Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

1976. június 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Középpontban: az ember M agának is dolgozzon az ember, ne csak a vállalatnak” — fogalmazta meg a VAGÉP szákszervezeti titkára. — „Ha elkészült egy darab, azt kézbe vettem, gyönyör­ködtem benne. De így van vele az is, akivel 16 éve együtt kezdtem, együtt vertem a vasat. Mert ami selejtté válik, abban nem lehet gyönyörködni.” A munka öröméről szólt, arról a jó érzésről, amely­nek egyaránt részese lehet a vasmunkás, a varrónő, a kombájnos, a munkát irányító technikus, de még a tiszta járdán végigtekin­tő utcaseprő is. Mert nincs olyan emberi tevékenység, amelj'ben ne lelhetné örö­mét az, aki kedvvel vég­zi. Egy-egy vállalatnál, szövetkezetnél pedig az egész termelés menetére meghatározó lehet, hogyan dolgoznak ott a munká­sok, rabságnak érzik-e ^ a munkával eltöltött időt, vagy a 8 óra leteltével fá­radtan ugyan, de a jól vég­zett munka örömével tér­nek haza. n »*" z építésvezetőnek nemcsak annyi a dolga, hogy _ irá­nyítja a termelést, műsza­kilag megoldja a problé­mákat, hanem arra is fi­gyelni kell, legyen mun­karuha, télen jó legyen az olajkályha, nyáron ott le­gyen a hűtőgép a munka­helyen" — vallja a Test­vériség gázvezeték korró­zióvédelmének irányító­ja. A termelés három té­nyezője közül a legfonto­sabbról, az emberről van szó. Mert hiába a techni­ka, hiába a jobbnál jobb anyag, ha nincs, aki mind­ebbe életet leheljen, mű­ködésbe hozza a termelő mechanizmust. Nyugaton különböző vezetési irány­zatok foglalkoznak azzal, hogyan lehetne befolyá­solni, manipulálni az em­bereket, hogy a gyárban a tőkések érdekében dolgoz­zanak, ne sztrájkoljanak. Az ellentmondást viszont egyik iskola sem tudja fel­oldani, ami a kizsákmá­nyoló tőkés és a munkás között feszül. Nálunk vi­szont a jobb termelés a gyárat hozza jobb helyzet­be, ezen keresztül az or­szág építésére, a jólét meg­teremtésére jut több. Ezért fontos, hogy a termelés­ben olyan feltételek le­gyenek, amelyek minden­kinek a képességeiből a legtöbbet tudják kamatoz­tatni. n napokban juttat­ják el minden mun­kahelyen a kollek­tív szerződést a dolgozók­hoz. Ez a vállalati alkot­mány hivatott arra, hogy a következő években írás­ban is rögzítse a jogokat és kötelességeket, amelyek egyaránt kötelezőék a munkások és az igazgató részére. Nem véletlen, hogy a legnagyobb érdek­lődés, a legtöbb vita ép­pen a különböző jóléti, szociális kiadások körül volt. A termelésben mind előkelőbb helyet foglal el az ember, aki nemcsak ké­ri, hanem ha kell, követe­li, hogy jó feltételek legye­nek a munkához, hogy kedvvel, örömmel dolgoz­hasson. L. B. Terményszárító és magtár építésén dolgoznak a tornyospálcai József felvétele) Rákóczi Tsz-ben. (Hammel Hetven szekrénysor Mátészalkán a vidéki ipartelepítés eredménye­ként gyár gyárat ér az egykori rozs-, burgonya-, csillagfürttábák helyén, a Rác-kertben. A gyárak­ban pedig a környék fal­vainak szorgos kezű, mo­dern technikát megis­merő parasztjai és gyere­keik — több ezren — keresik kenyerüket. Mátészalkán a Szatmár Bútorgyárban vagyunk. A hatalmas csarnokokban világszínvonalon termel­ni képes automata gép­sorok. A 813 dolgozónak — fele nő — ebben az évben 364 millió forin­tos termelési tervet kell teljesíteni. Figyelem, gyakorlottság — A tervet mindenképpen „hozni” kell, — mondja Koncz Bálint műasztalos, az Ifjúság szocialista brigád ve­zetője. — Az akarattal nincs is baj. 24 asszony — vala­mennyien szakma nélkül — tartozik a brigádba. Hozzánk csoportosítják a terhes anyá­kat is. Furnérlemezvágás, -illesztés a munkánk. A gépet a legügyesebbek kezelik. A ragasztás fizikailag könnyű munka, de figyelmet, gya­korlottságot igényel. A valu­táért beszerzett import fur­nérlemezek sem mindig ki­fogástalan minőségűek. Az itteni tárolás sem felel meg a követelményeknek... Az akarattal nincs baj, — hallottuk a brigádvezetőtől. Ez így igaz. De még az is, hogy órabér—darabbér kombinációjából áll össze a dolgozók keresete. Ezek az asszonyok örülnek, hogy dol­gozhatnak, lendíthetnek va­lamit a család jövedelmén. A munkaverseny szigorúan vett normáit ők még nem veszik szigorúan. — íme a kényes furnér, ragasztásra előkészítve — mutat az előtte álló kupacra Mocok Ferencné betanított munkásnő. — Tudjuk, hogy mennyi a négynapos ciklus­tervünk. Ha az egyik ciklus­ban lemaradunk, a másikban ráhúzunk. Az első negyed­naponta A technológiai fegyelem megszilárdítása Mátészalkán évet az üzemrész hatnapos lemaradással zárta. Ebben a negyedévben azt is be akar­juk hozni. Lehetőségek takarékosságra Itt jutottunk el a brigád éves vállalásához. A mun­ka termelékenységének nö­velésével és normakarban­tartással — szigorítással — öt százalékkal növelik a ter­melést. Kétszázalékos anyag­takarékosságra tettek ígére- .. tét. Csakhogy a takarékosko­dásra sokkal nagyobbak a lehetőségek. És nemcsak a vágásnál. A száraz levegőn, súlyzás nélkül tárolt furnér deformálódik, törik; nehéz kihozni belőle a kívánt mé­retet. Minél előbb lépni kel­lene előbbre ezen a terüle­ten. Ám az itt dolgozó embe­rek ennek a megoldására képtelenek. Az üzemvezetés segítségére van szükség, hogy e területen is teljesíthessék vállalásukat. Az üzemért, a városért nyolcvan társadalmi munka­órát ajánlottak fel. Kulturá­lis vállalásaikat nyolc pont­ban foglalták össze. A furnérragasztás, fénye­zés, meg ki tudja megmonda­ni hány közbeeső művelet után a szerelő — bútorszere­lő — üzemrészben már le­het gyönyörködni a pontos kezű asztalosok munkájá­ban. Itt állnak össze a külön­böző garnitúrák. Az össze­szerelést a 24 tagú, Zrínyi Miklós ezüstkoszorús szo­cialista brigád végzi. A munkára összpontosítani — Feladatom a pántok, sarkok felrakása, — mondja az 1974-ben végzett és már vállalati kiváló dolgozó fia­tal szakmunkás, Kovács László. Munkaeszközöm ez a pneomatikus csavarhúzó. Minden figyelemmel a mun­kára kell összpontosítanom, mert egy félrevetett szem- pillantás és már kész is a selejt. — A szerelés mellett a leg­fontosabb feladatunk a ka­pott minőség megóvása, — halljuk Szombati Tibor bri­gádvezetőtől. Éves tervünket ismerjük, tudjuk miért kell hajtani. Teljesítéséhez na­ponta hetven fiókos szek­rénysor — egy szekrénysor nyolc elemből áll — összeál­lítása szükséges. Tervünk teljesítéséhez, esetleg túltel­jesítéséhez hozzá fog járul­ni az a görgősor, amelyik a kész szekrények átrakás nél­küli továbbítását oldja meg.l Ez az emelgetés a megerőlte­tő nehéz fizikai munkát isi kiiktatja. A levegőben por, enyv, festékek szaga keveredik. Görgősorokon, alkatrészek futnak munkahelytől, mun­kahelyig. A gyárban folyik a termelés. Első látszatra min­den zökkenő nélkül. A vál­lalaton belüli gazdasági elemzés mégis lát tennivaló­kat. Mik ezek? — Csak a legfontosabba­kat — mondja Nehéz Imre főmérnök. — A gyár ugyan régebben üzemel, de a nagy­ipari bútorgyártásnak, mely nagy létszámemelkedéssel járt, mindössze kétéves múltja van. Tavaly egyszerre három évet fiatalodtunk, így az átlag életkor 28 év. A munkássá válás, a munkás­szemlélet meghonosítása az akarat ellenére az egyik leg fontosabb feladat. A másik pedig: kialakítani végérvé nyesen, majd elsajátíttatni és megszilárdítani a techo lógiai fegyelmet. Egy sor gazdaságpolitikai teendővel együtt ez a Szatmár Bútor' gyár jövője. Sigér Imre Első az Alkaloida Energiagazdálkodás, szocialista munkaverseny Tiszántúlon A népgazdaság energiapolitikai és energiagazdálkodási célkitűzéseinek meg­valósítására a körze­ti energiafelügyelet a Magyar Elektro­technikai Egyesület­tel Tiszántúl ipari nagy fogyasztói kö­zött energiagazdál­kodási szocialista munkaversenyt szer­vezett az 1975-ös év­re is. A verseny ér­tékelésére a Tisza menti Vegyiművek Művelődési Házában Szolnokon került sor. A találkozón 26 vállalat energetikus kollektívája vett részt. Az első helye­zést a tiszavasvári Alka­loida Vegyészeti Gyárener- getikusi dolgozói érték el. A negyedik helyezett a Papíripavi Vállalat nyír­egyházi papírgyára. A két vállalat az 1974. éve? mun­kaversenyben ís az "első négy között szerepelt. A munkaversenyben részt vettek még a Nyíregyházi Konzervgyár, a kisvárdai öntödei vállalat, valamint a Taurus Gumiipari Vál­lalat energetikus kollek­tívái. Kiemelkedő ered­ményt ért el a Nyíregyházi Konzervgyár, viszont a Ta­urus gumigyár eredménye messze elmarad a többiek mögött. A Tiszántúlon kezdemé­nyezett munkaverseny- mozgalom valójában elérte célját. Politikai és gazda­sági jelentőségét a vállala­tok vezetői hamar felis­merték és egymás után csatla' jztak a felhíváshoz. A tiszántúli területen el­sőnek megszületett kezde­ményezés híre és eredmé­nyessége csakhamar túlju­tott a Tiszántúl határán. Az ország más tájegységein, területein is megkezdték a szervezést és ma már az or­szág egész területén verse­nyeznek a takarékos ener­giafelhasználásban. r* - 4t. <0 tr* k Vas József körzeti energiafelügyelet vezetője Országos területrendezési terven dolgozik a VÁTI Az első félév tudományos tervező munkájáról és az öt­éves terv célkitűzéseiről tájé­koztatta kedden az újságíró­kat Kálnoki Kis Sándor, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet igazgatója. Elmondta, hogy 1980-ig az intézet fő feladata az orszá­gos területrendezési terv ki­dolgozása lesz. Részt vesznek a tervezett városépítési tör­vény előkészítésében is. Ugyancsak jelentős feladat hárul a VÁTI-ra a 15 éves lakásépítési program város- építési előkészítésében, va­lamint a program megvaló­sítása közben a lakásépítési területek városrendezési ter­veinek kidolgozásában. E munka során javaslatokat adnak többek között a laká­sok nagyságára, belső elren­dezésére. Az év első felében befeje­zett, illetve megkezdett ter­vezési munkák lényegében már a fenti feladatokat szol­gálják. Elkészült a kiskunha­lasi lakótelep részletes ren­dezési terve, a lakótelepen 177Ö korszerű lakást építenek majd fel. A salgótarjáni vá­rosrendezés során a VÁTI tervei alapján építik ki az új üzletközpontot a követke­ző években. Az üzletházak és a szolgáltató intézmények között vásárlóutca létesül. Ezeken kívül befejezték pél­dául Kalocsa műemlékterü­letének rekonstrukciós ter­vét, kidolgozták a Mátra- Bükk üdülőfejlesztési prog­ramot és a hajdúsági cukor­gyár környezetvédelmi ter­vét. Háztartási tanácsadó A mióta a férfiak is ki­veszik a részüket az otthoni munkából, gazdagabb lett az újságok háztartási rovata. Nyil­vánvaló, hogy a házi mun­kában még kevésbé jára­tos férfinép tudásszomját akarják kielégíteni a ro­vatvezetők, bőségesen ada­golt háztartási tanácsadá­sukkal. Nőtlen ember lé­vén, aki gyakori bejárónő­gondokkal küszködöm, már magam is szert tet­tem több hasznos háztar­tási ismeretre. Ezekből né­hányat ezennel a köz ja­vára bocsátók. Porrongy kirázása. Ez nem olyan egyszerű mű­velet, mint sokan gondol­nák. A porrongy szaksze­rű kirázásához kellenek bizonyos fizikai és mate­matikai ismeretek is, tisz­tába kell lenni mindenek­előtt a szabad esés néhány törvényével, máskülön­ben nem tudjuk elérni, hogy az ablakunk vagy balkonunk alatt elhaladó kellemetlen szomszédunk, vagy pláne a társbérlőnk fejére is jusson valami a porrongy tartalmából, Megkopott partvis fel­újítása. Kopaszodó isme­rősünkkel szeszt iratunk fel az SZTK-ban, s a szesszel bedörzsöljük a szöreveszett partvist úgy, ahogy a fejbőrt szokás. A partvisnak pontosan any- nyit használ a hajszesz, mint a szőrszálaktól bú­csúzó fejbőrnek. Molyos ágytól megtisztí­tása. Az angint teljes szélességében felhasítjuk, s egy mollyal nem fertő­zött tollat tartalmazó pár­na anginját is felhasítva, a két vánkost a nyitásá­nál fogva szorosan egy­máshoz illesztjük. A moly a friss toll szagára mind egy szálig átvándorol a tiszta párnába, amelyet azután egy harmadik pár­na segítségével ugyanígy molytalanitunk. Szu eltávolítása öreg bú­torból. Igen nehéz, komp­likált feladat. Legokosabb, ha a szurágta bútort elad­juk a bizományinak, mert akkor biztosan megszaba­dulunk a kártevő féregtől. Ha a bútor elszállítása után esetleg még maradna egy kevés szu a lakásban, az csakhamar magától el­távozik a társai után, mert amint a szólásmondás tart­ja, szu szut követ. Heves Ferenc A « ■■ rr /OVO

Next

/
Oldalképek
Tartalom