Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

1976. május 5. KELET-MAGYARORSZÁ( 3 BERUHÁZÁSOK „Az ellátás biz­tonsága megkíván­ja, hogy a mező- gazdasági termelés ■ fejlesztésével össz­hangban növeked­jék a feldolgozó kapacitás, a tároló i és hűtőtér.” (Az MSZMP XI. kong­resszusának hatá­rozatából) F élmilliárdot megha­ladó értékű beru­házáshoz kezdtek hozzá tavaly a me­gye mezőgazdasági üzemei, s ebből 363 millió értékűt át is vehettek, a többi lé­tesítmény nagyrészt az idén készül el. Az adatok egyben az AGROBER me­gyei kirendeltségének te­vékenységét is fémjelzik, hiszen a mezőgazdasági be­ruházások döntő többségét ők tervezik, ők látják el a műszaki ellenőrzést a kivite­lezés ideje alatt. Tervek, számok, adatok, beruházási programok kerülnek terí­tékre, olyanok, amelyek a termelőszövetkezetek fej­lődésének reprezentálásán túl ízelítőt adnak abból is: a termelés egész folyama­tának gépesítése — mint az iparszerű termelés befejező szakasza — miként teszi le­hetővé, hogy a növekvő termésátlagok tárolása, fel­dolgozása lényegesen meg­javítsa ' a minőséget, meg­rövidítse az élelmiszerek útját a termelőtől a fo­gyasztóig. Ennek a programnak volt fontos állomása a Nyíregy­házi Mezőgazdasági Fő­iskolai Tangazdaság gyula­tanyai telepén egy 1000 va- gonos burgonyatároló 250 vagonos szekciójának és a pátrohai Zöld Mező Tsz 250 vagonos burgonyatároló­jának üzembe helyezése, amelyekben károsodás nél­kül telelt a burgonya, a gyökérzöldség. A szakemberek szerint a vetőgumók szakszerűtlen, földben való tárolása egyik lényeges oka volt a burgo­nya leromlásának, így a mesterséges szellőztetéses tárolás feltétlenül javítja a vetőgumó csíraképességét. Ebben az évben a gávai és vencsellői tsz-ek építenek közösen 586 vagonos táro­lót, s elkészült a beruházá­si program a másik nagy burgonyatermelő vidék tá­rolójának építésére is: Zá­hony—Mándofc—Eperj es- ke—Dögé—Tornyospálca és Tuzsér társult az építke­zéshez. A mezőgazdasági be­ruházások nagy, a későbbi években pedig egyre na­gyobb hányadát teszik Megfejelni a követelményeknek majd ki a gyümölcsösök re­konstrukciói, ezért nagy jelentőségű a mezőgazdasá­gi főiskolai tangazdaság 30 millióért készülő nyírteleki faiskolájának létesítése. Nem kisebb jelentőségű az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet létesí­tése sem, amely az élelmi- szeripari készítmények mennyiségi, minőségi szabvány szerinti elkészíté­sét hivatott ellenőrizni. Ebbe a sorba illeszkedik a múlt évben részlegesen üzembe helyezett nyírbáto­ri és fehérgyarmati 500— 500 vagonos hűtőtároló épí­tése, amelyhez idén elké­szülnek az iparvágányok, a kiszolgáló létesítmények. Ezek befejezése mellett az év legnagyobb feladatai kö­zé tartozik a 136 millióba kerülő, Nyíregyházán a déli ipartelepen felépülő vetőmagtisztító és -tároló telep megvalósítása, a februárban üzembe helye­zett mátészalkai húsüzem, a tervezés kezdetétől két hónap alatt átadott tuzséri fedett rakodó felépítése, az idén pedig a tuzséri hűtőtároló rekonstrukció­ja, hogy a mai követelmé­nyeknek megfelelő módon tárolhassák, csomagolhas­sák a Nyírség aranyát. T avaly hét, idén is­mét ennyi kedve­zőtlen adottságú, il­letve a közelmúlt­ban egyesült tsz-eknek ké­szítenek komplex tervet, amelyek a kedvezőtlen adottság mérséklését szol­gálják, s olyan koncepció­ra épülnek, amelyek a költséghozam, a ráfordítás, a jövedelmezőség össze­függésében határozzák meg a közös gazdaság fejleszté­sének lehetőségét. Kell-e ekkora energiát fektetni a tervekbe? Az igazi választ a gyakorlat adja majd, a körülmények, a tervek nyomán kedvezőbbé váló feltételek. Az igények össz­hangba hozása nélkül azonban az egész elképze­lés nem több, mint megala­pozatlan ötlet, amely távla­taiban nem felel meg sem a kis, sem a nagyobb kö­zösség érdekeinek. Bár a mezőgazdasági be­ruházásokra költött forin­tok nagy hányadát a gépi, technológiai fejlesztések teszik ki, van egy másik terület, amely legalább ek­kora jelentőségű. Ez pedig a talajjavítás — szakmai kifejezéssel a melioráció — amelyet az elmúlt öt év so­rán 300 millióval támoga­tott az állam. Az ok na­gyon egyszerű: a mezőgaz­daságnak ma és a jövőben is legalapvetőbb termelő- eszköze a föld marad. Az MSZMP XI. kongresszusá­nak programnyilatkozatá­ban olvashatjuk: „a föld nemzeti kincs ..., hasznosí­tása is feleljen meg a tár­sadalom, a dolgozó közös­ségek, az állampolgárok egyetemes érdekeinek.” H ogyan lehet e köve­telményeknek meg­felelni a mi me­gyénk nagyrészt alacsony aranykorona ér­tékű földjein?, A talajjaví­tással, a belvízrendezéssel, a nagyüzemi táblák kiala­kításával, amelyek alapve­tő feltételei az iparszerű termelésnek, a rendszerek kialakításának, a termelés biztonsága megteremtésé­nek. Sok tsz, állami gazdaság ismeri fel ennek jelentősé­gét és évente 15—25 ezer hektár területen végeztet­nek talajjavítást. A biz­tonsághoz, a magasabb eredményekhez, a termelé­si költségek csökkentésé­hez azonban még ez is ke­vés: több gondot kell for­dítani a kémiai talajvizsgá­latokra alapozott meliorá­cióra. Németh Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára mondta a nyíregyházi aktívaértekez­leten, hogy évente 300 ezer tonna műtrágya megy ve­szendőbe, mert szemre, a talaj igényeinek ismerete nélkül szórják ki sok he­lyen a műtrágyát, s ez a legnagyobb fokú pazarlás, ötvenegy talajvizsgáló la­boratórium van az ország­ban, a mezőgazdasági üze­meknek csak 15—20 száza­léka veszi igénybe munká­jukat, s ők sem mindig táblákra vizsgáltatnak. K étségtelen, hogy a kémiai vizsgálatot nem végzik ingyen, ám az is tény, hogy ahol nem sajnálták erre a tízezreket, százezrek térül­tek meg a ráfordítások csökkentésével, a termésát­lagok növekedésével. Balogh József HÁROM HÓNAPPAL A JAVASLATOK UTÁN Egységes cselekvés nyereségekkel A politikai munka gyümölcse Pátrohán Ügy értékelte az 1976-os esztendő első negyedévé­nek a munkáját a pátrohai pártvezetőség, hogy egy­ben megvizsgálta atelt is, mi történt azokkal a ja­vaslatokkal, kezdeménye­zésekkel, észrevételekkel, amelyeket a párttagok az év végi beszámoló taggyű­léseken mondtak el. Ismeretes, hogy a pátrohai pártvezetőség irányító-ellen­őrző munkája három község­re, Pátrohára, Gégényre és Rétközberencse terjed ki. A pártvezetőséghez tartozó 5 alapszervezetben 119 párttag tevékenykedik a központi és a helyi határozatok végrehaj­tásán. Az április elején meg­tartott pártvezetőségi ülés bi­zonyította : helyesen értel­mezték az alapszervezetekben az 1974 decemberi határoza­tot, s annak idején nem csak jó javaslatokkal éltek a párt­tagok a termelőszövetkezeti gazdálkodás javítása, fellen­dítése, a takarékosság érde­kében, hanem cselekedtek is. Lehet 100 Ft-tal kevesebb? Ebben kifejezésre jut, hogy az elfogadott határozatokban saját javaslataikat látják, s végeredményben ezeket való­sítják meg a társadalom, a tsz és saját maguk érdekében. De nézzük sorjában. Persze így is csak néhány jellemző, de lényeges intézkedés megvaló­sítását említjük, olyanokat, amelyeket párttagok javasol, tak, s a taggyűléseken „emel­tek” határozatokká. Ezek a párt- és a gazdasági vezetés összefogásának eredménye­ként meg is valósultak. Első helyen kell említeni az állattenyésztést. Ez a mező- gazdasági termelés (és a la­kosság hússal való ellátásá­nak) egyik kulcskérdése. A három községet felölelő nagy gazdaság több mint 800 szarvasmarhával rendelkezik. Az anyakocák létszáma 265, a hízósertés-állomány 1500 fe­lett van, s a malacok létszá­ma is meghaladja a 600-at. Ezenkívül van 3 ezer darab birkájuk is. Ennyi jószágnak a jó, pon­tos, gazdaságos takarmány- ellátása jelentős feladat. Sok szó esik mostanában a haté­konyságról, a takarékosság­ról. Nos ez vezette a pártta­gokat, amikor javasolták, hogy a takarékos gazdálkodás megvalósítása érdekében a termelőszövetkezet térjen át saját keverésű táp előállítá­sára, etetésére. Igaz, több gonddal járt, de megérte. Több tej jobb ta­karmányozással Az első negyedév termelé­si sikereihez tartozik, hogy 100-zal növelték a kocák lét­számát, s 500-zal az anyaju­hokét. Nem mellékes az sem, hogy 1976 első három hónap­jában naponta 560 liter tejjel fejtek többet a tehénállo­mánytól, mint 1975-ben. És ezt nem a tehénlétszám eme­lésével érték el, hanem a gondosabb takarmányozás­sal! Korábban elég sok baj volt a gépek műszaki állapotával. Egy-egy nagyobb teljesítmé­nyű traktor alig állt munká­ba, különböző meghibásodá­sok miatt máris „lerobbant”. Nem javították megfelelően. Ezért késtek a tavaszi-őszi munkákkal. Kihasználatlan volt a géppark. Elsődleges okát a párttagok az irányí­tásban látták. Nem volt a gé­pesítés „élén” rátermett, hoz­záértő vezető. A taggyűlés ja­vasolta, intézkedjenek. Ez meg is történt. S alig néhány hónap után 180 fo­kos fordulat következett be. Megjavult a gépek üzemké­pessége, kihasználásuk, s ami a végeredmény: javult a ta­lajmunkák minősége, ősszel már tökéletesen előkészített magágyakba került a vetni- való. A párthatározat megvalósí­tását segíti, hogy azokon a te­rületeken, munkafolyamatok­nál, ahol mérhető az ered­mény, teljesítménynormákat vezettek be. Segítség a háztájinak A húsellátás javítása, a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználása ér­dekében — érdekeltté tévé ebben a tagságot — megfele­lő tenyészsüldővel látják el őket. Ezekben a hetekben csaknem 250 tenyészsüldő ke­rül a közösből a háztáji gaz­daságokba továbbnevelésre- hizlalásra. Ennek a feltételei­ről is gondoskodni kellett. Még az év végi beszámoló taggyűlésen tették szóvá, jó lenne, ha a pártvezetőség gondoskodna arról, hogy a három községben a háztáji állomány részére is biztosíta­nák a tápot, s ezért boltot nyitnának. Nem tétlenkedett a pártve­zetőség. Megbeszélték a teen­dőket a gazdasági vezetéssel, írtak a Szabolcs megyei ga­bonafelvásárló és feldolgozó vállalatnak. Azóta mindhá­rom községben működik a bolt, biztosítják a háztájinak is a tápellátást. Persze, eh­hez hozzásegítette a vállala­tot a tsz azzal, hogy helyisé­get biztosított részükre ellen­szolgáltatás nélkül! Ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása aránylag nem volt nehéz. Egységes szemlé­let, s egységes cselekvés kel­lett hozzá. Nem tesz ilyen könnyű egy másik — talán a legjelentősebb! — határozat­nak a végrehajtása. A terme­lőszövetkezetben jelenleg 18 szocialista brigádban a 600 tagból 115-nek nincs meg a nyolc általános iskolája. Va­lamennyien 45 év alattiak. A pártvezetőség célul tűzte, minden segítséget megad, hogy a szocialista brigádok tagjai ezt az iskolát elvégez­zék. Ez évben újra iskolapa­dokba ülnek a felnőttek. Hogy milyen lesz az ered­mény, még nem tudni. Tenni, helyben Tanulságként’talán annyit levonhatunk: ez a pártvezé- tőség valóban következetesen irányít s ellenőrzi határoza­tait, s mint Lizák Béla, a párttitkár elmondta, ez a munka már akkor kezdődött, amikor az alapszervezetek vezetőségei az év végi beszá­moló taggyűlések után a XI. kongresszus, a különböző párthatározatok s a fórumo­kon elhangzott javaslatok alapján elkészítették saját munkaprogramjukat. Ezt va­lósították meg. A legfőbb cél a gazdaságpolitikai határozat érvényesítése volt. Az, hogy ennek érdekében helyben mit, s mennyit tudnak tenni. Természetes, hogy a pártve­zetőség tanácskozása egy sor újabb teendőre is rámutatott. Egyebek között arra, hogy még tovább szükséges javíta­ni a munkafegyelmet, a mi­nőségi munkát. S ezt, a ne­gyedévet értékelő alapszerve­zeti taggyűlések is megállapí­tották. Farkas Kálmán A milliárdos Taurus Kétszeresére nő a nyíregyházi gumigyár tőkés exportja A Taurus Gumiipari Vál­lalat nyíregyházi gyárában a termelés értéke 1975-ben már elérte a 800 millió forintot, ezen belül a tőkésexport 1970 óta megháromszorozó­dott és meghaladta a 200 mil­lió forintot. Az 1973-as év fontos lesz a gyár életében: tervek szerint belép a milli­árdos termelők sorába. A most kezdődött ötéves terv­ben ismét 50 százalékkal nö­vekedik a gyár termelési ér­téke, a tőkésexport viszont megduplázódik, és eléri a 400 millió forintot. Ezzel túl­szárnyalják az országos vegyipari fejlődés ütemét. Korszerűsítik a termék- szerkezetet is. Megszüntették már néhány kis sorozatú ter­mék gyártását: labda, laticel. (A belföldi ellátás ezekből változatlan maradt KGST- szakosodás vagy a termékek kisebb üzemnek való átadá­sa révén.) Viszont megkezd­ték a termoplasztikus cipő- orr-merevítők készítését, ezeket eddig tőkés piacról szerezte be a hazai cipőipar évi másfél-kétmillió dollá­rért. Százmillió forintos évi termelést jelent az Ikarus csuklós buszok harmonikájá­nak most elkezdett termelé­se is. A gyárban a tervezett fejlődést létszámnövelés nél­kül a meglévő munkásgárdá­val szeretnék megvalósítani. (A Világgazdaság c. lapból.) „Ha szót kapok a kongresszuson...” Horváth László, a fehér- gyarmati METRIPOND­gyáregység meósa, a nagy­községi pártbizottság vb- tagja a megye egyik kül­dötte a KlSZ-kongresszu- son. Mint az ifjúsági bizott­ság elnöke, a fiatalok leg­égetőbb gondjait jól isme­ri. A munkássá válásról beszél: Jó ötletek kellenek ft — Ha a fiatal fizikai munkást mindenféle érte­lemben munkásnak tekin­tenék, a leglényegesebbről, a munkássá válás folyama­táról feledkeznénk meg. Olyan szemléletbeli válto­zásra van szükség, amely­ben nemcsak elvégzik mun­kájukat a dolgozók, ha­nem az üzem érdekét alka­lomadtán a kiskert rend­beszedésénél is fontosabb­nak tartják. Ott van még bőven tennivalónk, hogy megértsük: a konkrét fel­adatok elvégzésével még nem láttunk el maradékta­lanul mindent az üzemben, a termelőszövetkezetben, a hivatalban. Hosszú ideig KISZ-tit- kárként tevékenykedett, ezután vették fel a pártba, 21 éves korában. Igen fon­tosnak tartja a pártajánlási jog kiszélesítését. — Az utóbbi években egyre több fiatalt a KISZ- ben végzett munkája alap­ján éppen az ifjúsági szer­vezet ajánl a pártba. Na­gyon gondosan utána kell nézni minden ajánlott fia­tal mozgalmi tevékenységé­nek, hogy aztán a „kezes­séget” nyugodtan merje vállalni az alapszervezet. Ha szót kapna a kong­resszuson, az ifjúsági bri­gádok szerepéről, a KISZ- klubok és a politikai élet kapcsolatáról beszélne: — Az ifjúsági brigádok lényegében hasonló szere­pet töltenek be, mint a szocialista brigádok. A kü­lönbség ott van, hogy az ifjúsági brigádok talán még többet törődnek egymással, jobban figyelemmel kísérik tagjaik szakmai, politikai, mozgalmi munkáját. Itt mindenki fiatal, nagyobb hozzáértést követel a veze­tőktől az irányításuk, az ellenőrzésük. A KISZ-klu- boknak régen lejárt az a szerepe, hogy csak szóra­kozási lehetőséget teremt­senek. Nagyon sok a ki­használatlan lehetőség a klubok programjának bő­vítésére. Olyan szakmai, politikai rendezvényeknek adhatnak otthont a klubok, amit sem az üzemben, sem otthon nem lehetne meg­szervezni. Mindössze .né­hány jó ötlet kell. és fel­frissíthetjük a ICISZ-klu- bok egyoldalú szórakoztató programjait. A felszólalá­somban néhány ilyen lehe­tőséget említenék. T. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom