden, kéremszépen. Nemrég költöztünk be. kell ugye, az a kis pénz, sok a rezsi, a kiadás ... A szoba valóban szépen volt berendezve, bár máig sem értem, hogyan fért el benne két heverő meg egy szekrény. Asztalra már nem futotta. Meg is jegyeztem. — Főiskolás tetszik lenni, ugyebár... — állapította meg. Ráhagytam. — Hát, be lehet éppen tenni egy kis asztalt, megoldjuk, megold­juk ... — S mennyi lenne? — ötszáz, kérem, ötszáz forint. Higgye el, olcsó, a má­sik lépcsőházban hatszáz ... Itt tehát ezer forint egy szoba, központi fűtéssel, hi­deg-meleg vízzel. Meg talán lifttel is. A tanárképző főiskolán ta­valy alakult az albérleti bi­zottság. Nem hirdették, de köztudottá vált, hogy a szo­bát kínálók bejelenthetik ajánlatukat a főiskolán. Ki­töltenek egy , kérdőívet, me­lyen részletesen leírják, mit adnak, s mit kérnek. A jó­kora köteg lapot nézegetve -o- rakoznak a számok: egy nő­nek külön bejáratú szoba a Garibaldi utcán, hatszázötven forint. Hasonló szoba egy férfinak, az ára megegyezés­től függően. Két nőt vár az albérletbe egy házaspár a Jó- savárosban fejenként ötszá­zért. Körülbelül ilyenek a ta­rifák. Van persze, családi házba is ajánlat, hat(!) férfit keres albérlőnek egy úr. Négyszázforint fejenként. Az ezerhétszáz főiskolai hallgató közül több, mint négyszáz kénytelen albérlet urán nézni, nekik már nem Jut hely a kollégiumban. Ezért alakult az albérleti bi­zottság — megkönnyíteni a keresést a hallgatóknak és a főbérlőknek egyaránt. Meg aztán — s ezt nem is rejtik véka alá — valamennyire le­törni az indokolatlan ma­gas árakat azzal, hogy ellen­őrzik a szobát, a főbérlőt, az árat egyaránt... Tarnavölgyi György Óvjuk bankjegyeinket! Tízezer forint a lángok között Kevesen tudják, hogy a ban­kokhoz a forgalomból visszaér­kező pénzeket hozzáértő kezek és ügyes gépek válogatják, se­lejtezik. Gondoskodnak arról, hogy ismét a lakossághoz kerü­lő bankjegyek, érmék használ­hatóak és esztétikailag megfele­lőek legyenek. Szükség is van erre, amint a bankban tett láto­gatásunkkor tapasztaltuk. A Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatóságához beérkező bankje­gyek nagy százalékát megrongá­lódás miatt selejtezni kell. Uj pénz nyomása népgazdaságunk­nak tetemes költséget jelent. A természetes elhasználódás mel­lett igen jelentős a gondatlan­ságból eredő megrongálódás. Gyakran előfordul, hogy ösz- szegyűrik a papírpénzt, s a zseb­be teszik, vagy egyesek a lábbe­lijükbe dugják, hogy el ne ve­szítsék. Nagyon gyakori, hogy a Az ilki fiú súlyos bűne Június 23-án az egész Beteg­ben elterjedt a felháborodást keltő hír: Vásárosnaményban egy fiú megölte N. S. csarodai lakost. Az áldozat 84 éves volt, a gyilkossággal gyanúsított április 30-án töltötte be a 18. életévét. Berki János ilki fiatalember az. aki röviddel a nagykorúvá válá­sa után elkövette a súlyos bűnt. A fiatalkorúak bírósága külön­böző bűncselekményekért egy­szer már elítélte. A viszonylag rövid büntetés letöltése után sem változtatott életmódján. Egy hónapig dolgozott ugyan, aztán ismét csavargóit és többnyire al­kalmi munkát végzett, hogy ételhez és szeszes italhoz jus­son. A pénz nélküli napokon szüleivel tartatta el magát. ha pénze volt. a kocsmákat bújta és különböző cigánytelepeken aludt. Hiába erős és egészséges, állan­dó munkát sosem vállalt, fiatal kora ellenére idült alkoholista­ként tartják számon. Június 22-én, a bűncselekmény napján száz forintot kapott any­jától, s busszal beutazott Vásá- rosnaményba italozni. Vallomá­sa szerint kora délutántól késő estik fél liter pálinkát és három korsó sört(!) ivott meg a vasút­állomás melletti étteremben. Ugyancsak ebben az étteremben italozott a 84 éves áldozat is. A tanúk és a fiú vallomása szerint az öreg is erősen ittas volt. s amikor fizetett a pincérnek, azt a látszatott keltette, hogy sok pénze van. Berki vallomásából: „Azt hittem, hogy legalább 600 forint van nála”. Késő este volt, amikor fizetés után az idős em­ber távozott és a szemközti vas­úti váróterembe ment. A fiú erő­sen ittas állapotban utána osont, s rövid beszélgetés után mind­ketten az állomás vécéjébe men­tek. Itt történt a bűncselekmény. Berki leütötte az öreget, majd tovább bántalmazta. Ezt követő­en kiforgatta zsebeit, de csak 30 forintot talált. Keveselte a zsák­mányt, dühében kést rántott és fejbe szúrta az egyre halkabban könyörgő embert. A brutális gyilkosság után visszament az étterembe és a rabolt pénzből megivptt egy féldecit. Aztán mint áki jól végezte dolgát, egy nő társaságában Aranyosapátiba utazott. Ott töltötte az éjszakát, reggel véres ruhában hazaállított szülei lakására, de ott már vár­ták a rendőrök. Az ügyészség nyereségvágyból és különösen kegyetlen módon elkövetett emberöléssel vádolja. Az ügyet hamarosan tárgyalja a megyei bíróság. N. L. zsebben felejtett pénzt kimossák, amitől az nem tisztább lesz, ha­nem felismerhetetlen, használha­tatlan. Főleg idősebb korúaknái fordul elő, hogy nagy összegeket tartanak otthon elrejtve hosz- szabb ideig, s a nem megfelelő tárolás következtében a pénz el- ernyed, selejtes lesz. Nemrég hoztak be a nyíregyházi bankba például 100 darab száz forintost, melyet egy elhunyt idős ember lakásán találtak az örökösök. A pénz egy részét már nem lehe­tett visszaváltani, annyira felis- merhetetlenekké váltak a bank­jegyek. Szintén a közelmúltban tör­tént, hogy egy öreg néni a pén­zét a soha nem használt kályhá­ba rejtette. Hozzátartozói nem tudtak erről, s mintegy tízezer forintnyi összeg jó tüzelőnek bi­zonyult. Az is előfordul, hogy a házastársak egymás elől dugott pénze semmisül meg hasonlóan furcsa körülmények között. Nemcsak a papírpénzek szen­vednek kárt gondatlanság, a pénz meg nem becsülése követ­keztében, a pénzérméknél is gyakori ez. Előfordul, hogy ki­lyukasztják, sín alá teszik őket. vagy éppen a húsdaráló csavar­alátétjeként használják. (A tuda­tosan rongálókat a törvény há­romezer forintig bírságolhatja.) Előfordul, hogy akaratunk el­lenére megrongálódik egy bank­jegy. Ezeket meg szabad ragasz­tani, de csupán az egyik oldalon. Ellenkező esetben nem állapítha­tó meg, hogy » a bankjegyből mennyi hiányzik, s ennek meg­felelően mennyit téríthet a bank. A ragasztáshoz legmegfelelőbb a papírragasztó, ami a bank dol­gozóinak munkáját könnyíti meg — lehetővé téve a gépi fel­dolgozást — szemben a gyakori celluxszal történő ragasztással. A Magyar Nemzeti Bank a hi­ányos pénzt, — ha annak leg­alább fele megvan és felismer­hető — visszaváltja. A kifizetett összeg a bankjegyből meglévő nagysággal arányos. Kántor Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom