Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-19 / 144. szám
KELET-MAGYARORS^ÁG 7 1976. június 19. GYERMEKEKNEK I Bélyeg- j i gyűjtés 2 A humor és szatíra háza A tréfás kedvű lakóiról messze földön ismert Gabrovo városában, ahol két évenként megrendezik a humor és a szatíra fesztiválját, valamint a karikatúrát és a szatirikus kisplasztikák nemzetközi biennáléját, most megalapították a humor és szatíra házát. A humor és szatíra házának munkatársai széles körű kutatómunkát, kiállítási és kiadói tevékenységet folytatnak nemzetközi méretekben. Az egész világra kiterjedő kapcsolatot tartanak több mint 1500 humoristával és szatirikus íróval, karikaturistával stb. és 200 kulturális intézménnyel. A gabrovói humor és szatíra házának népszerűségét tanúsítja az a tény, hogy különböző országokból már eddig több, mint 16 000 kiállítási tárgyat kapott, köztük 5000 eredeti karikatúrát és 1200 kötet irodalmat. Társadalomtudományi információs intézete a ház címére küldött két bibliográfiai tájékoztatót a humor és a szatíra kérdéseiről. Az első kötet a szépirodalmi és publicisztikai művek bibliográfiáját,’ a másik kötet pedig szovjet és külföldi szerzők kutatásait tartalmazza a humor és a szatíra elméleti problémáiról, történetéről. Hálátlanság ja jpegmart valakit egy kí- /Ift gyó. Az emberek ül- *w dözni kezdték, meg akarták ölni; a kígyó szökött, hogy rejtekhelyét találjon magának. A réten egy kapáló emberrel találkozott. — Hozzád jövök, — szólt rá — rejtsél el engem! — Jól van — felelt az ember —, ott egy odvas fa, húzódj meg benne. — De ott megtalálnak! — Akkor bújj be abba a hangyabolyba, ott. — Ott sem tudok elrejtőzködni! — Hát hova bújtassalak? — Nyisd ki a szádat — szólt a kígyó —, majd be- mászok, és így jól el leszek rejtve. — Nem, nem, — kiabált az ember —•, mert jó tettemért tudom, rosszal fizetsz majd. — Nem, nem bántalak, ne félj. — No, jó — mondta az ember —, bújj a számba és rejtőzz el. Kinyitja a száját, a kígyó becsúszik. Üldözői megérkeznek, mindenütt keresik, de nem lelik sehol. Dühösen térnek vissza a faluba. — Most már kimászhatsz — szólt az ember — elmentek. — Hogy én kimásszam? — válaszolta a kígyó —, hát megbolondultál? Én mász- szam ki innen a te kedvedért, te pedig kuszkuszt eszel majd és vizet iszol rá? Hogyisne. Hálából, amiért jót tettél velem, nem nyúlok a szívedhez, sem a beleidhez, de megeszem a kuszkuszt, amit eszel, megiszom a vizet, amit iszol. Ezzel megelégszem — mondta, majd hozzátette: — De kimászni innen már nem f ogiok... Amikor az ember megértette a történteket, elkezdett siránkozni, a hasa meg mintha felfordult volna. Sírva ment haza. A felesége és gyermekei kérdezték, mi baja, mi történt, hogy sír? — Kígyó van a hasamban: segítettem rajta, ő meg cserében becsapott engem. A krokodilus és a tyúk Volt egyszer egy tyúk, aki minden reggel elment a folyó partjára kapirgálni, élelmet keresni. Egy napon egy krokodilus kúszott a közelébe és megfenyegette, hogy megeszi. Felkiáltott erre a tyúk: ne tégy ilyet, testvér! A krokodilust annyira meglepte a kiáltás, hogy elment, azt hívén, hogy valóban testvére a tyúk. Ám másnap visszament a partra és eltökélte magában, hogy most már valóban megeszi a tyúkot. A tyúkhoz kúszott, de az ismét így kiáltott: ne tégy ilyet, testvér! — Átkozott tyúkja — morgót a krokodilus, miután a tyúk nyugodtan tovább sétált mellőle. — Hogy a csudába lehet testvérem az ilyen? Hiszen ő a földön él, én meg a vízben ... Elhatározta, hogy elmegy tanácsért Nzambéhoz és megkéri, hogy döntse el az ügyet. El is indult. Még nem ért messzire, amikor barátjával, a gyíkkal találkozott. — Segíts . tanácsoddal, Mbambi. Mindennap lejön egy gyönyörű tyúk a partra és amikor éppen meg akarom kaparintani, rámijeszt azzal, hogy testvérének szólít. Most megyek Nzambéhoz és megkérdezem tőle, mitévő legyek ... — Bolond vagy — mondta a gyík, Mbambi — csak időt fecsérelsz az úttal és tudatlanságodat leplezed le előtte. Hát nem tudod, hogy a kacsák vízben élnek és tojást tojnak, s a teknősbékák úgyszintén. Én is tojásokat rakok, a tyúk is! És te is, te is, balga barátom! így hát ebben mi valamennyien testvérek vagyunk. Ezért nem eszik hát tyúkot a krokodilus. Tollas kalóz — de szép Komputer vigyáz a folyó tisztaságára A Szovjetunióban megkezdődött a folyóvizek tisztaságát ellenőrző automatikus irányítási rendszer építése. A tervezetet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő hidrobiológiái társaság rigai ülésén ismertették. Egyedülálló vízvédelmi komplexumot létesítenek az északi Donyec középső fo lyóvidókén, a Don, a Szovjetunió egyik legnagyobb folyója környékén. Az új rendszer az eddig alkalmazottaktól eltérően nem csupán ellenőrzi, hanem szabályozza is majd az ipari üzemek szennyvízelvezetését. Múzeumi kaleidoszkóp Lódz városában „Karlsbad” elnevezésű, közétkeztetési kombinátban szakácsmúzeum nyílt. Itt gyűjtötték össze azokat az eredeti ételrecepteket, amelyeket sajnos a legtöbb szakács már elfelejtett, valamint a régi szakácskönyveket is. Antik étkészleteket és a különböző korok pincérruháit is kiállították itt. A múzeumnak nagy szakkönyvtára van és kísérleti konyhája. Sok régi fogást egyébként meg is lehet kóstolni az étteremben, a kávéházban és a bárban. A híres Big Ben. A Magyar Fosta júniusban 1 forint névértékű bélyeggel adózik a balesetek megelőzéséért folytatott tevékenységnek. A bélyegkép közepén a SZOT munkavédelmi szervezetének jelvénye látható. A bélyegábra felső részén a legtöbb veszélyt rejtő munkaterületekre utalnak. Előzzük meg a baleseteket — szól a felirat, amit egyetlen pillanatra sem felejthetünk el. HOGYAN TOVÁBB? A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége küldöttközgyűlése módosította az alapszabályt, megválasztotta a szervezet vezetőségét. Feladatokat, célokat és eszközöket vett számba. A tagokat gyűjtővé nevelni — ez a legfontosabb, és azt a célt elérni, hogy az újonnan jelentkezők értői, féltői legyenek a posta értékcikkeinek. ÜJDONSÁGOK A Belgrád—Bar közötti vasútvonal megnyitásáról számol be két jugoszláv bélyeg, amelyek hatalmas viaduktokat ábrázolnak. Ezzel is éreztetik, hogy milyen természeti akadályokat kellett legyőzni a több évtizedes építési munka során. — A német posta négyértékü sorozata régészeti kutatások alkalmával feltárt több ezer éves fémtárgyak művészi megformálásában gyönyörködtet. — A modern művészet még kiforratlan. Brazília bélyegen is elénk tár két új alkotást, amelyek korunk ízlését sajátos módon fejezik ki. — Angol művésznő, Kristin Rosenberg a természet szépségét igyekszik rögzíteni. Vásznain a vadvirágok és a rózsák szépsége megközelíti az eredetit. A nemzeti rózsaszövetség centenáriumára a művésznő a virágok királynőjének (és a királynők virágának) négy válfaját kicsinyít-' ve, bélyegek méretében festette meg. Ezeket másoltatta át új sorozatára az angol posta. — Hollandia kétértékű sportsorozatot ad ki. A 40 cent névértékű címlet a Nijmegenben tartott négynapos gyaloglásnak állít emléket. 60 éve minden esztendőben megrendezik. Már népszokássá és nemzetközivé lett a gyalogtúra (25 országból érkeznek résztvevők). A második címlet a holland atlétikai szövetség 75 éves munkáját köszönti. A szervezet 200 tagegyesületében 30 ezren sportolnak rendszeresen. Vízszintes: 1. Megfejtendő (zárt be- abc-sorrendben: E, E, ö). 6. Menj, angolul. 7. Szellemileg felfog. U. Kötőszó. 9. Vissza: efféle. 11. Kortyold. 12. Gyilkolta. 14. Szén, nikkel, hidrogén vegy- jele. 16. Asztalt étkezéshez előkészít. 18. Azonos mássalhangzók. 20. Kaviár fele. 21. Keresztül. 22. Két szomszédos állam gépkocsijelzése. 24. Indok. 25. ÖMIM. 27. Kortyolta. 28. Nem érdes. 29. Ceruza. Függőleges: 1. Lágy zenei hangsor. 2. Kiejtett mássalhangzó. 3. Vigyázója. 4. Némán köt!! 5. Óvja. 6. Megfejtendő. 10. E helyen. 11. Kézzel jelez 13. Felforgatott eke! 14. Római 104. 15. Megfejtendő. 17. Pakol. 19. Ruggyanta. 21. Káros. 23. Verssorvégi összecsengés. 24. Tér betűi keverve. 26. E napon. 27. Római 2. Megfejtendő: Három jelentős település a 3. sz. műút mentén (vízszintes 1, függ. 6, 15). Múlt heti megfejtés: Pécs — Veszprém — SopKönyvjutalom: Vasas László Jánd, Nagy Ferenc Porcsalma, ifj. Szabó Barna Tyúkod, Turbucz Edit, Juszku Irén Szabolcs- veresmart, Marozsán Jolán és Redele Erzsébet Nyíregyháza. A FEJED! Miközben így jajveszékelt, arra repült egy flamingó. Amikor meghallotta a sírást, leszállt és megkérdezte: — Miért sírtok? Az asszony felelt. — Sírunk, mert kígyó van a férjem hasában. — Hát ha csak ez a baj, — mondta a flamingó —, ezen könnyen segíthetek, De, — tette hozzá — nagy hála jár ezért és én attól félek, hálátlanság lesz a bérem. — Nem, nem — ígérte az ember —, nem leszek hálátlan! — Hát jó, — szólt a flamingó — nyisd ki a szádat. Az ember kinyitotta a száját, a flamingó bedugta a lábát. A kígyó érezte, hogy valami mozog. Azt gondolta ott bent: biztosan kuszkusz étel. És kitátotta a száját. De csak a flamingó lábát kapta be. A flamingó gyengéden kifelé húzta a lábát és lassan emelkedett a levegőben: a kígyó vele. Amikor magasan volt már, lerázta lábáról a kígyót, s az szörnyet halt a földön. Visszaereszkedett erre a flamingó, és az emberhez fordult: — Adj két csirkét nekem! — Itt van mindjárt égy! — válaszolt az ember, s e szavakat mondván megragadta a flamingót: — Most már csak egyet kell találnom. A flamingó pedig így szólt: — Nem is vártam mást tőletek! — Nem érdekel, hogy mit vártál, — felelte az ember, s kinyitotta a tyúkólat, belökte a flamingót és rázárta az ajtót.-— Megyek, keresek másik csirkét is, és ha együtt lesztek mindketten, megöllek titeket. Ezzel elment. A felesége ám így szólt: — Nem tűrhetek ilyen hálátlanságot! ....... ' Kinyitotta a tyúkól ajtaját" és azt mondta a madárnak: — Szállj el! 4 flamingó kibújt a tyúkólból, de mielőtt elrepült volna, kiverte az asszony két szemét. Melyik volt a hálátlanabb: a kígyó, az ember vagy a flamingó? Az asszony baját mindhárman együtt okozták. Miét*f lakik a majom a fán? ■hallgassátok meg a vad- ** macska meséjét. Egyszer egy egész napot töltött el hiábavaló vadászattal a vadmacska, nem akadt zsákmány. Kifáradt. Leült pihenni, de a bolhák nem hagytak neki nyugtot. Arra ment egy majom. — Gyere ide, majom! — szólt rá a vadmacska. — Szedd ki a bolhámat. Odament a majom és amíg bolhászta, fáradtan elaludt a macska. Több se kellett neki, fogta a macska farkát, odakötötte egy fához és elszaladt. Amikor a macska felébredt, tovább akart menni, de nem tudott. Nem bírta kiszabadítani a farkát. Lihegett haragjában. Arra ment egy teknősbéka. — Bontsd ki a farkamat — kiáltott rá a vadmacska erélyesen. — Qe' nem ölsz meg, ha kiszabadítalak? — kérdezte a teknősbéka. — Nem, nem bántalak, ne félj! — ígérte a macska. A teknős kiszabadította. A vadmacska hazatért. És így szólt az összes állatokhoz: — öt nap múlva híresztel- iétek el, hogy halott vagyok és a temetésemre jöttök. ötödnapra a hátán feküdt a macska és halottnak tetette magát. Megjöttek az állatok és körültáncolták. Egyszer csak felugrott a macska és a majomra vetette magát. De az felszaladt egy fára s elmenekült. Ezért él a majom a fán, s csak ritkán jön le a földre. Fél a vadmacskától. M agazinom a gazinomaoazinomag a zinomaga7inomagazinomagazi|ű í agazinomAgaz!nomauazinomagAzinomaga£.inomagazInomagaziPII iEEEEEEBEEEEEESESSEEEBEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEESBEEEEEEEEEEEI
