Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

2 kelet-magyarország 1976. július 31. Vay Adám-várkastély, ma múzeum. HEGYEI KÉPES ÚTIKALAUZ VAJA A hétezer lakosú község büszke­sége a várkastély, Vay Ádám II. Rá­kóczi Ferenc udvari főmarsalljának egykori lakhelye. A vár és a hozzá tartozó héthektáros őspark csábítja a turistákat messze földről is. A jelentős műemlékértékű vár­kastély századokon át épült. Emlék­tábla hívja fel a látogató figyelmét, hogy a kuruc háború idején itt járt II. Rákóczi Ferenc is. Falai között szá­mos értékes emléktárgyat őriznek. A szép környezet az alkotó művészeket is vonzza erre a vidékre. A múzeum­ban külön alkotószoba fogadja a mű­vészeket. A község határában lévő nagy kiterjedésű tó kitűnő horgászle­hetőséggel, hétvégi házakkal hívja fel magára a kirándulók figyelmét. Elek Emil képriportja Kuruc talpasok szobra a művelődési ház előtt. Újabb munkás-művész találkozók az üzemek művelődésének segítésére Szirtes Ádám színművész július 26—27-én tartott mű­sorával egy új rendezvény- sorosat kezdődött Nyíregy­házán, melyet a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház szer­vez. Az üzemek művelődésé­nek segítése érdekében kör­műsorokat rendeznek, me­lyen ismert művészek, s me­gyénk legjobb kultúrcsoport- jai lépnek fel színvonalas, munkások számára összeállí­tott műsorral. Legközelebb Dévai Nagy Kamilla daléne­kest és Erdélyi György szín­művészt hívják meg egy kö­zös műsor megtartására, me­lyen a művésznő népdalokat énekel, Erdélyi György pedig a magyar irodalom legszebb verseiből mond el néhányat. Szirtes Ádám a konzerv­gyárban, a KEMÉV-nél és a SZÁÉV-nél tartott előadást, de más üzemek is bekapcso­lódnak hamarosan a rendez­vénysorozatba. k. é. Öltözködésünk és a ruhaipar Milliárdok rekonstrukcióra A divatos öltözködés régeb­ben szinte kizárólag az ifjú­ságot érdekelte. Bár ma is fiatalok költik jövedelmük viszonylag nagyobb hányadát ruházkodásra, napjainkban minden korosztály igényeseb­ben, korszerűen, választéko­sán kíván öltözködni. Minden korosztály: ezen nem csupán a középkorúakat és az időse­ket, hanem a legfiatalabba- kat, a gyermekeket, sőt, a csecsemőket is értjük. A leg­kisebbek esetében természe­tesen a szülők igényéről van szó, akik részben fejlettebb esztétikai érzékük, részben a korszerűbb ruházati cikkek könnyebb kezelhetősége miatt keresik a divatos gyermekru­hákat, csecsemőknek való ti­pegőket, kötött holmikat. Ezért nem túlzás azt állíta­ni, hogy az ország egész la­kosságát érintette a Minisz­tertanács egyik legutóbbi ha­tározata, amely a könnyű­ipar további rekonstrukciójá­ról döntött, s az a tájékozta­tó, amelyet a kormány ülésé­nek másnapján a könnyű­ipari miniszter tartott a bel­földi és a külföldi újságírók­nak e téma részleteiről. Divatosabb, korszerűbb A ruházati ipar elmúlt öt évben lezajlott rekontsruk- ciójának eredményeit mind­annyian érzékelhetjük a bol­tokban, ahol divatosabb, kor­szerűbb ruhákat, kabátokat, pulóvereket, cipőt, fehérne­műt találunk, mint azelőtt. Az iparág rekonstrukciójá­nak második szakaszában, ebben a tervidőszakban az előzőnél többet, 17 milliárd forintot fordítanak új gépek beszerzésére, a legújabb tech­nika meghonosítására, a mű­szaki színvonal emelésére. Az elképzelések szerint 1980-ig 100—110 millió rubel és 110— 120 millió dollár értékben importálnak termelőberen­dezéseket a ruházati ipar szá­mára. Gazdag „zsákmánnyal" tértek meg a magyar filmátvevők a cannes-i. illetve a taskenti nem­zetközi filmfesztiválról. A Földközi-tenger-parti sereg­szemléről tíz filmet vettünk át hazai forgalmazásra. Várhatóan nagy sikere lesz a Hollywood, Hollywood című összeállításnak, amely a harmincas évek legjobb amerikai zenés filmjeinek rész­leteit sorakoztatja egymás mel­lé. Többek között Greta Garbo, Judy Garland, Bing Crosby, Frank Sinatra és mások énekel­nek, táncolnak benne. Megvásárolták Ingmar Berg­man Szemtől szembe című leg­újabb filmjét is, amely egy pszichiáternő magánéletének és hivatásának összeegyeztetéséért folytatott küzdelmét tárja fel, 1942-ben Párizsban játszódik az angol Joseph Loey munkája, a Klein úr. A főszereplő Alain De­lon. Carlos Saura alkotása a Nevelj hollót, a nagyváros házai közé beékelt öreg villa két la­kójáról, a kislányról és nagy­A modernebb gépekre nem­csak azért van szükség, mert azok korszerűbb ruházati ter­mékeket állítanak elő, ha­nem azért is, mert — na­gyobb termelékenységükkel — részben pótolják a hiány­zó munkáskezeket. Miközben ugyanis az iparág termelésé­nek mennyisége növekszik, a munkáslétszám csökken; a budapesti ruházati üzemek­ben például ma 20 százalék­kal kevesebbem dolgoznak, mint 1970-ben. A létszámcsökkenést nem­csak pótolja, hanem talán mérsékli is a ruházati ipar rekonstrukciója. Hiszen az új, jó gépeken könnyebb a mun­ka, s a gépek beállításával egyidőben általában felújít­ják az egész üzemet, javítják a munkakörülményeket, to­vábbfejlesztik a szociális lé­tesítményeket is. Új gépek A rekonstrukció azonban nem merül ki a gépek cseré­jében, a munkahelyek felújí­tásában, hanem kiterjed a termelési és értékesítési fo­lyamatok megszervezésének korszerűsítésére is, ami ugyancsak emeli a megvásá­rolható ruházati cikkek szín­vonalát, egyúttal pedig javít­ja a munkások közérzetét és a termelés gazdaságosságát. A ruházati ipar rekonstruk­ciójával magától értetődően együttjár a „gyártmányszer­kezet korszerűsítése”, ami közérthetőbben azt jelenti, hogy mind több divatosabb, szebb, könnyebben kezelhető áru kerülhet forgalomba. Va­gyis az iparág további felújí­tására szánt milliárdok — amelyek jelentős részét a költségvetés nyújtja a gyárak­nak — azt a célt szolgálják, hogy csinosabban, választéko­sabban öltözködhessünk. A cél azonban nem kizáró­lag a lakosság jobb áruellá­tásának közvetlen szolgálata; más célokat is szolgál a re­konstrukció. Ilyen az export, anyjáról szól. A fasiszta Spa­nyolországot ábrázoja a tehetsé­ges fimrendező legfrissebb mű­vében realista eszközökkel, kri­tikai hangvétellel Róma pere­mén. a Vatikán mellett elterülő nyomornegyedben játszódik Et- tord Scola Csúfak, koszosak, go­noszak című alkotása. A XIX. század nagy polgári világának felbomlását követi nyomon Lu­chino Visconti Az ártatlan című utolsó munkája. A feudális korszak eltűnéséről, az., új. kor, a szocializmus ígére­téről szól Bernardo Bertolucci Novocento (1900) című filmje. Nagy sikert aratott Karlovy Va- ryban is Casetti A vörös plakát című filmje, az idei Jean Vigo- díj kitüntetettje. A taskenti filmfesztiválon járt magyar szakemberek az itt ve­tített filmék legjobbjait már ko­rábban átvették hazai bemutatás­ra. Így többek között A fehér hajó, A parázsló évek krónikája stb. mellett most egy mai témá­jú török vígjátékot hoztak ma>- gukkal A mi családunk címűt. amely végül is alapot teremt további gépek, gyárberende­zések. vagy akár fogyasztási cikkek behozatalához. Kooperáció külfölddel A tőkés cégekkel főként a tartós termelési kapcsolatok kialakítására törekszünk. Az új halasi kötöttárugyárban például olasz szervezési eljá­rást vezetnek be, amiért cse­rébe a létrehozandó termékek egy részét szállítjuk. Hasonló elvekre épül egy francia koo­peráció keretében a Simon- tornyai Bőrgyár rekonstruk­ciója, vagy a Minőségi Cipő­gyáré, amely a licencért, technológiai és gyártmányfej­lesztésért készáruval fizet. A KGST-országokba irányuló exportunkat a közös beruhá­zásokban való részvételünk, a szakosodás és egyéb együtt­működések segítik. A nemzetközi munkameg­osztás, a külkereskedelem, az export fokozása is része tehát annak a rekonstrukciós prog­ramnak, amelyet a kormány elfogadott, s amelynek végső célja a lakosság ellátása jobb, szebb, korszerűbb ru­házati cikkekkel. G. Zs. Szép szünidőt! A nyár sem „uborkasze­zon” a pedagógia számara. Diák, szülő, tanár igyekszik energiát pótolni_ feltölteni magát olyan élményekkel, amelyekhez a tanév során nem, vagy kevéssé juthat hozzá. Ennek a „feltöltődés- nek” számtalan formája le­hetséges. Legyen a szünidő szép. Váljék emlékezetessé! Ha egy mód van rá, gyerek és felnőtt közös élményét je­lentse, hisz’ ez a családi ne­velés mindennapjaiban, gyak­ran hajszolt ritmusában is kamatozódhat. Városunkat, megyénket kezdi „felfedezni” az ország. Milyen jó lenne, ha a felfe­dezés öröme egy kicsit a szünidőre is esne, s mi is megismernénk szülőföldün­ket. Először a legegyszerűbb lehetőségek közül: szép séta a Sóstón a Blaha Lujza sé­tányon, játék, esetleg olva­sás a Krúdy-szobor tövében. Sokan autóznak hétvége­ken, de talán kevesen nyúl­nak azután, ami karnyújtás­nyira van. A vonattal, busz- szal nehezen megközelíthető „búvá örökségekre” gondo­lunk. Csaroda vadregényes világára, Tákos ékszerdoboz­ka templomára, a beregi mú­zeumra, a vajai várra. Ezek megragadják a kisgyereket, megmozgatják a kamasz fan­táziáját. Egy kis táborozás, elheverés, játék a még „di­vatossá” nem vált Tisza-par- ton a lélek és test felüdülé­sére nyújt lehetőséget. De másféle példa is kínálkozik. Ősrégi, mégis ifjú váro­sunk, Nyírbátor koncertje is szép, közös programja lehet egy zenét szerető, vagy azzal barátkozni akaró családnak. A város tárlataira is el lehet „ugrani” akár egy nyugod- tabb hétköznapi délutánon is. Lehetőleg együtt a család, hi­szen attól válhat még szeb­bé az élmény. Ezeket a lehetőségeket az iskolai KISZ-szervezésű tá­borok is kínálják. Azokban is sokfélét megízlelhet a gye­rek, az ifjú. (Sportolás, ki­rándulás, önkiszolgáló mun­ka stb.) Ezeket az ifjonti ki­rándulásokat a család is megtoldhatja a magáéval. Természetesen ki-ki a maga lehetőségei szerint. Tanácsként, lehetőségként írjuk ezeket, mert nincs le- sújtóbb, elszomorítóbb lát­vány, mint az egész nap a lépcsőházban kártyázó ifjon­cok. Palotay Ferencné ESTE, REGGEL; 20 BEJELENTÉS Vitatkozott az automatával Két hete működik Nyíregyházán a GELKA automata címfelvevő szolgálata, ennek tapasztalatairól kérdeztük Bíró Lászlót, a GÉLKA megyei vezetőjét. Elmondta: az első nap sikeres volt, megtelt a hangszalag, s úgy látszott, hogy a nyíregyháziak megkedvelik az új lehetőséget. Azóta válto­zó sikerrel használják, de kb. tizenöt—húsz bejelentés min­den reggelre összegyűlik, tehát munkakezdéskor már ennyi címre indulhatnak a szerelők. Nem mindenki fogadja szívesen az automatát. Többen mindenképpen választ erőltetnek, a kiszállás időpontját kér­dezik, mások vitatkoznak, s egyik-másik ügyfelüket erősebb kifejezésre ingerli, hogy nem kap választ. Néhányan a két legfontosabb adat (név, lakcím) valamelyikét felejtik el kö­zölni, vagy az automata bejelentkezése során már beszélnek. — Az első két hét azonban már arról is meggyőzött ben­nünket — mondta a GELKA vezetője —, hogy az olimpia ideje után is megtartjuk az automata címfelvevőt. Este vagy kora reggel ügyfeleink első próbálkozásra megkapják a hí­vott számot, könnyebb elérni a GELKA-t. A forgalom nö­vekedése esetén hosszabb szalagot teszünk a gépre, tehát több bejelentést tud felvenni. Ha a lakosság jobban meg­ismeri, a mi munkánk kulturáltságát és ügyfeleink idejét is kíméli majd. Új külföldi fi Intőket vásároltunk Csónakok a tó partján A múzeum Rákóczi-terme

Next

/
Oldalképek
Tartalom