Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

8 KELET-MAGYARORSZÁG —VASÁRNAPI MELLÉKLET 1976. szeptember 19. A „NORMA” KÉT MÁZSA Diákok - műanyag kosárral A piros jonatán alma ki­kandikál a zöld levelek kö­zül, fürge diákkezek szedik a műanyag kosarakba, majd gyors „ürítés” a nagy ládá­ba, s máris indulnak a kö­vetkező vödörért. Akik nem akarnak fára mászni — bár ők vannak kevesebben — a hüllőt szedik fel a fa alól, a többiek az almaszedő létrák­ról tornásznak a nehezebben elérhetők felé. Reggel nyolc­tól kettőig ismétlik ezt a műveletet a nyíregyházi me­zőgazdasági főiskola ilona- tanyai tangazdaságában a középiskolások. — Sokkal jobb, hogy az al­maszedéssel kezdjük a tan­évet — mondja Márton Já­nos. Még annyi mindent kell elmesélni egymásnak, mi történt a nyáron, ki hol volt, a suliban nem lenne rá any- nyi lehetőség. Van mit mesélni a Krúdy Gimnázium 2. d. osztályosai­nak. Csehszlovákiában járt Praszner Mária és Szloboda Csilla, öt éve levelezik Erős Mária egy brassói kislánnyal, idén találkoztak először sze­mélyesen. Nagy élményt je­lentett a balatoni nyaralás Pethő Zsoltnak. Négyesben kismotorral indult el szintén a Balatonra Márton János. — Ilyen jó időben rossz lenne a meleg tantermekben ülni. — erősítik meg a lá­nyok is Jancsi véleményét. S a diákoknak nem kibúvó ez a szüret a tanulás alól, a tangazdaság vezetői is elége­dettek a munkájukkal. Na­ponta másfél mázsát szednek fejenként, szeretnék még „megtoldani” ezt egy fél má­zsával, mert ennyi a norma. Már elhatározták azt is, mi­re költik az itt keresett pénzt. — A tanév végén kirán­dulni megyünk Egerbe, Mis­kolc-Tapolcára: Kell a pénz. Nem akarunk otthonról kér­ni, minek ezzel is a szülőket terhelni — mondja Körei Sarolta, az osztály diákbizott­ság titkára. — Itt körülbelü 300 forin­tot kapunk — folytatja a ki­rándulás egyik szervezője. Ciropulosz Zója. — összesen négyszáz forint kell, a kere­setünket takarékba tesszük és még gyűjtünk év végéig. — A nálunk dolgozó isko­lákból a legjobb osztályok 6—6 ezer forint különjutal- mat kapnak — mondja Munkában a krúdysok. (Gaál Béla felvétele) Spitzmüller József, a tangaz­daság gyümölcstermesztési ágazatának helyettes vezető­je. Szeptember 7-én jöttek az elsők és hónap végéig közel 350 vagon almát szed le a 2700 diák. Évek óta nagyon jó kapcsolatot építettünk ki több iskolával is. Mi is igyekszünk valamilyen for­mában segíteni a hozzánk já­ró iskoláknak. Tavaly példá­ul a Kölcsey-Ferenc Gimnázi­um mind a 16 osztályának készítettek a brigádjaink egy-egy faliújságot. A 110-es szakmunkásképző intézet szabadtéri tomapályájához homokot és salakot hord- tunk, autóbuszt adunk ezek­nek a diákoknak az iskolai kiránduláshoz. Problémánk, hogy a nyíregyházi járási hi­vatal munkaügyi osztályától — ahol beosztják a diákokat a gazdaságokba — nem min­dig azokat az iskolákat kap­juk, akik rendszeresen hoz­zánk járnak. Ez a több olda­lú kapcsolat fejlődése miatt is szükséges lenne. Városi ifjúsági fórum Nyíregyházán Mintegy másfél száz fiatal ült a Nyíregyházi Városi Ta­nács dísztermében szeptember 17-én délután — „közéleti be­szélgetésre” gyűltek össze. Velük szemben Nyíregyháza város vezetői: a tanács elnöke, elnökhelyettesei, a városi pártbi­zottság első titkára, a városi KISZ-bizottság titkára, a városi sportfelügyelőség vezetője, valamint az OTP lakásépítési osz­tályvezetője. Kérdéseket vártak — volt mire válaszolniuk! Lakásépítéssel, művelődéssel, sportolással, szórakozással, ta­nulással, társadalmi munkákkal kapcsolatban peregtek a kér­dések. Természetes, hogy sok kérdés kapcsolódót a lakásokhoz, hiszen csupa fiatal ült a teremben, akik közül jó néhányan már házasok, családosok — lakást szeretnének mielőbb. Va­laki megkérdezte: lesz-e újra KISZ-lakásépítési akció? A vá­lasz egyértelmű „nem” volt — de nemcsak ennyi. Felsora­koztatta a válaszoló a számokat is: hogy tavaly például Nyír­egyházán a lakásoknak átlagosan csaknem a felét fiatal há­zasok kapták! A Kert utcai szövetkezeti lakótelep vontatott építése is sok fiatalt izgat — ott szeretnének lakáshoz jutni. Erre csak annyit válaszolhattak a város vezetői: épül... A szórakozási-művelődési lehetőésgek bővüléséről is töb­ben érdeklődtek. A Jósaváros egyelőre nem kap művelődési házat, mivel nincs rá pénz. Többet lehetne viszont tenni a fiatalok összefogásáért az új lakótelepeken — hangzott el válaszként egy kérdésre. A gyermekintézmények gyarapítása sem maradt ki a kérdések közül — erre bátran válaszolhat­ták, hogy e téren Nyíregyháza (például az Együtt Nyíregyhá­záért akció révén) lényegesen nagyobb tempóban halad, mint az országos átlag... A városi ifjúsági fórum, melyet már másodízben hívtak össze a megyeszékhelyen, jól sikerült. Aktívak voltak a részt vevő fiatalok — valóban közéleti beszélgetéssé vált a fórum, ahogyan tervezték... A középiskolás diákok mellett idén először mező- gazdasági főiskolás hallgatók is jönnek ide gyakorlatra. Fodor György harmadéves, a kertészkar üzemszervezői szakára jár. —• A diákok almaszedését irányítom és a minőséget kell vizsgálnom. A fiatalok­nak is könnyebb, nem kell szervezési gondokkal foglal­kozniuk, nekünk, hallgatók­nak viszont igazi szakmai gyakorlat ez. — A tangazdaság maximá­lisan segíti a mi munkánkat. Tartálykocsikban ivóvizet visznek a gyerekeknek, min­dig van üres láda. Évek óta idejárunk az almaszedésre, s most az „Együtt Nyíregyhá­záért” mozgalomban és az iskolai KISZ-szervezet és a szülői munkaközösség pénz­tára javára is egy-egy napig itt szedünk almát — folytat­ta Pethe István, a Krúdy Gimnázium pártalapszerve- zetének titkára. A nyári melegben most ebédszünetre ülnek le húsz percre. Aztán „ráhajtanak” egy kicsit, s kettőig meg lesz a „norma” mindenkinek. T. K. A Váci Mihály ifjúsági szocialista brigád tagjai panelforrasztást végeznek. Fiatalok gyára Sok érettségizett és szakmunkásfia- nagyságrendben hazai és külföldi meg- tal talált magának jó munkalehetőséget rendelők részére nagy teljesítményű a Budapesti Elektroakusztikai Gyár erősítő berendezések, hangszórók és nyíregyházi üzemében. Az itt dolgozó hangfalak, valamint laborasztalok ké- fiatalok munkája nyomán többezres szülnek. Szakács Sándor, az elké­szült hangerősítő beméré­sét végzi. Palásti Imre, az ÁRT 453 típusú erősítő szerelé­se közben. (Elek Emil felvételei) agyhalásztól jó ötperces jl kocsikázás után érhető el a furcsa nevű Nesze- hidtanya. Közel a kövesút, mellette kígyóznak a kisvasút sínéi, de a villanyhálózat még nem ért el idáig. Az egyik ház mestergerendájá­ról lámpa csüng, ennek fé­nyénél tanul az eminens di­ák: Hegyes Mária. Az építő­anyag magasan tornyosul az udvaron, jövőre építeni sze­retne a család. Az édesapa útőr és ha összetalálkozik egy-egy hivatalos személlyel, panaszolja, sürgeti a villanyt. Bizakodnak, remélik, hogy Marika már az új házban, villany mellett készülhet az érettségire. A tanyai szobából hiányzik a tv-készülék, de idehozzák a világot a szép számmal so­rakozó könyvek, meg a táska­rádió műsorai. A lány szá­mos szellemi vetélkedőből került ki győztesen, maga mögött hagyta azokat, akik jobb körülmények között ne­velkedtek. Törékeny asszony az édesanya, s jóleső érzés­sel mesél lánya szorgalmá­ról. Arra is büszke, hogy nem hiányzott az általánós- ból. Kisebb korában kerék­páron vitte az iskolába, ha meg esett a hó, szánkóval, ősszel és tavasszal a legelé­sző tehénre vigyázott, de fi­gyelmét inkább a könyvek kötötték le. Nem is mond többet Hegyesné, arra biztat, keressük meg lányát a Nyír­egyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépis­kola harmadik osztályában. Hosszú hajú, nyílt tekin­tetű lány Marika. Osztályfő­nöki óráról jön, éppen az újabb vetélkedősorozat te­endőit beszélték meg, szen­vedélyes, vitatkozó légkör­ben. Csendesen, szerényen hozzáteszi: „A versengés benne van a véremben”. Áz­nék járási vetélkedőjén csa­pata 1970-ben harmadik he­lyezést ért el. Egy évvel ké­sőbb a nagyhalászi csapat második lett a járási verse­nyen. Petőfi-emlákversenyt rendeztek 1973-ban, s a járási verseny egyéni győztese Ma­rika volt. Alighogy átlépte a közép­iskola küszöbét, útjára indí­tották a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetél­kedősorozatot. Elsőéves ko­Örökös vetélkedésben tán majdnem tíz évnyi tá­volságra kanyarodik vissza. Mint mondja, az első, naptól szeretett tanulni. Az 'általá­nos iskolában egyszer kapott négyest valamelyik tantárgy­ból, de sikerült kitűnő bizo­nyítványt szereznie a nyol­cadikban. Az úttörőmozgalomban ak­tívan dolgozott, volt őrsve­zető is. Az iskola helyi ve­télkedőiből rendszerint győztesként került ki, az is­kolán kívüli vetélkedőkön buzdította, segítette csapatát. A nyíregyházi járás úttörői­rában csak a tartalékcsapat­ba került be, de a kölcsey- sek a megyei versenyen har­madik helyezést értek el. A középiskolások múlt évi me­gyei versenyét már ők nyer­ték — Marika volt a győz­tes csapat kapitánya. Az el­ső helyezett csapat tagjai áp­rilisban jutalmat kaptak a megyei tanácstól: a jutalom egyhetes szovjetunióbeli utazás volt. Rengeteg ismeretanyagra tett szert, mégis ezt mondja: „Ott, kint jöttem rá, hogy még mindig kevésbé isme­rem az orosz nyelvet”! A ve­télkedősorozat újabb megyei döntőjére februárban kerül sor, de a kölcseysek máris készülődnek. Az örökös ve­télkedéshez még egy adalék: Édes anyanyelvűnk címmel október 6-án vetélkedőt ren­deznek a Zrínyi Ilona Gim­náziumban, s Marika itt is szeretne bizonyítani. Anyanyelvén kívül az orosz és német nyelvet sze­reti. - Nyelvtagozatos osztály­ba jár, hetente öt órán át ta­nul németet, három órán át oroszt. A középiskola két évében csak két négyese volt — a többi osztályzat ötös. T ársadalmi megbízatása is van bőven. Az isko­la KlSZ-alapszerveze- tének agit-proposa. Sakko­zással, keresztrejtvényfej­téssel fejleszti logikáját, sze­reti a társaságot, de a tartal­matlan szórakozástól mere­ven elzárkózik. Hogy mi a titka a sikerének? Rendsze­resen olvassa a Szovjetunió című lapot, a nyáron a me­gyei könyvtárból kikölcsö­nözte A Szovjetunió történe­te című könyvet, politikai műsort hallgat a rádióban, olvas és sokat olvas. Gyak­ran akkor is könyv van a kezében, amikor kora reggel zötyög vele a kisvonat. Nábrádi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom