Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-24 / 199. szám

MEGÉRKEZETT A „HOLDPOSTA" MOSZKVÁBA Sikerrel teljesítette feladatát a Luna—24 Ládákba kerül a leszedett alma a Balkányi Álla­mi Gazdaságban. szállítás határidő előtt Egymillió 820 ezer pár cipőt exportál megyénk Vasárnap sima leszállás­sal földet ért a Luna—24 jelzésű szovjet automati­kus holdkutató űrállomás visszatérő berendezése, amely augusztus 19-én startolt a Hold felszínéről, fedélzetén egy értékes holdtalajmintákat tartal­mazó tartállyal. A Luna—24 fúróberende­zése segítségével, amelynek megszerkesztésekor a terve­zők új műszaki megoldások egész sorát alkalmazták, s amely sikerrel vizsgázott a kísérlet során, a szovjet űr­kutatás újabb jelentős lépést tett a földünkhöz legköze­lebb lévő égitest tanulmá­nyozásában. Az automatikus holdkuta­tó állomás segítségével vég­rehajtott sikeres vállalkozás a szovjet űrkutatás egyik stratégiai főirányának — a kozmikus térség és az égites­tek automatikus eszközökkel való megismerésének to­Az új tanév előkészítésé­nek jegyében augusztus hu- szonharmadikán megyei ta­nácskozást tartottak Nyír­egyházán. Az értekezleten, a megye általános és középis­koláinak, szakmunkásképző intézeteinek igazgatói, szak- és általános felügyelők, a pe­dagógus pártalapszervezetek titkárai és az iskolai szak- szervezeti bizottságok titkárai vettek részt. A több, mint négyszáz részvevőt Gyúró Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese üdvözölte. Hangsúlyozta: az értekezlet célja az iskolák ve­zetőinek tájékoztatása a me­gye társadalmi, politikai, gaz­dasági és művelődési helyze­téről, az időszerű oktatáspo­litikai kérdésekről, az egysé­ges értelmezés és cselekvés elősegítése. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke a negyedik öt­éves tervben elért eredmé­nyekből és az ötödik öt­éves tervben megvalósítandó közös feladatokról tartott tá­jékoztatót. Dr. Kuknyó Já­nos, a megyei tanács osztály- vezetője az 1975—76-os tanév legfontosabb tapasztalatairól, az iskolák előtt álló oktatási­nevelési kérdésekről szólt. Ekiér György, a megyei pártbizottság titkára felszóla­lásában főként a pedagógus pártszervezetek szerepével, a nevelőtestületek erkölcsi-po- litikai-pedagógiai egységé­nek szilárdításával foglalko­zott. Az Oktatási Minisztéri­um képviseletében Mihályi Sándor főosztályvezető-he­lyettes foglalkozott a megye oktatási helyzetével. Szabolcs-Szatmár megye fejlődésében jelentős állomás volt a negyedik ötéves terv, vábbfejlesztését jelenti. A nemzetWözi tudományos köz­vélemény egyidejűleg válto­zatlanul élénk figyelemmel kíséri a Szaljut—5 űrállomás legénységének másfél hónap­ja folytatódó tevékenységét, amely viszont a másik fon­tos szovjet űrprogramnak — az emberlakta föld körüli tu­dományos kutatóközpontok kialakításának — következe­tes megvalósulásáról tanús­kodik. A moszkvai kommentárok a Luna—24 értékes szállít­mányának, a „Holdposta” érkezésével kapcsolatban is­mételten felvetik a kérdést a holdkutatás népgazdasági hasznosságát illetően. A ver- nadszkij intézet igazgatóhe­lyettese a Pravda munkatár­sával folytatott beszélgetésé­ben ezzel összefüggésben egyebek között a következő­ket mondta: — A Luna—16, a Luna— 20, valamint az amerikai Apollo űrhajók által koráb­ban földre szállított kőzet­minták vizsgálata rendkívül érdekes eredményeket ho­zott. A vizsgálatok több te­kintetben az elméleti számí­tásokat igazolták. Teljes mértékben bebizonyosodott például, hogy a Holdon nin­csenek mikroorganizmusok. Ugyanakkor szenzációnak beillő felfedezéseket is tet­tek a holdkőzetvizsgáló szak­értők. Például a Luna—16 ál­tal küldött kőzetmintákban rozsdamentes vas szilánkja­it fedezték fel. Amikor a Szovjet Tudományos Akadé­mián elhangzott az erről szó­ló jelentés, az akadémikusok egyike kijelentette: „Ha si­kerül magyarázatot adni ar­ra, hogyan keletkezhet a Holdon rozsdamentes vas, s megtanuljuk, hogyan állítha­tó elő ugyanilyen anyag a földi viszonyok között, akkor a felfedezés egymagában megtéríti az űrkutatásra fordított összes kiadásain­kat”. A mezőgazdasági üzemek augusztus közepéig befejez­ték az utolsó permetezést is almáskertjeikben. Szabolcs- Szatmár megyében mintegy 35 ezer vagon alma vár lesze­désre, ennek több, mint fele külföldi fogyasztók asztalára kerül. Az almák érettek, a fehér áru szedését már meg is kezdték a nagy alma­ültetvénnyel rendelkező gaz­daságok. így a tuzséri Rákó­czi, a dögé—fényeslitkei Ti- sZagyöngye és a vajai II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezetben, a Kemecsei' és a Mátészalkai Állami Gazda­ságban és a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskolai Tan­gazdaság apagyi üzemegysé­gében hétfőn ládába kerültek az első almák. A Balkányi Állami Gazda­ság nagykállói üzemegységé­ben 96 fővel szintén meg­kezdték a húsvéti rozmaring, a parmen és a golden deli­csesz szüretelését. Az idén egyszer kapott jégverést ez az üzemrész, ennek ellenére „bő termést ió minőséget ígér a fehér áru. Á szedéssel egy- időben végzik az alma mani­pulálását a gazdaságban és augusztus 25-től szállítják az export minőségű gyümölcsöt a tuzséri hűtőtárolóba. A fehér almához hasonló­an a téli alma is jó termést ígér. A jonatán és a starking szüretelésén a Balkányi Álla­mi Gazdaság almáskertjei­ben mintegy hétszázan vesz­nek majd részt, nagyrészt to­borzott dolgozók és azoknak a gimnáziumoknak a diákjai, akikkel a gazdaság már ko­rábban szerződést kötött. Jól halad exportfeladatai teljesítésével a Szabolcs Ci­pőgyár, a Nyíregyházi, a Nagy­kállói és a Rakamazi Cipő­ipari Szövetkezet. Ebben az évben 1 millió 820 ezer pár cipőt exportálnak szocialista és tőkésországokba, 20 száza­lékkal többet, mint tavaly. A legtöbb termelőegységnél annyira előrehaladt a mun­ka, hogy jóval a határidő előtt teljesítik szállítási kö­telezettségeiket. Teljes termelésének 50 szá­zalékát — 348 ezer pár láb­belit — exportálja a Szabolcs Cipőgyár. Legnagyobb part­nere a Szovjetunió, az idén ide 215 ezer párat szállíta­nak. Lengyelországba 120 ezer, Csehszlovákiába 13 ezer pár könnyű, fűzött felsőrészű férficipőt küldenek. Az elő­zetes szerződés értelmében jövőre 225 ezer pár lábbelit rendeltek a szovjet partnerek. Az idei exportmennyiség nagy része már elhagyta a cipőgyárat, így a kiszállítá­sokat a végső határidő, _ de­cember 24-e előtt befejezik. A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet 380 ezer párás termelése kizárólag exportra kerül. Belgiumba 50 ezer pá­rat, Franciaországba. az NSZK-ba és Dániába kisebb tételeket szállítanak. A Szov­jetunióba az idén 135 ezer pár férfi mokaszin cipőt kül­denek. Vásárlóik még Cseh­szlovákia, az NDK és Len­gyelország. A szövetkezet eb­ben az évben 30 ezer párral növelte exportját. A külföld­re kerülő termékek gyártásá­ba bekapcsolódott az idén a kisvárdai részlegük is, ahol eddig belföldi piacokra ter­meltek. Az egységben előre kiszabott, félkész termékeket állítanak össze. Negyvenezerrel több — 270 ezer pár — cipőt gyárt Len­gyelország és a Szovjetunió részére a Nagykállói Cipő­ipari Szövetkezet. Az idén először 30 ezer pár lábbelit tőkés piacra is küldtek. Anyagellátási gondok miatt az év eleji termelés a terve­zett alatt maradt, de már a második negyedévben sokat behoztak lemaradásukból. A jelenlegi feltételek mellett az év végéig teljesíteni tudják 300 ezer párás évi tervüket és terven felül 10 ezer pár cipőt exportálnak. A Rakamazi Cipőipari Szö­vetkezet 822 ezer pár cipőt exportál, termelésének 80 százalékát. Angliába. Auszt­ráliába és Franciaországba 200 ezer, a szocialista orszá­gokba a TANIMPEX és a KONZUMEX külkereskedel­mi vállalatok közvetítésével 622 ezer párat szállítanak. A könnyű, nyári szandálokat és a mokaszin női cipőket már elküldték megrendelőiknek, jelenleg csizmát gyártanak. Ezeket a termékeket, válto­zatos kivitelben szállítják külföldre. Megkezdődtek a következő évre szóló szerződéskötések is. Tőkés országokba 52 ezer párás megrendelést írtak ed­dig alá. 300 ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANTEREM - SZAKKÖZÉP- ISKOLA, MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉPÜL Iskolák vezetőinek tanévelökészítö értekezlete Nyíregyházán amelynek sikeres teljesítése lehetővé tette a gazdálkodás szerkezetének további kor­szerűsítését, a keresőképes la­kosság foglalkoztatásának ja­vítását, több, mint 23 500 új lakás, 7200 óvodai hely, 183 általános iskolai tanterem, új szakmunkásképző intézetek, műhelytermek, kollégiumok, művelődési házak, kórházi ágyak létesítését. A negyedik ötéves terv ki­tartó és együttes munkája alapozta meg az ötödik öt­éves terv sikeres indítását, amelyben kiemelt hely illeti meg a közoktatást és közmű­velődést. Többek között meg­épül a megyében 300 általá­nos iskolai tanterem, tovább folytatódik a szakmunkás- képző intézetek fejlesztése, elkészül a záhonyi vasútfor- galmi és a nyíregyházi fi­nommechanikai szakközépis­kola, valamint a nyíregyházi és a kisvárdai ifjúsági és mű­velődési ház. A beruházások tervszerű program szerint valósulnak meg, s nem for­dulhat elő — hangsúlyozták — hogy az egyik beruházás „elvigye” a másikat. Ennek érdekében javítani szükséges a beruházási szem’életet, még átgondoltabban kell felhasz­nálni a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Az iskolavezetők megyei tanácskozásán a megye gaz­dasági, társadalmi fejlődésé­vel összhangban vizsgálták a közoktatás tárgyi, személyi és tartalmi helyzetét, a megva­lósításra váró feladatokat. Megállapították, hogy a köz­oktatáspolitikai határozat megjelenése óta eltelt négy év mérhető eredményeket ho­zott. Kiemelten foglalkoztak a párt- és tanácsi szervek az általános iskolák, a szak­munkásképző intézetek fej­lesztésével, a világnézeti ne­veléssel, a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel, a felnőttok­tatással, a tankötelezettségi törvény megvalósulásával, az ifjúsági turizmussal, a gyer­mekélelmezéssel és más kér­désekkel. Egészséges kontroll alakult ki. amely jól segíti a párthatározat megvalósítását. Elmondták azonban, hogy a javuló tárgyi feltételek nem mindenütt járnak együtt a korszerű nevelési eljárások alkalmazásával. Tovább kell javítani a tanítási órák szín­vonalát, a nevelők szakkép­zettségét, tájékozottságát az alapvető iskolai dokumentu­mokban. Nagyon fontos az egységes értékelési, osztályo­zási szemléletkialakítás, a tananyag-korszerűsítés helyes értelmezése. Megerősítették, hogy az új tanév elsősorban az eddig elért eredmények megszilárdításának éve kell, hogy legyen, amelyben nö­velni szükséges a vezetés színvonalát, az ellenőrzést. Nagy szerep vár az iskolai pártszervezetekre. amelyek mindinkább megtalálják he­lyüket a pedagógusok eszmei­politikai és erkölcsi nevelé­sében, a demokratizmus lég­körének kialakításában. A megyei tanácskozás dél­után a tanárképző főiskolán szekcióülésekkel folytatta munkáját. A szekcióvezetők beszámolóját követően a tan­év-előkészítő értekezlet a zár­szóval ért véget. Az elhang­zott legfontosabb kérdéseket tantestületi értekezleteken vi­tatják meg valamennyi isko­lában. XXXIII. évfolyam, 199. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. augusztus 24., kedd Hegyes Györgyné szedi a húsvéti rozmaringot, (Hammel József felvételei) Megkezdődött az almaszüret

Next

/
Oldalképek
Tartalom