Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

XXXIII. évfolyam, 154. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. július 1., csütörtök Befejezte munkáját a berlini konferencia Az európai kommunista és munkáspártok vezetői záródokumentumot fogadtak el Szerdán magyar idő szerint 9 órakor folytatta munkáját Berlinben az eu­rópai kommunista és munkáspártok konferenciája, amelynek munkájában 29 küldöttség vesz részt. A konferencia hatodik ülésének elnöki tisztjét Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt delegációjának vezetője, a párt főtitkára tölti be. A délelőtti ülésen három felszólalás hangzott el. Jőszig Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke; Lars Werner, a (svéd) Baloldali Párt-kommunisták elnöke; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára. A déli ülésen Harilaosz Florákisz, a Görög KP KB első titkára elnökölt. Há­rom felszólalás hangzott el. Elsőnek Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára mondta el beszédét, őt Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke követte, majd Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára beszélt. A délutáni ülésen négy felszólalás hangzott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt. Öt Martin Gunnar Kcutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermenegildo Gasperoni, a San Marinó-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára el­nökölt. Félói ás szünet után Michael O' Rior dánnak, Írország Kommunista Pártja fő­titkárának elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szerkesztő bizottság által kidolgozott dokumentumtervezetet elfogadottnak tekintve, azt a saitó rendelkezésére bocsátják. Az elnök a részt vevő küldöttségek nevében megköszönte a Német Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honeckernek, a párt KB főtitkárának a tanácskozás sike­res munkája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a konferencia dokumentu­ma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkás­pártok kétnapos berlini tanácskozását. Kádár János beszéde Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt, küldöttségünk ne­vében tisztelettel köszöntőm tanácskozásunk minden részt­vevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sokmilliós táborát. Pártunk üdvözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kom­munista Párt kezdeménye­zését az európai kommunista és munkáspártok értekez­letének összehívására. Ab­ban a meggyőződésben vet­tünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nem­zetközi helyzet közös elem­zésével, a békét és a társa­dalmi haladást előmozdító közös tennivalóink megha­tározásával, kölcsönös szoli­daritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Az előkészítés so­rán végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosí­tott kitűnő feltételekért őszinte köszönetét mondok házigazdáinknak, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának. Kedves elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi vi­szonyait az enyhülés és a vi­lág forradalmi folyamatai­nak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javá­ra változnak. A nemzetközi helyzet ked­vező alakulásának fontos tényezője a szocialista orszá­gok dinamikus fejlődése, összefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása a ha­ladás minden erejével. A szocialista országok együttes ereje jelenti ma a világ bé­kéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő el­nyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek har­cának szilárd támaszát. Meg­győződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi te­vékenységünkkel nemcsak népünk érdekéit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szo­cializmus nemzetközi pozí­cióinak erősítéséhez, a szo­cialista országok összefogá­sának megszilárdításához. Ugyanakkor annak is tudatá­ban vagyunk, hogy a szoci­alizmus építésében fontos, sőt nélkülözhetetlen erőfor­rást jelent számunkra az a nemzetközi szolidaritás, ame­lyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó erői, minde­nekelőtt a szocialista,orszá­gok és a nemzetközi kom­munista mozgalom részé­ről. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapita­lista országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános vál­sága mélyül, >s a gazdasági élet mellett egyre inkább át­hatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a ter­heket megpróbálja a dolgo­zók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúrá­ját. A helyzet gyökeres meg­oldására egyedül a kommu­nistáknak van olyan prog­ramja, amely a tömegek ér­dekeit szolgálja, alapvető tár­sadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egy­ségre támaszkodik. Ebben a harcban testvérpártjaink szervezetileg erősödnek, tö­megbefolyásuk növekszik. A Magyar Szocialista Munkás­párt teljes mértékben szoli­dáris a kapitalista országok­ban harcoló kommunisták­kal, az összes demokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdelmüket a tár­sadalmi haladás, a szocializ­mus irányába mutató mély­reható változásokért. A világforradalmi folya­mat előrevitelében mind je­lentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító moz­galmak. Harcuk nyomán to­vábbi haladó vonások jelen­nek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pár­tunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen or­szágok kommunista pártjai­val, felszabadító mozgalmai­val, segíti a nemzeti és a tár­sadalmi felemelkedésért ví­vott harcukat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmé­nyek hosszú harcban, követ­kezetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt a küzdelmet to­vább kell folytatni a háború és a hidegháború megszál­lottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szél­(Folytatás a 2. oldalon) lift | ARATJÁK AZ ÁRPÁT Képen: az utolsó rendeket szedik a kombájnok. (Hammel József felv.) Az aranyosapáti Üj Élet Termelőszövetkezetből első­ként jelentették: megkezd­ték az árpaaratást. A rendre vágott árpa cséplését két kombájnos, Kálmán Lajos és Toldi Pál végezte. A jól előkészített gépekkel gyor­san haladt a munka, és szer­dán reggel már az utolsó rendek is elfogytak. A kom­bájnok után közvetlenül ha­ladtak a takarmányfelszedő kocsik és a szalmát is be­gyűjtötték. Az árpatermés eredményével elégedettek, mert hektáronként 30—32 mázsa szemet takarítottak be. A termés egy részét a tagság háztáji gazdaságaiban gya­rapodó sertésállomány ré­szére megtartották, a többit egyenesen a felvásárló vál­lalat részére szállították el. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Szerdán — Kállai Gyula el­nökletével — ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Dr. Szentistványi Gyuláné országos titkár a népfrontbi­zottságok újjáválasztásának tapasztalatairól tartott tájé- ko.Jatút. A falugyűlések, nép­frontgyűlések, küldöttérte­kezletek jó politikai légkör­ben zajlottak le, a közéleti aktivitás, s a népfrontmozga­lom tekintélyének, befolyá­sának növekedéséről tettek tanúbizonyságot. Mutatta ezt a megnyilvánuló nagy érdek­lődés: 456 ezer állampolgár jelent meg e rendezvénye­ken. A vitákban több, mint 31 ezren szólaltak fel, a fel­szólalók politikai, gazdasági és társadalmi életünk kérdé­seiben nyilvánítottak felelős­ségtől áthatott véleményt. A nagyközségi, városi, megyei küldöttértekezleteken megvi­tatták, észrevételekkel, javas­latokkal gazdagították a Ha­zafias Népfront VI. kong­resszusának állásfoglalás-ter­vezetét, valamint a kongresz- szus legfőbb témáit tartalma­zó dokumentumokat. Meg­választottak 4165 bizottságot, összesen több mint 101000 taggal. Az újonnan megvá­lasztott népfrontbizottságok híven tükrözik az adott terü­let lakosságának összetételét. kifejezik a szocialista nem­zeti egységet. Sarlós István főtitkár, a VI. kongresszus előkészítésé­ről adott tájékoztatót és is­mertette a kongresszuson el­mondandó szóbeli beszámoló téziseit, amelyet az országos elnökség behatóan megvita­tott, majd határozatot hozott a kongresszus megrendezésé­vel kapcsolatos, s az országos tanács elé terjesztendő egyéb ügyekben. S. Hegedűs László országos titkár beszámolója alapján az elnökség megvitatta a moz­galom feladatait a háztáji és a kisgazdaságok termelésének támogatásában. Az elnökség úgy határozott, hogy a la­kossági tanácskozások, a ter­melők észrevételeit és javas­latait az illetékes kormány- és tanácsi szervek figyelmébe ajánlja. Javasolja, hogy a megyei népfrontbizottságok a megyei tanácsokkal közösen szervezzenek fórumokat a kistermelők és az illetékes szervek képviselői számára. A községi és városi népfront­bizottságok ugyancsak az ér­dekeltek bevonásával tár­gyalják meg a mezőgazdasá­gi kistermelők helyzetét, az anyag- és eszközellátás, a szolgáltatások és az értékesí­tés gondjait, és éljenek ja­vaslattevő jogukkal. Segítsék elő az újabb kertbarátkörök, kertészeti, kistenyésztői szak­csoportok alakulását. Támo­gassák az eddigi és újabb kertbarát és kistenyésztői tö­mörülések munkáját. Az országos elnökség vitá­jában felszólaltak: Asbóth Jánosné, Babies Antal, Ba­kos Lajos, Bencsik István, Bugár Jánosné, Gál László, Harmati Sándor, Ijjas Jó­zsef. Illisz László, Nánási László, dr. Ortutay Gyula, Szemők József, dr. Traut- mann Rezső és dr. Zsebők Zoltán. Július 7: KGST-ülés Berlinben A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülés­szaka július 7-én kezdi meg munkáját Berlinben. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a KGST-országok delegációit a kormányfők vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke. (MTI) Púja Frigyes befejezte dániai látogatását Szerdán délelőtt külügy­miniszteri tárgyalásokkal folytatódott Púja Frigyes hi­vatalos dániai látogatásának programja. A magyar külügyminiszter és dán kollegája, Knud Boer- ge Anderson 10,00 órakor ült tárgyalóasztalhoz a koppen­hágai Christiansborg-palotá- ban, hogy áttekintse a kétol­dalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok hely­zetét, továbbfejlesztésük le­hetőségeit és megvitassa az időszerű nemzetközi helyzet, ezen belül az európai bizton­ság és együttműködés kérdé­seit. Az utóbbi témakörrel kap­csolatban már a tárgyalások első fordulóján bebizonyoso­dott — és a két külügymi­niszter megelégedéssel hang­súlyozta — hogy a helsinki értekezlet záróokmányából fakadó teendők megítélésében a két kormány álláspontja azonos, vagy — egyes speci­ális kérdésekben — igen kö­zel áll egymáshoz. A délelőtt folyamán Anker Jörgensen kormányfő fogadta Púja Frigyest, aki ezután a koppenhágai városházára lá­togatott el, majd sajtóérte­kezleten válaszolt a dán, a magyar és a más országokból Koppenhágába akkreditált újságírók kérdéseire. Délután a magyar külügy­miniszter helikopteren Aar- husba utazott, ahol a Mar- selisborg-palotában magán­kihallgatáson fogadta II. Margit dán királynő. Púja Frigyes dániai láto­gatása szerdán véget ért. A külügyminiszter az esti órák­ban visszautazott Budapest­re. Beirut térségében kedden változatlan hevességgel dúl­tak a jobboldali erők által egy héttel ezelőtt provokált véres harcok. Tovább tart a szélsőjobboldali fegyveresek offenzívája a palesztinai me­nekültek két Beirut kör­nyéki tábora ellen. Egyide­jűleg aknavetőkkel és ágyúkkal lövik a nyugat- beiruti lakónegyedeket, ame­lyeket a haladó-nemzeti moz­galom fegyveresei ellenőriz­nek. A főváros több pontján tűz ütött ki. A lángokat a fegyveres összecsapások és a vízszolgáltatás egy hét óta tartó szünetelése miatt nem tudták megfékezni. A jobboldali erők — bei- ruti rádiójelentések szerint — szorosabbra vonták az ostromgyűrűt a palesztin me- menekültek Tál el-Zaater-i és Dzsiszr el-Pasa-i tábor kö­rül. Libanoni harcok

Next

/
Oldalképek
Tartalom