Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-09 / 187. szám
8 1976. augusztus 8. KELET-MAGYARORSZAG — VASÁRNAPI MELLÉKLET A ZRÍNYI BRIGÁD ; | Nyolcán a baromfigondozó Zrínyi brigádból. A nyírbátori Üj Barázda Termelőszövetkezet központjában csak a könyvelőségen találni valakit. A vezető szakemberek a betakarítást irányítják, ez jobbára a férfiak munkája. Az asszonyok, a nők? ök más munkaterületen serénykednek. Hogy mennyire hasznosan, azt ékesen mutatják a baromfitelepen dolgozó Zrínyi Ilona szocialista brigád kimagasló eredményei. Nehéz őket együtt találni, mert állandó váltásban dolgoznak. A tizenegy tagú brigád fejenként egymillió forint termelési értéket hoz létre, és pulyka, valamint gyöngyös húsból mintegy 3500 mázsát értékesít idén a szövetkezet. Szép, virágos kert a baromfitelep környéke. A szorgos kollektívát pedig szereti az egész tagság, mert fáradságos munkájukkal az egész közösség felemelkedését segítik. Kónya Ferencné: „A 14 hete- Hammel József sek elérik az öt kilót is.” Bákonyi Jolán, a brigád vezetője. Makrai Istvánná: „A keresettel sem szégyenkezünk.” Debrenszki Erzsébet: „Aranyosak a pihes pici pulykák.” Gyarmati Péterné és Koda Jánosné: „Naponta 30—40 má- Rédai Ferencné: „Ne fény- zsa takarmány fogy.” képezzen, nevetős vagyok!” Tóth Ferencné: „Kimeszeltünk, jöhetnek a kis pulykák.” PÉLDÁUL A KONZERVGYÁRBAN } _______ ÜZEMI ALKOTMÁNY 3 Sürögnek az elektromos targoncák. j% gépsorokat — a főzelék- és a gyümölcsvonalat is — asszonyok és lányok állják körül. Gumikesztyűbe bújtatott ujjaik fürgén mozognak. A címkézők és a csomagolok sem adják alább. A Nyíregyházi Konzervgyárban vagyunk, ahol a 2400 dolgozóból 1600 no. így aztán döntő mértékben részük van a gyár ez évi 590 millió forintos tervének a teljesítésében. Most nem szorgalmas munkájukról adunk számot, jóllehet azt is lehetne. Azt vizsgáljuk, hogy a közelmúltban életbe lépett kollektív szerződésben az általános és mindkét nemre vonatkozó szabályokkal együtt milyen mértékben és mélységben fogalmazták meg a dolgozó nők védelmét a munkaidőbeosztásnál, az előnyben részesítési kötelezettségnél, a tiltott munkakörök betöltésénél, a bérügyi intézkedéseknél, a lakásjuttatásoknál és más kérdésekben. „Mi készítettük...“ — Milyen ez a kollektív szerződés? — mondja a gyárban nyolc éve dolgozó Tóth Zoltánná címkéző. — Részt vettünk az elkészítésében. A végrehajtást is szemmel fogjuk tartani. Mi is a kollektív szerződésben szabályozott jogok alapján kaptunk' műn- káslakást. A családban a tizenkét gyerek közül csak nekem van ilyen modern lakásom. A kislányunk négy és fél éves. Nincs neki kivel játszani. Ezért is kell a második gyerek. „Igazad van. egy gyerek nem gyerek!” — szólal meg valaki a másik asztaltól. „Szerződted te azt a másodikat, nem tervezted” — szólal meg huncut mosollyal egy másik kolléganő. — Igaz, ami igaz: a harmincezer »forint is szép summa. Ez is a nőkről, a munkáscsaládokról való gondoskodást jelzi. De a gyereket fel is kell nevelni. Ezért meg dolgozni kell. Becsülettel. Nekünk asztalnormánk van. Három főnek egy óra alatt 333 dobozt lesúrolni, megtörölni, címkézni, kartonba rakni. Ez nem kis munka. Itt nincs kávézás, meg cigizés. Ráadásul tőkés exportra dolgozunk. Ezért is oda kell figyelni. A pénz beosztása meg egyenesen művészet. Meg a szabad időé is. — És — a kollektív erre is ad lehetőséget — tanulni fogok. — Aki látja az ország meg a gyár fejlődését, az érti meg igazán a kollektív szerződés jelentőségét — mondja a nyugdíj előtt álló Verdes Jánosné üvegfel rakó-anyagmozga- tó. — Tíz évvel ezelőtt a fizikai erőé meg a deréké volt itt a fő szerep. Ma a szerződés melléklete két teljes oldalon sorolja a munkaköröket, amelyekben nők és fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. Egyik tétele — ez rám is vonatkozik — „Húsz kilogrammnál nehezebb súly emelését kívánni tilos.” De előírja azt is, hogy annál a gépsornál, ahol a termelés óránként egy zárógépre eső teljesítménye meghaladja az 1500 darabot, ott kétóránként a dolgozóknál váltást kell alkalmazni. És mindebben az a nagyszerű, hogy termelési tanácskozásokon meg más üzemi fórumokon ezeket mind mi magunk alakítottuk ki. Magunk, magunknak. Természetes úgy, hogy a térNŐI SZEMMEL akár a második meg a harmadik gyereket is vállalja az ember... — A kollektív ösztönöz a szakmai továbbképzésre is — jegyzi meg Szitár Józsefné konzervipari szakmunkás. — Én a férjemmel együtt az elmúlt évben munka és két gyerek mellett tettem szakmunkásvizsgát. Nem volt könnyű sem nekem, sem pedig a családnak. Fejlődni kell a szakmával, lépni a fizetéssel. A kollégák is meg a vállalat is segített, így aztán már utána vagyunk. Tizenkét éve vagyok főzelékes. Ügy megszerettem, hogy egy évig, amikor itt nem tudtak egy melés is meg a kereset is kielégítő legyen... A negyedik hónaptól... A konzervgyárban a termelés rendje három ’műszakos. Munkarendjüket mégis úgy alakították, hogy a nődolgozókat terhességük negyedik hónapjától, a három vagy ettől több tizenkét éven aluli gyereket nevelő anyákat, a legalább két tizenkét éven aluli vagy egy nyolc éven aluli gyereket egyedül nevelőket és az ötven éven felüli asszonyokat nappali műszakban foglalkoztatják. A kollektív szerződésben rögzítették azokat a munkákat, amelyeket a terhes kismamák végezhetnek. Ilyenek többek között az almatisztítás, a dobozegyengetés, gyümölcsdarabolás, lapkagumi- zás. Ezek a munkafolyamatok ülve és állva egyaránt végezhetők. Állapotukra ezek orvosi megállapítás szerint semmi káros hatással nem bírnak. — Első gyermekemet várom. Aggódok érte — halljuk a főzeléküzemben Kosina Józsefné betanított munkásnőtől. — A kollektív biztosította egy műszakos munkarend lehetővé teszi, hogy akár az utolsó pillanatig dolgozzak. Van nekünk némi normánk is. Ha azt teljesítjük, akkor akár haza is mehetünk. De kell ez a kis munka, a munkatársak kö- zelléte. Ilyen gondoskodással műszakot biztosítani, akkor sem hagytam itt az üzemet. Most már ismét egy műszakba járok. A kollektív a kereset mellett a bérfejlesztést is meghatározza, melynek nagy részét alapbéresítettük... Gyes és képzés A konzervgyári kollektív szerződés humanitása, hogy a terhes nőknek még szerződéses munkaviszony esetén sem mondanak fel. A nagy- családos anyával, ha valamilyen oknál fogva ki akar lépni, a változtatás hátrányai miatt — nem önös érdekből — a szakszervezetiek külön beszélgetnek. A gyárban indított felnőtt szakmunkás- képzőre a gyermekgondozási segélyen lévők is járhatnak. Anyagiakkal és erkölcsiekkel is támogatják a tanulókat. A kollektív szerződést természetes a konzervgyárban is valamennyi dolgozó nevében kötötték, írásunkban mégis a női munkavállalókkal való figyelmes bánásmódra koncentráltunk. Ez abból adódott. hogy ez az üzemi alkotmány céljaink, a nőpolitikái határozat szellemében jól fogalmazza meg azokat a tennivalókat, amelyek az elkövetkező öt évben meghatározzál: a gyár munkáskollektivá- jának feladatait. Sigér Imre