Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. július 1. Kádár János beszéde Fogadás Berlinben (Folytatás az 1. oldalról) aőséges imperialista körök meg-megújuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért, a katonai enyhülés előmozdításáért harcolva számíthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi békeszerető erő aktív támogatására. Ez a politika valamennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti az emberiséget egy új világháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmunka számára. Elősegíti a nemzetközi munkásosztály harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmak országaik politikai és gazdasági függetlenségéért, felemelkedéséért vívnak. Kedves elvtársak! Az európai helyzet az elmúlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommunista és munkáspártok 1967-ben Karlovy Va- ryban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. Közös harcunk elvezetett a második /Világháború óta megoldatlan kérdések jelentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkésországok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai tényezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai ország legmagasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egymás mellett élés elveinek és gyakorlatának érvényre juttatása mellett. . . A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkésországok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkésországok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építőmunkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékíthetetlen ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését 5s. Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállha- tatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének, így volt ez a múlt században, amikor a tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a század- fordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartásét a második világháború idején, amikor mozgalmunk és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozrta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a tyékét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításiáért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista munkásmozgalom számára a c. i>- lekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi (hagyományainak és társadalmi viszonyainak figyelembe vételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja. vagy vezető pártja, amikor a testvérpártök önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. — A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében. Ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme Katja át, és állásfoglalásainkat, tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjetellenesség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden antimarxista és szakadár nézet felhasználásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Fártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibevevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésé- lun. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 29 testvérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készítésiében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmánytervezetet és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a testvérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a (béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága az európai kommunista és munkáspártok értekezletének befejezése alkalmából szerdán fogadást adott. A fogadáson Erich Honec- ker, az NSZEP KB főtitkára pohárköszöntőjében többek között hangoztatta: — Eseményekben gazdag napok vannak mögöttünk. Huszonkilenc európai kommunista és munkáspárt vezető képviselői kifejtették az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért dívott harc alapvető kérdéseit, és benyomást keltő módon hitet tettek internacionalista szolidaritásuk és kapcsolatuk mellett. Találkozónk választ adott a kontinensünk népeit érdeklő égető kérdésekre. Mi, kommunisták, szilárd eltökéltségünket fejeztük ki, hogy mindent elkövetünk Európa és az egész világ népeinek javára. — A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága nevében testvéri üdvözletünket és legjobb kívánságunkat tolmácsolom az európai kommunista és munkáspártok jelenlévő vezető képviselőinek, hogy további sikereket érjenek el jó ügyünkért: a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott közös harcunkban. Erich Honecker végül a kommunista és munkáspárPirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A két párt vezetői foglalkoztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és munkásmozgalmának össze- forrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták, egymást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának alakulásáról és kifejezték teljes megelégedettségüket afelett, hogy állandóan mélyül a magyar— szovjet párt- és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le. ★ Szerdán Berlinben baráti találkozót tartott Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak az európai kommunista és munkásmozgalom, továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Méltatták a kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának nagy jelentőségét, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó harc szempontjából. Az MSZMP KB első titkára elismeréssel szólott az NSZEP-nek az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítése során kifejtett tevékenységéről. Kádár János és Erich Ho- necker megelégedésének adott kifejezést, hogy állandóan bővülnek és szilárdulnak az MSZMP és az NSZEP. a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri kapcsolatai. A találkozó szívélyes és elvtársi légkörben zajlott le. ★ Kádár János, az MSZMP KB első titkára Berlinben véleménycserét folytatott Gustáv Husákkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. Az elvtársi és szívélyes megbeszélés során a két testtok testvéri szövetségére, minden békeszerető és demokratikus erővel való együttműködésükre, az általunk kitűzött célok sikeres megvalósítására emelte poharát. A fogadáson ugyancsak pohárköszöntőt mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Többek közt kijelentette: — Mindnyájunk számára nagy és jelentős ez a mai nap. Befejeződött az európai kontinens kommunista és munkáspártjainak értekezlete. — A beszédek, amelyeket ezeken a napokon hallottunk, a szocializmus és a demokrácia erőinek az imperializmus és a reakció ellen vívott harcában mutatkozó széles, politikai színeiben gazdag képet ábrázoltak. Mindnyájan sok ösztönzést kaptunk további meggondolásokhoz és gyakorlati következtetésekhez. — Az általunk elfogadott okmány nemcsak az európai helyzet alapos, marxista—leninista értékelését tartalmazza. hanem — és ez különösen fontos — mélyen átgondolt, közösen kidolgozott harci célokat is. Mondhatjuk, hogy közösen jó menetirányt tűztünk ki a béke. a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájához vezető úton a további előrelépéshez. Ezt az utat akarjuk mindazokkal együtt járni. vérpárt képviselői véleménycserét folytattak az MSZMP XI. kongresszusán és a CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséről. Megelégedéssel nyilatkoztak a magyar—csehszlovák együttműködés terén elért színvonalról, mind párt-, mind állami vonatkozásban és állást foglaltak az együttműködés továbbfejlesztése mellett. Véleménycserét folytattak továbbá a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az európai kommunista és munkáspártok jelenlegi konferenciája hozzájárul mozgalmunk egységének erősítéséhez, annak a harcnak továbbfejlesztéséhez, amelynek célja a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájának megteremtése. ★ Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A találkozón megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának közösen kidolgozott dokumentuma elősegíti a kommunista és munkáspártok egységének erősödését, a forradalmi, demokratikus haladó erőknek az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért vívott harca fejlődését. Kádár János és Nicolae Ceausescu kifejezték a magyar—román párt- és államközi kapcsolatok, az együttműködés bővítésére irányuló készségüket. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. ★ L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán Berlinben találkozott Todor Zsiv- kovval, a Bolgár KP KB első titkárával, a Bolgár Népköz- társaság államtanácsának elnökével. A testvéri barátság légkörében lezajlott találkozón az SZKP és a BKP vezetője hangsúlyozta az európai kommunista és munkáspártok értekezletének nagy jelentőségét és véleménycserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről. A beszélgetés során érintették a szovjet— bolgár együttműködés toakik készek rá, hogy ugyanezekért a célokért harcoljanak. — Méltán mondhatnánk, hogy önmagában már ez is elég lenne ahhoz, hogy konferenciánk mély nyomot hagyjon az európai történelemben. Ez a tanácskozás azonban még egy másik, nagyon lényeges eredményt is hozott. Híven tükrözte pártjainknak azt a kívánságát, hogy még konstruktívabban, még szorosabban, még egységesebben működjünk együtt, miközben figyelembe vesszük a kölcsönös önállóságot, és számításba vesszük azoknak a feltételeknek különbözőségét, amelyek között harcolunk. — Úgy vélem, minden okunk megvan rá, hogy gratuláljunk egymásnak a sikerhez és kölcsönösen jó eredményeket kívánjunk egymásnak a közös céljainkért vívott harcban. Leonyid Brezsnyev végül őszinte köszönetét fejezte ki az NSZEP Központi Bizottságának, személy szerint az NSZEP KB főtitkárának, Erich Honeckernek, valamint az összes testvérpártoknak, majd a közösen meghatározott úton való előrehaladásra, minden egyes párt sikereire, a közös, kollektív akciók sikereire, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének újabb győzelmeire ürítette poharát. vábbfejlesztésének egyes kérdéseit a szocialista és a kommunista építésben, az SZKP XXV. és a BKP XI. kongresszusán hozott határozatból kiindulva. ★ Leonyid Brezsnyev ugyancsak szerdán találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. A találkozón véleménycserét folytatták a két párt és a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének egyes kérdéseiről. Megelégedéssel állapította meg a szovjet—csehszlovák együttműködés fejlődését, amely a párt- és az állami élet valamennyi területét átfogja és amelynek hatékonysága fokozódik. A testvéri barátság légkörében lezajlott találkozón Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák véleményt cserélt egyes nemzetközi kérdésről is. ★ L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán találkozott Nicolae Ceausescuvál, az RKP főtitkárával. Véleménycserét folytattak az európai kommunista és munkáspártok értekezletének munkájáról és annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a konferencia álláspontjai elősegítik a kommunista pártok együttműködésének elmélyítését, kedvező hatást gyakorolnak a földrész összes haladó forradalmi erőire. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu érintették az SZKP és az RKP, a Szovjetunió és Románia közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének és elmélyítésének időszerű kérdéseit. A találkozót meleg, elvtársi légkör jellemezte. ★ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán találkozott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával. A testvéri barátság, szívélyesség és a nézetek teljes azonossága légkörében lezajlott beszélgetés során Brezsnyev és Cunhal eszmecserét folytatott az SZKP-t és a Portugál Kommunista Pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A megbeszélésen B. Pono- marjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára és V. Zaglagyin, az SZKP KB póttagja is részt vett. Baráti találkozók
