Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-11 / 137. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 11. SEGÍTSÉG A HÁZTÁJINAK Kossuth Rádió, Budapest, a pontos idő... Digitalis időmérő óra. A posta pontos idő telefonszolgálata. (MTI —KS) ÜTTÖRÖK AZ INDIÁNOKRÓL. Az indiánok élete régen és ma címmel rende zett vetélkedőt a napokban a Nyíregyházi 3-as számú Ál talános Iskola napközi otthonának felső tagozatos cső portja. A versenyt a megyei könyvtárban bonyolították le, az évi könyvtári foglalkozások anyagából. A téma közelállt a pajtásokhoz, így valamennyien nagy lelkesedéssel mérték össze tudásu kát az olvasott „indián” könyvekből. A legtöbb pontszámot elért tanuló könyvjutalomban részesült. Ezzel az évi könyvtárfoglalkozások sora lezárult. A következő tanév foglalkozási anyagát júniusban tervezik meg. Termelés, tenyésztés OTP-hitellel Államunk a mezőgazdasági nagyüzemek sokoldalú fejlesztésével egyidőben a háztáji és kisegítő gazdasagok termelését is támogatja, például azzal is, hogy az Orszá- gos Takarékpénztár mezőgazdasági hitelt nyújt azoknak, akik zöldség- és gyümölcstermesztéssel, vagy szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és kisállattenyésztéssel akarnak foglalkozni. Rövid idő alatt széles körű érdeklődést keltett ez a hitelforma. 1975-ben országosan 11, megyénkben pedig 31,6 %-kal többen tartottak rá igényt, mint az előző évben. Az élónk érdeklődést jelzi a szerkesztőségünkbe érkező — e kölcsönt érintő — felvilágosítást kérő levelek száma is. Olvasóink tájékoztatására Dániel Józsefet, az OTP Szabolcs-Szat- már megyei Igazgatóságának igaizgatóhelyettesét kértük meg. — Mezőgazdasági kölcsönt — amely az általános feltételek szerint 15 000 forint ösz- szegig terjedhet — azok a jövedelemmel rendelkező személyek kérhetik, akiknek mezőgazdasági művelésre alkalmas területük van (legyen az háztáji, udvar, kert, saját tulajdonú, vagy bérlemény) és azt növénytermesztéssel vagy állattartással (sertés, szarvasmarha, nyúl, méh, baromfi) kívánják hasznosítani. E hitelforma nemcsak telepítésre, állatvásárlásra, hanem á munkát könnyítő kisebb gépek, takarmány, műtrágya, növényvédő szerek beszerzésére is lehetőséget nyújt. A feltételek még kedvezőbbek, ha valaki bogyós, csonthéjas és egyéb gyümölcsfajták, szőlő telepítésére vállalkozik. Akinek ehhez legalább 400 négyszögöl területe van, erre a célra 25 ezer forint kölcsönt kaphat. Ennél azonban a terület nagyságán kívül előírás még az is, hogy az igénylőnek a felvásárló szervekkel termelési szerződést kell kötnie. Ez már a központi készleteket növelő termelési tevékenység, a piaci árutermelést is segíti és ezért is ilyen megkülönböztetett hitellel tudja az OTP ezt a tevékenységet támogatni. Az állattenyésztéssel foglalkozóknak milyen léhetősé- get nyújt e hitelforma? — Aki sertés- vagy szarvasmarha-tenyésztésre köt fel- vásárlási szerződést, szintén kiemelt hitelt kaphat 25 ezer forint összegig. Sőt, az is rendkívül kedvező, hogy az állatfórőhelyek bővítéséhez, felújításához még további 25 ezer forintot tudunk nyújtani. Aki tehát erre vállalkozik, az összesen 50 ezer forintig kaphat kölcsönt. — Mezőgazdasági hitelre számot tarthatnak a nyugdíjasok is és természetesen a hétvégi telektulajdonosok is, ha e területet mezőgazdasági termelésre akarják fordítani. Ez a lehetőség is elősegíti, hogy a mezőgazdasági kistermelésből társadalmunk minden rétege kivegye a részét, és haszna még az is, hogy ez a munka az ember aktív pihenésének egyik módja, a nyugdíjasoknál pedig fenntartja a társadalmi hasznosság érzetét. Sokan nem tudják, hogy kút, kerítés, vagy például szerszámoskamra készítésére felhasználhatják-e a hitelt? — Ilyen célra külön nem ad az OTP hitelt. De ha valaki például vásárol egy hétvégi telket, azt betelepíti, s a szerszámok tárolására, egy 12 négyzetméternél nem nagyobb kamrát akar építeni, vagy öntözés céljára kutat fú- ratni, ilyen esetben mind a Irettő megvalósítható a hitelből, mert ezek a mezőgazda- sági termelés célját szolgálják. Vagy például, ha valaki a baromfiudvart akarja körülkeríteni, a hitelből ezt is megcsinálhatja, mert ez is közvetve a baromfitenyésztést szolgálja. Mennyi idő alatt kell a hitelt visszafizetni?' — Ez változó. A kiemelt hitelnél — mivel azt telepítésre adjuk — annak lejárta a gyümölcsös termőre fordulásától esedékes. Itt az általános maximum 5 év helyett 10 év a hitel lejártának ideje. Öt éven belül is megoszlanak a hitellejáratok. Ser- téshízlalás esetében például 12 hónap, de ha folyamatos ez a vállalkozás, akkor 18 hónap is lehet. Most például nagy jelentősége van a kocatartásnak. Mivel ezek az állatok három évig tarthatók tenyésztésben a hitel lejárta is ehhez igazodik, vagyis három év. A szarvasmarhánál öt év lejáratot tudunk adni. A mezőgazdasági kölcsön kedvezményes voltát jelzi az is, hogy 8 százalékos kamat melleit adja az OTP, a kiemelt hitelek esetében pedig 6 százalékos a kamatláb. CENTENÁRIUMI GÁLAEST Amatőr együttesek műsora a szabadtérin Nyíregyháza megyeszékhellyé válásának századik évfordulóját ünnepli. Ez idő alatt nem csak ipari, de kulturális centrumává is vált az ország észak-keleti részének. A centenárium alkalmából — az esemény méltó megünneplésére kulturális seregszemlét hirdetett korábban a városi tanács művelődésügyi osztálya a városi művelődési központtal, általános iskolai, ifjúsági, illetve felnőtt kategóriában, egyéni előadókhak és amatőr művészeti csoportoknak. Több mint kétezer gyermek, illetve háromszáz felnőtt versengése után a legjobbak a nagyközönség előtt mutatkoznak be. A centenáriumi gálaestet június 12-én este 20 órai kezdettel a nyíregyházi szabadtéri színpadon tartják. (Rossz idő esetén a kőszínházban fél hatkor és nyolckor két előadást tartanak.) A műsor zömét nyíregyházi amatőr csoportok és előadók mutatják be, fellép többek között a Vasvári Gimnázium kórusa, a FÉK irodalmi színpada, a városmajori, a felsősimái és a nyírszőlősi citerazenekar, a nyírszőlősi pávakör, a Kun Béla klubkönyvtár pantomimegyüttese, valamint a Szabolcs-Volán táncegyüttes Nyitra Júlia ér pataki, Kölblös János és Tóth János geszterédi népi éne kesek közreműködésével. Két járás, a nyíregyházi és a nyírbátori jelentkezett, dicséretes módon, hogy hozzájáruljon a gálaesten részt ve vő nyíregyháziak sikeréhez. A nyírbátori járás csoportjai ajándékműsort adnak, a nyír- pazonyi népdalkor pedig szólóénekeseivel, Ádám Zsu zsával, Balázs Miklóssal és Szakács Pálnéval együtt mu tatkozik be. A gálaesten rövid értékelés hangzik el a seregszemle je lentőségéről és színvonaláról, majd a díjnyertes együttesek nek Czakó István, a városi tanács elnökhelyettese adja át az okleveleket és a jutái makat. életbe lép szervezett munkaközvetítés JÚLIUS 1-TŐL F okozott mozgás, labilitás, amely más tényezőkkel együtt (a gyermekgondozási segélyen lévők gyarapodó száma, elöregedés stb ...) nagyon kedvezőtlenül hat az ország munkaerőhelyzetére. Pontosabban egyes iparágakra, ahol hovatovább milliárdos kárt okoz a kezelő nélkül megbénuló gépek kiesése a termelésből, az újonan beszerzett nagy értékű berendezések alig több mint egy- műszakos kihasználása — kihasználtsága. S nem kevésbé az, hogy a munkaerő- mozgás nem igazodik a nép- gazdaságilag indokolt és kedvező irányokhoz, hanem öntörvényű lett, gyakorta nem oda megy dolgozni a munkás, az alkalmazott, a segédmunkás, a tanuló, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, ahol a legnagyobb hatékonysággal dolgozhatna — hanem ahol pillanatnyilag számára a legnagyobb fizetést felajánlják. Miként lehetséges ez? Például olyan rendelkezéssel, mint amely 1976. július 1-én hatályba lép. A munkaügyi miniszter, egyetértésben valamennyi illetékessel, rendeletet adott ki a munkaerő kötelező közvetítéséről, s szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról. Érdemes felidézni a rendelkezés néhány fő szabályát. Például, hogy a kötelező munkaközvetítést a vállalatok és a munkára jelentkezők egyaránt igénybe vehetik; a vállalat a munkára közvetített dolgozót — ha a munkakör ellátásához valamilyen oknál fogva nem felel meg — nem köteles alkalmazni. De a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítés során felajánlott munkakör elfogadására. A munkaerőközvetítést a fővárosi, a megyei és a városi tanácsok illetékes szervei végzik — nekik kell bejelenteni a munkaerőigényeket. Fontos előírás, hogy kötelező munkaközvetítést rendelhet el a tanács az adott terület egyes vállalataira, például ha a gazdálkodás racionalizálása a termékszerkezet megváltozása érdekében a dolgozók szervezett elhelyezéséről kell gondoskodni. Az új rendelet hangfogót tesz a vállalatok, intézmények álláshirdetéseire is: ezentúl nem lehet szórólappal, csáblevélekkel, falragaszokkal munkaerőt csábítani. Az álláshirdetésnek július 1- től mellőzni kell minden sál lángot, kizárólag a munkakör megnevezését tartalmazhatja, illetőleg a munkarendről, az esetleges munkásszállásról adhat felvilágosítást — ám a bérezésre, kedvezményekre, juttatásokra nem terjedhet ki. Sőt: az új rendelet már alkalmazza a munkaerőcsábítás fogalmát — az ebben vétkezőket szabálysértési, vagy fegyelmi eljárás keretében kívánja büntetni. M. I. Gy. HYlRBOGÁTI MEGHÍVÁS • • Üzenet a jövőnek zerte az országban k,/ ezekben a napokban ünnepelték az úttörő- mozgalom zászlóbontásának 30. évfordulóját. Ahány iskola, úttörőcsapat — any-» nyiféle formája volt a megemlékezésnek, emlékezésnek. Ez alkalommal nem az MSZMP KB politikai munkatársaként, hanem mint a Nyírbogát: Általános Iskola egykori diákja, az Esze Tamás Üttörőcsapat volt tisztségviselője, én is kaptam meghívást a jubileumi csapatgyűlésre és az azt követő nemzedékek találkozójára. A kisdobosok és úttörők fogadalomtételét az egykori alapítótagoknak, a folytonosság biztosítóinak, és a jövő legújabb letéteményeseinek a beszélgetése, az egykori élmények elmondása követte. A tágas tanterem most is éppoly barátságos volt, mint 25—30 évvel ezelőtt, amikor egykori nevelőink ébreszgették bennünk az érdeklődést a külvilág tárgyainak, jelenségeinek, törvényszerűségeinek a megismerésére. Kavarogtak bennünk a szebbnél-szebb úttörős emlékek, de nehezen mertük elkezdeni azok átadását. Bilku Tiborné, az 50-es évek kitűnő diákja, az úttörőcsapat mostani vezetője csakhamar feloldotta a feszültséget. Győri Elekné — Pócsik Eszter, egy 28 évvel ezelőtt kiállított úttörőigazolványt szorongatott a kezében. El-elcsukló hangon említette: „Ez az igazolvány a féltve őrzött kincseim közé tartozik és mint a helyi Rókóczi Termelőszövetkezet egyik szocialista brigádvezetőjét, munkámban most is lelkesítenek a hozzáfűződő emlékek.” Fábián Károly, az iskola igazgatója nem ebben a községben kezdte a mozgalom szervezését, de érzelem- és gondolatvilágában teljesen azonosult velünk. Ö a szülők negatív magatartását, ellenállását állította szembe a mozgalom szervezésének körülményeivel, hangoztatva, hogy a gyerekek úttörővé nevelését 25—30 évvel ezelőtt mennyire nehezítette a szülők hiedelme, miszerint „minden úttörőt elvisznek majd Oroszországba”. Erre találóan jegyezte meg Szabó Júlia tanárnő: „A mai szülők pedig éppen azt szeretnék elérni, hogy gyermekeik minél előbb eljussanak a Szovjetunióba.” — Milyen furcsa is az élet! Somlyai János is az első úttörők közül való, aki azóta már kijárta a „mozgalmi iskola minden osztályát”. Az őszes hajú, ^egészségben is megrendült községi párttitkár fiatal élete teljesen összefonódott a község, a termelőszövetkezet három évtizedes múltjával és jelenével. Neki a sportkör, a labdarúgó-szakosztály és az iskolazenekar megszervezésének kedves emlékei jutottak eszébe. Nem titkolta: az akkori anyagi körülmények miatt a nagy dobra a környék néhány kutyájának a bőrét voltak kénytelenek „ráfeszíteni”. Vali- guszky Antalné ma is tanít. Igaz, már nem Nyírbo- gáton, de elfogadva a meghívást, eljött a beszélgetésre. Sugárzó lelkesedéssel mesélt egy aggteleki kirándulás krimibe is beillő történetéről. Engem inkább az ragadott meg, hogy az említett kiránduláson részt vevő mintegy 30 gyermeknek bizonyára az volt az első eset, amikor néhány napra elhagyták a szülői házat, s „kitekinthettek” a községen, a járáson, a megyén is túli területekre. Somogyi Árpádné az 50- es évek, általa kovácsolt járási, sőt megyei szinten is híres iskolaénekkar sikereiről szólt. Megemlített egy történetet, amikor az egyik versenyen az „ellenfél srácai” győzelmük érdekében a hátsó sorokba álló lányok lábszárát csípős csalánnal verdesték, hogy megbontsák vele a fegyelmezett egységet — persze eredménytelenül. Talán ekkor értette meg igazán ő is, hogy a gyerekeket semmilyen eszközzel sem lehet eltántorítani az igazi, nemes célokért folytatott küzdelemtől. Palóczi La- josné, a gyerekek máig is rajongásig szeretett, kedves „Pipi nénije” ez alkalommal nem szólt semmit sem, de tekintetéből kiolvastam, hogy nagyon boldog volt. örült, az egykori diákjaival való találkozásnak és annak, hogy még fél évtizeddel is a nyugdíjas kor után a gyerekek mellett maradást választotta. Lengyel László is ebben az iskolában gyűjtötte a kiváló tanulmányi munkáért járó okleveleket, jutalomtárgyakat. Az egykori osztály és iskola első fiúból egy debreceni nagyvállalat felelős beosztású vezetője lett. Most is hű maradt önmagához: a hajdani tanulmányi eredményekről, versenyekről, a sokat és jól tanulás örök időszerűségéről beszélt. Vadon Miklós, a községi tanács vb-elnöke, Szél Imre és Somogyi Árpád tanárok, Puskás János boltvezető is tartogattak mondanivalót. Ők és még sok más jelenlévő szereplésére már nem kerülhetett sor, mivel az idő előrehaladt és a nótázás, beszélgetés után sietni kellett az udvarra, ahol az iskola falában elhelyeztünk egy kisdobos, egy úttörő s a kollektíva javaslatára Győri Elekné 1948-ban kiállított igazolványát is. A csomagba néhány soros iromány is került. Ebben vázóltuk a község, a helyi gazdálkodó egységek fejlődését s üzentünk az 1996-ban avatandó kisdobosoknak és úttörőknek. Kértük őket, hogy majd az úttörőmozgalom 50. születésnapján az igazolványok tulajdonosait s bennünket se feledkezzenek beszélgetéseikre meghívni. Az elhelyezett tárgyak helyét „Üzenet 1996-ra” feliratú tábla jelzi. Reméljük, akkor is béke lesz és megtalálhatjuk a gyerekek arcán a boldogság, az öröm, a jókedv és a vidámság mostani ragyogását. Szabó József
