Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-23 / 147. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 23. „A szakma kiváló tanulója” országos versenyen Tóth István, a 110-es Szakmunkásképző Intézet karosszéria lakatosa 22 versenyző közül az első helyen végzett. Ez a pénz és külföldi jutalomutazás mellett azt is jelentette számára, hogy áprilistól szakmunkásként dolgozhat a Volán 5-ös Vállalatnál. Az ifjú szakmunkás testvérével, aki motorszerelő, egy műhelykocsival járja a megyét, és javítják a meghibásodott Volán-gépkocsikat. (Elek Emil felvétele) ACÉL: A TERMÉSZET VÉDELME Tábor nyílt Tivadarban K edden délután a fehérgyarmati. , járás ifjúsági és társadalmi szerveinek vezetői is képviseltették magukat azon az eseményen, amelyre Tivadarban, a Tisza mentén elterülő táborban került sor. Itt nyitották meg a nemzetközi természetvédelmi és ornitológiái tábort, amelynek hazai résztvevői mellett külföldi vendégei is vannak. A Magyar Madártani Egyesület és annak két csoportja — a ti- szavasvári és a szatmár- beregi — bonyolították a szervezést. A korábbi táborok sikerei eredményezték azt, hogy ebben az évben telt ház van a táborban. A tábor résztvevőivel Kónya József ismertette az egyhetes programot, a tábor célját. Fő feladatnak azt tekintik, hogy a társadalom legszélesebb köreit figyelmeztessék arra: mindenkinek kötelessége képessége szerint tenni annak érdekében, hogy a természet egyensúlya helyreálljon, az élővilág rendszere és egysége az ember zavartalan életét is szolgálja. A tábor résztveyői szekciókban folytatják munkájukat. Ma szerdán egységes kirándulás lesz Szat- már tájaira, majd az öko- lógiai-faunisztikai, a gyűrűző és vonuláskutató valamint a fotószekciók speciális feladatainak megfelelően dolgoznak, cserélik tapasztalataikat. KUKTA-, ALU- ÉS TEF- LONEDÉNY-BEMUTATÓT rendez június 26-án Nyíregyházán a Kelet Áruház előtt a Kelet Szövker., a VASVILL Vállalat és az alumíniumgyár. Az árusítással egybekötött bemutatót szombaton 8-tól 15 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. NEM MUMUS TÖBBÉ! 1974. szeptember elsejétől 20 szabolcs-szatmári iskola 1. és 5. osztályában ideiglenes matematika-tanterv alapján tanították a gyermekeket. A következő tanévben újabb 28 iskola kapcsolódott a programba. Kiterjesztették az oktatást 2. és 6. osztályokra is. Ez év szeptemberétől 127 iskolában tanítják majd. 1978- tól fokozatosan új, matemati- ka-tanterveket vezetnek - be valamennyi iskolában. Forradalmi változás ez az általános iskolai matematika- tanítás megújítására, a matematika kamplexitásának, ösz- szetettségének, sokszínűségének érvényesítésére. Miről is van szó? Számtan helyett matematika Eddig számolás és mérést tanítottak az iskolában, pedig a számtan, mint a matematika egyik ága, csak a négy alapművelettel, illetve számjegyekkel kifejezett mennyiségekkel foglalkozik. A technika és a tudományok fejlődése ennél többet: korszerűbb, gazdagabb matematikát követel. Első osztályban például ilyen témaköröket: halmazok, logika; számtan, algebra; relációk, függvények, sorozatok; geometria, mérések; kombinatorika, valószínűség, statisztika. Megtanulhatja mindezt elsős gyermek? Ha ez van elsőben, mi jön később? Miért kell általánosba járó gyermekből matematikatudóst faragni? Ilyen kérdések gyakran hangzanak el. Természetesen nem tudósképzést végeznek az általános iskolai matematikaórákon, csupán a kor követelményeihez igazodnak. Több országban ezt korábban megtették. A gyakorlat pedig bizonyította: az elsősök is megbirkóztak a követelményekkel. Sokan a régit féltik. Az egyszeregy hagyományos tanulásának megszűnésétől, a mechanikus számolásba' szóbeli és írásbeli műveletek háttérbe szorításától tartanak. Mindezeket megtaláljuk az új tananyagban és követelményekben is. Csak másképpen. Nem kiemelten, nem legfontosabb feladatként, hanem beépítve a korszerűbe. Az új haszna Bár korábban is így tanítottunk volna — fogalmazta meg már nem egy, új matematikát tanító pedagógus. Emelkedett a tanulók telje- sitményszintje. Jártasságot szereztek a gondolkodási műveletek végzésében. Fokozódott önállóságuk. Megtanultak megfigyelni, értelmezni. Állásfoglalásra, vélemény- nyilvánításra lettek készek, önkritikát is gyakorolhattak, tévedéseiket felülbírálhatták. Mechanikus számolási készségszintjük sem volt gyengébb a hagyományos számtant tanulókénál. Könyebb volt a többi tantárgy tanulása is. És nem „mumus” többé a matematika. A matematikaoktatáshoz nemcsak tábla, kréta és szivacs kell. Fontos munkaeszközök, matematikajellégű játékok kerülnek a gyermekek kezébe. Korongokkal, pálcikákkal, színesrúdkészlettel, logikai játékkal, lyukas táblával és sok minden mással tevékenykednek. Közben ösz- szehasonlítanak, viszonyítanak, rendeznek, megalapozzák a későbbi fogalmi, gondolati tevékenységet. Munkaeszközök és játékosság Sokan félnek a szemléltetőeszközök nagy mennyiségétől. Valóban, nem közömbös, hogy mennyi kerül az asztalra, és meddig van ott. Mértékkel hasznos, mint a gyógyszer. Ha „teljesíti küldetését” nem kell tovább „szedni”. A tanulók játékosan sajátítják el az ismereteket. Ez a játék komoly munka. Bar- kochbázik a kis elsős, amikor halmazokba sorol, az ötödikes is a relációk tanításakor. A kedvelt Gabi-építő, a gyöngyfűző játék, a Babylon- készlet sokat segít a kombinatorikai feladatok megoldásában. Munkaeszköz és játékosság az ésszerűség határain belül nélkülözhetetlen a matematikaórán. A valamennyi iskolára kiterjedő bevezetés tárgyi feltételeit központi keretből teremtik meg. Felkészülnek az oktatásra a pedagógusok is. Meg kell ismernie az új matematikát a szülőknek is, hogy segíteni tudjanak gyermeküknek. Boldog a rokonság, ha az óvodás gyermek 13-ig elszámol. Ez így önmagában semmit nem jelent. A gondolkodás lényegét kell megtanítani, gondolkodni, jó értelemben: okoskodni kell megtanulni. Tóth László Megnyílt az énektanárok tanfolyama Két egyhetes tanfolyamnak ad otthont több más mellett ezekben a napokban a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Az Országos Pedagógiai Intézet szervezésében tegnaptól, június 22-től az ország valamennyi megyéjéből érkezett éneket és zenét tanító pedagógusok gyűltek ösz- sze, hogy a szakfelügyelők társaságában az alsó tagozati énekoktatás kérdéseit tanulmányozzák. A tanfolyam részvevői számára elsődleges feladatot jelent, hogy a módosított tantervnek megfelelően igazítsák ismereteiket. Közös éneklés, módszertani tanulmány, szolfézs, fakultatív alapon kórusokban éneklés, kamarazene égé' szíti ki a foglalkozásokat. A tegnap nyílt, majd a június 28-tól július 4-ig tartó tanfolyamon összesen 200 nevelő vesz részt. A tanfolyam megnyitásán elhangzott: az itt szerzett új ismereteket az ének- és zeneszakosok már az idén kezdődő 1976—77-es tanévben hasznosítani fogják, ezzel is emelve az általános iskola 1—4. osztályos tanulóinak műveltségét, énekképességét. A tanfolyamon részvevők a szakmai foglalkozásokon kívül kirándulásokon is részt vesznek, és hangversenyre is ellátogatnak. A múlt keddi Nyitott könyv adás a korán elhunyt Gerelyes Endre írásaira joggal — és tegyük mindjárt hozzá —, jól hívta föl a figyelmet. Utóbbiban a költő- barát Baranyi Ferenc jeleskedett különösképpen, ízléses mértéktartással csak annyi személyes közvetlen emléket, megfigyelést mondott el pályájukról és barátságukról, amennyi feltétlenül szükséges volt Gerelyes emberi-írói egyéniségének a nézőkhöz való kö- zelhozásához. Ez az értőszerető bemutatás nem tévedt túlzásokba sem, hiszen az író 1975-ben megjelent „Tigris” c. kötetéből Katkó István által szerencsésen, jellemzően válogatott novellák és az „Isten veled Lancelot” c. regény részleteinek adaptációd a képernyőn is helyt álltak önmagukért. Legjobban a címadó „Tigris” c. novella és a fentebb említett regény részleteinek megjelenítése tetszett. Mihályfi Sándor rendezése, Illés János operatőri munkája és a szereplőket jól karakteri- záló színészi munka tette nem csak élményt adóvá, de olvasásra ösztönzővé is a bepillantgatást a képernyőn kinyitott könyvbe. Néha a bonyodalomból is megárt a sók. Ez volt az érzésünk „A feladat” c. tudományos-fantasztikus tv-já- ték jócskán késleltetett végkifejletéről. Zsoldos Péter —a műfaj kedvelőinek körében bizonyára népszerű — regényéből készített háromrészes tv-produkcióban tulajdonképpen csak az első rész jelentette a valódi sci- fiérdekességeket: a technikai csoda előrejelzéseket a 21. századból, s az emberi agy átprogramozását. (Némelyeknél több-kevesebb tökéletlenséggel, ami a cse- lekménybonyolítás legfőbb forrásává vált.) A feladat pedig igen világos, egyértelmű volt: az űrhajónak a galaktikából vissza kell térnie a Földre a megszerzett és elektromos agyba táplált oly fontos információkkal. (Amikre — mint a film végén csattanóként kiderült — már nem is lehetett szükség, s a feladat egyetlen értelme az időközben majd egy szálig elnéptelenedett Föld újra benépesítésének célja lett.) Csakhogy míg az először átprogramozottak — maguk is elpusztulván — újabbakba plántálták ót a magasabb rendű értelmet és civilizációt a feladat érdekében és az utóbbiak végre visz- szaindultak a Földre, addig bizony sokszor az unalom atmoszférája lengte be a képernyőt, ismétlődtek a konfliktusok, s néha nehéz volt negkülönböztetni is az egyformán torzonborz maszkban és „semleges” űrhajós jelmezben sürgő-forgó, alig jellemzett szereplők többségét. Persze, egy tudományos-fantasztikus tv-játék- tól ne várjunk hús-vér jellemeket és hagyományos cselekményt (mert nem ez a lényeg), de egy (ki tudja hányadikként) eljövő század technikájának az előre vetítéséhez talán némileg feszesebb dramaturgia és szerkesztés lett volna szükséges. így sem tagadhatjuk meg elismerésünket a rendező Várkonyi Gábortól (aki a forgatókönyv társszerzője is volt), Ráday Mihály operatőri munkájától, Drégelyi László már-már félelmetesen hipermodern díszleteitől, a szakértőktől, a berendezőktől és mindazoktól, akik a technika valódi, vagy elképzelt csodái láthatásában közreműköcT- tek. Merkovszky Pál A RADIO MELLETT A technika és a tudomány forradalmának korát éljük — hangoztatjuk szinte nap, mint nap. Az emberekben mérhetetlenül megnőtt az ismeretszerzés igénye általában is, de — éppen a tudományos és a technikai eredmények hatására — a természettudományok iránti érdeklődés különösen megélénkült. Ezért is van nagy jelentősége a sajtó, a rádió, a televízió tudományt népszerűsítő szerepének, tevékenységének, annak: hogyan látják el ezt a feladatukat a tömegkomunikációs intézmények. Nemcsak az újságíróknak lehetett tanulságos az a konzultáció, amelyből Tudomány és áltudomány címmel kedden adott részleteket a rádió, hanem a hallgatókat is elgondolkodtatta. Egyebek között arról, hogy rrieg kell tanulnunk józanul, okosan kételkedni, mérlegeléssel, fenntartással fogadni a tudományos eredményekről szóló bejelentéseket, közleményeket. Az önálló gondolkodást, a reális kritikai szemléletet nem nélkülözheti napjaink embere. A jövőt találgató fantasztikus regényekben, tvés rádiójátékokban többnyire megtalálható egy bizonyos ellentmondás a történet technikai oldala és az emberi oldala között. Vagyis a bennük használt eszközök, felszerelések, gépek szárnyaló fantáziájú fejlettsége és az őket kezelő földi emberek vagy más bolygólakók gondolkodásának, morális magatartásának az ábrázolt technikához képest való elmaradottsága figyelhető meg ezekben a fantasztikus művekben. Az ember a saját jövőbeli erkölcsi énjét nehezebben tudja elképzelni, mint megálmodni a jövő technikáját. Ezekben a mai fantasztikus művökben a közeli és távoli jövő elképzelt tudományos- technikai körülményei között napjaink morális kérdéseivel bajlódnak a hősök a világűrben, egymás között is, a más bolygókon „talált” értökmes lényekkel keletkezett konfliktusaikban is. (Egyáltalán: ezek az űrbéli lények feltűnően ás bántóan antropomorfizál- tak, emberarcúak, a gondolkodást és magatartást értve ezen.) Az tény, hogy a gondolkodás, a morális magatartás késve és nehezebben fejlődik, mint a tudományok és a társadalmi berendezkedés. Éppen ezért kellene megpróbálni a seifi- íróknak több leleménnyel megrajzolni a jövő század (századak) emberének személyiségét, erkölcsi énjét. Ez a most vázlatosan említett néhány gondolat a múlt héten hallott két fantasztikus rádiójáték és egy befejeződött tv-játék közben vetődött fel bennem. (Egyébként mindhárom — a gyermek, az ifjú és a felnőtt korosztály — megkapta a heti fantasztikumadagját e három játékkal.) A Magyar Rádió Kariin- thy-színpada vasárnap sugározta Páskándi Géza műsorának második részét, Az én kabarém! címmel. Nem sok örömem volt benne. Páskándi kiváló író, ebből azonban nem következik az, hogy humoristának (vagy: humoros művek szerzője- ként) is kiváló lenne. Nem az. Amit hallhattunk: álhumor. Lapos közhelyek, túlságosan hosszú lében tálalva, igen vékony szellemességdarabkákkal tűzdelve. Csak Az Erna kisasszony ruhája egyidejűleg ... és a Külső zajok avagy Kopa úrtól nem kell félni című jelenetekben lehetett felfedezni az igazi Páskándit. Seregi István Utazás a matematika körül ŰJSÁGHlR: „Hétfőn, június 21-től 508 tanító és általános iskolai tanár Tóth Imre és Kövesdi József vezető szakfelügyelő irányításával 10 napos tanácskozáson készül fel a matematika új tanterv szerinti tanítására.” Ennyi a hír. „Utazzuk körül” az új matematikát!
