Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-06 / 185. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1976. augusztus 6. A VOR nyíregyházi gyárában Lászlón Atliláné, Nagy Antalné, Kovács Sándorné, Ősz Edit és Machnyik Etelka a Petőfi szocialista brigád tagjai, az oldalzsebezés egységes technikai fogásait beszélik meg Kruppi Andrásné művezetővel. (Hammel József felvétele) nyírkert híradó Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a gyümölcstermesztésben Új — szerény köntösű és stencillapokból összeállított kiadvánnyal gazdagodott megyénkben az információs szolgáltatás. Megjelent a NYÍRKERT Híradó első száma. A NYÍRKERT koordinációs központ lapja — dr. Kiss Attila szerkesztésében — bő tárháza azoknak a szakanyagoknak,, amelygk a tag-, .gazdaságok- szakembereit a> 'gyümölcstermelés korszerűsítésében segítik. Megtudhatjuk például, hogy a koordinációs központ szervezeti felépítését a társulás alapvető céljainak megfelelően úgy alakították ki, hogy a technológiai részleg, a talajerő- gazdálkodás, az öntözés, a kemizálás és gépesítés területén segíti az iparszerű termelést. A beruházási, — áruforgalmazási — és üzemgazdásági részleg viszont a termelés '' okszerű eszközfelhasználásában, a termékek jövedelmezőbb értékesítésében, anyagok beszerzésében javítja a gazdálkodást. Az üzemgazdasági, közgazdasági elemzések átfogva az egész területet a gazdasági döntésekhez, közgazdasági elemzésekkel nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. Az információs rendszer a tápanyag-utánpótlásban, növényvédelemben, betakarításban, gépesítésben, anyag- beszerzésben és pénzügyi kapcsolatokban a taggazdaságoknak már most is hasznos. Egy példa: a tápanyaggazdálkodás jelentős tartalékokat rejt és az információs, rendszer feladata, hogy ennek feltárásával növekedjék a megtermelt termék meny- nyisége, javuljon a mifiőség, elsősorban a tárolhatóság szempontjából. Ehhez már elkészült az ajánlás, a terv. A hozzá való ragaszkodással, a műtrágya tudományos fel- használásával milliós nagyságrendű, terméstöbblet érhető,.eh és, a .takarékosságnak ez az igazi alapja. A NYÍRKERT Híradó közli a taggazdaságok ültetvényberuházási tervét is. A gyümölcstelepítés megyei előirányzata 1980-ig 8391 hektár. Ebből a NYIRKERT- üzemek 3287 hektárt telepítenek, 2617 hektáron almát, 300 hektáron szilvát, 190 hektáron diót, 100 hektáron kajszibarackot. 150 hektáron szamócát, és kisebb-nagyobb területen cseresznyét, megy- gyet; őszibarackot, málnái. ,A NYÍRKERT koordinációs központ a gyümölcstermelés sikereinek fokozása érdekében arra törekszik, hogy hatékony, kölcsönös előnyöket biztosító kapcsolatokat építsen ki. Hasznos megállapodás jött létre oéldául a NYÍRKERT. a MÉK és a HUNGAROFRUCT között, amelynek alapján szocialista, illetve tőkés exportszállításnál meghatározott bonyolítá- sidíj-visszatérítést kapnak a NYIRKERT-gazdaságok. A díjvisszatérítés az almatermesztés jövedelmezőségét növeli. Más természetű kapcsolat a Debreceni Növényvédő Gépgyárral kötött szocialista együttműködési szerződés, de áttételesen ez is hozzájárul a jövedelmezőséghez, hiszen a gépgyár vállalta, hogy a taggazdaságok alkatrészellátását javítja, megoldja. A NYÍRKERT-nek van mór együttműködési megállapodása a Debreceni Állami Gazdasággal. a Nehéz Vegyipari Kutató Intézettel, a Budapesti Vegyiművekkel és számos külföldi céggel, vagy annak kirendeltségével. A Kertészeti Egyetem ökonómiai Intézetével kialakított kapcsolat előnye, hogy az intézet összefogja a működő gyümölcstermelési rendszereket, azok képviselői havonta tanácskoznak és egyeztetik elképzeléseiket olyan témákban, mint új géptípusok legyártatása, vagy közös hitelkérelem indoklása, intézése. Másik példa, hogy már a NYÍRKERT megalakulásában is fontos szerepe volt a Kertészeti Kutató Intézetnek, új nevén Gyümölcs- és Dísznövény Kutató Intézetnek, s ez a kapcsolat ma is tart, erősödik és fejlődik. De ugyanilyen hasznos lesz az előkészítésben lévő szocialista együttműködés, az ültetvénvterve- ző vállalattal, a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézettel és a megyei növényvédő állomással.- SE — Nyolcezer javaslat a Taurusban Előtérben a jóléti, Üj fogalom nyert polgárjogot a vállalatok középtávú terveiben. Fogalom, amely nagyon is kézzelfogható valóságban, szociális intézkedések egész sorában realizálódik. A szociális tervekről van szó... A tyúk, vagy a tojás? Mi indokolja a tervezés eme új vonását? — kérdeztük Főcze Lajost, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkárát. — A vegyiparban nem éppen új vonás ez — hangsúlyozta Főcze Lajos. — Ha nem is ilyen néven, de már az előző ötéves tervben is intézményesen irányozták elő az üzemek szociális céljaikat. Intézkedési tervnek, vagy programnak nevezték, de hasonló szociális, munka- védelmi, üzemegészségügyi feladatokat jelölt meg. A szakszervezet elnöksége egyébként az előző tervidőszakban tizenhatszor ellenőrizte az intézkedési tervek teljesítését, a vállalatokat egyenként beszámoltatta a végrehajtásról, ami különösen most bizonyul hasznosnak. Hiszen e tapasztalatok egyben tanulsággal szolgálnak a jövőre. — Megállapítottuk, hogy lényegében eredményesen valósították meg elképzeléseiket; 26 százalékos volt a túlteljesítés forintban. Igyekeztünk a túlteljesítés okát is elemezni. Ebben ugyanis közrejátszott némi „aláterve- zés”, de közrejátszott benne más tényező is: például a kiemelt beruházások között szociális' létesítmény is szerepelt. Enélkül 10 százalékos lemaradást kellett volna elkönyvelnünk. Megállapítottuk továbbá, hogy az üzem- egészségügy fejlesztésére tervezett 42 millió forintot csak 50 százalékban használták fel, alapvetően helytelen szemlélet miatt. Arról van szó, hogy egyik-másik üzemben úgy vélekednek: biztosítsatok orvost, akkor mi biztosítjuk a feltételeket. Nyilvánvaló, hogy ez a sorrend nem segíti elő a célt. A harmadik tanulság, hogy a fejlesztésre szánt összegek túlnyomó részét a tervidőszak utolsó két évében használták fel, lényegében „ami maradt” alapon. A többi között ennek tulajdonítható néhány beruházás áthúzódása a jelenlegi tervidőszakra. Ezernyi javaslat Az V. ötéves tervben kötelezővé vált szociális tervezés célja éppen az „ami egészségügyi, munkavédelmi intézkedések maradt” szemlélet megszüntetése. — A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete már tavaly februárban megfogalmazta az ehhez szükséges irányelveket, majd márciusban részletes módszertani útmutatóval segítette a vállalati gazdasági, szakszervezeti vezetőket. A helyes értelmezés végett csoportos (iparági, területi) szb.-titkári értekezleteket tartottunk. Az szb.-tit- károk feladata volt, hogy 1975. III. negyedévéig gyűjtsék össze a dolgozók javaslatait a szociális tervekre, abból kiindulva, hogy minden javaslat figyelemre méltó, ami hasznos. Rangsorolniuk aszerint kellett, hogy egy-egy javaslat megvalósítása hány embert érint, igényel-e tervezést vagy olyasmi, ami nyomban megoldható, illetve megoldandó. A biztonság mindenekelőtt! Hogyan fogadták a gazdasági vezetők a szociális tervezés feladatát? — Ami a legfontosabb: megértették, hogy az is a tervezés szerves része. Egyébként a Nehézipari Minisztériumban is ezt szorgalmazzák, ennek megfelelően a tervzsürizésben is megfelelő súlyt kapnak a szociális tervek. Vita csak gyakorlati, de korántsem mellékes kérdésekben van: abban, mennyi pénzt lehet kihasítani a munkakörülmények tökéletesítésére. A mi álláspontunk: elemi szociális, üzemegészségügyi és biztonsági, munkavédelmi kérdésekre mindenütt kell pénznek jutnia. Ám azon még sokat fogunk vitatkozni, hogy hol lehet, hol kell meghúzni a határt. Lényegében ez volt a témája a június 2-i elnökségi ülésünknek, amelyet a nyergesújfalui Viscosa Gyárban tartottunk. Ebben a gyárban egy sor fejlesztési probléma indokolja a megkülönböztetett figyelmet. Itt is leszögeztük, hogy a munkavégzés biztonságát garantálni kell, amíg egyetlen gép mozog. Ez azért fontos, mert helyenként hajlamosak a vezetők a rekonstrukcióra szoruló üzem munkavédelmét elhanyagolni. Mi a súlypontja az V. ötéves terv üzemi szociális programjainak? egészségügyi, munkavédelmi SZAKLOVAK 4 téglaszárító színek előtt és között az iparvágány, (itt ló- ré) olyan labirintusszerű- en kígyózik, hogy csak egy gondolkodó ló igazodhat el. s tudja, melyik „utcába" kell befordulni. . Olyan ló, mint a Csibész, a Csillag, vagy a Kicsi. Csillagnak nincs szüksége hajtóra ő tudja merre kell mennie, húznia az üres, vagy téglával telt kocsikat. Elnézem, milyen ügyesen lépdel a sinek között, húzza a vaskocsikat, melyek csak úgy zörögnek utána. Fordul jobbra, kiér az ég alá, ott megvárja míg váltót állít neki Gégényné, IIkuné, Sántáné. a tanítómesterei, kikapcsolják a kocsikat, s ő, a Csillag oda lépdel a kúthoz. Mint itt mondják, kiöblíti a fogát, s aztán néhány lépésnyire tovább áll. A nyersgyártó épület előtt van a földön a szénával telt jászol. Míg újra rákerül a sor, harap néhány falatot. Csillagot követi Csibész, aztán a Kicsi. Ök tudják, mi a dolguk. Érzik szinte az időt, mikorra kell a fejüket felszegni, hátra pillantani, hogy megteltek-e nyers téglákkal a kocsik, aztán irány a labirintusba. Ök kidolgozzák a műszakot tisztességesen. öt kocsit húznak egy-egy alkalommal. s egyre-egyre 200 darab nyers tégla kerül. Tempósan mennek, cipelik a terhet a finom abrakért. Itt ezt is be kell kalkulálni, itt Bercelen az okos lovakról is gondoskodni kell. Csak éppen ők nem kapnak bért, fizetést, nem kapják kézhez a bérjegyzéket, nem kell otthon elszámolniok, hogy mennyit kerestek, mire költötték. Öt ló segíti a téglagyártást, -szállítást Bercelen. Közülük a Csillag, a Csibész és a Kicsi egy szakmai olimpián biztos dobogóra kerülnének. Tízezer méternyi iparvágány hálózza be a régi. elavult téglagyárat. Hetvenben, amikor ide kerültek, még azt sem „tudták”, mi fán terem ez a munka. Gégényné, a legügyesebb, a lovakkal még a férfiaknál is jobban bánni tudó türelmes asszony tanította be Csibészéket. Dicséretére válnék, még egy lóidomárnak is, amit ez a téglagyári munkásnő mívelt ezekkel a pacikkal. Leggyorsabban a Csibész tanulta meg a munkáját. Csak egyszer kellett végigvezetni a tízkilométeres vasúti sínlabirintusban, aztán kísérő nélkül végigment. Csodálták. Egy közülük az első napokban neki ment a falnak. Kacagták, de most a legjobbak között van. Két-három hét türelmes tanítgatás és a Csillag, a Csibész, a Kicsi „szaklovak” lettek. Megérdemlik, hogy elismeréssel szóljunk róluk, megemlítsük őket is. f igyelem a Csibészt. Megáll a szokott helyén, kilép, igen is kilép a vágányok közül, mert tudja, hogy most leakasztják terhét. Öda sétál a jászol elé harapni, pihenni. Vár a következő fordulóra, Gégényné megsimogatja, megköszöni neki a jó munkát, (f. k.) — Elsősorban a munkavédelem, a szociális viszonyok javítása, viszonylag kisebb súlyt kapnak a kulturális és sportfeladatok. Talán azért is, mert ebben még mi sem vagyunk elég tapasztaltak. A szempontok helyes érvényesülése végett októberben a központi vezetőség értékeli majd a szociális tervek időarányos teljesítését, amelyet megelőzőleg miniszteri értekezlet is megtárgyal. Ez azért lényeges, mert az előző tervidőszakban a minisztériumnak kevés információja volt a vállalati szociális fejlesztésekről. — Nyilvánvaló természetesen, hogy változatlanul jelentőségének megfelelő súlyt kap a gyermekintézmények befogadóképességének bővítése, ez mindjárt a munkás- lakáséépítés után következik. Igen fontos a kinőtt, korszerűtlenné vált üzemorvosi rendelők modernizálása, az üzemi étkezés javítása, szélesebb körű igénybevételének szorgalmazása — hangsúlyozta még befejezésül Főcze Lajos. L. M. Virágzik az akác N agykálló-ludastói út mentén másodszor virágzik az akác. Az idős emberek úgy tartják, ha a fák másodszor virágoznak, hosszú, enyhe lesz az ősz. Jól jönne ez most a mezőgazdaságnak ahhoz, hogy jó termést hozzanak a másodvetések, hogy minden munkával időben elkészüljenek. Az akác másodszori virágzásának azonban csak kis mértékben lehet magyarázata, hogy hosszú lesz az ősz. A nagykállói, nyírbátori terület az idén többször is jeget kapott, s a jég a fákat sem kímélte. A jégtől, vihartól csonkított ágak újra sarjadtak — mindig újra sarjadnak — s az új hajtások az örök törvényt követve virágoznak, terméshozásra törekednek. Virágzik az akác, és szép, de az is megnyugtató, hogy némileg helyre jött minden, az aszály, a kedvezőtlen időjárás után. (s. 5.) Életmentő táska? A ligha van szomorúbb látvány, amikor szemünk előtt zajlik le a baleset és a szenvedő alanya: gyermek. Hónapig hordozza az ember a balesetről emlékezetébe vésődött képeket, sehogyan sem tud szabadulni tőle. Ezért is örültem a boltokban megjelent újfajta iskolatáskáknak, amelyek élénk sárga és zöld színűek, s rajtuk úgynevezett „macskaszem”, azaz fényvisszaverő prizma. A gyermekeknek tetszik az autós „felszereléssel” ellátott táska, ám a szülők, úgy láttam, nem nagyon érdeklődnek iránta. A köizl- úti balesetek krónikáját és statisztikáját olvasgatva valószínű változna a véleményük ... Évek óta több „életmentő” javaslatot terjeszt a termelőüzemek és a kereskedelem illetékesei elé a közlekedésbiztonsági tanács. Ezt fogadták meg, amikor első fecskeként elkezdték gyártani az újfajta iskolatáskákat. Csodákat nem várhatunk e táskától. nem valószínű, hogy egymaga képes megállítani a felfelé ívelő baleseti grafikont. De egy biztos: sok iskolás gyermek testi épségét, életét védi majd az utakon, mert feltűnő, rikít, azt is mondhatnánk a vak is észreveszi ... Beharangozás nélkül, csendben került a pultokra az életmentőnek is nevezhető iskolatáska, pedig megérdemelné a mostaninál nagyobb figyelmet. A kereskedelem árusíthatná „hangosabban” az új köntösben megjelent árut. Nagyon bízom az iskolákban, a nevelőkben, hogy ők lesznek majd a legjobb népszerűsítői az első fecskéknek, melyeket reméljük követnek a többi, „biztonságot” sugalló fel- szerelési cikkek. Mire gondolunk? A foszforeszkáló talpú gyermekcipő, zokni, a gyermeknadrágokra varrt színes „zebrák" — mind a javaslatok között voltak korábban és néhány tucatot gyártottak is belőlük. Miért csak annyit? Nem biztos, hogy a gyártók és a kereskedelem idegenkedik., meglehet, mi felnőttek, akik még olykor ott tartunk, „nem veszem a rikítót, mert megszólják a gyermekemet”. P. G.