Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

\ 4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. május 5. Tart a válsághelyzet Libanonban A libanoni—szíriai—palesz­tin legfelsőbb katonai bi­zottság hétfő esti tűzszüneti felhívása is eredménytelen­nek bizonyult: Beirutban kedden változatlan heves­séggel folytatódtak az utcai harcok. A rendőrség adatai szerint az elmúlt 24 órában az ágyú- és aknavetőtűz, va­lamint a géppuskapárbajok következtében 90 személy vesztette életét. Bár a harci cselekmények nem akadályozzák az elnök- választásban érintett politi­kusokat kampányuk foly­tatásában, egyre többen von­ják kétségbe a szombatra elhalasztott elnökválasztó parlamenti ülés megtartásá­nak lehetőségét. Dzsumblatt, a baloldal vezető politikusa ismételten hangsúlyozta, hogy amennyiben nem telje­sítik követeléseit, „a szom­bati ülés elmarad és egyha­mar nem kerül sor az új el­nök megválasztására”. A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet szóvivője egyéb­ként cáfolta azokat a híre­Hétfőn este Contadora szi­getén új tárgyalássorozat kezdődött Aquilino Boyd pa­namai külügyminiszter és Ellsworth Bunker amerikai nagykövet között a Panama­csatorna új státusáról. Az Egyesült Államok az 1903-ban Panamára kény- szerített és. 1977-ben lejáró szerződés értelmében mind a két. hogy Arafat a nézetelté­rések tisztázására Szíriába utazott volna. Elutazott vi­szont Damaszkuszba Amin Hafez volt miniszterelnök vezetésével egy libanoni kül­döttség, amely — mint Ha­fez közölte — a szíriai veze­tők meghívására tanulmá­nyozni kívánja a válság megoldásának módjait. Beiruti politikai körökben a válság politikai megoldásával kapcsolatban egyre gyakrab­ban esik szó egy, Libanon te­rületén kívül megrendezésre kerülő értekezletről, amelyen a szemben álló felek venné­nek részt. Kedden szíriai részről éles támadás hangzott el Brown ellen. Az al-Baath című da­maszkuszi lap azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy Libanon megosztására és a szíriai békekezdeményezés meghiúsítására törekszik. A szíriai lap szerint ennek a kí­sérletnek a sikere érdekében Kamal Dzsumblatt, a haladó szocialista párt vezetője is együttműködik az ameri­kaiakkal. mai napig 14 katonai tá­maszpontot, saját rendőrsé­get és közigazgatást tart fenn a csatornaövezetben. A panamai kormány ismé­telten Washington értésére adta, hogy az 1977-es eszten­dőt tekinti a „végső határ­időnek” arra, hogy tárgyalá­sok útján érjenek el új meg­állapodást. Összehívják a BT-t Abdel-Magid, Egyiptom ENSZ-nagykövete hétfőn es­te átnyújtotta Louis de Gui- ringaud francia nagykövet­nek, a Biztonsági Tanács so­ros, májusi elnökének az egyiptomi kormány üzenetét,, amelyben kéri a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását a ciszjordániai helyzet megvitatására. Az ülés időpontját még nem tűzték ki, de ENSZ-körökben arra számítanak, hogy az egyiptomi kérésnek megfele­lően még a keddi napon megkezdődik a vita. Egy politikai gyilkosság anatómiája Alekszandrosz Panagulisz tragikus halála mélységesen megrázta a görög demokra­tikus közvéleményt. Az ellen­zéki politikai pártok vezetői a halál körülményeinek tü­zetes kivizsgálását követe­lik. Athénban a Görög Kom­munista Párt KB sajtóosz­tálya nyilatkozatban hang­súlyozta: Alekszandrosz Pa- nagulisznak — a katonai jun­ta elleni küzdelem fáradha­tatlan harcosának tragikus halála mélységes nyugtalan­ságra ad okot — mivel a múlt keserű tapasztalataiból ítélve — nem véletlen bal­esetről van szó. A halál ak­kor érte utol Panaguliszt, amikor nyilvánosságra akar­ta hozni a junta támaszául szolgált katonai rendőrség titkos archívumának egyes dokumentumait. Panagulisz tragikus halála ismét előtérbe állítja a gö­rög népnek azt a követelését, hogy tisztítsák meg az or­szágot a juntabarát elemek­től, vessenek véget a helyi reakciós szervezetek és a kül­földi titkosszolgálatok mű­ködésének. A tét: Panama jövője Rjákóczi hadnagya BARABÁS TIBOR regénye nyo­mán írta CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta ZÖRAD ERNŐ. Munkára fogják a napot Uzbég tudósok sikerrel fogják mun­kára a napot. Segítségével főznek, hegesztenek és fémet öntenek. A sugár­energia képes házak hűtésére vagy fűtésére, gyümölcs és zöldség fagyasz­tására, szárítására, valamint édesvíz elő­állítására is. A köztársaság több kolhozában és szov- hozában építettek napenergiával mű­ködő akkumulátorok­kal üzemelő üvegházakat. Készítettek hordoz­ható konyhákat és édesvíz előállító berendezéseket, hűtőgépeket és más olyan eszközöket, amelyek széles körű alkalmazást nyernek a mindennapi életben és a népgazdaságban. Az eszközök sorozatgyártása hamarosan megindul. Különös figyelmet fordítanak a nap­energiával fűtött házak építésére. Már eddig is készültek kisebb házak, nemrég pedig a tudósok az építészek­kel összefogva megtervezték az első, nappal fűtött háromemeletes házat. Az Uzbég SZSZK Tudományos Akadémiáján a heliotechnikai kutatással foglalkozók kísérleti olvasztókemencét próbálnak ki. A tükrök segítségével előállított hőmérséklet eléri a 3000 Celsius fokot. Ez az első pillantásra közönséges hűtőszekrény nap­energiával működik. A nap energiáját a hűtőszekrény hátoldalán lévő tükörrendszer gyűjti össze. (APN fotók — KS) KORUNK A szocialista és a KÉRDÉSEI fejlődő világ kapcsolatai „A világon jelenleg 1,2 milliárd a szegények száma, a világ lakosságának 67 százaléka nem kielégítően táplált, a fejlődő országok lakosságának 40 százaléka pedig munkanélküli.” Eze­ket a megállapításokat tar­talmazza a többi között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb jelentése. Kétségtelen, a világ már eljutott a felismeréshez. Ezt tanúsítja a világgazdasági problémákkal foglalkozó ta­nácskozássorozat. Rendkí­vüli ENSZ-ülésszakok, ke­reskedelmi, iparfejlesztési konferenciák, a fejlődő or­szágok közgazdászainak ta­nácskozása — egy-egy állo­más a megszakíthatatlan- nak tűnő sorozatban. De mivel magyarázható a fel­ismerés? Aligha vezethet­jük tehát vissza masra a felismerést, mint a megvál­tozott világpolitikai erővi­szonyokra, s a kialakult gazdasági realitásokra. A fejlődő országok na­gyon is heterogén tömbjé­be, vagy ahogy nevezik, a harmadik világba, olyan országok tartpznak, ame­lyek nem is olyan régen még az imperialista hatal­mak gyarmatai voltak. El­maradottságuk mindenek­előtt ezzel magyarázható. Többségük esetében a poli­tikai függetlenség kivívása nem hozott változást, hi­szen változatlanul megma­radt egyoldalú függésük a fejlett tőkés világtól, ha nem is a nyílt gyarmatosítás, de a neokolonialista módsze­rek révén. Döntő többségük változatlanul a nemzetközi munkamegosztás peremére szorult, puszta kiszolgálója vagy kiszolgáltatottja a fejlett tőkésországoknak. Ebben a helyzetben érthe­tően fogalmazódott meg igényük egy új világgazda­sági rend, újfajta nemzet­közi munkamegosztás meg­teremtésére. A fejlődő országok út­kereséséhez biztos hátteret nyújt — s mindenekelőtt ez kényszerítette ki a fel­ismerést — a szocialista vi­lágrendszer léte, növekvő vonzereje. Ez már önmagá­ban is szűkítette a fejlett tőkés világ nyílt beavatko­zási kísérleteinek lehetősé­gét, a nemzetközi monopol­tőke manőverezési terüle­tét. Ezzel egyidőben pedig a Szovjetunió és a szocia­lista országok mindenkor az egyenjogú, megkülön­böztetésektől mentes gazda­sági kapcsolatok megterem­téséért szálltak síkra, s en­nek a politikának bizonyí­tékát adták a fejlődő világ­gal kialakított gazdasági kapcsolatokban éppúgy, mint a nemzetközi tanács­kozásokon. Ezt az alapfel­fogást bizonyítják Leonyid Brezsnyevnek az SZKP XXV. kongresszusán el­hangzott szavai: „A Szov­jetunió teljes mértékben tá­mogatja a fiatal államok jogos törekvéseit, arra irá­nyuló eltökéltségüket, hogy teljesen megszabaduljanak az imperialista kizsákmá­nyolástól, maguk rendel­kezhessenek nemzeti kin­cseikkel.” E politika válto­zatlan még akkor is, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az egyes fejlődő országokban, nem utolsósorban a meg­oldatlan gazdasági problé­mák miatt, vagy rájuk hi­vatkozva, gyakorta enged­nek a fejlett tőkés világ csábításának. A szocialista országok és a fejlődő országok kapcso­lataiban csak az egyik elem az egyenjogú és kölcsönös előnyöket nyújtó kereske­delemben. Sokkal fonto­sabb, hogy a szocialista or­szágok beruházási és szak­mai segítséget nyújtanak olyan ipari létesítmények­hez, iparágakhoz, amelyek lehetővé teszik az illető fej­lődő ország gazdasági szerkezetének átalakítását, az elmaradottság gyorsított leküzdését. Nem véletlen, hogy mind több fejlődő or­szág keres kapcsolatot a KGST-vel, s ezek a diszkri­minációtól mentes kapcso­latok például szolgálhatnak az újfajta nemzetközi mun­kamegosztás kialakításához. Z. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom