Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-09 / 109. szám
1976. május 9. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 7 NAPJAINK-NAP NYÍREGYHÁZÁN Szomszédok köszöntése Hír: ma, május 9-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel az irodalmi presz szóban, a Szabolcs-szállóban, a Miskolcon megjelenő folyóirat, a Napjaink szerkesztői és szerzői találkoznak az irodalomkedvelő és értő közönséggel. yc, szaki szomszédunk, H Borsod-Abaúj- 1 Zemplén megye irodalmi folyóirata mutatkozik be Nyíregyházán. A 15. évfolyamát élő havilap már régen országos rangot vívott ki magának, s joggal jegyzik előkelő helyen társai sorában. Nem csupán azzal vált ismertté, hogy helyt ad észak-magyarországi íróknak, költőknek, hanem elsősorban azzal, hogy elkötelezett hangvételével méltó reprezentánsa egy nagy ipari megye szellemi életének. A folyóirat, amely újságformátumban jelenik meg, irodalmi és művészeti kérdésekkel foglalkozik, mégpedig úgy, hogy sohasem csak a vájt- fülűekhez szól. A legjobb értelemben vett közművelő szerepet tölt be, tiszta profillal, töretlen programmal. Példányai, sajnos a rossz terjesztés miatt csupán elvétve jutnak el hozzánk, amit csak sajnálhatunk. Mert a Napjaink .jóllehet miskolci, tágabban borsodi, de egy pillanatra sem provinciális, minden száma messze túlmutat a megye határain. Szépprózája, az itt napvilágot látó versek szervesen épülnek bele a magyar irodalmi életbe, kritikái a legjobb hagyományokat követik, . szociológiai riportjai. írásai mindenütt és mindenki számá-' ra érdekeset és értékeset jelentenek. Éppen ezért is öröm, hogy itt koszönthetKALASZ LÁSZLÓ: jük a folyóirat főszerkesztőjét, Papp Lajost, aki két költőtársával, Serföző Simonnal és Kalász Lászlóval jött, hogy bemutatkozzék. Vajon mi szükség lehet erre — kérhetnek? Nos, az irodalmi presszó kezdeményezése. amely • sorában meghívta már a debreceni Alföld íróit, szerkesztőit, jó célt szolgál. Ismerkedést, tapasztalat szerzését. Láthatjuk, miként gazdálkodik a szellemi erőkkel és tehetségekkel a szomszéd terület, bepillanthatunk műhelyük munkájába, megismerhetjük jobban az ott élőket, és ami talán a legfontosabb, ízelítőt kapunk egy országrész mindennapjaiból. ízelítőt, a szó mívesei révén, akik soha nem feledik, hogy hazánk egyik munkásközpontjában élnek. Az így kialakuló kapcsolatok jelenthetik a jövőben azt is, hogy különböző megyék, jó szomszédok alkotói is közelebb kerüljenek egymáshoz. Mindez nem egyszerűen publikálási kérdés, hanem szellemi csere. Mindenkinek van új és érték a tarsolyában, s csak gazdagodunk akkor, ha egymás kenyerét ízlelgetjük. írók, költők, újságírók kapnak így alkalmat, hogy hírvivői legyenek területük életének, tágítsák sok ezer olvasó szellemi horizontját. A mostani találkozó, irodalmi presszó alkalmával megszólalnak majd a vendégek versei, de még ennél is több lesz az. amit elHÁT HOL VANNAK PAPP LAJOS: MIMUS azok a híres erők: szerelmek és hatalmak hát hol vannak azok a híres varázslatok szent mágiák hol élnek végül a szorgalmak holdtól holdig hajladozók hol élnek fekete bikák felhőként viadalozók hol támad föl ellenük borsként lazult közösségből a szemcse fickók mérföldes csizmában mikor térnek vissza te föld? a kapuban a kapuban furton újabb sárkányok várnak az utak is az utak is mintha mindig szétágaznának legyen most eszed csöpp szerény legkisebb fia a jónak! legyen most szíved csöpp kemény! hasznot kaparni országodnak dögös e kiöntött világ ólomból formádzott virága gép-isten fémekből ötvözött eltájolt keze csinálta és elferdülnek valahol sorsunkban a betáplált tények s nem leled nem leled sehol az eredményt sem a miértet a táltos csak üszköt szagol nem fal s nem ugrik: nincs parázs tüzes szekéren lohol s nem tér vissza Éliás a mindennapi iszonyat buktat mesékbe legendákba fel-élne táltosunk a vad s nem találna igaz irányra? hát hol vannak azok a híres megtartó erők ős-hatalmak hát hol vannak azok a híres varázslatok vén mágiák? Egy mozdulat? a megfoghatatlan színeket ölt. Ott áll, kérdőjelek fénykörében A kezét sem emelte föl. Fehéren izzó árc? Emberibb bármelyik csontos vagy kövérkés, hamvas vagy vénülő képkereténél elnyíló szájnak, rezdülő szemeknek, táguló orreimpáknak. Lábát sem hajlította a kérdőjelek fénykörében. Egyetlen kiáltó válasz; ott áll. Fehér virágok, sokujjú-reményü fák ég felé tárt tenyér öble; szerelem, gyűlölet, elmúlás. Minden, aminek súlya van, a kéz is lefelé hullik. Csend van? Körülötte, a körben a sokféle szavak tökéletes csenddé olvadnak össze. Csend; fehér korong. Arc, kezek, lábak, kezek, lábak, arc, kezek, kezek, kezek, arc. arc, csend. SERFÖZÖ SIMON: AZ ÖRÖMÖK Várjuk az örömöket, hátha felénk is idetévednének. Beállítanának a házba, hisz másokhoz falkákban járnak. Betalálnak az ajtón. Hozzánk pénzért se, nagyon, mert az is elfogy. S kikerülik a széket, pedig ellehetnének. De hát úgy jönnek, mint akik mindjárt mennek, S nem tudjuk mindig borral kínálni őket, amikor nekünk kenyér is kell, s kiscipő: szaladjon a gyerekkel. Hát sietnek kifelé innen. Mintha nem becsülnénk meg őket. Másfelé mennek. MEGYÉNK TÁJAIN SÉNYÖ Nagy csoportban állnak az emberek az autóbuszmegálló előtt. Jórészt iskolás korú lányok és fiúk, kevés köztük a dolgozó felnőtt. Az idősebbek már elmentek a hat órai busszal. Ez a „hetes” járat a fiataloké. Nagy zörgéssel fut be az öreg csuklós, s hamar „fölszívja” a tömeget. Aztán elindul a község egyetlen, hullámzó kövesútján be, Nyíregyházára, az iskola, a munkahely felé. Ezután kevesen mozgolódnak a faluban. Lassan népesül be a sényői utca. Először néhány asszony tűnik föl, oldalán gyermekével. A tanácsháza előtt gyülekeznek, amely összeépült az óvodával és a napközi otthonnal. Szép, műemlék épúljt, legalább 450 éves. Ezért nem lehet hozzányúlni. Még új helyiségek sem emelhetők mellé. Pedig lassan szűk lesz a hely. Igaz. az óvoda minden jelentkezőt fogad, de napközi már nem jut valamennyi gyermeknek. Pár perc múlva érkezik meg Sípos Sándorné — Klárika — aki adminisztrátora tanácson. Tőle tudják meg az asszonyok, hogy bura István tanácselnök másnap várható Sényőre. Ugyanis 1973-tól, a Sényői és a Nyírturai Községi Tanács egyesülése óta csak minden másnap van a községben „hivatal”. Pedig mennyi elintéznivaló akad itt nap mint nap. Akinek sürgős az ügye, autóbuszra száll, s átrándul Nyírturára. Klárika is éppen a szomszéd faluba készül. így az ő kalauzolásával sikerül beszélni a tanácselnökkel. Bura István legelőször a gondokra tér ki: — Kevés az ivóvíz Sé- nyőn. Az egész községben mindössze két mélyfúrású kút van. s néhány utcai csap. Évről évre épülnek az új, fürdőszobás házak, de csak néhányban van benn a víz. — A közlekedés a séayői- ek másik legégetőbb gondja — folytatja a tanácselnök. — Vasútállomás legközelebb Kemecsén, vagy Apagyon található. Az egyetlen kö- vesút a KPM kezelésében van. Lényeges gond ez. mivel a község 1469 lakosa közül a többség más vidékekre jár el dolgozni. Sényőn mindössze egy munkalehetőség kínálkozik: a termelőszövetkezet, amely ez év január 1-én egyesült Zöld Mező néven a szomszédos Nyírtura szövetkezetével. A sónyőiek közül 460-an dolgoznak itt. A 360 rendes tag között — érdekesség — hogy mindössze 140 a nő. A többi száz dolgozó a gépjavítóban, a szeszfőzdében, az Irodában, a tavaly fölújított falatozóban, húsboltban helyezkedett el. 1975-ben adták át a téesz- iroda épületét is. Itt kapott helyet a posta, s alig egy hónap múlva ide költözik a tanács. A régi helyiséget a napközi veszi át, konyhabővítésre. A sényői termelőszövetkezet gyenge, nagyrészt homokos földet, s 29 milliós vagyont hozott magával az egyesüléskor. Jövedelmező melléküzemága, a szeszfőzde, nagy forgalmú falatozója és húsboltja "bizonyítja: jó szövetkezet volt a Búzakalász. Fejlődőképes, hiszen öt év alatt 10 millióval gyarapodott a közös vagyon. Talán ezért jöttek vissza páran az ingázók közül. Néhány éve a fiatalok sem kerülik el. Fő profilja — a dohány —, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés — hozott legtöbbet a „konyhára”. Nem is fizetett rosszul a szövetkezet. Tavaly egy 10 órás munkanapra 95 forintot kaptak kézhez a tagok. De most mind a 460 ember csupa várakozás. Egy kérdés bujkál az arcokon: hogyan lesz tovább?.. * — Aggodalomra nincs ok — szögezi le Torda László, a volt sényői tsz elnöke, a jelenlegi Zöld Msző elnökhelyettese. így együtt jobban nyílik mód nagyoöb beruházásokra, a terület kedvezőbb kihasználására, a takarékosságra. Január 1-től 2306 hektáron gazdálkodunk, s 602 a tagok száma. Ez az első esztendő — próbaidő. Most dől el, képes-e tevékeny közösséggé formálódni a két szövetkezet. 1976-ra közepes, nem feszített tervet dolgoztunk ki. Év végén 5 milliós tiszta nyereségre számítunk, melynek egyhar- madát az ipari jellegű tevékenység teszi ki. Ez utóbbit a szeszfőzde és a nyír- turaiak nyereséges műanyagüzeme adja, ahol édesipari csomagoló cikkeket gyártanak. Az egyesült Zöld Mező Termelőszövetkezet egyik legfontosabb terménye a dohány. Idén 100 hektáron termesztik, akár a burgonyát. Igen fontos az állattenyésztés is. Állománya 250 sertésből, 300 szarvasmarhából és ezer juhból áll. Az V. ötéves terv időszakában jelentős. 4 millió forintos beruházást terveznek. — Jelenleg a tavaszi előkészítő jellegű munkákat végzi a tagság — folytatja Torda László. — Közel 50 asszony dolgozik a burgonyaültetésnél, s tart a 600 holdas erdő kivágott fáinak újratelepítése. Már előre gondolunk a nagy gyümölcsszezonra, megkezdtük a ládaszegezést. Most a dohánymelegágyak gondozása a legfontosabb. Sényőn minden családban van legalább egy tsz-tag. így valamennyi család rendelkezik átlagosan egy hold háztájival. Legtöbben krumplit, zöldséget, gyümölcsöt termelnek. A termés egy részét a család maga fogyasztja el, a többit fölvásárolja a szövetkezet. Sertés, aprójószág, csaknem valamennyi háznál van. Közel 60 helyen tartanak szarvasmarhát, amit rendszerint — szerződéses alapon — az állatforgalmi vesz át. A tsz segíti a háztáji állattartást. Szarvas- marhánként 300 négyszögöl lucernaterületet kapnak a tenyésztők, szalmát pedig mindenki korlátlan mennyiségben igényelhet. — A falatozó építésével megoldódott az étkeztetés. Hat forintért mindennap ízletes ebédhez jutnak a tagok. Igyekszünk segíteni a nagycsaládosokat: év elején iskolaszer támogatást kaptak. Gondolunk a nyugdíjasokra is. Idén június 1-én tervezzük a régi tsz-irodából 60 ezer forintos költséggel átalakított öregek napközi otthona átadását, melyben közel 30-an kapnak helyet. Akkor miért járnak el a községből dolgozni az emberek? — Az uram 16 évvel ezelőtt ment ei Sényőról munkát keresni ’■*- emlékezik Patakiné. — öt gyermekünk van, kellett a pénz. Azóta vendég itthon. Pénteken jön, vasárnap újra utazik. A fővárosi út- és közműépítő vállalatnál betanított munkás. Azóta három lányom férjhez ment, nagyobbik fiam gépszerelő Nyíregyházán, a MEZÖGÉP-ben. ö későn ér haza a városból, ezért az itthoni munkát ketten végezzük a 9 éves Csabával. A kicsi óra után rögtön eljön az iskolából és ellátja az állatokat. — Én — folytatja — kezdettől fogva a szövetkezetben dolgozom. Nekem elég az ottani munkat meg a háztáji, soha nem vágytam el. Tagja vagyok a vezetőségnek, részt veszek a nőbizottság munkájában, s vezetem az egyik brigádot. Két éve fejeztem be a nyolcadik osztályt. Kicsit nehéz így. a férjem nélkül. Mit is mondjak? Megszoktuk már. Sényő község létezéséről 740 éve tudunk. Egyetlen ismert munkásmozgalmi eseménye a tanácsköztársasági direktórium. Egy tagja, a most 87 éves Mikulás István bácsi ma is él. De még csa"k emléktábla sem őrzi- e néhány nap dicsőségét. Az évszázadok mégsem múltak el nyomtalanul a község fölött. Bizonyítják ezt a mindennapok, az egyre inkább emelkedő életszínvonal. Uj házak. 26 személy- gépkocsi. Valamennyi lakásban van rádió, s csaknem minden család rendelkezik televízióval. A végzős általános iskolások — ez évben két tanuló kivételével — továbbtanulásra jelentkeztek. De a felnőttek is képzik magukat. Tizenöt éve működik Sényőn a felnőttoktatás, melyen eddig 150-en végeztek. Idén a 20 esti iskolás felnőtt között öt nő is vizsgázik a nyolcadik osztály tananyagából. Fejlődik az egészségügy. Már készen van az új orvosi, vöröskeresztes váró, rendelő. Napok kérdése és birtokba vehetik az emberek. Házi Zsuzsa mondanak munkájukról, j Hatalmas megye, nagy je- len és gazdag múlt meg- / annyi előnye és súlya öt- / vözi tevékenységüket, ala- j kítja, formálja felelősség- j teli mondandójukat. Akik ^ rendszeres olvasói a Nap- / jainknak, tudják, ez nem j egyszerű dolog. ízlést for- j málni, alakítani, tehetséget / felfedni. útnak indítani, j igényt kelteni, emberi és / társadalmi problémát élve j boncolni nem könnyű. Nem az akkor, amikor olyan ol- / vasótábor jelenti a minden ; havi lektort, amely maga a ' hatalom, a mecénás. A magyar irodalmi : életben a Napjaink j nem egy száma, írá- j sa nozott újat. Meghökken- / tő riportjaik, közleményeik a cigánykérdésről, legjobb- j kereső erőfeszítéseik a mun- / kások művelődéséért, ke- \ mény kritikusi tevákenysé- ' gük a csak jóért, mind több ; és- több embert nyer meg a / lapnak. Illusztrációik, me- ' lyek minden esetben a jó j művészet termékei, nevel- / nek, s újszerűségükkel is / véleményt formálnak. Mindez így együtt sok. Ta- nulságos. Jelzője annak, / hogy a szomszéd megye jól / megértette, milyen helyet' kell biztosítania az iroda- ; lom munkásainak a köz-' gondolkodás formálása igazán történelmi folyamatá-' ban. Többek közt ettől is lesz izgalmas a mai találkozás. (bürget) f
