Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-19 / 222. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 19. Az ország egyik legkorszerűbb malmát építették fel Nyíregyházán, óriási terménytároló silókkal. (Elek Emil felvétele) Színházi jegyzet A Vörös zsoltár — Tarpán K ezdődjék ez a színházi jegyzet szabálytalanul, egy keretjátékkal. A Tarpai Művelődési Ház bejáratának lépcsőin állunk, a Huszonötödik Színház előadása előtt egy félórával. Kendős _ fiatalasszonyok jönnek, apró gyerekekkel, feketébe öltözött'néníícék, házaspárok alkálrhak- ^ .ra elt?W\un^pJ0be,' fehér inge», kalapos öregek. Sok kerékpáros a szomszéd községekből, egyetemista csoport Debrecenből és rengeteg gyerek az iskolából. Nem jutott hely mindenkinek. Több mint százötvenen kívül maradtak, a legkitartóbbak. Végigállták a folyosón az előadást. TIZET DHJKH NEVEL... Malacrekord mesterséges termékenyítéssel Fél éve sincs, hogy Malacrekord címmel hírül adtuk: mesterséges termékenyítés után egy koca huszonhárom malacot hozott a világra. A rekord most megdőlt. Szabó László, Mátészalka, Széchényi út 47. szám alatti lakos hároméves kocája — a mesterséges megtermékenyítés után — huszonöt kismalacot PIACI KOSÁR Padlizsán, kisdinnye, vöröskáposzta A görögdinnye szezonnak lassan vége, egyre több almát hoznak a nyíregyházi Búza téri piacra. Bogdányfalvi Ar pádné a piac- és vásárgazdálkodási iroda helyettes vezetője elmondta: az aszályos évszak ellenére javul a zöldségellátás a piacon, a termelői árak lassan mérséklődnek. A gyümölcsből is megfelelő mennyiséget kínálnak eladásra, a termelők viszont kevés tejet és tejterméket visznek a piacra, ezt szinte mindenki az üzletek hűtőpultjáról veszi szívesebben. Az élő baromfi iránt is csökkent a kereslet, s a nyúlat, galambot pedig elsősorban Ínyenc falatoknak választják. Tanyik Jánosné piaci statisztikus naponta mérleget készít az eladásra kínált árukról. A legnagyobb forgalmat szerdán és szombaton, az úgynevezett heti piaci napokon bonyolítják le. Zöldségféléket a termelőkön kívül a sényői Búzakalász Tsz és a sóstóhegyi Vörös Csillag Tsz pavilonjában árusítanak. Az előbbi elsősorban fehér és étkezési burgonyát, az utóbbi pedig egyéb zöldségféléket hoz eladásra. Ritkábban a nyíregyházi Dózsa Tsz is hoz zöldpaprikát, karalábét, petrezselymet, sárgarépát a piacra. Egy átlagos forgalmú szombati napon közel 35 mázsa paprikát találunk a termelőknél és a tsz- pavilonokban. Egy kilogramm Á Fáklya szeptemberi számáról 6—7 forint, de a termelők közt sokan 14 forintért kínálják. Jelentős segítséget nyújtott augusztusban a Nyíregyházi Konzervgyár azzal, hogy 130 mázsa paprikát kilónként 5,20 forintért, 47 mázsa uborkát 4,80-as áron és 50 mázsa paradicsomot 2 forintért vitt piacra. Paradicsomból átlagosan 20 mázsa kerül a fogyasztók elé, a termelők 3,20 és 4 forint közötti árat szabnak, a tsz-eknél 2,50. Közel 30 mázsa burgonyát találunk szomonton a piacon, a gülbaba ára 8, a rózsaburgonya 6—7 és a fehér étkezési burgonya ára 5—6 forint a magántermelőknél. A tsz-eknél egységesen 4,80. A sárgarépát és a petrezselymet még együtt lehet kapni vegyes zöldségként, egy csomag ára 4—5 forint. Igen kis mennyiségű karalábét, mindössze 3—3,5 mázsát kínálnak eladásra 6—7 forintos áron. A fejes káposzta ára még magas: a termelőknél 3 forint; a tsz-ek 3 forintért adják. A 8—10 mázsa káposztából még csak igen kevés a vöröskáposzta. Körülbelül ugyanennyi kelkáposztát találhattunk szombaton, közel 2 mázsát 8—10 forintért a termelőknél és 4—8 forintért a tsz-eknél. Szintén kis meny- nyíségű karfiol kapható, mintegy 2 mázsa lehet és 15—20 forintért árusítják. Megjelent a padlizsán. Egy napon mindössze 15—20 kilogramm volt belőle. Igen kevés gombát találhattunk a piacon, a körülbelül 50 kilogramm csiperkét és szegfűgombát. Naponta két, szombaton 3 szakértő vizsgálja. Idén kevés uborkát vehettünk, 8—10 mázsát 6 és 10 forint közötti áron kínálják. Megjelent a befőzésre alkalmas kisdinnye, eddig összesen 15—20 mázsát hoztak piacfa belőle 12 forintos áron. Valamivel több hagymát lehet kapni, mint tavaly, a szombati átlagos 6—8 mázsát 6—8 forintra mondták a termelők. Fokhagyma csak kis mennyiségben kapható. Dió még igen kevés található, a meglévő 20 kilogramm mák ára pedig kilogrammonként 90 forint. A gyümölcsök közt a jonatán alma vezet az aranypar- min és a rétesalma előtt. Szombaton 25—30 mázsát hoztak piacra, egy kilogramm ára 5—6 forint volt. 8—10 mázsa körte található, 8 és 12 forint között mozog az áruk. A 30 mázsa őszibarack ára magas, 8 és 10 Ft-ot kérnek érte a termelők. A csemegeszőlő ára 20 forint, az étkezési és borszőlőé alacsonyabb, 6 és 10 forint között van. Ösz- szesen körülbelül 20 mázsa szőlőt kínáltak eladásra múlt szombaton. Elég sok szilvát hoznak eladni, kilogrammonkénti ára 3,50 és 4,50 forint. T. K. Kisvárdán mindenki nyer... Pihenőház, csónakázó, új stadion Nem biztos, hogy a cselekményt —. erről összefüggően egyébként sem lehetne beszélni — pontosan visszaidézik a nézők, az sem biztos, hogy egyetlen szereplőt is megjegyeznek a művészek közül, de az biztos, hogy ebben a faluban és a többiben, ahol színház vendégszerepel — az igazi művészet befogadására, vagy úgy is mondhatnánk, a szellem gazdagodására nyitott közönség kibővíti korábban alkotott fogalmait a színházról. A Huszonötödik ugyanis alapjaiban különbözik a többitől. Mi az, amivel „kevesebbet”, vagy többet tudnak más színháznál? Nem tudnak például úgynevezett közönségsikerdarabokat felvállalni, mert nem hiszik, hogy a közönség érdeklődése azonos a róla kialakított képpel. Nem játszanak olyan úgynevezett könnyű műfajú vígjátékot, operettet, amelyre más színházak, mint kasszasikerre esküsznek. De többet, merészebbet, gondolkodtatóbbat, emberibbet vállalnak. Nem hisznek a közönség érdeklődési köréről szóló előítéletekben, előadásaik hangulata ugyanolyan forró a hatodik kerületben, mint Tarpán. Jelképek seregével álltak a színházat alig látott emberek elé, a Vörös zsoltárral. És izgalommal. Helyén lesz-e, talál-e a sok jelkép, s ha igen, kivel azonosul a néző? Hernádi Gyula az agrárszocialista megmozdulásokat választotta műve témájául, erre az alapra építette Jancsó Miklós rendező jelképrendszerét. A hasonló témájú Még kér a nép című film ismert és vitatott szimbólumai után ebben a darabban nem maradt egyetlen részlet sem, amelyet magyarázni kellene. E gyértelmű a bús magyar tiszt figurája, aki Kraszna- horka büszke várát és Nagy Bercsényi Miklóst siratja. Néhány percen belül ugyanis a halomra lövetett szegények holttetemén sétálgatva folytatja szórakozását. Jelkép a vörös kendő: a forradalomé, a gyertyával a kezében társait kereső lány: a lángoló, életben tartó eszméé, a szegények közt éneklő gitáros: az elpusztíthatatlan agitátoré. Idézik Marx Kommunista kiáltványát, és Szántó Kovács János programját. Üj miatyánkot tanítanak. Kenyérrel és borral áldoznak; arra, hogy emberek. S bevonják a játékba a közönséget, minden nézőnek jut egy pohárral az „áldozati” borból. Közös munka a titka az előadás sikerének. Alig húsz fiatal művész, a legtöbbjük harminc évan aluli. A csoport közös teljesítménye visszhangja a három főszereplő szólamának. Jobba Gabriella, a forradalmár, magas hőfokon, nagy erővel vitte végig szerepét. Ellenpontja Csíkos Gábor — a tiszt, a pap, a kasznár — a rokonszenvtől a meghökkentő döbbenetig sodorta magával a közönséget. Cseh Tamás — az agitátor, a művész, mintha nem is színpadon, hanem egy utcán énekelne eszköztelenül. □ tarpai este keretjátékkal kezdődött, s azzal is fejeződött be. Akik kint végigvárták az előadást, utána bejutottak a terembe, ahol Cseh Tamás és néhány társa sanzonokat énekelt. Valami olyasmit csinált a színház, amire százasával figyeltek az emberek. Olyan területen, ahol a művészet ma még ritka vendég. Baraksó Erzsébet fialt. Nem kis meglepetést okozott ez az esemény a tulajdonosnak sem, hiszen a malacok nevelését csak úgy tudta megoldani, hogy tíz malachoz dajkakocát „fogadott”. A 25 malacból 22 maradt életben tizenkettőt a saját anyakoca nevel. A 22 malac egészséges, szépen fejlődik. A mesterséges termékenyítés eredményessége egy másik eset is: Tóth Ferenc Mátészalka, Széchenyi út 46. szám alatti lakos kocája első fialásra 16 kismalacnak adott életet. A malacok mind élnek és szépen fejlődnek. Ezek az eredmények nem csak a nyíregyházi mesterséges főállomáson számítanak csúcseredménynek, hanem országos viszonylatban is kimagaslóan szép teljesítmények. A szeptember 19-én megjelenő szám írásainak jelentős része a Szovjetunió krími területe és Bács-Kiskun megye testvérbaráti kapcsolatairól szól. Az összeállítás bemutatja a szovjet úttörőparadicsomot, Artyeket, elvezet a nevezetes, 1945-ös jaltai konferencia színhelyére, a Livádia- palotába. A testvérmegyéből ezúttal több ipari létesítmény és termelőszövetkezet mutatkozik be az olvasóknak. A KGST és a Közös Piac kapcsolatainak alakulását vizsgálja elemző cikkében O. Bogomolov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja. A Tíz nap — tíz kérdés című ötfordulós rejtvénypályázat második részét közli a Fáklya 18. száma, a szovjet tudományos élet, a technika, az építkezések érdekességei, valamint a filmelőzetes mellett. A kisvárdaiak évek óta élen járnak a városok közötti társadalmi munkaversenyben. A tavalyi első helyezésükért egymillió forintot kaptak, s ezt az összeget az idén fordítják hasznos célokra. A Hazafias Népfront 4. kerületi bizottságának szervezésében játszóteret építettek a közelmúltban. Sor került két utca kikövezésére hétvégeken. A városi tanács KISZ- szervezete röplabdapályát épített. Az új kórház dolgozói új teniszpályával lepték meg a városlakókat. A fürdő közelében a lakosság autóparkolót épített a nyár elején, s ennek hasznát vették az idelátogató turisták is. Erre az évre nem kevesebb mint 8 millió forint értékű társadalmi munkát terveztek a kisvárdaiak. Hasznosnak bizonyult az Egy üzem — egy iskola mozgalom, amelynek keretében a szocialista brigádok szeptember előtt tatarozták, kifestették az iskolákat, év „EZ VOLT AZ A KÉS...“ Mi történt a Három rózsában? Ez év március 13-án terjedt el a szörnyű hír Nyíregyházán: P. I. pedagógus rövid időre beugrott a Három rózsához címzett vendéglőbe, s ott minden indok nélkül szíven szúrta egy fiatalember. A fiú egy nő társaságában a vasútállomás irányába menekült, de a rendőrök nem találták meg. A rendőrség nagy apparátussal nyomozott, sokan különböző találgatásokra ragadtatták magukat. A súlyos bűn elkövetője a még fiatalkorú Horváth Zoltán ci- gándi lakos. A Tisza borsodi partján lakó fiatalember élettársával csavarogni jött Nyíregyházára március 12-én. Életükben először jártak a megyeszékhelyen, az éjszakát az egyik cigánytelepen töltötték. Másnap délelőtt a Három rózsába mentek, s pálinkát és jaffát fogyasztottak. Egy társaságban ott italozott P. I. is. Valószínű, az ital hatása miatt megszólította a cigánylányt ... A lány elpanaszolta az esetet Hor- váthnak. aki látszólag el akarta fogadtatni az ajánlatot azzal a feltétellel, ha P. I. fizet neki italt. Pár percig hiába várt 0 az italra, dühbe gurult és megfenyegette ..vetélytársát”. Az kiment a vécére, Horváth utána osont, előbb megütötte, majd zsebkésével nagy erővel szíven szúrta. Az áldozatot a mentők kórházba szállították, de a műtét ellenére belehalt sérüléseibe. A fiú az állomásra menet az utcán talált egy papírt, megtörölte kését és hideg nyugalommal bement a restibe élettársával. Ott szintén pálinkát és jaffát ittak, majd vonatra szálltak és hazautaztak. Még három napig éltek együtt, aztán szakítottak. A gyilkos szerszámot Horváth szülei udvarán eldobta. A nyomozás során a volt élettársa így vallott: ,,Ez volt az a kés”. A cigányfiú mindössze egy évig járt az általános iskolába, de írni, olvasni nem tud. Erős fizikumú. de munkát még sohasem vállalt. Közveszélyes munkakerülésért egyszer 20, egyszer pedig 30 nap elzárásra büntette a rendőrség. Beismerte és megbánta bűnét, de a vizsgálat során egyszer kijelentette: ..Ha kiszabadulok, bandát szervezek részeg emberek kifosztására”. A megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa 6 év börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyektől. A büntetést a fiatalkorúak börtönében kell letöltenie. A vádlott az ítéletet tudomásul vette, a védő enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság hoz majd jogerős ítéletet. N. L. elején pedig a szemléltetőeszközök ellátásában segítenek. A szocialista brigádok segítenek a szanált házak lebontásában: pénzt takarítanak meg és siettetik az új utcák, új lakótelepek kialakítását. A városi tanács köz- tisztasági és kertészeti üzemének dolgozói társadalmi munkában kézilabdapályát építenek a gyerekeknek, az új létesítményt hamarosan át is adják rendeltetésének. A város üzemeinek, intézményeinek KISZ-esei a város közelében egy ideális helyen hétvégi pihenőházat építenek a helyi építőipari szövetke- kezet segítségével. Az új házat a jövő év április 4-én akarják felavatni a fiatalok. A sportiskola a következő években egy sor új létesítményt kap, az építkezések előkészítő munkáit segítették szabad idejükben a SZÁÉV és az Öntödei Vállalat dolgozói. A lovaspálya mellett istállót építenek a vendéglovaknak, az építkezést a lakosság is segíti. Még az őszszel megkezdik az új kempingtábor építésének első szakaszát — társadalmi munkával. A tábor kisebb létszámban már jövőre is fogad vendégeket. A következő 5—7 évben egy új városi stadiont építenek kisvárdán. A kijelölt területen a tereprendezési munkákat már megkezdték. A város üzemei, lakói jelentős társadalmi munkát végeznek a létesítménynél, ennek az értéke 40 millió forint lesz. A stadion felavatása után a mostani labdarúgópályát várkertnek alakítják át. A vár közelében levő nádas, mocsaras területet csónakázótóvá alakítják át, s a tavat télen korcsolyapályának is használhatják a fiatalok. A tó körül sétányt alakítanak ki. Az ötéves terv végén társadalmi összefogással óvodát is építenek a városban. (nábrádi)
