Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-24 / 199. szám

2 KELET -M AG Y ARORSZÁG 1976. augusztus 24. Korszerűbb vezetőképzés Bizonyítványt kapnak az igazgatók Nyírbátor: strandfürdőt avattak augusztus 20-án. (Hammel József felvétele) Tanszerek és lemezjátszó Mire költik a nyári keresetet ? MEGYÉNKBEN A NEM­RÉG BEFEJEZŐDÖTT két­éves intenzív igazgatói tan­folyamon az alsó fokú intéz­ményvezetők egyharmada, nyolcvan igazgató részesült a mai követelményekhez iga­zodó képzésben. A tanfolyam hallgatói havonta egy alka­lommal a megyeszékhelyen előadásokat hallgattak a szakma és irányítás legava­tottabb képviselőitől. Sze­mináriumi foglalkozásokon intézményeket, tanítási órá­kat látogattak és megbeszél­ték az egyes előadások anya­gát. Népszerűek voltak igazga­tóink körében a vezetésel­mélettel foglalkozó előadá­sok. Egyetemeken, főiskolá­kon ezeket az ismereteket nem tanulhatták. A pedagó­giai vezetés sajátosságai, ve­zetési funkciók, vezetési stí­lus és módszerek, a vezetés pszichológiája és etikája iz­galmas előadástémákat je­lentettek. Hasznosnak és eredmé • nyesnek tartom a tanfolya­mot — írta levelében Tóth József záhonyi igazgató —, sok úiat adott a vezetéssel kapcsolatban. Vezetői tevé­kenységem tudatosabbá, tervszerűbbé vált — fogal­mazta meg Nagy István nyírbogdányi igazgató. A TANFOLYAM INTEN­ZÍV JELLEGÉRŐL, eredmé­nyességéről a hallgatók szakdolgozatai is tanúskod­nak. Nem elvi fejtegetések elsősorban a dolgozatok, ha­nem a konkrét vezetői te- vékenvség elemző értékelé­sei. Erdős Jenő igazgató. Mátészalka: „A szakdolgozat elkészítése egy területen va­ló elmélyültebb tanulmányo­zásra ösztönzött.” Görömbei István petnehá- zi igazgató így fogalmazott: „A tanfolyamon elhangzott előadások és a szakdolgoza­tok összegyűjtése, összeren­dezése és kiadványként tör­ténő megjelentetése az isko­lák vezetőinek nagy segítsé­get jelentene.” Ez a tanfolyam még kísér­leti jellegű volt az új típusú vezetőképzés megteremtése érdekében. A továbblépéshez a legtöbb segítséget — ja­vaslataikkal, véleményükkel — éppen a végzett hallgatók adják. Javasolták például igazgatójelöltek képzését ' is intenzív tanfolyamon. Eddig alkalomszerűen ké­pezték az igazgatókat, egye­temen, főiskolán pedig nem tanítanak vezetéselméletet. A végzett igazgatók október­ben veszik át bizonyítvá­nyukat. A tanfolyam az Ok­tatási Minisztériumnak és az Országos Pedagógiai Intézet­nek is hasznos tanulságok­kal szolgál, a mi megyei eredményeinket pedig az is­kolák hétköznapjai bizonyít­ják majd. A KÉT ÉV ALATT az al­kalmi társulás jó közösséggé formálódott. Az iskolák „lég­körének” meghatározói az ismeretszerzés során tudtak bírálni és önkritikát gyako­rolni, egymás gondolatait, tevékenységét megismerhet­ték. Kapcsolataikat a későb­biekben is megtartják. Tóth László Nyáron a legtöbb diák igyekszik kipróbálni: mit je­lent felnőtt, dolgozó ember­nek lenini. Sokan vállalnak segédmunkát, takarítást, gyárba, tsz-be mennek dol­gozni. Augusztinyi László is minden nyáron elmegy va­lahová egy kis zsebpénzt ke­resni. Az építő- és vízügyi szakközépiskola másodikos hallgatója. Idén két hónapig ládát szegez, javít a Nyíregy­házi Konzervgyárban — Már évek óta állandó programnak számít a nyári munka. A szüleim is helyes­lik. Igaz, jó lenne reggelen­ként inkább még lustálkod­ni, de izgalmas ez az újfajta kötelesség. És talán éppen azért szeretem, mert senkt sem kényszerít rá. Nekem tetszik és azért csinálom. Természetesen nagyon jól jön a nyári kereset is, mert ősszel sok mindent kell be­szerezni, így jobban összejön rá a pénz. A komolyabb dol­gokat is ilyenkor tudom meg­venni, amikor egyszerre több pénzem van. Nagyon jó érzés, ha nem kell valamire otthon kérni, amit szeretnék, hanem én megdolgozom érte és úgy vehetem meg. Egy műszakba jár és a két hónap alatt összesen 4 ezer forintot visz haza. Az első fi­zetéséből már szépen bevá­sárolt. — Régóta tervezem, hogy egy sztereo lemezjátszót ven­nék. De eddig még nem jött össze rá ennyi pénz. Most megvettem, igaz részletre, befizettem már az első rész­letet is. A többi pénzből a bá­tyám kéthónapos kislányának is vettem már ajándékokat. Nagy Magdolna is évek óta elmegy nyaranta dolgozni va­lahová. A 110-es szakmun­kásképző intézetbe fog járni ősztől: női szabó lesz. Eddig már az almatárolóban és a kórházban is vállalt nyári munkát. Most a főzeléküzem­ben uborkát, paradicsomot rak be. A konzervgyárban a termelőüzemben három mű­szakba jár. A közel két hó­nap alatt 2600 forintot keres. A nagymamájával lakik, ha­zaadta neki a fizetését. — Nagymamám lerakja a pénzt. Már összegyűlt 4700 forintom. Őszi, téli holmikat vásárolunk belőle. Téli kabá­tot szeretnék, meg az iskola­szereket is ebiből a pénzből fogjuk beszerezni. Már kinéz­tem a Keletben egy szép sár­ga kardigánt, ezt is megvesz­S7Ük. Szintén a főzeléküzemben dolgozik Nagy Irén. Fehér köpenyben, zöld fejkendőben szinte minden lány egyfor­mának látszik. Most éppen zöldbabot raknak. Irén Kó- tajból jár be, két műszakba. A Kölcsey Ferenc Gimná­zium végzős diákja. Ha le­érettségizik, asszisztensnő szeretne lenni. — Minden nyáron elme­gyek valahová dolgozni. Nemcsak azért, hogy koráb­ban megszokjam, megszeres­sem ezt az elfoglaltságot is, hanem jól jön a kereset is. Négyen vagyunk testvérek, sokba kerülnek az iskolasze­rek. Körülbelül 3500 forintot keresek a két hónap alatt. Már vettem belőle egy vilá­goskék jersey ruhát, ha meg­kapom a teljes fizetést, ru­haneműt, tankönyveket, füze­teket veszek még belőle. Meg haza is adok, amire szükség van otthon a háztar­tásban. Tóth Kornélia Beethoven IX. szimfóniájával Befejeződött a nyírbátori zenei napok eseménysorozata Beethoven IX. szimfóniája zárta be augusztus 22-én a nyírbátori zenei napok ünnepi hangversenysorozatát a Deb­receni MÁV Filharmonikus Zenekar és a debreceni Kodály- kórus (karigazgató: Gulyás György) közreműködésével. Mind­két együttes szerepelt már az augusztus 14-i nyitó hangver­senyen. Ott is és ezen a hangversenyen is olyan kimagasló, művészi produkciót nyújtottak, mint amilyent már megszok­tunk és vártunk is tőlük. Kobayashi Ken-Ichiró karmester a szimfónia első tételét egyetlen, alapérzésre, a hősi tragikum küzdelmes pátoszára építette fel. A Kobayashi dirigálása nyomán megszólaló zene képzeletünket egészen elkápráztatta a fájdalmak, vágyak, ret­tegések, sejtelmek, pillanatnyi felderülések és melankolikus elborulások, hősi felemelkedések és megsemmisítő lezuhaná­sok fény- és árnyjátékával. A második tételben hasonló gaz­dagság bontakozott ki, de itt már az élet fájdalmát és duhaj örömét egybeölelő mámor jegyében. A harmadik tétel maga az élet fölé emelő harmónia, az abszolút béke és áhitatos el- merülés zenéje, mely után attaca következett az utolsó tétel, az örömóda. Andor Eva a nagyon kényes szopránszólót muzikális, technikai szempontból is fölényes módon énekelte. Az alt-szó­lóban nem kisebb sikerrel teljes értékükben érvényesültek Szirmai Márta művészi kvalitásai. A férfiszólisták, Köröndi György, Kováts Kolozs mélyem átélt, emelkedett hangulatú éneke szerencsésen egészítette ki az énekkvartett művészi produkcióját. Vikár Sándor £ gy gyönyörű tavaszi napon munkaruhás emberek jöttek hoz­zánk a lakást tatarozni. „Ha mi megcsináljuk, azt meg le­het majd nézni!” — jelentet­ték ki ünnepélyesen. Eltelt egy hét, eltelt még egy, el egy hónap is, de a ta­tarozás csak nem fejeződött be. Közben véget ért a tanév is. Mivel azonban a lakás fe- nekestől fel volt fordítva, Száskát elküldtük falura, a nagyanyjáékhoz. Elvégre szünidő van. Kettesben mé­giscsak könnyebben átvészel­jük majd ezt a felfordulást. Tapintatosan meg-megkér- deztük a munkásokat, mégis, mire számíthatunk, mikorra fejezik be kétszobás kis fész­künk felújítását. A mesterek megígérték, biztosítottak ben­nünket. Reggelente munkához is láttak, de rövid időn belül vagy más munkahelyre vitték el őket, vagy ők maguk tűn­tek el valahová. Már nem tudtunk uralkodni magunkon, zúgolódtunk, ugyanakkor lassacskán beleszoktunk az új életmódba, ügy megszok­tuk, hogy már kezdett tetsze­ni. Nem kellett padlót mos­ni, szőnyeget porolni, ágyaz­ni (a feleségem a folyosó vé­gén aludt a nyugágyban, jó­magam meg a fürdőkádban), ebédet főzni (a vizet kikap­csolták, a gázt szintúgy), mo­sogatni, törölgetni, vasalni (igénybe vettük a mosoda szolgáltatásait). Vendéglő­ben, cukrászdában étkeztünk. A vendéglőben nagy élve­zettel hallgattuk a helyi szó­listákat, sőt, még táncoltunk is. Ami a mozikat illeti, felfe­deztük, hogy városkánkban nem kevesebb, mint nyolc van belőlük. A tatarozás ide jén rengeteg filmet láttunk, ellátogattunk a vendégművé­szek koncertjeire is. Nem hagytuk ki a futballmérkőzé­seket sem. Bármilyen furcsa, de kicsiny városunknak gyö­nyörű stadionja van. Nem be­szélve a múzeumról, a kép­tárról, a vidám parkról, a strandról, a céllövöldéről... Ha úgy vesszük, eddig egy­mást se nagyon ismertük. Most, először is, feltártuk egymás előtt különböző ké­pességeinket. Másodszor, nem civakodtunk, mint azelőtt, ki ugorjon le tejért, vagy kol­bászért, nem vitatkoztunk, mit nézzünk a tévén — fut­ballmeccset (az én hobbym), vagy koncertet (a feleségem hobbyja)... Egyszóval, ilyen érdekes, izgalmas életet (talán a mé­zesheteket leszámítva) házas­ságunk húsz éve alatt nem éltünk. De hirtelen-váratlan vége- szakadt a gyöngy életnek. A helyi lap megcsípkedte jóte­vő munkásainkat, mire azok összefogtak, s komolyan mun­kához láttak. Most újra úgy élünk, mint régen. És ábrándozunk a kö­vetkező tatarozásról. Ford.: Antal Miklós Andrej Koejubinszkif;| j§Jl|§| mCMaiarozás Szeptember első három napján Nyíregyházán Országos hőszolgáltatási konferencia Nyíregyházán tartja ez évi konferenciáját az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület hőszolgáltatási szakosztálya szeptember el­ső három napján. A tanár­képző főiskolán rendezendő tanácskozáson mintegy négyszáz hazai szakember vesz részt — a hőszolgáltató erőművek, vállalatok, a ta­nácsi szervek, tervezőirodák és hatóságok munkatársai. A konferencia témái felölelik a lakossági és ipari hőszolgál­tatás műszaki, gazdasági és szervezési kérdéseit. A ta­nácskozás célja, hogy fel­mérjék a hazai hőszolgálta­tás jelenlegi helyzetét, és a feltárt problémák alapján meghatározzák a legfonto­sabb fejlesztési, szervezési feladatokat. Körülbelül negyven szak­mai dolgozatot kapnak kézbe a résztvevők a konferencián, ezek három fő téma köré csoportosulnak: a hőszolgál­tatás általános és közgazda- sági kérdései, a hőtermelés, valamint az elosztó hálózat egyes problémáival foglal­koznak. Rövid elemzés fog­lalkozik például a városok hőszükségletének meghatá­rozásával, a hőszolgáltatás jogi és árkérdéseivel, a le­vegő tisztaságának védelmé­vel. Szó esik az értekezések­ben fűtőerőművek beren­dezéseinek fejlesztéséről, a gőzszolgáltatásról, a kon- denzvíz-gazdálkodásról, va­lamint távfűtési hálózatok tervezéséről, a fogyasztói hő­központok kapcsolásairól és a közvetlen forróvízfűtés ta­pasztalatairól is. Az említett dolgozatok szóban nem hangzanak el a nyíregyházi konferencián, hanem írásban kapják mega szakemberek. Áttanulmá­nyozva a dolgozatokat, vitá­kon, kerekasztal-beszélge­téseken szólnak majd hozzá az egyes kérdésekhez, hogy végül is az egyes szakterüle­teken konkrét határozati ja­vaslatok is születhessenek. Érdemes megemlíteni, hogy a konferenciát Nyír­egyháza nem érdemtelenül rendezheti meg: tízéves a megyeszékhely távfűtési há­lózata, és az időnkénti gon­dok ellenére országos szem­pontból is elismerésre mél­tó munkát végeznek a hő­szolgáltatás helyi szakembe­rei. Külföldi utak, országjárások Nyári program a FUK-ban Gazdag programot terve­zett a megyei művelődési központ fiatal utazók klubja az idei nyárra. Részt vettek a Nagyvázsony—Veszprém —Déli-Bakony útvonalain szervezett túrákon. Augusz­tusban már jártak a cseh­szlovák és lengyel Magas- Tátrában is. Ezt a kirándu­lást a nyíregyházi Express Ifjúsági és Diák Utazási Iro­dával közösen szervezték. A nagyszerű élményt nyúj­tó túrák során többek között lehetővé vált a Tarpataki vízesés, a Csorba-tó, a Sze­pesi tavak, valamint a Lom- nici-csúcsról feltáruló pano­ráma megtekintése, vala­mint megismerkedtek Zako- páne nevezetességeivel is. Az augusztus 20-i ünnepekre is gazdag programot állított össze a FŰK. Ellátogattak hazánk egyik legszebb tájára, a Duna-ka- nyarba, ahol több gyalogtú­rát terveztek a Pilis és Bör­zsöny hegységbe. Megmász- ták a Csóványos 939 méter magas csúcsát, ellátogattak a Rám-szakadékba, a Vadálló- kövekhez, Visegrádra. Es­ténként az Express ifjúsági tábor által szervezett kultu­rális műsorokon vettek részt. Rongálok a vádlottak padján Köztudott, hogy a nyári nagy aszály következtében országosan Is szűkében vagyunk a zöld- ségnek-gyümölcsnek. Ennek ha­tását valamennyien érezzük a napi bevásárlásaink során. E gondok enyhítésére a mező­gazdasági vezetők és a becsüle­tes dolgozók mindent megtesz­nek, másodvetések telepítésével, a kevés és gyenge minőségű zöldség-gyümölcs veszteség- mentes betakarításával, értéke­sítésével. Ezt a közérdekű törek­vést sajnos nem mindenki támo­gatja, egyes garázda elemek a már megtermelt értékek elpusz­tításával is igyekeznek akadá­lyozni. Nyírbogáton 1976. augusztus 6- án este Tóth Gábor, Szántó László és Jebudenszki Sándor az italboltban késő estig söröztek, ahol jelen volt a 14 éves Tejfel Tibor gyermekkorú is. Italozás közben együtt elhatározták, késő este elmennek a határba diny- nyét lopni, ezért magukhoz vet­tek 3 zsákot is. Ot közben szól­tak Jebudenszki Andrásnak is, aki ugyancsak vállalkozott a „kalandra”, bár jómódú, meg­lett korú, 2 gyermekes család­apa ... A vádlottak tudták, hogy a határban a mezőőrnek van egv kunyhója, ahol farkaskutyát tart kötve. Elhatározták, hogy a dinnyelopás előtt a kutyát agyonverik, ezért karókat vittek magukkal. Szerencsére a kutya nem volt ott, ezért az oszlopról letépték a láncot és eldobták, a kunvhót megrongálták. A kuny­hó közelében lévő 3 darab meggvfa ágait lehasogatták és körülbelül 80 darab karalábépa­lántát kitéptek és szétdobáltak. Amikor a csőszkunvhó kör­nyékét letarolták, elindultak Rá- konyi Miklós dinnyeföldjére. Odaérve szétrombolták a kuny­hót. késsel derékon elvágtak 3 darab fiatal almafát, maid hoz­záláttak az érett dinnyék válo­gatásához. Amikor a lopott dinnyével jóllaktak és a 3 zsá­kot is telirakták ..vandál pusz­tításhoz kezdtek”. Késekkel 101 darab félérett dinnyét széthaso­gattak és széttapostak, miközben „szórakozásból” egymást diny- nyével dobálták. Ezután a zsá­kokba rakott 18—20 dinnyével hazaindultak. A szakértő a helyszínen meg­állapította, hogy gyanúsítottak csaknem 500 kilogramm dinnyét pusztítottak el, mellyel a sér­tettnek 3500 forint kárt okoztak. A fák, a karalábé elpusztításá­val további 400 forint kárt tet­tek. Az elvitt dinnye értéke 700 forint. A rendőrség a helyszínen ta­lált nyomok alapján órákon be­lül megállapította a tetteseket és órizetbevételük mellett, gyorsí­tott eljárásban lefolytatta a nyo­mozást. Az ügyészség a 4 felnőtt rongáló ellen bíróság elé állítás­sal. garázdaságot is megvalósító, szándékos rongálás bűntette mi­att emelt vádat. A gyermekkorúval szemben a nyomozást — büntethetőséget kizáró ok miatt — meg kellett ugyan szüntetni, de a rendőrség kezdeményezte a gyámhatóság­nál intézeti elhelyezését, mert jelenlegi környezetében fel­tétlenül bűnözővé válna. A vandál pusztítás okainak vizsgálata közben kiderült, hogy a Jebudenszki család és a ser­tett családja között régóta hara­gos viszony áll fenn, így a vád­lottak cselekményét az ital mel­lett a bosszú is motiválta. A Nyírbátori Járásbíróság az ügyészi vád szerint bűnösnek mondta ki a gyanúsítottakat ga­rázdaságot is megvalósító, szán­dékos rongálás bűntettében, ezért Tóth Gábort 10 hónapi. Szántó Lászlót 8 hónapi. Jebu­denszki Sándort 10 hónapi, és Jebudenszki Andrást 8 hónapi, börtönben letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte. Valamennyi vádlottat egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Köte­lezte a vádlottakat a felmerült bűnügyi költségek megfizetésé­re. Dr. Pálfi Ferenc vezető ügyész

Next

/
Oldalképek
Tartalom