Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-14 / 165. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. július 14. ma Üzemi lapokban olvastuk Haszon helyett bírság Szabolcsi Ifjúság A Szabolcsi Ifjúság júniusi száma interjút közöl J. M. Tyazselnyikovval, a K,omszo- mol Központi Bizottsága első titkárává, és P. I. Klimuk űrhajós ezredessel. A KISZ IX. kongresszusán részt vet­tek és elmondták: a magyar és a szovjet fiatalok közösen dolgoznak az évszázad épít­kezésén, a Bajkál—Amur vasútvonal megépítésében, az uszty-ilimszki cellulózkom­binát létrehozásán, az oren- burgi gázvezeték építé­sében. A két neves vendég beszélt kongresszusi élmé­nyeiről, tapasztalatairól. Egy másik írás érettségiző fiatalokat mutat be. Rohodon a község kulturális, művelő­dési és munkalehetőségeiről a tanácselnök és az agronómus fejti ki gondolatait. A diá­kok nyári munkavállalásáról, a munkaalkalmakról szóló cikkben szó esik arról is; nem elég az, ha csak a diá­kok kopogtatnak az üzemek, tsz-ek ajtaján, a munka­adóknak is alaposan fel kell készülni a fiatalok fogadá­sára, hiszen ez népgazdasági érdek is. KEMÉV Építők A KEMÉV Építők lapja számba veszi a vállalat eddi­gi legjelentősebb eredménye­it, terveit, gondjait. Testvér- vállalataikkal olyan nagy lé­tesítmények átadásánál vol­tak ott, mint a nyíregyházi papírgyár, a mátészalkai Szatmár Bútorgyár, Nyíregy­házán a Jósaváros. Egyre több országos jelentőségű művel gyarapították a me­gyét. Az országban és a me­gyében végzett feladataikon kívül a KGST-beruházás, az Orenburg! gázvezeték meg­építésében is részt vesznek. Az V. ötéves tervben 3,5—4 milliárd forint összegben épí­tenek. SZAEV Építők A SZÁÉV lapja a vállalat szocialista brigádvezetőinek tanácskozásáról tudósít. A brigádvezetők megállapítot­ták : rugalmasan, előrelátóan kell irányítani a vállalat gaz­dasági életét, s ehhez kell igazítani a szocialista brigá­dok vállalásait. Az utóbbi években mind nagyobb hang­súlyt kapott a brigádmozga­lom, új elemek is kerültek előtérbe, hiszen a termelés! feladatok meghatározása mel­lett a társadalmi munkavég­zés, a munkavédelem, az ál­talános műveltség emelése, a szakmai továbbképzés is a legfontosabb vállalások közt szerepel. A lap Gábriel János arany­koszorús kőműves brigádját mutatja be. Záhonyi átrakó A Záhonyi Körzeti Átrakó lapja arról közöl írást, ho­gyan alakul a városkép Zá­honyban. Nagyarányú lakás­építés kezdődik a következő 5—10 évben Záhonyban. Az V. ötéves tervben 300 lakás felépítését tervezi a nagyköz­ségi tanács. A vasút tervei szerint újabb 130 lakást ad­nak át 1983-ig. A záhonyi la­kásigénylők közül a legtöb­ben a vasút dolgozói. Letele­pedésüket segíti elő az is, hogy továbbra is érvényes a munkáslakás építési kölcsön. Ezenkívül a lakásépítő szö­vetkezeti formát választják azok, akik gyorsan lakáshoz szeretnének jutni. Az építke­zéseket gátolja a záhonyi köz­műellátás alacsony színvona­la. Győröcske határában már fúrják a községi vízmű kút- jait, ennek a megépítése után már nagyobb terület vízellá­tását tudja megoldani a ta­nács. Szabolcsi Vízmű A Szabolcsi Vízmű lapjá­ban körképet olvashatunk a strandokról. A sóstói park­fürdőben rendbe hozták és felújították a parkfelületet és újonnan festették az 50 méteres versenyuszodát. A 25 méteres medence mellett újabb strandórát* állítottak fel. Társadalmi munkában készítenek el egy kisméretű labdarúgópályát. Három len­gőtekét és egy terepsakkot helyeztek el a sportpálya mellett. A postával közösen bevezették az újságok és a hetilapok árusítását. A jobb ellátást szolgálják a most fel­szerelt pirogránit ivókutak is. A csónakázótó kikötő- stégjének felújítását elvégez­ték a központi műhely dolgo­zói. A kisvárdai várfürdőben új vendéglátóipari egységet adtak át. Befejezték az 50 mé­teres versenyuszoda körül a parkosítást, felújították a tér- világítást. Mátészalkán a parkfürdőben a 33 méteres úszómedence napozófelületét új kerámiaburkolattal vonták be. Most építik a nyírbátori strandfürdőt, augusztus 20- án adják át a vendégeknek. MEZŐGÉP A MEZŐGÉP júniusi szá­mában arról olvashatunk egy információt, hogy július ele­jén adták át a szakmunkás­bizonyítványát a vállalat 200 új szakmunkásának. A vég­zősök fele a három lakatos szakmát tanulta. Egy másik írás a féléves mérlegről ké­szített elemzést.- Júniusban kezdték a sorozatgyártását Mátészalkán a nagy értékű TAK—7 típusú itakar­mánykeverő-kiosztó kocsi­nak. Nyírteleken a DETK— 5 jelű szippantókocsi so­rozatgyártását kezdik el. A vállalat gyáregységei közül a fehérgyarmati dolgozik a leg­eredményesebben. Szintén vállalati hír, hogy befejezik a paraj- és babmosók és a ven- tillációs mosógépek gyártását. BAÁG A Balkányi Állami Gazda­ság lapja közli: a 200 hektá­ros vetésterületen szépen fej­lődik a burgonya. Megtörtént a helikopteres növényvédelmi permetezés, gombásodás elle­ni védekezéssel és lombtrá­gyázással egybekötve. A 180 hektáros őszi árpa jó termést Ígér. Az aratással -egyidőben történik a vetőmagszárítás és tisztítás. Esze Tamás Népe Az Esze Tamás Népe be­számol a tarpai tájház ava­tásáról. A politikai, gazdasági eseményekben gazdag múltú Tarpa a hagyományokat ápolva összegyűjtötte, rend­szerezte és kiállította azokat a dokumentumokat, amelyek hűen tükrözik a kurucok és utódaik hazafiságát. Érdekes cikket közöl a lap az ártéri rendezésekről. A Tisza több ezer hektárt érintve kacska- ringózik a három községet egyesítő Esze Tamás Terme­lőszövetkezet földterületén. A jobbára kevés hasznot hajtó dszungelgyümölcsöst ki­irtották, kiirtják, helyére kul- túrkerteket telepítenek, 80 hektáron jonatánalmát és di­óst. Sokat remélnek az ártéri kukoricatermesztéstől is. Peres ügyek az ipari szövet­kezetek jogi irodáján Két ipari szövetkezetei gaz­dasági bírság fizetésére kö­telezett a megyei bíróság. Az okokról, általában a jogi esetekről az Ipari Szövetke- tek Szabolcs-Szatmár me­gyei Szövetségén a jogi iro­dán beszélgetünk. Félmilliós elvonások A Nyíregyházi ELEKTER- FÉM Ipari Szövetkezetei 550 ezer forint gazdasági bír­sággal sújtotta a megyei bí­róság. Az előzményekhez tartozik, hogy a szövetkezet különböző gazdaságokban bortárolók szerelésére vál­lalkozott. A munkák költség- vetésének az elkészítésekor az ipari szövetkezet a meg­rendelő által biztosított anyagok értékére is felszá­molta az 5 százalékos tarta­lékkeretet. A haszon ilyen módon történő emelése az utóbbi időben került előtérbe a bí­róságok gyakorlatában. A megyei bíróság az első tár­gyaláson a szövetkezet szám­láját jogosnak ismerte el. A végső döntés a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásával született meg. Ha arányosan számolnak... A Nagykállói Vasipari Szö­vetkezetre szintén helytelen árképzés miatt rótt ki a me­gyei bíróság 575 ezer forint gazdasági bírságot. A nagy- kállóiak a Ganz-MÁVAG ré­szére végeztek vasipari munkákat. Itt az történt, hogy a szövetkezet az álta­lános költségeket a megenge­dettnél magasabban szám­lázta. A szabadáras haszon­kulcsot viszont a szokásosnál alacsonyabban alkalmazta. Ha a két tételnél arányosan számol a szövetkezet, jogo­san magasabb haszonhoz is juthatott volna. így viszont megbüntették. Érdekesség még, hogy a megrendelő a számla végösszegét nem ki­fogásolta. A két esetből adódnak ta­nulságok is. Az egyik: köz­érthetőbben megfogalmazott rendeletek elejét vennék a hasonló jogvitáknak és bír­ságoknak. Másik oldalról a szövetkezeteknél az árkép­zésben szélesebb látókör­rel rendelkező szakembere­ket kellene alkalmazni. Csepeg a radiátor Számon tartanak a jogi iro­dán szövetkeztek között pe­res ügyet is. A Szatmárcsekei Építőipari Szövetkezet pél­dául a Fehérgyarmati Ruha­ipari Szövetkezetben keres­kedelemtől vásárolt radiá­torokat szerelt be. Ám a ra­diátorok idő előtt rozsdá­sodni, csepegni kezdtek. Most azon folyik a vita, hogy sze­relési, vagy gyártástechno­lógiai okok miatt romlottak-e el a radiátorok. A lakossági szolgáltatá­soknál a kislakás-építtetők- kel van a szövetkezeteknek a legtöbb vitájuk. A szövet­kezetek józanul elismerik, hogy az építkezési anyagok, munkák minősége sem min­dig kifogástalan, de a meg­rendelők fizetésképtelensé­gük miatt is sokszor hoza­kodnak elő minőségi kifogá­sokkal. (sigér) Rákóczi nyomában — kerékpárral Szokatlan módon kezdett hozzá egy általános iskolai honismereti szakkör szerve­zéséhez Vaskó Sándor de- mecseri tanár. Rákóczi nyo­mában, megyejáró kirándu­lásra vitte el a történelem iránt érdeklődő felső tago­zatosokat. A szakkör alakítá­sát ugyanis még a tanév végén elhatározták, részleteit a kerékpártúrán beszélték meg, s emellett — kellemest a hasznossal összekötve — szórakoztak és újabb ismere­teket is szereztek. Végigjárták a szabadság- harcban szerepet játszó fon­tosabb helyeket, a fejede­lem emlékét őrző múzeumi tárgyakkal ismerkedtek. Megnézték Kisvárda, Tarpa, Vaja nevezetességeit, s út­juk közben felkeresték a beregi és szatmári irodalmi és történelmi emlékhelyeket. Két keréken vitték ma­gukkal egy hétre való fel­szerelésüket. Ahol megpihen­tek, felállították a tábori konyhát, s ebédjüket, vacso­rájukat maguk készítették. A gyerekek arról is beszá­moltak, hogy a történelem közvetlen tanulmányozásán túl egy nem várt élménnyel is gazdagodtak: megismer­ték a vendégeket szíves szó­val marasztaló, segítőkész beregi embereket, (be) elnökségének felhívása Olcsó kirándulásokat A közművelődés, a tömeg- spoprt és a turizmus kapcso­latának fejlesztésére hozott határozatot az Országos Köz- művelődési Tanács elnöksé­ge. Mint a testület megálla­pította szükséges a három, azonos célú tevékenység ösz- szehangolása. Indokolt, hogy a művelődési intézmények programba iktassák a tested­zést, a természetjárást, a sportegyesületek pedig segít­sék elő a közös művelődést, a színvonalas klubéletet. A turisztikát lehetőség szerint szintén össze kell kapcsolni művelődési rendezvényekkel. A közművelődési tanács el­nöksége felhívta a művelődé­si, sport- és turisztikai intéz- Vnényeket fenntartó tanácsok, társadalmi szervek és szö­vetkezetek figyelmét, hogy közösen szervezzenek a tö­megek érdeklődésére számot- tartó rendezvényeket. Az utazási irodák például hir­dessenek minél több olyan belföldi olcsó kirándulást, amely lehetőséget nyújt a művelődésre, tartalmas szó­rakozásra, esetenként test­mozgásra is. A népgazdasági tervekben előirányzott lehe­tőségek hasznosításával, tár­sadalmi összefogással teremt­sék meg az együttműködés tárgyi feltételeit. Az OKT elnöksége felkérte a Szak- szervezetek Országos Taná­csát, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és a szövetkeze­tek érdekképviseleti szerveit, hogy segítsék elő ezeknek a feladatoknak a megoldását. ^KÉPERNYŐ ELŐTT Bálint György „közép­európai közíró” emléke (ahogyan ő nevezte magát egy cikkében) megérdemli azt a tiszteletet, amelyet a róla készített gondos, szép portréfilmmel fejezett ki a televízió. Sok minden olyat elmondott róla Müller Mag­da (szerkesztő) és Doleray György (rendező) filmje, amit a hírlapírás története nem jegyzett fel, mert nem tényanyag, hanem vele kap­csolatos személyes élmény. Ezek a szubjektív emléke­zések sokszor többet mon­danak el, mint a tudomá­nyos megállapítások (ame­lyekre egyébként múlhatat­lanul szükség van), mert a személyes találkozások él­ményei az emberről adnak hírt, arról az egyéniségről, akit a hírnév sokszor elta­kar. Bálint György írásai egyfajta híradások a múlt­ból, nem felszíni, hanem mélytengeri tudósítások. A történetírás egy ágának is felfoghatjuk mindössze két kötetnyi életművét, ha kis­sé szabadabban fogjuk fel a történetírás fogalmát. Iz­galmas olvasmányok ma is, harmincöt-negyven év múl­tán is, ezek az egy-másfél- két oldalas cikkek. Éppen ezért bizonyosan többet használtak volna a film készítői Bálint György emlékének, ha úgy szer­kesztik ezt a filmet, hogy sokkal több írását mutatják be. Kell a kortársak emlé­kezése is. de az ilyen port­réfilmnek a központjában mégse az emlékezés álljon, hanem az életmű, még ah­hoz is, ha természetesen nem lehet teljességre töre­kedni. Az egy témára szerkesz­tett Szombat este újabb bi­zonyítékát adta ez életké­pességének. Bár gondolat­nak eléggé frivol: a bíróság igazságosztó intézményét szombat esti zenés (!) mű­sor tárgyává teszi, de ha oly sok időt töltünk benne (tár­sadalmi összesenben), hogy második otthonunknak szá­míthatjuk, akkor talán jo­gunk lehet vidámabban te­kinteni rá, mint ahogyan a kötelező tisztelet a szokás és az illem megkívánja. A műsor szerkesztői félretet­tek minden konvenciót és prüdériát, s megmutatták milyenek vagyunk, mint al­peresek, felperesek, ügyvé­dek. bírák, vagyis mint pe­reskedők. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Sajátos rádiós missziónak is felfogható — és meggyő­ződésünk, hogy az is — a középiskolai oktatásból már többnyire szükségszerűen, ám mégis sajnálnivalóan kiszorult régehbi irodalmi alkotásoknak az a legszéle­sebb körű megismertetése, amelyek nemzeti kulturkin- csünk elévülhetetlen részét képezik. S teheti, teszi ezt a rádió olyan vonzó, művészi feldolgozásban, mint szom­baton a régi magyar iroda­lom hetei keretében sugár­zott adásban, Gergei Albert „História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról” c., legszebb XVI. századi széphistóriánk rádióváltozatának bemuta­tásával. A népmeséi hangu­latú és szépségű művet sok dramaturgiai leleménnyel alkalmazták rádióra. A régi magyar irodalom­hoz is kapcsolódott a va­sárnap délelőtti Kulturális Magazin, mikor a nyári, szabadtéri színpadi progra­mokat vette számba, mikor a Heltai Gáspár műveiből készített Magyar Dekame- ronról nyilatkoztatta az Ag- ria Játékszín rendezőjét és a főszereplő Bessenyei Fe­rencet. Szó esett — többek között — arról, hogy meny­nyi méltatlanul elfelejtett értéket lehet „kibányászni” a mai színpad számára is a régi alkotásokból, s hogy a régi magyar színjátszás ha­gyományainak feleleveníté­se sem haszon nélkül való... A Magazin egyébként teljes körképet adott a nyári kul­turális programokról Eger­től Gyuláig, a Margitsziget­től Szegedig. Viszont az már nem a Magazin hibája, hogy a tervezett, vagy már futó produkciók közül egyetlen mai tárgyú sincs — ami az érem másik oldala. A Bálint György születé­sének 70. évfordulójáról megemlékezésre sugárzott „A toronyőr visszapillant” c. műsor a fasizmus áldoza­tává vált kiváló marxista publicista és kritikus leg­jobb írásaiból mutatta be az őt minden méltató szöveg­nél jobban jellemzőeket. Bár a kiválóan tolmácsolt művek önmagukért beszél­tek. a műsorban talán nem lett volna haszontalan né­hány eligazító-összekötő szöveg az egyes részletek között, vagy egy-két kor­festő dokumentum, esetleg kortársi visszaemlékezés sem. Merkovszky Pál Nyírbátor; zenei napok Beethoven-délután Telt házak előtt tartják a nyírbátori zenei napok kon­certjeit, annak ellenére, hogy az utóbbi években sem a MÁV, sem a Volán nem indít különjáratokat. A hangversenyek után a hazautazásnak egyetlen formája van, a saját gép­kocsi. Szó sincs arról, hogy ne örülnénk az így is nagy ér­deklődésnek, e szépséghiba miatt mégis megkérdeztük Kon- csek Pált, a művelődési központ igazgatóját: nem válik-e óhatatlanul is a gépkocsi-tulajdonosok koncertjévé a nyír­bátori program? Megtudtuk, hogy az immár tíz éve kialakult szokáson — az esti hétórás kezdésen — nem változtatnak. így való­ban csak a gépkocsival érkezőknek alkalmas az időpont, vagy azoknak az előrelátóknak, akik már tavaly szobát fog­laltak. Ez sem sok, mivel csak harminc—negyven kiadó szo­ba van. Mivel a nagy érdeklődés miatt sem a MÁV-hoz, sem a Volánhoz nem fordulhatnak, utaztatásra nem vállalkoznak. Mégis gondoltak azokra, akik vonattal, busszal tudják megközelíteni a várost. A zenei napokat rendező intéző bi­zottság most kezdett tárgyalásokat az Országos Filharmóniá­val: engedélyezzék egy nyilvános, délutáni főpróba megtar­tását az utolsó napon, Beethoven IX. szimfóniájából. Erre volt a legnagyobb az érdeklődés, s ha a tárgyalások sikere­sek: újabb hatszáz zenekedvelő vásárolhat jegyet — csökken­tett helyárral.

Next

/
Oldalképek
Tartalom