Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-13 / 139. szám
1976. június 13. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 „Tanyagazdák” H a az ember Nyíregyházáról Ti- szavasvári irányába halad gépkocsin, önkéntelenül is megakad a szeme egy röpke pillanatra valamelyik üres tanyai épületen. Az üveg nélkül ásító ablakkeret, a roggyant tető, a felkiáltójelként ható korhadt kútágas múltat idéz és kissé lehangol. Néhány helyen már csak csupasz falat láthatunk, amely az esőtől egyre kisebb lesz. Egyik városi ismerősöm mesélte: megvásárolt egy régi tanyai épületet és berendezte hétvégi háznak, pihenőhelynek. I A kétszoba, konyhás (még jó kar- 1 ban lévő) tanyai ház a jó vizű gémes- kúttal, a kis kerttel és a néhány gyümölcsfával mindössze 30 ezer forintba került. Okos volt a messze költöző tulajdonos, mert tudta, hogy lakásként, drága pénzért senkinek sem kell az épület. Jól járt az új tulajdonos is, aki fáradtság és nagy anyagi áldozat nélkül jutott a pihenőhelyhez. „Tanyagazdának” nevezi magát és nem vikend- ház-tulajdonosnak. Lehetősége van az igazán aktív pihenésre, kertészkedhet, családjával jó ízű halászlevet készíthet ... Kár lenne összehasonlítani ezt a tanyát a modern vikendházakkal. Any- nyi azonban bizonyos, hogy hasznos a kezdeményezés, mert Nyíregyháza közelében eggyel kevesebb épület tátong üresen. S azt mondják, hogy újabban a nagykállói járásban is több tanyát megvásároltak a járási székhely lakói és a nyíregyháziak. A „tanyagazdák” száma tehát szaporodik. Több szempontból is figyelmet érdemel mindez. Először is azért, mert a még értékes épületeket nem az enyészet lakja, az új tulajdonosok gondozzák a fákat, művelik a kertet. Úgy is mondhatnánk, hogy összekötik a kellemest a hasznossal. A tanyai ház — ha régi is — szintén értékes és drága építőanyagból van, amit nem szabad odadobni a rozsdának, a korhadásnak. Ha nincs vevő, jó ha ezeket a házakat idejében lebontják, a még használható építőanyagot mindig lehet hasznosítani, vagy értékesíteni. Az ilyen bontások azért is hasznosak, mert nem csúfítják a tájat. A kártevők által pusztított fa, a gazzal benőtt termőtalaj különösen elgondolkodtató. Csak a Tisza vasvári felé vezető úton vajon hány hold, vagy hektár föld található parlagon? A régi porták gizgazos helyén levesbe való zöldség, vagy díszes virág teremhetne. Különböző fórümokon többször elhangzik a figyelmeztetés: ahol lehet, termővé kell tenni minden talpalatnyi földet. S ezek az új „tanyagazdák” -— és a visz- szatérő régiek — a figyelmeztetés hatására, vagy a maguk hasznára olyan munkát végeznek, amelyet szükségtelen méltatni. Néhány tanyai középület is ott áll kihasználatlanul, vagy csak részben kihasználva. Persze, a középületeknél több a jó példa. A nagykállói járásban például 1960-ban 121 tanyát, illetve tanyai települést számláltak, jelenleg már csak 77-et számlálhatnak. Az említett időszakban a járás területén tizennégy tanyai iskolának zárták be a kapuját. Figyelemre méltó, hogy tíz megszűnt iskola épületében ifjúsági klubot, vagy könyvtárat alakítottak ki. Egy iskolából boltot alakítottak, s a Nagykállói ÁFÉSZ paplankészítő üzeme szintén egy régi iskola épületébe költözött. A még üres iskolákat is addig kellene hasznosítani, amíg az idő ki nem kezdi azokat. Milyennek rendezze be a beton közt lakó városi ember a tanyáját? Semmiképpen sem modernnek. A hagyomány- őrző, hagyománytisztelő ember a falat fehérnek hagyja, a parányi ablak helyére nem tesz tágas ablakot. A bútorzat legyen kényelmes, de a földes szobához illő. Persze a földes szobához nem fontos ragaszkodni, a parketta nem rontja a tanyaképet. Ezekben a lakásokban a sok hasznos időtöltés mellett mód van a néprajzi hagyományok ápolására is. Dr. Forgács Andrással a mátészalkai városi MSmm pártbizottság első titkárával Á gazdaságpolitika ■ |// #/ I # I # ■ ##i időszerű kérdéséiről A Pártunk XI. kongresszusán meghatározó szerepet kapott gazdaság- politikánk. Céljaink megvalósításának, az V. ötéves terv sikeres végrehajtásának legfontosabb eleme, hogyan valósítjuk meg gazdaságpolitikai terveinket. Hogyan értelmezi ezt? — Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított gazdasági építőmunkánk szervezésére, gazdaságpolitikai feladataink eredményes végrehajtására. Társadalmunk fejlődésének, életkörülményeink további javulásának alapja és forrása gazdasági feladataink sikeres teljesítése, a termelés jobb megszervezése, nagyobb értékek előállítása. A jövőben sem születnek csodák, minden területen — városunkban is — tovább kell javítani gazdasági irányító munkánkat, jobban kell szerveznünk a termelést. Nagy értékeket fektetünk be a városba, most az a feladat, hogy megfelelően hasznosíthassuk a város és a népgazdaság javára. A A „nagypolitikát” most a gazdaságpolitika jelenti. Mit ért ezen? — A gazdaság nem más, mint sűrített politika. A „nagypolitika” mindig a hatalom és a társadalom fejlődésének kérdése. Ebben viszont a gazdaságpolitika jelentős szerepet tölt be. Hazánkban és a szocialista országokban emellett két tényező miatt kerül középpontba a gazdaságpolitika. Egyik tényező, hogy társadalmi fejlődésünk intenzívebb szakaszába érkeztünk, ahol a minőségi elemek kerülnek előtérbe. Ez nagyobb felkészültséget, fokozottabb hozzáértést igényel. Minden területen, az üzemtől a központig, a munkástól az igazgatóig megfelelő szerep és felelősség van. Ha jobban akarunk élni, többet kell termelni. Gazdasági munkánkat úgy kell szerveznünk, hogy számunkra kedvezően tudjuk kihasználni a külső piacot. Ismeretes, hogy Mátészalka Sza- bolcs-Szatmár megye egyik legdinamikusabban fejlődő városa. — Városunk a párt és a kormány helyes területfejlesztési politikájának következtében az egész megyével együtt indult gyors fejlődésnek. Megfelelő lehetőséget kaptunk a város- fejlesztéshez is. A központi támogatást jól egészítettük ki a helyi fejlesztési lehetőségekkel. Az iparfejlődés volt a meghatározó. Uj üzemek jöttek létre; a MOM szemüveg- lencse és vízóra gyára, a Szatmár Bútorgyár, az Ipari Szerelvény és Gépgyár és a régieket is jelentős mértékben korszerűsítettük. Az elmúlt négy évben 2600 új munkahely létesült. így most 6200 munkás dolgozik az iparban, építőiparban és a közlekedésben. Mátészalkán is a munkásság lett a legnépesebb lakosság. Az ipari termelés 135,3 százalékkal növekedett, s meghaladta a 2 milliárd forint értéket. A szakmunkások aránya 49 százalékra, a munkatermelékenység 60 százalékkal, a műszakszám pedig 1,3- ről 1,8-re növekedett. Jelentős mértékben fejlődött a mezőgazdaság. A Mátészalkai Állami Tangazdaság valamennyi termelési ágában az iparszerű termelés vált uralkodóvá. A termelőszövetkezet túljutott a szervezési, irányítási, gazdálkodási nehézségeken. A sertéstenyésztés, a kukoricatermesztés zárt rendszerben történik, s mind eredményesebben fejlesztik a többi termelési ágat is. A várossá nyilvánítás óta 12 413 főről 16 500- ra gyarapodott a város lakossága. Többségében fiatalok költöztek a városba. így a lakásépítés mellett a gyermekintézmények hálózatának fejlesztése is fontos feladatunkká vált. S bár 1712 lakás épült, ennek ellenére több mint 500 család lakáskérelmét nem tudta teljesíteni a városi tanács. Jelentős mértékben előreléptünk a közmű- és az oktatási hálózat fejlesztésében. Az iparfejlesztés szempontjából nagyon fontos, hogy működik egy 1200 fős ipari szakmunkásképző intézetünk és egy gépészeti szakközépiskolánk. ön szerint Mátészalka egyszerre lett város és ipari város? — Még nem tekinthetjük Mátészalkát igazán városnak és méginkább nem ipari városnak. Kaptunk egy városi státust várossá fejlesztési lehetőségekkel. A várossá fejlesztésnek még csak a kezdeténél tartunk. Az igaz, hogy a várossá fejlődés az ipar fejlődésével együtt halad. Mi ennek az előnye és milyen hátrányai vannak? — Nagyon összetett és sokirányú feladatokat kell egyszerre megoldani. Ez jelentős mértékben igénybe veszi a város politikai és állami vezetését, azonban örömmel mondhatom, hogy a megyei és központi szervek segítenek gondjaink megoldásában. Felemelő érzés egy ilyen dinamikusan fejlődő város építésének részese lenni, amely természetesen problémával is jár. 1970-ben 229, 1975-ben 460 gyerek született, s így a tervezett 125 óvodai hely helyett 350 helyet építettünk. A lakosság többsége magáénak érzi a várost, szereti és építésében jelentős mértékben segítséget nyújt. Évenként átlagosan 5 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Önnek, s a városi pártbizottságnak az utóbbi években sok gondot okozott néhány üzem gazdasági vezetőjének a visszaélése, alkalmatlansága, az ezekkel járó következmények. — Sajnos, voltak ilyen gondjaink. Ezeket a vezetőket ki kellett cserélni, mert nem feleltek meg a követelményeknek. Részünkről is nagyobb körültekintéssel kell kiválasztani a jövőben a vezető funkcióra alkalmas embereket. Fontos követelménynek tekintjük, hogy rendelkezzenek vezetői készséggel, értsenek a szakmájukhoz és az emberekhez is. A Milyen gazdaságpolitikai célok megvalósítása a feladat az V. ötéves tervben? — Elsősorban a beruházások jó minőségben és a tervezett határidőre váló átadása. Szeretnénk a tejporgyárat augusztus 20- án, a BFK konfekcióüzemét pedig a tervezett határidőtől egy évvel hamarabb átadni. Ipari üzemeinkben a hatékonyság javítása a legfontosabb teendő. Ezt részben az 1,8 műszakszámnak kettőre való növelésével, a minőség javításával, a MEZÖGÉP-nél és az ISG-nél a gépek korszerűsítésével, a jelenlegi 49 százalékos szakmunkásarány növelésével, s mindenekelőtt a vezetés és irányítás színvonalának emelésével szeretnénk elérni. A Mátészalkai Állami Tangazdaságban az elért színvonal megtartása, stabilizálása, a termelőszövetkezetben a vezetés színvonalának növelése és a termelési lehetőségek jobb kihasználása a fő feladat. A Sok függ az idei, az V. ötéves tervet megalapozó esztendő sikereitől. Hogyan készültek fel erre a város üzemei, vállalatai? — Az első feladat volt az 1975. évi gazdálkodás alapos elemzése. Jó alapot és feltételt nyújtottak az idei tervek teljesítéséhez az 1975. évi gazdasági eredmények. Több mint 300 millió forint termelési értékkel — 17,8 százalékkal — termeltek többet ipari üzemeink, mint 1974. évben. A többlet- termelésnek már 56,8 százaléka származott a munkatermelékenységből. Az évi eredményes munka alapján 6 üzem élüzem, illetve Kiváló vállalat címet, 3 ü?em pedig miniszteri oklevelet kapott. Vállalataink elkészítették az 1976. évi tervet, melyet a dolgozó kollektívák is megvitattak. A Tárgyalták-e, s ha igen milyen w fórumokon az V. ötéves tervet és az 1976. évi tervet? — A városi pártbizottság az MSZMP KB, s a megyei pártbizottság határozatai alapján 1976. január 20-án tárgyalta az V. ötéves és 1976. évi tervet, a gazdaságpolitikai feladatokat. A meghatározott feladatokat gazdaságpolitikai aktívaértekezleten vitattuk meg, s megbeszéltük az üzemek politikai és gazdasági vezetőivel az ebből adódó feladatokat. A városfejlesztési tervet elfogadás előtt népfrontfórumon is véleményeztettük. Nagyon sok javaslatot és véleményt kapunk a város és az üzem fejlődését érintő kérdésekben. Az üzemekben jók a tapasztalatok a munkások véleménynyilvánítására és azok figyelembe vétele szempontjából. Milyen módszerekkel igyekszik a gazdaságpolitikai célok megvalósítását segíteni a városi vezetés? — A városi pártbizottság minden év elején alaposan értékeli az előző évi gazdaság- politikai feladatok végrehajtását és meghatározza a következő év tennivalóit. A meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzése és segítése sokirányú. Elsősorban a pártalapszervezetek irányító munkájának segítésén keresztül, ahol rendszeresen beszámoltatják a gazdasági vezetést a legfontosabb feladatok végrehajtásáról. A városi párt- vb a fontos gazdaságpolitikai párthatározatok végrehajtásáról szintén beszámoltatja az üzemek párt- és gazdasági vezetőit. Ez évben végrehajtó bizottsági ülésen 6, titkári értekezleten pedig 4 vezetőt számoltattunk be a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról. Ezen túl rendszeresen kapcsolatot tartunk az itt működő üzemek felettes gazdasági vezetőivel. A Terveznek-e az üzemekben ter^ mékszerkezeti változásokat? — Általában új üzemek vannak városunkban. így nem tervezünk profilváltozást. Azonban volt ilyen eset is a MEZÖGÉP-nél, ahol a KD—160-as háztáji darálók „kifutottak”, s az üzem „átáll” állattenyésztési, gyümölcstermelési gépek és felszerelések gyártására. A bútorgyárban több modern bútorcsalád készítésének tervét dolgozták ki, a MOM-ban a plasztiklencse gyártását — mely nagyobb jövedelmezőségű — nagyobb mértékben tervezik. A Mit tesznek az export, a minő^ ség és a hatékonyság növelése érdekében? — A város termelőüzemei közül az állami tangazdaság és a MÉK-almatároló exportál almát. A tangazdaság szarvasmarhát, a MOM szemüveglencsét, az ISG acél- és ammóniaszelepeket. A szemüveglencse-termelés 30 százalékát exportálta az üzem az elmúlt évben. Ennek a növelésére lehetőség van a Szovjetunióba, az USA-ba, Olaszországba, az NSZK-ba és Svédországba, a szelepek exportálásának növelésére Svédországba és Csehszlovákiába. Az exportnövelés feltétele a termelés növelése és a minőség javítása. Ezzel probléma volt az elmúlt évben a bútorgyárban és a MOM plasztiklencse termelésénél. Tovább kell javítani az ISG-ben is a termelés minőségét. A városi párt-vb mind a három üzem gazdasági tevékenységét értékelte, s úgy döntött, készítsenek intézkedési tervet a minőség javítására. Több irányú intézkedést kellett tenni: a technológiai fegyelem jobb betartására, az alapanyag jobb előkészítésére, a MOM-nál a szállítás, a hőkezelés javítására. Gondot okozott az ISG-ben, de a MOM-ban is az alapanyag minősége is. A hatékonyságnak is fontos feltétele a technológiai fegyelem következetesebb megtartása, a jobb munkaszervezés, a fluktuáció csökkentése és a már említett szakképzettség növelése és a műszakszám emelése. A Gazdaságpolitikánk megvalósí^ tása jórészt az első vonalban dolgozó üzemi, vállalati pártszervezetek helyes irányító és ellenőrző munkájától függ. — Az üzemek fejlődésével együtt fejlődtek — létszámukat és az irányító munka színvonalának növekedését tekintve — a pártalapszervezetek is. Az üzemekben önálló alapszervezetek jöttek létre, s ma már az alapszervezetek ismerik és mind jobban értik is pártunk gazdaságpolitikáját. Rendszeresen értékelik a gazdasági tevékenységet és a gondok megoldására intézkednek. Természetesen tovább kell fejleszteni az irányító munka színvonalát. Mint ahogy gazdasági tevékenységünket is hatékonyabbá kell tenni, így ennek irányítása mélyebb, átgondoltabb elemzést igényel. Nagyon fontos, hogy a gazdasági kérdéseket mindig a politika, az ember oldaláról közelítsük meg. A termelést végző munkással együtt értékeljünk, elemezzünk és dolgozzunk. — A pártbizottságnál kialakított területfelelősi hálózat keretében rendszeres a pártapparátus és a pártvezetőségek találkozása, a feladatok megbeszélése. Hogyan értékeli az első három hónap gazdaságpolitikai munkáját, a tervek teljesítését? — Több üzemünknek szokatlan volt a negyedévi tervkészítés és az általunk kialakított következetesebb gazdaságpolitikai pártvezetés. Az éves terveket reálisnak tekintjük, több üzemben a negyedéves terv nem a gazdasági tényezők negyedévenkénti megoszlása alapján készült. A korábbi évekhez viszonyítva javult a gazdálkodás, a munka- fegyelem, nagyobb törekvés tapasztalható a feladatok következetes végrehajtásában. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva növekedett a termelés, javult a minőség és az exporttermelés. Reméljük, így lesz a jövőben is. Köszönöm az interjút. Farkas Kálmán
