Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-21 / 171. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 21. Az alkoholizmus ellen Egy jogi ankét margójára AZ ALKOHOLIZMUS KÖZPONTI HELYET FOGLALT EL a bűnözési statisztikában, hatása első okként szerepel a házasságok felbontásánál is. Az italozó ember a munkahelyén gyakran összeütközésbe kerül a munkarenddel, hanyag, selejtes munkát végez. A súlyosabb balesetek jelentős része is alkoholfogyasztással függ össze. Az alkololisták gyakran megsértik az együttélési szabályokat. Az alkoholizmushoz viszonylag hosszú út vezet. Fontos megismerni: milyen ez az út? Csak így lehet megelőzni, az ehhez vezető zsilipeket elzárni. Tapasztalataink jelzik, hogy a megelőzésre az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Csak a meggyőzés és következetes szigor összehangolt alkalmazása hozhat eredményes változást. A kedvezőtlen helyzet megváltoztatásához azonban szükség van jelentős szemléletváltoztatásra, még azok körében is, akiknek feladatuk lenne, vagy példát kellene mutatni az alkoholizmus elleni harcban. Az alkoholizmus elleni tevékenység fő csatatere a munkahely. A munkahelyi közösségben együtt dolgozó emberekre elsősorban a munkahelyen helül lehet és kell hatni. Ennek legfontosabb előfeltétele, hogy a munkahelyi légkörben kialakuljon egy határozott, stabil állásfoglalás. Elismert magatartási szabályként kell tisztelnünk „a nem ivás szabadságát”. Tegyük lehetővé, hogy a munkahelyi rendezvényeken, de családi ünnepeken, név- és születésnapokon, társaságban — ne igyon, aki nem akar. Ne legyen sértés, ha valaki nem koccint. AZ ALKOHOLIZMUS ELLENI KÜZDELEM üzemi feladatai, á felvilágosító, megelőző munka propagandája döntően a balesetelhárítás, munkásvédelem keretei között maradt. Természetesen nem lebecsülendő ez a tevékenység, de még itt sem történik meg minden, amire szükség van. Az alkoholizmus elleni küzdelem üzemi modellje mindjobban elterjed. Egyes nagyobb üzemekben alakultak alkoholizmus elleni bizottságok, amelyek a felvilágosító tevékenység mellett az alkoholisták felkutatását, gyógyításra, elvonókezelésre való irányítását és társadalmi utógondozását végzik — eredményesen. Helyes lenne, ha minél több nagyvállalatnál, szövetkezetnél, intézményeknél -alakulna ilyen bizottság. Számos példa bizonyítja, hogy a szocialista brigád összefogása nyomán sikerült az alkoholistát eredményesen • meggyógyítani. A meggyőzés mellett egyes esetekben alkalmazzák a táppénzt vagy a családi pótlékot az alkoholista családjának folyósítják. Egyedülálló esetében a szocialista brigád osztja be a fizetését, biztosítva ezzel a megélhetéséhez szükséges feltételeket. Az alkoholizmus betegség. Ezt az eddiginél szélesebb körben kell elismertetni. Jelenleg ugyanis elsősorban azok ismerik így el, akiket gyógyítanak, akik a gyógyulásba elszánták magukat. Sajnos az utóbbiak 'száma még igén kevés. A beteg szerepének vállalása a környezet szemében a csökkentértéküséggel azonos. Sokszor a valóság feltárását az alkoholista elleni cselekedetnek tekintik. Pedig éppen azok segítenek a betegen, akik őszinték. Az is igaz, hogy sokszor félnek az alkoholisták megtorlásától; nem is alaptalanul. EZ A MAGYARÁZATA ANNAK, hogy eddig viszonylag kisebb számban kerültek a munkaterápiás intézetbe azok, akik családok életét tették tönkre káros szenvedélyükkel. A társadalomnak itt kell operatívabban segíteni. Szinte lehetetlen, hogy az alkoholizmus családon belül maradjon és a munkahelyen, lakóhelyen valamilyen formában ne tükröződjön! Pedig mennyivel könnyebb volna segíteni, ha a család és a munkahely együttesen támogatná a rászorulót az alkoholizmustól való megszabadulásban. A Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete a közelmúltban jogi ankéton, társadalmi oldalról vitatta meg az 1974. évi 10. sz. tvr. végrehajtását. Ez lehetővé teszi, hogy az alkoholizmus legveszélyesebb, legsúlyosabb rabjai is meggyógyuljanak és visszatérjenek a józan, becsületes munkásélethez, önmagukhoz, környezetükhöz. Az ankét megállapította: a tvr. végrehajtása vontatottan indult, főleg a rendőrség kezdeményezett munkaterápiás intézetbe való beutalást. Pedig a jogszabály állami vagy társadalmi szervet, továbbá szövetkezetei, illetőleg a lakóhelyi, munkahelyi kollektíva bármely tagját is feljogosítja az eljárás kezdeményezésére. Jobban kell tudatosítanunk, hogy a hosszabb ideig tartó munkaterápia a beutaltak nagy részét megszabadítja a káros szenvedélytől. Ez a jogszabály az alkoholisták javát, a társadalom érdekeit szolgálja. Olvastam egy levelet, amelyet az intézetbe beutalt írt szüleihez. Ebben elismeréssel szólt az intézeti kezelésről, az ottani életkörülményekről és már az elbocsátás utáni terveiről is beszél. A BEUTALTAK TELJES GYÓGYULÁSÁNAK fontos feltétele a külső családi, munkahelyi, társadalmi kapcsolatok megőrzése, illetve megteremtése ott, ahol ezek a kötelékek megszakadtak. Ezt segíti elő az a jogszabályi rendelkezés, hogy aki munkaviszonyából került az intézetbe, munkáltató • ja a beutalás alatt nem szüntetheti meg munkaviszonyát. Nagy segítséget nyújthatnak a munkahelyi kollektívák, társadalmi szervek. Annak tudata ugyanis, hogy őket még a családjuk, a közösség visszavárja, számít rájuk, nagy erőt ad a gyógyuláshoz. A jogi ankét feltárta, hogy az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésével kapcsolatos eljárás még rendkívül lassú. Számos javaslat hangzott el, amelyek az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgálják, s hogy az érdemi döntések megalapozottak legyenek. Összegezésként: többet kell tennünk az alkoholizmus megelőzéséért, s nagyobb felelősséget kell érezni azért, hogy az alkoholistákat elvonókúrára irányítsuk. EGYSÉGES VOLT A NÉZET ABBAN IS, hogy kedvezőbb eredmény csak a szervezettebb, összehangoltabb társadalmi erőfeszítéstől várható. Dr. Kovács Pál, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének elnöke A kisvárdai VSZM-gyárban kiegészítő gyártmányként akkumulátorokhoz fedéllemezt készítenek. Maczkó Jánosné présgéppel formázza a darabokat. (Hammel József felvétele) Ügyfélszolgálat ? Nem hinném, hogy sokat lógathatják a lábukat a Nyíregyházi Városi Tanács ügyfélszolgálati irodájának dolgozói. Mindig van ügyfelük, — munkakönyvét kérő, hatósági bizonyítványért kopogtató, elveszett tárgyat kereső, a tanács más osztályaira igyekvő és eligazításra váró. A napokban újabb íróasztal került az irodába — itt végzi munkáját a járlatlevél kiadásával foglalkozó tisztviselő. Eddig külön helyiségben dolgozott, amire nagy szükség is volt — komoly értékek fordulnak meg az íróasztalán. A minap kiváncsiságból megkérdeztem, hogy aznap hány ügyet intézett már el. Valami hatvanat — mondta hirtelen fejszámolás után. Mindez tíz órakor történt, és fél kilenctől van félfogadás ... Láthatóan ideges volt. És nyilván az ügyfélszolgálati iroda többi dolgozója sem teljesen nyugodt — eddig is gyakran volt telt ház a helyiségben, ma pedig már az ajtó előtt sorba állnak az ügyfelek ... Nemrégiben olvashattuk a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának rendelkezését az újságokban: az ügyfélforgalom gyorsítása, könnyebbé tétele, egyszerűsítése a cél. Ezzel az „átcsoportosítással” azonban a nyíregyházi tanácson nem tettek jó szolgálatot az ügyfeleknek — sem a tanácsi dolgozóknak ... (tarnavölgyi) Új szakmunkások Fehérgyarmaton Rohamosan iparosodott az elmúlt ötéves tervben Fehérgyarmat is. Az ipari létesítmények beüzemelése rendszerint csak úgy volt kezdetben megoldható, hogy az anyavállalat segített szakemberrel. A szakmunkásgondok megszüntetéséért sokat tett a fehérgyarmati 142-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. Június 16-án az intézetben is megkezdődtek a szakmunkásvizsgák. Tizenöt vizsgacsoportban hét szakmában 220 nappali tagozatos tanuló számol be a tananyagból. Az iskola és a HÓDIKÖT fehér- gyarmati gyára életében egyaránt kiemelkedő eseménynek számít, hogy a kö- tő-hurkoló ipari konfekciós szakmában most kapnak bizonyítványt az első szakmunkások. Az iskolások mellett a korábbi betanított munkások, másfél éves sikeres tanfolyami munka után, most ugyancsak szakmunkásvizsgáznak. Hasonlóan segíti • a szakembergondok megoldását. hogy a géplakatos szakmában szintén vizsgáznak olyanok, akik mindennapi munkájuk mellett vállalták a tanulást. A beiskolázási tervet az intézet teljesítette. A népgazdasági igényeknek megfelelően, építőipari és kö- tő-hurkoló szakmában még korlátlanul vesznek fel fiúkat és lányokat. Az iskola vezetősége tervezi egy tanulószoba létesítését. Gondot jelent, hogy kevés oktatóterem áll rendelkezésre. A bővítés állami támogatással oldható meg, a KISZ-es fiatalok és az üzemek társadalmi munkájára támaszkodva. KÉPERNYŐ ELŐTT n Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának küzleménye A Lengyel Népköztársaságban újból szabályozták az országból utas- és postaforgalomban kiviteli tilalom és kiviteli vám alá tartozó áruk körét. A kiviteli tilalom az alábbi árucikkekre terjed ki: mindennemű szőrmére és bundabőrre, mindenféle bőrből készült cikkre, pamut és gyapjú anyagokra, valamint ezekből készült árukra, 11 éven aluli gyermekek számára készült mindennemű ruházati cikkre, mindenféle alsó fehérneműre, mindennemű lábbelire, aranyból vagy platinából készült ékszerre, valamint drágakövekre, féldrágakövekre és igazgyöngyökre, varrógépre, gumiabroncsok (kerékpár, motorkerékpár, gépkocsi), folyékony üzemanyagra. A cipőkre, a pamutból és gyapjúból készült árucikkekre vonatkozó kiviteli tilalom nem érinti az ajándék jellegű készítményeket, a művészi kisipari alkotásokat és a „cepeli” üzletekben kapható cikket. Az említett áruk nem A négy nagyüzem dolgozóiból álló közönség és a huszonnégy közismert játékos — bemondónők, riporterek, színészek, öttusázók — fergeteges jókedve átragadt miránk, a televízió nézőire is pénteken, az Egri János által ugyancsak ennek megfelelő hangulatban vezetett „Nyári bolondságok” c. vidám csapatjáték láttán. A sok ötlettel tarkított, kitűnő, újszerű vetélkedőműsor bizonyság volt arra is, hogy a felvétel közönségének „érdekeltté” tétele mennyire fokozhatja az izgalmat, feszültséget —, ami természetesen még a kívülálló nézőkre sem maradhat hatástalan. Szívesen látnánk több ilyen jó hangulatú „bolondságot” ősszel, télen és tavasszal is... A kéthavonta jelentkező, Szakáig István szerkesztette „História”, a tévé történelmi magazinja ezúttal az élő történettudomány műhelyeibe nyújtott közérdeklődésre számottartó bepillantást. A nyár a régészeti ásatások évadja. Az egyik legjelentősebb munkálatról, a keszthely—fenékpusztai magyar—szovjet közös feltárásról kaphattunk pl. érdemi (és közérthető!) és jó tájékoztatást. Helyet kapott a műsorban — sajnos csak nagyon röviden — a turistvándi vízimalom bemutatása is. A téma többet rejt magában, különösen a néprajzi vonatkozások irányába tágítva. A gyönyörű felvételezés azonban némileg kárpótolt a kurtára fo- gottságért. Ránki György mértékadó értékelése a Magyarország történetének nagyszabású, 10 kötetre tervezett marxista összefoglalása* elsőként nemrég megjelent 8. kötetéről és tájékoztatása az 1980-ig megjelenő többiről bizonnyal széles körű érdeklődést keltett. Az adás „csemegéje” a népszerű „Századunk” új sorozatából egy részlet bemutatása volt, a „Mézesmadzag és korbács” című 24. részből, a Kállai-féle hintapolitika korszakából. (Az adásból megtudtuk, hogy a „Századunk” újabb 5 részét októberben kezdi sugározni a tévé.) Alapkoncepciójában (még ha ezt vitathatnánk is) és nem egy fordulatában lé- legzetállítóan izgalmas tudományos-fantasztikus darab volt a Karel Capek drámájából készített tévéjáték, a „R. U. R.” az ember formájú robotok lázadásáról, s egy párjuk oly fokú tökéletesedéséről. hogy az emberiség kipusztítása után „természetes módon” kezdődhetett minden elölről. A tudományos-technikai fejlődés csapott össze a darabban egy általánosan humánus, polgári etikai felfogással, tulajdonképpen igazi feloldás nélkül. Amit kiemelhetünk, a munka, az értelmes emberi tevékenység és a lét folytonos megújítása szükségességének a bizonyítása, mely nélkülözhetetlen az emberi moralitás mindenkori fenntartásához. A nagy cseh író nem mindennapi művét Zádor András kiválóan alkalmazta televízióra és Marton László ugyanígy rendezte meg. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT kereskedelmi mennyiségben 1000 zloty összértékig vámmentesen hozhatók ki a Lengyel Népköz- társaságból. Élelmiszert csak az utiszükség- letnek megfelelő mennyiségben hozható ki. Gépkocsihoz üzemanyagot csak a beépített tartályban szabad kihozni. Felhívjuk a Lengyel Népköztársaságba utazók figyelmét, hogy a lengyel vámszervek tájékoztatása szerint az említett tilalom, illetve korlátozás alá eső áruk külföldre történő kivitelének megkísérlése esetén ezek letétbe helyezésére a lengyel határon nincs lehetőség, amennyiben emiatt eljárásra kerül sor, a vámvizsgálat meg- hosszabodik, s ezen felül az ilyen áruknak az ország belterületére való visszaszállításával kapcsolatos költségek is az utast terhelik. Az utasforgalomra vonatkozó magyar vám- és devizajogszabályokban változás 1976. április 1 óta nem történt. A szín, a változatosság és érték együtt volt jelen legutóbb Hámori Éva „Ez is, az is” című műsorában, amely a férfi és a nő kapcsolatának örök próbáját, a hűséget-hűtlenséget választotta témájául. A szerkesztő nem hagyta kétségek között a hallgatót: a mindkét nem által elkövetett vétségek, huncutságok és bűnök változatos bemutatása után a szintézist, a feloldást két olyan költői művel teremtette meg, amelyek a hűség és az állhatatosság értékét, szépségét hangsúlyozták: Ingeborg Bachmann „Undine elmegy” című rádióra alkalmazott írásával és Isolda szerelmi halálával Wagner zenedrámájából. A többi zeneszám is szervesen kötődött a műsornak nemcsak egyes számaihoz, hanem hangulatához is. Mindennek van ellentéte, a számtalan emberi magatartásnak különösképp. A jóra rögtön tudunk rossz példát mondani és megfordítva is. Az utóbbi művelettel a sötét elkeseredéstől óvjuk magunkat, mert ha az emberi kapcsolatok mélyére tekintünk, nem egyszer lenne rá okunk. A Szombat délelőtt műsorában hangzott el egy ilyen ellentétes riportpár, olyan témában, amely — úgy látszik — soha nem fog lomtárba kerülni. A beteg, öreg szülőt embertelenül magára hagyó gyermek és ugyene szülőkön segítő társadalom témája ez. Messze kellene menni a következtetéseken, ha azt kezdeném bpncolgatni, miért van az, hogy az öreg, beteg szülőkön nem az egyén (a gyermek), akinek elsődleges kötelessége lenne, hanem a társadalom (a kisebb, nagyobb közösség) akar (tud) segíteni. A Szombat délelőtt szerkesztőinek problémaérzékenységét mutatja, hogy ezt a témát sem hagyták ki egy olyan műsorból, amely inkább tájékoztató, orientáló jellegű. Óvatosságuk pedig dicséretes: fenntartással, maliciával fogadták a látványos látszatmegoldást választó fiú bejelentését. A hivatalos tájékoztatás nélkülözhetetlen lenne a szocialista demokráciának, s a lakosság informálásának gyakorlatához tartozik ma már az is, hogy az ország életének irányítói gyakrabban nyilatkoznak a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak. Többször, mint régebben, de még mindig nem elég gyakorisággal. Tudom, bármit el lehet koptatni. szürkíteni, csupán azzal, ha túlságosan gyakran találkozik vele a hallgató, a néző, az olvasó. Az interjúkat is. Nem hiszem azonban, hogy ártana akár általában a vezetői tekintélynek, akár a (hallgatói, nézői) közfigyelemnek, ha az irányító személyiségek gyakrabban beszélnének — őszintén és okosan — a lakosságot és a vezetőket egyaránt érintő, érdeklő kérdésekről, akár a legkényesebbekről is, nem nagygyűléseken, aktívákon elhangzott beszédek hanem rádiós, tévés beszélgetések formájában is. Mindez annak a közvetlen hangulatú, őszinte és gazdag tartalmú beszélgetésnek hallatán ötlött fel bennem, amelyet a Közoktatás fóruma keretében dr. Hanga Mária oktatási miniszter- terhelyettessel folytatott Tomkai Judit. Jó lenne, ha az ilyen interjúk, beszélgetések olyannyira meghonosodnának a rádióban és a televízióban, hogy megszokottá, de nélkülözhetetlenné válnának a hallgató számára. Seregi István
