Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
1976. augusztus 20. KELET-MAGYABORSZÁG 9 Nyíregyházán, a Jósaváros- ban az első lakók 1972. november 25-én költöztek be új lakásukba. Ma a városrészben 2500 új lakás talált gazdára. Ez egyben azt is jelenti, hogy naponta jelentkeznek a lakóközösséggé formálódás közösségi feladatai. Ezeknek a megoldására vállalkozott az elmúlt évben megalakult jósavárosi körzeti népfrontbizottság. — Az új városrész kőrengetege nyeli és ontja az embereket — magyarázza Kollár Ferenc, a népfrontbizottság titkára. — Élet és dinamizmus lüktet itt mindenfelé. A külső szemlélőnek első látszatra a tereket, parkokat ellepő gyerekhad tűnik fel. Ezzel lehet magyarázni azt a vállalkozókedvet, amellyel a 35 éves átlagéletkort megélt lakosság a parkosításba, a fásításba vetette magát. Aki most a Jósa városba érkezik, a szárazság ellenére is elcsodálkozik a zöldellő fű láttán. Igaz, a nagyobb, ösz- szefüggő park- és játszótér- felületeket a kertészeti vállalat kezeli. De a lakások, garázsok előtt lévő apró csupasz földterületeken a lakosság alakította ki a virágágyakat, ültette el a magvakat, gondozza a virágokat. Eddig 7 ezer négyzetméter területen fásítottak, füvesítettek. Fából, cserjéből, bokorból ebben az évben 3500- at ültettek el. A „Virágos Nyíregyházáért” mozgalomban is példát mutatnak. A lakosság eddig végzett társadalmi munkájának az értéke meghaladja a félmillió forintot. Ennek a hatalmas méretű társadalmi munkának, a szervezésnek a középpontjában a városrész egyik első lakója, a körzeti népfrontbizottság titkára, a 31 éves közgazdász, Kollár Ferenc áll. Ez a fiatalember fáradságot nem ismer, ha a körzet gondjainak megoldásáról van szó. — Ma már a népfrontosok ott vannak mindenütt, ahol a körzet — az északkeleti városrész — ügyes-bajos dolgairól esik szó. Egyik nehéz, de igen fontos munkájuk a múlt évben, — meg ebben az esztendőben is — a bölcsődébe, óvodába való jogos felvétel elbírálásának a segítése. 1974-ben 400 családot látogattak meg a népfront aktivistái. Most még nem fejezték be ezt a munkát, de a múlt évin már túl vannak. A lakosság igényeinek, kérésének a megismerésére, kereskedelmi és közlekedési ankétet rendeztek. — 15 ezer ember él a jósavárosi körzetben — sorolja a népfrontbizottság titkára a megoldásra váró tennivalókat. — A kereskedelmi ellátás nemcsak szűkös, de gyerekcipőben is jár. Kocsmává züllött a presszó. A magukról megfeledkezők rongálják a közö6 vagyont. Parkolónak, meg minek nem használják a parkokat, játszótereket. A zajtól sem kíméljük eléggé egymást. A gyógyszertár az alkotmánynap tiszteletére megnyílik ugyan, de a körzeti orvosi ellátás még hiányos. Vannak még lakók, akik nem tesznek meg mindent környezetük, a városrész otthonosabbá tételéért. A Jósaváros építése 1980- ban fejeződik be. Ezzel kialakul végső külső képe. Ekkorra a megye minden részéből verbúválódott lakosság nagy része is jobban megismeri egymást. Ám a népfrontmozgalom nem várhatott az utolsó lakó beköltözéséig. Ekkorra már összhangot akar teremteni a városrészért munkálkodók között. Hogy eddig jól sáfárkodtak a rájuk bízottakkal, azt bizonyítják többek között, az e napon zajló, és egész Nyíregyházát átfogó tömegsportnap eseményei is. S. I. A hömpölygő és mindent elsöprő áradat hangját,' a recsegve, ropogva összedőlő házak zaját sohasem felejti el az 1970-es árvíz sújtotta települések lakossága. Ugyanakkor az is kitörölhetetlen az emlékezetükből, hogyan sietett segítségükre az ország munkássága, a védekezés első perceitől az újjáépítés befejezéséig. Jöttek az ország távolabbi és környező megyéiből a tervező, a kivitelező vállalatok — szolnokiak, veszprémiek, somogyiak, tolnaiak, borsodiak, győriek, bu. dapestiek, tatabányaiak — és kezdték meg először a lakások, majd a közintézmények, a kommunális létesítmények építését és felújítását járás- szerte. Ki tudja pontosan ösz- szeszámolni, hány helyen fáradoztak azért az ipar munkásai otthoni feladataikat félretéve, hogy a községek élete mielőbb visszatérjen a megszokott kerékvágásba. A közös munka során életre szóló barátságok, kapcsolatok szövődtek község és város, község és egy-egy vállalat, ipari munkások és falusi dolgozók között. Ma már hat év távlatából is élők és sok helyen szorosak ezek a kapcsolatok. Jánkmajtison, Panyolán, Nagyszekeresen, Fehérgyarmaton nincs olyan új létesít, ményavatás, amelyre ne hívnák meg az újjáépítésben sokat segítő vállalatok vezetőit, dolgozóit. Számtalan levelet küldenek nap mint nap szabolcsi családok Komáromban, Somogybán élő ismerőseikhez, barátaikhoz, amelyben • • Emléktáblák • • beszámolnak életükről, mindennapi munkájukról. Nem egy házasság kötődött a szorgos munkában eltelt kezdeti évek alatt. Ha egy- egy vállalat befejezte szabolcsi munkáját, azzal még nem szakadtak meg kapcsolataik. A komárom megyeiek rendezték be például a nagyszeke- resi egészségházat, mely 1973- ban készült el. Ugyanakkor a helyieknek módjuk nyílt arra, hogy ipari tanulóikat a tatabányai gyárakba küldjék rövid időre tapasztalatszerzésre és az ottani munkaerőgondok enyhítésére. Gyakori a termelőszövetkezetek együttműködése is. A jánkmajtisi Dózsa Termelő- szövetkezet a székesfehérvári területi szövetséggel tart ma is élő, baráti kapcsolatot. Egymás közgyűléseit rendszeresen látogatják és vetőmagküldemények cserélnek gazdát almával. Panyolán a községi tanács őrködik azon, hogy ne szűnjön meg a kapcsolatuk a Vas és a Veszprém megyei állami építőipari vállalatokkal. 1973-ban is a panyolaiak segítségére siettek, amikor a kultúrház tetőszerkezetéhez nem kaptak anyagot. A Veszprém utcai kövesút átadására eljöttek a vállalatok dolgozói. Továbbra is gondozzák az általuk épített lakásokat, habár a jótállás már lejárt. A községben összegyűjtik az esetleges panaszokat és évente egy alkalommal a szakemberek kijavítják a hibákat. Az építők keze nyomát minden községben utcák, terek, emléktáblák őrzik. A járás megújúlt a közös építés nyomán. Az elkészült lakások, iskolák, óvodák, művelődési házak, szolgálati lakások, a vezetékhálózat, az istállók és az utak korszerű technológiával és építőanyagok alkalmazásával valósultak meg. A korszerűség megköveteli, hogy az elkövetkező években tovább folytassák hasonló módszerrel és körültekintéssel az építést, a községek gazdagítását, gyarapítását. A magasabb igényekhez, a jobb kereskedelmi ellátáshoz, a célszerű településhálózathoz, a jó ivóvízhez és az aszfaltozott utakhoz gyorsan hozzászokott a lakosság és ennek megfelelően próbál még többet tenni környezete fejlesztéséért. A kenyér születése Orsovai Emil: KENYÉR ÉS KALÁSZ Kévébe szedve zok-sors, régi nyár, kaszák nyomán a múlt, mi rendre hullt, élet, millióké-lenni tanult, a búza már kitárult szemhatár, emberszó száll nehézgépszárnyakon, a percet úgy hívják: jövő idő, utunk, mi fogytán mégis egyre nő, ég-érők építette őrtorony vigyázza: ne veszhessen szem magunk, vetésünk, aratásunk mink vagyunk, a teljes holnap, egy ország vele, ki látja, tudja, érzi: erre várt, beért munkája, ő is többre vált, mint kenyérré kalászok bölcs feje. Balogh Júlia
