Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-07 / 186. szám
1976. augusztus 7. KELET-MAGYARORSZAG 3 Nemcsak Különösebb bizonyítás nélkül is elfogadhatjuk azt az igazságot, hogy a termelékenységre, ugyan különböző mértékben, de minden kihatással van. Befolyásolhatja sok egyéb más mellett olyan» aprónak tűnő mozzanat, mint a műhely megvilágítása, a gépkezelők, a szerelőszalag mellett ülők székének kialakítása, s még inkább a nagyobb súlyú tényezők, az anyag- és szerszámellátás, a berendezések logikus elhelyezése, az irányítás színvonala, s így tovább. Egyszerűbben és összefoglalóan: a termelés valamennyi alkotóelemére kiterjedő szervezés. Többször megismételt, s más és más oldalról végrehajtott vizsgálatok igazolták, hogy a magyar ipar termelékenységi színvonalának viszonylagos elmaradottsága a nemzetközi mezőnyben elsősorban nem technikai, hanem irányítási, szervezési okokkal magyarázható. Köznapibban szólva: a rendelkezésre álló gépek és berendezések az elértnél kedvezőbb termelékenységet eredményezhetnének. Túl nagy még mindig azok tábora, akik az „aprómunkát” nem becsülik, akik elhanyagolják a termelékenység növelésének köznapibb, kevésbé látványos útjait. Holott néhány jó példa — ám sajnos, csak szabályt erősítő kivételként — beszédesen tanúskodik arról, hogy pusztán a gépek átrendezésével. az anyagtovábbítás, az alkatrészellátás megszervezésével, központi szerszámüzem kialakításával 15—20 százalékos termelékenységnövekedés érhető el! S akkor még nem szóltunk olyan pénzügyi ráfordításokról, vagy alig követelő lehetőségekről sem, mint a nagy termelékenységű berendezések műszakszámának javítása, forgácsolás helyett a hidegalakítás alkalmazása stb. Hosszú a források listája, mert bátran ide sorolhatjuk a teljesítményt jól ösztönző, elismerő bérezést is, s azt szintén, hogy a munkaidő kihasználásában hatalmasak a tartalékok, hiszen számítások szerint a munkában töltött órák 20—25 százaléka veszendőbe megy. A változáshoz itt sem gépek kellenek... Egy percig sem hisz- szük azt, hogy a termelékenység növelése nélkülözheti a jelentős gépi, technikai, technológiai fejlesztést, azaz — nép- gazdasági méretben fo- rintmilliárdok kiadását beruházásokra. Erre is szükség van, ám okkal, joggal akadunk fenn azon, hogy miközben kielégíthetetlennek látszik a fejlesztési eszközök iránti éhség, a már rendelkezésre álló. források kamatoztatása jóval elmarad a lehetségestől. Miközben új és újabb beruházások tervét fontolgatják a vállalatok, elsikkad az a fontos tény, hogy az egységnyi állóeszközre jutó produktum nem bővül a kívánt mértékben, s bár a termelékenység emelkedik, az ütem mértéke korántsem az adottságok határát jelzi. Ennek kitágítását az a felismerés is sürgesse, hogy a termelékenység növelésének minden módját hasznosítani kell. M.O. 3,2 atmoszféra nyomással teszik próbára a MEZŐGÉP nyírteleki gyárában az itt gyártott DETK—5-ös tartálykocsi tartályait. Felvételünkön: Tálas Ferenc hegesztő és Jónás János lakatos a nyomáspróbák közben észlelt kisebb hibákat javítják. (Gaál Béla felvétele) Sorakoznak a hűtővagonok | „Almarajt” előtt T uzséron Tyumenben, a szibériai olajmezőkön most kezdődik a nyár. Amilyen gyorsan érkezik, oly gyorsan tovatűnik. Képzelem, mekkora örömet okoz a Tuzséron hűtővagonokba berakott hamvas őszibarack a fekete arany bányászainak, ha megízlelil^ Nézem a vagonokat, tiszták, s egymás után nyelik el a HUNGARO- FRUCT tuzséri telepére Kecskemétről, az Alföldről ide szállított ízletes gyümölccsel megrakott ládákat. Kísérőimmel, Kiss István hűtőházveze- tővel és Bereczki Zoltán párttitkárral járjuk a „telepet”. Hatvanöt holdnyi területein fekszik a modern, hűtőházzal berendezett telep. Hűtőtárolótere 1000 vagon. Innen indul a Szovjetunióba az alma, most éppen az őszibarackot pakolják öt hűtővagonba. „Csak így élvezhető nyolc nap múlva is” — mondja a vezető, s kiemel egy szép gyümölcsöt. Hideg, hamvas. „Ekkorra érkezik Tyumenba.” Egy másik tárolóban zöldpaprika ládákban. Csehszlovákiába szállítják. Találgatjuk, mennyi lehet a hőmérséklet itt benn. Ugyanis Bereczki Zoltán, ez a harminchét éves fiatalember a párttitkár, egyben az üzemeltetés vezetője is. „Én felelek a hűtésért, fűtésért, vízszolgáltatásért, villamos- energia-ellátásért.” Most még nem kell sok, de ha „beindul” az üzem! 230 ezer tonna export Járjuk a telepet, belátogatunk mindenhová. Rendben van-e minden? Meglepően nagy a tisztaság, a rend. „Felkészültünk a szezonra” — mondja Kiss István, a hűtőház vezetője. A párt- szervezet is, s most együtt ellenőrzik, hogy amit leírtak határozatban, megvalósul-e? „Szeptember elsejétől 500 vagon alma tárolását kell biztosítanunk, s közvetlenül 230 ezer tonna almát exportálunk a Szovjetunióba a mán- doki, a komorói és a hűtőházi átrakó-átadó területről.” Mert itt történik mindkettő. Érkezik a szőke, kék szemű Nyinocska. Elégedett. Hárman már Tuzséron élnek- laknak, szépen berendezett szobákban. A többi, legalább harminc szovjet átvevő szakember augusztus 15—20 között érkezik. A „gyár” dolgozói pedig huszonkilenc községből verbuválódnak. Csak két „fakarusz” van, a többi elegáns Ikarus, amely szállítja a munkásokat munkába és haza. Jelenleg 297 dolgozó tevékenykedik itt. „Most 126-an vannak szülésin és gyermekgondozásin” — említi a párttitkár. Gond is, öröm is. Pótolni kell őket. És nem könnyű. Az elmúlt fél évben 33-an mentek el. S míg régebben csak segédmunkások, mo6t öt műszaki is kilépett, hűtőgépészek és mások. Nagy a baromfikombinát elszívó hatása. Ezt kell ellénsúlyozni. Legalább 100 nődolgozóra lenne szükségük. Vajon mit tud e helyzetben tenni a párt- és gazdasági vezetés? „Ez a legnagyobb gondunk” — magyarázza a párttitkár. — Járjuk a környező falvakat, felkeressük a tanácsokat, segítsenek. Kevesebb várakozással Állnak-e majd kocsisorok a bejárat előtt? Időznek-e távolból érkező álmatlan képkocsi vezetők, átadók? Zömében ugyanis délután 4 óra után érkeznek a kocsik al- materhükkel. Ügy szervezik „át” a munkát, hogy ez minimális legyen. Egyelőre a megoldást keresi gazdaságvezető, pártvezető. Hogyan is legyen? Pontos üzem- és munka- szervezést kíván a zökkenő- mentes átvétel. Egyidőben 25 helyen történik majd az átvétel. Az engedélyezett — kollektívban rögzített — túlóra havonta személyenként 40 óra. „Sajnos, ebből nem tudjuk megoldani a zökkenőmentes átvételt” — jegyzi meg a hűtőház vezetője. Még ebben a hónapban párttaggyűlésen vitatják meg a gondokat és keresik a megoldást. Számítanak a szocialista brigádokra. Kommunista műszakot szerveznek. „Teljesen így sem tudjuk megoldani, csak enyhíteni tudunk a gondokoin” — említi Kiss István. Üj üzem- és munkaszervezési eljárás alkalmazásán gondolkoznak. Ügy tűnik ez segít. Lényege, hogy az egymás mellett lévő átvevőhelyek dolgozói kölcsönösen „besegítenek” egymásnak. Ahol a munka dandárja jelentkezik, oda csoportosítják az átvevőket. Ezzel gyorsítják az átvételt, a minősítést, a gépkocsik várakozási ideje csökken és a fordulók száma növelhető. „Szabolcsból, Borsodból, Hajdúból 180 tszszel, állami gazdasággal, a MÉK-kel, a SZATÉV-vel vagyunk termelési kapcsolat ban” — mondja a vezető. Szocialista szerződést kötöttek a MÁV záhonyi körzeti főnökségével, a szovjet vasutak ungvári aligazgatóságá- val a jó, üzemképes vagonbiztosításra. Ez az együttműködés bevált már tavaly is. Valuta a népgazdaságnak „72 órával előbb rendelhetnek tőlünk vagonokat partnereink. Három telepünkön egyszerre 200 vagon széles szovjet vagont lehet rakni.” De ha ez sem lenne elegendő, akkor az átmeneti tárolóban 30—60 vagon almával növelhető a napi átvétel mennyisége. Az új menetrendről lesz szó az „almaértekezleten” is. Tárgyalnak a gazdaságok és a szállító vállalatok vezetőivel. Óraműpontossággal egyeztetnek mindent. Ha sikerrel oldják meg a feladatokat, akkor az exportkötelezettségeinket teljesítjük. És ez kemény valutát jelent a népgazdaságinak. A rajt sikeresnek ígérkezik ... Farkas Kálmán LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának állandó javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell, mit kell tenni a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban munkahelyi vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: f — milyen területen lát még kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Szigetvári Attila, a Vásárosnaményi Nagyközségi Közös Tanács költségvetési üzemének műszaki vezetője. VÁLASZOL: Szigetvári Attila — Bőséggel van munkánk, számunkra a nyár a csúcsidőszak. Elsősorban az iskolai szünidő miatt. Nincs ebben semmi különös: az iskolai tatarozások-felújí- tások teszik ki a munka jó részét. Gyakorlatilag az egész vásárosnaményi járásban dolgozunk — ami nem egyszer komoly távolságokat jelent a munkások számára. Ez az egyik gondunk, amit biztos, hogy lehetne jobban... Mert így például egy-egy teherautót kell munkásszállításra használnunk, ami nem túl kifizetődő és kényelmetlen is... Van ugyan egy mikro- buszunk, de fél éve hibás, azóta nem tudjuk használni. Van egy olyan törekvésünk, hogy lehetőleg minél közelebbi munkákat vállaljunk — csakhogy azért ez nem egészen rajtunk áll. Ha egy jó munka adódik, elfogadjuk! — Félórája beszéltem a TÜZÉP-pel, hogy egy rakomány kisméretű tégla kellene, mivel hamarosan húznánk a falakat egy épülő hatlakásos társasháznál. (Mert időnként új épületeket is csinálunk, munkánknak körülbelül harmadát teszi ki az ilyen munka.) Szóval baj van a tégla körül, mivel nagyon későn szóltunk. Most úgy áll a dolog, hogy csak a negyedik negyedévre ígérik! Mindennek az okát is tudjuk, de sajnos, nem rajtunk múlik a megoldás. Arról van szó, hogy mi minden évre megkötjük a szerződéseinket a községi tanácsokkal, lekötjük náluk a kapacitásunkat. Erre az évre például nyolc és fél milliót. Csakhogy ez csak keret, mi előre nem tudjuk, mit is kell majd csinálni. A tanácsok se tudják (és ez a baj), hogy mire akarják majd költeni a felújítási keretüket. A munkakezdés előtt rövid idővel kapjuk a munkát, s akkor szaladgálhatunk anyag után, sietnünk kell a költségvetés elkészítésével és így tovább. Ezen feltétlenül változtatni kellene, mert soha nem lesz folyamatos a munkánk, ha így megy tovább. A megrendelők számára minden munka „SÜRGŐS”, a legsürgősebb... De közben nekünk olyan gondjaink vannak, hogy a kubikosbrigádunknak fogalma sincs, mit fog dolgozni őszszel. Egyszerűen nem tudjuk ütemezni a munkánkat konkrét tervek nélkül. Persze, hogy sok a kapkodás, a félmegoldás... Meg időnként a minőség is megérzi mindezt. Különösebb panaszkodásra persze azért nincs okunk, a tavalyi tervünket túlteljesítettük, az idei fél év is jól sikerült. De még jobb lehetne a munkánk, ha jobb szervezéssel, előkészítéssel dolgozhatnánk. Előkészületek a betakarításra Még be sem fejeződtek a nyári betakarítási munkák, a MEZŐGÉP Tröszt máris megkezdte a felkészülést az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan lebonyolítása érdekében. Az aratási ügyelet a vállalat hagyományos szolgáltatása, az őszi ügyeletet azonban a múlt évben szervezték meg először. Az idén ismét tartanak minden megyében őszi ügyeletet, amelynek keretében megszervezik a mezőgazdasági gépek és berendezések folyamatos garanciális, illetve szervizellátását, a helyszíni hibaelhárítást, a hiányzó alkatrészek gyors legyártását. I. Diordiev: TökéletesS> szolgáltatás 4 villanyszerelő kicserélte a kapcsolót és felgyújtotta a villanyt. Fáradozását hálásan megköszöntem és elismerésem jeléül átnyújtottam 15 kopejkát. Figyelmességemet ő is illendően megköszönte, majd hirtelen rosszalló pillantást vetett az új kapcsolóra, amelyen egy ici-pici, halvány fehér foltocska éktelenkedett. — Az az érzésem, másikat kell felszerelnem — mondta, — és matatni kezdett szerszámostáskájában. A foltosat levette, újat szerelt fel helyette. — Nos, ez már egészen más — mondta és felgyújtotta a villanyt. Átnyújtottam neki 1 rubelt. Megköszönte és újra fixírozni kezdte a kapcsolót. — Nem mondom, jól kapcsol de valami furcsa pattogással. Ki kell cserélnem! Elővett egy újabb kapcsolót. Felszerelte. Benyomta a gombot a fény elárasztotta a szobát. — Nem látom mivel jobb ez az előzőnél — kockáztattam meg elégedetlenül. — Hogy-hogy nem látja?! — csodálkozott sértődötten. — Ha jól tudom maga nem szakember. Megköszöntem szolgálatkészségét és behívtam a konyhába. Megivott néhány pohár bort majd így szólt: — Az az érzésem, hogy ez a kapcsoló sem a legtökéletesebb. Elővette szerszámostás- káját és bement a szobába. Felrakta a negyedik kapcsolót és megkért: gyújtsam fel a villanyt. — Nagyon köszönöm — mondtam. — Igazán tökéletes! — Ugyan kérem. Hisz elsődleges kötelességünk a tökéletes szolgáltatás — mondta nyájasan és zsonglőr mozdulattal vágta zsebre a 3 rubelt. 4 mikor elment, felgyújtottam a villanyt és észrevettem: a negyedjére felszerelt kapcsolón egy icipici, halvány fehér foltocska éktelenkedik... (Baraié Rozália fordítása) gépesítéssel
