Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-29 / 178. szám
2 KKLET-MAGYARORSZÁG 1976. Július 29. Megkezdték a dohány szárítását a nyírkércsi telepen. (Hammel József felvétele) Könyvtárosok országos vándorgyűlése Nyíregyházán A Magyar Könyvtárosok Egyesülete augusztus 17 és 19-e között Nyíregyházán rendezi meg a könyvtárosok VIII. vándorgyűlését. A vándorgyűlés augusztus 17-én délelőtt kezdődik a tanárképző főiskola nagytermében. Az előadások témaköre a könyvtárak és a közönség kapcsolatával foglalkozik. Külön szekcióüléseken vitatják meg az időszerű tartalmi, módszertani kérdéseket a gyermek- és ifjúsági könyvtárosok, kicserélik tapasztalataikat a műszaki és a zenei könyvtárosok. Ülést tart az olvasáskutatási és pedagógiai bizottság is. A részvevők megismerkednek a megyeszékhely nevezetességeivel, megtekintik a Kossuth' Lajos Szakközépiskola archív gyűjteményét, a városi könyvtár Kun Béla és Honvéd utcai fiókkönyvtárait és a konzervgyári üzemi könyvtárat. Színházi est is helyet kapott a könyvtárosok VIII. vándorgyűlésének programjában. AZ ÚJ TANÉVTŐL: m Óra közi testnevelés több iskolában Asszonyok a „Nyírségiben Dolgozni jött: a gyesről — Nagy dolog, hogy három évig otthon lehet maradni a gyerekkel. Számomra nagyon megnyugtató volt, hogy én foglalkozhattam Andreával, fejlődésének legkritikusabb éveiben — mondja Sajabó Balázsné betanított varrónő. Gondoson félretolja gépén a tű közeléből a finom jersey kelmét, mielőtt folytatja: Az Állami Ifjúsági Bizottság határozatot hozott az ifjúsági testnevelés és tömegsport fejlesztésével összefüggő tennivalókról. Az 1976—77-es tanévtől kezdődően kísérleti jelleggel új testnevelési tanterveket vezetnek be, mintegy 100— 150 iskolában. A kísérlet tapasztalatai alapján az 1978— 79-es tanévtől kezdődően új testnevelési tanterveket dolgoznak ki és vezetnek be. Az 1977—78-as tanévre útmutatót állítanak össze az általános iskolák számára, amelyben összefoglalják az egész éves rendszeres sportolás legjobb lehetőségeit és a szabadban végezhető testnevelés és sportolás módszereit. Ugyancsak új elképzelés, hogy az 1976—77-es tanévtől a rádióban sugárzott adások felhasználásával több helyen bevezetik az óraközi testnevelést. Az „Edzett ifjúságért”- mozgalom új rendszerét és működési rendjét 1976. december 31-ig dolgozzák ki. A mozgalmat — igazodva a KISZ-munka éves rendjéhez — 1977 tavaszán hirdetik meg és fokozatosan vezetik be. Az egyesületek értékelő rendszerét oly módon változtatják meg, hogy figyelembe veszik az „Edzett ifjúságért”-mozgalom szervezése érdekében kifejtett tevékenységet is. Az Állami Ifjúsági Bizottság határozata külön foglalkozik a természetjárás, a túrizmus, a táborozás és a természetben folytatható sporttevékenységek fejlesztésével. Rendszeressé teszik az ifjúmunkások, az egyetemisták és főiskolások turisztikai és kempingtalálkozóit. Évek óta gondot okoz az általános iskolai testnevelő- tanár-hiány. Most döntés született arra, hogy több testnevelő szakos hallgatót vesznek föl a tanárképző főiskolákra. A jövőben nagyobb gondot fordítanak az ifjúság testnevelését és sportját szolgáló területek kijelölésére. Felülvizsgálják a város- és községrendezési, valamint a beépítési terveket, s azokat a szükséges mértékben korszerűsítik. Már a települések fejlesztési terveiben, a beruházási javaslatokban szerepelniük kell az ifjúsági sportlétesítményeknek. 4 határozat foglalkozik a már meglévő sportlétesítmények jobb, hatékonyabb kihasználásával is. Egyebek közt kimondja: a jövőben ezeket a létesítményeket a szünidőben és a tanítási szünnapokon is nyitva kell tartani. Tervezet készül az uszodák és az úszásoktatásra alkalmas létesítmények kedvezményes igénybevételéGond az átállás — Egy esztendeje jöttem vissza. Még nem vagyok magammal megelégedve. Elég nehéz visszaállni. Sok minden megváltozott, magasabbak a szakmai és a minőségi követelmények. Amikor elmentem gyermekgondozásira sem volt valami nagy gyakorlatom. Ha más munkát kell csinálni, sokat vesződöm az átállásokkal. A kismamák gyermekük 6 éves koráig egy műszakba járhatnak 8-tól 5 óráig. így mindkét műszak termelésében részt vessünk, a modellek pedig rendszerint mások. Nem vagyok szakmunkás, nem tudok minden reszortot sem elvégezni. Sajnos éppen akkor kellett hosz- szabb időre táppénzre mennem a kicsi miatt, amikor itt a szakmunkásképző-tanfo- lyamot megkezdték. De a leg- közelebbire feltétlenül jelentkezni fogok. — önmagával nem elégedett, s a munkatársai a szalagban? — Nagyon megértőek és sokat segítenek. Mások is voltak hasonló helyzetben, tudják, hogy három év nagy időkiesés. Aki pedig még nem volt, az számít rá, hogy lesz. Mint ahogy azzal is tisztában vagyunk: a távollévők helyett nekünk kell elvégezni, amit a Szövetkezet terve előír. Hindert hatodik... A Nyírség Ruházati Szövetkezet három — a nyíregyházi, a tiszavasvári és a keme- csei — üzemében dolgozók összlétszámának átlagosan 15 —16 százaléka volt gyesen, vagy szülési szabadságon az elmúlt öt évben. Most az első fél évben a 700-ból 130-an. Ennek ellenére a termelés dinamikusan fejlődik. Évek óta termékeik 80 százalékát exportra szállítják. Ezen belül 50 Százalék az NSZK, a holland és az osztrák cégeknek végzett bérmunka aránya, a 30 százalékos szocialista export megrendelője pedig a Szovjetunió. Az idén, az első fél évben a tervezettnél 56 százalékkal magasabb nyereséget értek el. Nyugati exporttervüket 7,6 százalékkal teljesítették túl, s ennél jóval nagyobb a túlteljesítés a szovjet exportmunkákban. Ez volt az első „megméretés”, hogy munkaerőgondjaik, az ingadozó létszám ellenére is megvalósíthatják kitűzött céljukat: az előzőhöz képest ebben az ötéves tervben 35— 40 százalékkal növelik termelési értéküket. A szövetkezet könnyűipari középüzem, ahol egyáltalán nem könnyű a munka. Nagyüzemi módszerekkel, futószalagokon, drága japán gyorsvarrógépekkel dolgoznak az asszonyok, a lányok. Igényes, szép munka kerül ki kezeik közül, ahogy ezt már meg is szokták tőlük a megrendelők. Ám a jó hírért és a keresetért keményen meg kell dogozniuk. A könnyűipar ma még nem tartozik a legjobban fizető iparágak közé. A Nyírségnél az elmúlt ötéves tervben sikerült 23 ezer forintra növelni az átlagbérszintet. S csak munkával lehet tovább növelni. De hogyan? jelentősebb számú új munkaerővel aligha számolhatnak, viszont a gyermekgondozási szabadság okozta létszámmínusszal igen. — Munkánk hatékonyságát kell állandóan javítanunk tervcéljaink teljesítéséhez — válaszolja Csutkái László, a szövetkezet elnöke, akivel a csaknem kizárólag nőket foglalkoztató üzemek ez irányú gondjáról beszélgettünk. — Amikor a gyermekgondozási segélyről szóló rendelet hatályba lépett, komoly problémáink voltak. Csökkent a termelési értékünk és szinte zuhant a nyereség. Módszeresen hozzáláttunk a legkorszerűbb, a tudományosan kidolgozott üzem- és munkaszervezési gyakorlatok bevezetéséhez. Mind a mai napig nagy figyelmet fordítunk erre. Változtatunk a technológiai eljárásokon, mindig az újszerűbbekkel, a termelékenyebbekkel dolgozunk. Nagyobb gondot fordítunk a munkásnők és középvezetők, a termelést közvetlen irányítók rendszeres képzésére, továbbképzésére. Hunkát könnyítő gépek — Ebben az ötéves tervben meg akarjunk kétszerezni a tőkés exportból eredő bevételeinket. Ennek többféle módja lehetséges, például a hazai alapanyagokból készült termékek exportjának bővítésével, vállalási áraink felemelésével. Bár szövetkezetünk termelése hosszabb ideje magas fokúan gépesített, ezen a területen is rejlenek lehetőségek. Most például alkalmunk nyílik rá, hogy több millió forint értékben vásároljunk munkát könnyítő, gyorsító nagy termelékenységű különböző speciálgépeket. — Végül is a nőpolitikái, meg a népesedéspolitikai határozat végrehajtása nem csupán kötelező, hanem jól felfogott érdekünk is. S ami gondot okoz átmenetileg a termelésben, a mi dolgunk, hogy megoldjuk. Közös érdek. Ócskavashegyek, papírdombok, üvegtörmelék-szakadé- kok, rongymezők — nem mesebeli táj: MÉH-telep. Megyénkben a legnagyobb a nyíregyházi telep — évente több száz vagon ócskavasat, papírt, rongyot, színesfémet, nyersbőrt vásárolnak fel, szállítanak szerte az országba. Az említettek csak a főbb cikkeik, ezek mellett foglalkoznak például üveg, használt fixiroldat, barackmag vagy vadgesztenye felvásárlásával, ha úgy hozza a sor — összesen legalább tizenöt féle dologgal. A telepen magasodó hegyeket nem zsebkendőben hordták össze, vagyis többségében nem a lakosság kisebb tételű eladásaiból származnak. A nagy szállítók a vállalatok, szövetkezetek. Ócskavasat például a konzervgyár, a MEZÖGÉP-gyáregységek, a Volán, a vasipari szövetkezet szállít a legnagyobb mennyiségben — kiselejtezett gépkocsiktól konzervdoboz-maradványokon át az esztergaforgácsig. A TITÁSZ vörösréz huzalf, a TIGÁZ lyukas gázpalackot, a kórház elhasznált lepedőt, párnát, a nyomda hulladék és selejt papírt ad el a MÉH-nek. Nyíregyházán három (!) MÉH-begyűj tőhely van — mindhárom kicsi, korszerűtlen, és egymáshoz meglehetősen közel vannak. Űj helyiséget pedig nem kapnak — ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Például a Jósa- városban. Holott papírt és rongyot tiszta, rendes körülmények között is lehet átvenni, tárolni — ha hiszik a döntésre illetékesek, ha nem... A Nyolcezer feledékeny ember A panaszos közölte, hogy gépjárművét már régen eladta és az Állami Biztosító most mégis őt szólítja fel a kötelező gépjármű-biztosítás díjának megfizetésére. Az ügy tisztázásának közepette meglepő információt kapunk. Kormányrendelet írja elő a kötelező gépjárműfelelősségi biztosítást személygépkocsikra, motorkerékpárokra. A díj befizetése minden évben két alkalommal esedékes és az a gépjármű-tulajdonos, aki például most 1976. július 30-ig nem tesz eleget befizetési kötelezettségének, kamatot is fizet, sőt a hátralévő díjakat adók módjára kell behajtani. Az említett panaszos nem az egyedüli a megyében, aki feledékeny- ségből vagy nemtörődömségből mulasztást követett el. Több mint nyolcezer levelet kézbesített a posta, s mindegyikben udvarias felszólítással kérik az ügyfelet a biztosítási díj, díjhátralék befizetésére. A 8 ezer ember többsége gépjárművét már régen eladta, vagy kiselejtezte. Ennek ellenére a levél megküldése nem indokolatlan. A már említet kormányrendelet azt is előírja, hogy a gépjármű-tulajdonosok amennyiben járművüket eladják, kiselejtezik, vagy a forgalomból kivonják, az Állami Biztosítónak ezt jelenteni kötelesek. Ilyen esetben az Állami Biztosító megszünteti vagy az űj tulajdonosra hárítja át a gépjármű-felelősségi biztosítást. S.E. fő ellenindok ugyanis: nem való ilyen helyre egy MÉH- átvevő, mert koszos, rendetlen lesz tőle a környék. Pedig csak szervezés dolga lenne, hogy akár patikatisztaságú lehessen a MÉH „boltja”... A MÉH pedig — amelynek érdeke a minél nagyobb mértékű felvásárlás, hiszen haszna van belőle — keresi a megoldási lehetőségeket. A községekben is igyekszenek megszervezni a hulladék begyűjtését — megbízottakkal, igazolvánnyal ellátott „külsősökkel”. A nyíregyházihoz hasonló telep ugyanis csak a megye városaiban található. A Kelet-magyarországi MÉH Vállalat terveiben szerepel a „vándorbegyűjtő”, azaz nagyméretű autó, mely járná a lakótelepeket, távoli városrészeket és falvakat. Ez azonban még csak terv, nem tudni, mikorra valósul meg. Nyíregyházán a megoldási lehetőságek egyike például az „alkalmi átvevőhelyek” nyitása — egy-egy napra hulladékátvételt hirdetnek valamelyik iskolaudvaron, a környékbeli lakosság számára. Nem is csalódtak eddig ezekben a napokban, hozták a papírkötegeket, rongyhalmokat, amelyeket talán már a szemétbe szánt a bosszankodó tulajdonos. A másik nagy segítséget az úttörők hulladékgyűjtési akciói jelentik. Ilyenkor szinte nem győzik átvenni a gyerekektől, amit azok hosszas utánjárással, kutatással összeszedtek... T. Gy. re. Variációk zokatlan panaszt hallottam a minap egyik ismerősömtől: nem tud aludni, olyan nagy a csend a lakása körül. „Forgolódom egész éjjel, nem lehet kibírni, zavar a csend...” Emberünk nem viccelt, ugyanis a vendéglátóiparban dolgozik. Megszokta a zsongást, a zajt, a szervezete igényli ezt elalvás előtt is. De hiába, csupa rendes szomszéddal áldotta meg a sors. Senki nem bömböl- teti a rádióját, tévéjét, nem turáztatja ablaka alatt a motort. Még egy árva porszívó, centrifuga se duruzsol át a falakon. így. vendéglátós emberünk saját maga kénytelen a kellő zajszintről gondoskodni, de ez azért nem olyan, mint amikor az áldott zaj a természet rendje szerint érkezik. Megnyugtatva a csendtől már-már felbor- zolódott idegeket. Mióta a panaszát meghallottam állandó lelkiismeretfurdalás gyötör hogyan tudnék segíteni az álmatlanságban szenvedő embertársamon. Elmélyült töprengésemnek azonban van egy egészen apró akadálya, egész éjjel nem tudok aludni. S milyen rendhagyó az élet. A lakásomat körüllengő zajtól nem tudok aludni. Főleg a közeli kislakásokból átruccanó hajnali vendégek a rikoltón kukorékoló japán kakasok tépik az idegeimet. Ami az egyiknek pokol a másiknak elérhetetlen vágy. Viselnünk kell... ★ ötven botütés a szülőnek ama bizonyos testrészére mert a másfél órás kérlelés után sem hajlandó „átvenni” gyermekét. „Kérjük, egy 3—4 éves körüli. E. névre hallgató gyermek szüleit, vegyék' át gyermeküket a stúdióban...” A botütést a fürdőző közönség jelenlétében bonyolítják le. A szülő nyakába egy szégyentáblát is akasztanak: „Megint nem vigyáztam a gyermekemre, fúj, de utálom magamat.” „Huszonöt botütést kapnak az autósok, akik bár tudják, hogy a másik nem tud majd kiállni, úgy parkolnak a fák közé kocsijukkal, hogy elzárják a kivezető utat.” „Kérjük az XC gépkocsi tulajdonosát, fáradjon sürgősen a kocsijához.” A botmester kezében szaporán forog a furkósbot, a cséphadaró. Tizenöt suhintást kapnak azok, akik poros lábbal lépnek a medencébe, hiába a kiírás, a szóbeli kérlelés. A gyermekmedencében fürdőző felnőttek tíz suhintással bűnhődnek. A strandon meleg sört árusító eladók pedig arra bűntetteinek, hogy megigyák a saját... sörüket. A szép álomból ébredve a sóstói meleg strandon, fájdalmasan tapogatom sajgó testrészemet. Ezt a valóságban kaptam „suhintás azoknak, akik álmukban legalább rendet szeretnének, még akkor is, ha kint vannak a vízből...” Páll Géza vT Kádár Edit Ne vesszen kérbutWfi Autóroncs és vadgesztenye
