Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

1976. augusztus 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Taktika, stratégia MEGTÖRTÉNT. változ­tatni mar nem lehet rajta, de tanulni illik belőle. A vállalat nagy mennyiségű importalkatrészt adott el a legutóbbi készletbörzén, persze a beszerzési árhoz mérten veszteséggel. Ami­kor vásárolták a holmit, azt hitték, jó taktikai húzást csinálnak. Az ár az utóbbi évek legalacsonyabb szint­jén állt — szakemberek úgy mondják: tartósan nyomott volt —, tehát ha sokat vesznek a portékából, szép summát nyernek az ügyle­ten, hiszen később az ár bi­zonyára ismét emelkedni fog. Három évre elegendő alkatrészt halmoztak fel, s elégedetten dörzsölték a te­nyerüket. Pusztán egy valamivel nem számoltak. Azzal, hogy rövid 10 hónap múltán a termék iránt rohamosan csökkent mind idehaza, mind külföldön a kereslet, majd teljesen megszűnt. Derült égből villámcsapás? Prózaibb okok adnak ma­gyarázatot. Elsőként az, hogy a vállalat üzletpoliti­káját — s vele párhuzamo­san természetesen termék­fejlesztő tevékenységét is — mindenfajta stratégia nélkül folytatta. Nem te­kintett hosszabb távra elő­re. tartós állapotként fogta fel azt, ami folytonos vál­tozás. Emiatt elsiklott afö­lött, hogy az alkatrészek nyomott ára lényegében egy csendes kiárusítás következ­ménye, mert a gyártók „megszagolták" a kereslet új irányba fordulását, kor­szerűbb végtermék megjele­nését. HA EGYETLEN vállala­tot — s még inkább: ha egyetlen terméket sodorna ingoványos talajra a straté­gia nélküli taktika, nyu­godt lelkiismerettel rá­mondhatnánk, hogy olyan kivétel, mely erősíti a sza­bályt. Csakhogy a tapaszta­latok arra intenek, általá­nosabb jelenséggel van dol­gunk. A vállalati tevékeny­ség gyakran a taktikai lépé­sek lazán összefüggő, vagy éppen ellentmondásos soro­zatából épül fel, anélkül, hogy lenne egy központi, vezérlő mag, amely megha­tározná a célokat és a főbb irányokat, azaz logikát ad­na a részletek összeilleszté­séhez. Emiatt sok minden kedvezőnek tűnik pillanat­nyilag, ami végső soron hátrányos, s miközben a vállalat úgy érzi, hogy előre halad, valójában gondjai, megoldandó feladatai, is­métlődő önértékelése elől menekül. Lép, s mi tagadás, halad is, csak azt nem tud­ni, milyen irányban, milyen célok felé. A taktikai lépé­sekből persze kialakulhat — s a gyakorlat tanúsítja, ki is alakul — bizonyos rendszer, ami a szervezett­ség, céltudatosság látszatát kelti, a felületes szemlélőre megnyugtatóan hat/tényle­gesen azonban a vállalat hajója sodródik, újra meg újra váratlan áramlatok, szelek, viharok érik, ho­mokpadok, sziklák veszé­lyeztetik. KÁRHOZTATHATJUK-E mindezekért kizárólag a vállalatot? Hiszen végül is a vállalat dolga saját stra­tégiájának kimunkálása, ha tehát ez elmarad, akkor a vállalat mulasztott. Igaz, de azért nem ilyen egyszerű. Ahhoz ugyanis, hogy a vállalat használható — az­az ne pusztán a papír meg­létéért kidolgozott — stra­tégiával rendelkezzék, nem elegendő saját határozottsá­ga. A gazdasági környezet viszonylggos stabilitása — ami korántsem egyenlő a merev állandósággal! — éppúgy szügségeltetik hoz­zá, mint a vállalattal kap­csolatban álló szervek nyúj­totta információ s így to­vább. Ha most ennek isme­retében vizsgáljuk a helyze­tet, akkor könnyen felfedez­hetjük, hogy a taktikai ele­mek túlsúlya a gazdálko­dásban nem más, mint tü­körképe a középirányitás és a vállalati irányítás átlagos színvonalának. KORÁNTSEM arról van szó tehát, hogy néhány in­tézkedéssel, rendelkezéssel egy csapásra megváltoztat­hatóak a mai jellemzők. Ennél jóval bonyolultabb a teendő. Amint arra a párt XI. kongresszusa megkü­lönböztetett hangsúllyal rá­mutatott, a tervezés tudo­mányos megalapozottságá­nak elmélyítése, a tervezé­si módszerek korszerűsítése legfőbb feladataink között áll, értve ezen a gazdaság makro- és mikroszintjét egyaránt. Az ebben elért eredmények alkotják a szi­lárd lépcsőfokot ahhoz, hogy a vállalati stratégia meglé­te ne puszta kívánalom, ha­nem rendszeresen számon- kért követelmény lehessen. (M.) Napi 12 órában végzik a nyíregyházi TITÁSZ-hőerő- mű dolgozói a javítási és karbantartási munkákat. En­nek köszönhető, hogy a jövő hét közepén — remélhe­tőleg — újra lesz melegvíz-szolgáltatás megyeszékhe­lyünkön. Felvételünkön: Ambrusz József, Korcsolai Lajos, Bán László és Nyeste József tágulási tartályo­kat javít. (Gaál Béla felvétele) Augusztus másodikén kezdték meg a Nyíregyházi Konzervgyárban a bébiételek próba­gyártását, amely üzemszerű termelése várhatóan e hónap közepén kezdődik. Felvételünkön: Gavalla Sarolta, Rácz Julianna és Guth Margit gömbvákuumban főzik a zöldborsópürét. ARATÁS UTÁN A császárszállási Akkor éjjel 6 milliméter csapadék hullott és a kom­bájnok — öt — ott veszte­geltek a gépudvarban. Az aratásból már csak néhány hektár volt hátra és a ter­melőszövetkezet vezetői dr. Pálfi János elnök, Szabó Károly főkönyvelő és Merza Ödön főagronómus joggal összegezhették az eredményt. — Gabonából 1 millióval több az árbevétel a tervezet­től — mondta az elnök — pe­dig igazán nem terveztünk alá. 523 hektáron terme­lünk búzát, 38 mázsa az átlagtermés, a 81 hektáros árpa — egyszer jeget is ka­pott — 34 mázsát adott hek­táronként. Több műtrágyával Nemcsak császárszállási eredmény a búzatermesztés gyors és nagyszerű fejlődé­se. Más-más előjellel a me­gye és az ország valamennyi mezőgazdasági üzemében évről évre rekordok dőlnek meg. A császárszállásiak si­kerét az növeli, hogy kedve­zőtlen adottságok mellett ju­tottak magasra. — Ha a tíz évvel ezelőtti átlagokat mérjük az ideihez — mondta még mindég az elnök — akkor 15—16 má­zsa a terméskülönbség. Igaz, akkor hatóanyagban 50 kg műtrágyát használtunk fel hektáronként, ma 200 kilog­rammot. A műtrágya, felemlítése parázs kis vitát váltott ki, mert Császárszállásra, is el­jutott annak a híre, hogy akadtak gazdaságok, ahol visszamondták, visszamond­ják a műtrágya-megrende­léseket, s ezzel az elkövetke­ző évek terméseredményeit veszélyeztetik. — Áltakarékosság — je­lentette ki határozottan a fő­könyvelő, de így nyilatko­zott az elnök is, a főagronó­mus viszont számolt. — Mi, ha nem használunk fel hek­táronként 200 kilogramm műtrágyát hatóanyagban és 59 kilogramm fejtrágyát hek­táronként, akkor ma nem a nyereségnek örülnénk, ha­nem a veszteségen búsulnánk. Ha csak féladag műtrágyá­val dolgozunk, akkor még jó időjárás mellett sem számít­hatunk 25—30 mázsás át­lagtermésnél többre. A számokkal való variálás nem közgazdászok körében is izgalmas és hasznos tanul­ságot adó időtöltés. Ott az plusz irodában is előkerül a papír és ceruza, a számítógép. — Száz kilogramm mű­trágya hatóanyagban 650 forintba kerül. Ezzel szem­ben tíz mázsás terméstöbb­let 2950 forint, ha ebből le­vonjuk a műtrágya árát, ak­kor is a pluszbevétel 2200 forint hektáronként. Ennyit veszíthet, Vagy nyerhet a gaz­dálkodó, — jelentette ki a főagronómus. Gyorsabban ment a munka Az aratás mint mindenütt, a császárszállási Üj Alkot­mány Termelőszövetkezet­ben is szervezettebb, gyor­sabb volt a tavalyinál. A kombájnolásban részt vevő­ket új rendszerben, a brigád­teljesítmény átlagában fi­zették. Ezért is fokozottab­ban segítették __ egymást a kombájnosok, könnyebben, gyorsabban ment a munka, 13 nap alatt végeztek a be­takarítással. Jó ütemű volt a szalmabálázás is, olyannyi­ra, hogy négy bálázógép át­adásával az újfehértóiaknak is segítettek. — Termelőszövetkezetünk­nek nincs öntözési lehetősége, nem lesz másodvetésünk, de a tarlóhántást, szántást ka­pacitásunk teljes egészével végezzük. A bálázókért az M ár túl vagyunk az ara­tás nehezén, de a munkában, a munka szervezésében a mezőgazda- sági üzemekben nincs és nem is lehet megállás. Magtárban a gabona, s a fákon már érésközeiben van az alma. Megyeszerte az utolsó előtti, vagy helyenként az utolsó permetezést végezték, vég­zik. Augusztus végén meg­kezdődik a fehér alma szedé­se. Az egyik gazdaság szak­embere mondta el, hogy hu- szonharmadikán már szüre­telnek, a termés jó, de nagy gondjaik lesznek a szürethez szükséges munkaerő előte­remtésében. újfehértóiaktól nehéz gépe­ket kapunk cserébe, azokkal is szántunk majd. Mi aratás után azt tartjuk: a legfonto­sabb, hogy magtárban legyen a gabona, és készüljön a magágy az őszi vetéshez. A kenyérért, a kenyérnek valóért örök körforgás a küzdelem. Merza Ödön vé­leménye — tizenhárom éves szakmai tapasztalat alapján —, a véletlenre semmit sem lehet bízni. Volt olyan táb­lájuk, ahol 45 mázsa búza ter­mett hektáronként. Nem vé­letlenül. — Ha jó a vetőmag, megfe­lelő a magágy, és október tí­zig megtörténik a vetés, nagy adagú műtrágyával biztos a termés. A jubilejnaja búza­fajta nálunk nagyon jól be­vált. Ősszel már 70 százalék­ban azt vetjük, azért is ren­deltünk 100 mázsa másod­fokú vetőmagot, a hajdúbö­szörményi Vörös Csillag Termelőszövetkezettől. Egymillióval több Ahol tarló volt, szántás van és pár hónap múltán újra zöldell a vetés. Bőség­gel van és lesz kenyerünk. Ezzel a tudattal jogos az öröm, hogy a császárszállá­siaknak a tervezettől egymil­lió forinttal többet adott a búza. Seres Ernő Visszatérő probléma, hogy Szabolcs-Szatmár megyében az almát nem csak megter­melni nehéz, de sokszor még nehezebb a betakarítást úgy megszervezni, hogy gyorsan és jó minőségben történjen a szedés, a csomagolás és el­szállítás. Korábbi becslések alapján — ez most is helytál­ló — idén nem terem annyi alma, mint az elmúlt eszten­dőben. Ami van, az eddig jó minőségű és nagyon fontos, hogy mind a mennyiséget, mind a minőséget megőriz­zük. Az alma mezőgazdasági üzemeink. megyénk, de mondhatjuk országunk egyik igen fontos — ha nem a leg­fontosabb — exportcikke. A termelők érdekeit figyelembe véve az alma felvásárlási alapárát növelték. Jelentős a két Á-s, Á-s minőség átvé­teli árának növekedése. A kertekben a fákon szüret előtt a két Á-s minőség általában 50—55 százalék. Úgy lenne jó, ha ez az arány szedés után a Vizsga szakrajzból S ok szó esik manap­ság a szakmunká­sok képzésének és továbbképzésének a szük­ségességéről. Nem véletle­nül, mert a tanultabb, képzettebb szakmunkás jobb terméket állít elő, magasabb a teljesítménye és a jövedelme is. Ez mindenkinek hasznot je­lent. Ezt vette figyelembe a rakamazi RAFAFÉM Szövetkezet, amikor 30 vasipari szakmunkása ré­szére 40 órás szakrajztan- folyamot szervezett. Házon belül biztosítot­ták az oktatógárdát is. 40 órán át két fiatal, Glück Miklós és Borbély György gépészmérnökök tanítot­ták a szakrajz ismeretére a dolgozókat. S, hogy nem eredménytelenül, bizo­nyítja a vizsga, melyre augusztus 4-én került sor, a MÉSZÖV műszaki osz­tályának csoportvezetője, Bengyel Gyula előtt. En­nek a tanfolyamnak célja volt az is, hogy a legkivá­lóbbakból csoportvezető­ket neveljenek. A sikeres vizsgát tett szakmunkások órabéremelésben része­sülnek. ládákban, az exportálásnál is megmaradna. A minőség megóvásának elsőrendű feltétele: ahogy az alma érik, körszedéssel, vá­logató szedéssel folyamatos legyen a szüret, szervezett a belső szállítás, az átvevőhe­lyekhez a közúti szállítás. Mint jeleztük, az üzemek, szakemberek nagy gondja, hogy elegendő szedő munkás legyen. Voltak gazdaságok, amelyek korán ébredtek és iskolákkal jó előre megkötöt­ték a szerződést. Még ma sem késő, hogy megszervezzék a diákok foglalkoztatását, s ha szükséges, teret biztosítsanak a társadalmi munkának. Az idei tavasz, nyár nem kényeztetett el bennünket a mezőgazdasági termelés te­rületén. A pluszt most nem a kedvező objektív feltételek adják, az embernek kell elő­teremteni, az embernek kell megharcolni érte. Ilyen harc lesz az almaszüret is, remél­hetően sikeres. S. E. Álmaszüret előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom