Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-06 / 106. szám
1976. május 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A KlSZ-kongresszus dokumentumai Tízezer Szabolcs- Szatmár megyei szakmunkástanuló sajátítja el az egyes szakmák mesterségbeli fogásait a szakmunkásképző intézetekben. Huszonhat szakmai csoportban végzik a képzést, a legnépesebbek a lakatos és szerszámkészítő, forgácsoló, motorszerelő, az építőipari. valamint a növénytermesztési szakmák. Képünkön: a lakatos tanulók egy csoportja a 110-es számú szakmunkásképző intéztet tanműhelyében gyakorlati munka közben. (Elek Emil felvétele) MÉRLEGEN Ál ELSŐ NEGYEDÉV (1.) Tudományos munkaszervezés- haszonnal „A népgazdaság első negyedévi tapasztalatai összességükben kedvezőek. Kezdeti eredmények vannak a termékszerkezet korszerűsítésében, az ésszerű, takarékos gazdálkodásban. A fő figyelmet a Központi Bizottság 1975. novemberi határozatával összhangban, továbbra is a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű hasznosítására kell fordítani. Az iparban a gazdaságos termelés bővítésére törekedni, folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését, javítani kell az üzem- és munkaszervezést.” Jó tapasztalatok a Szatmár Bútorgyárban A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA megvitatta és elfogadta a KISZ IX. kongresszusa elé terjesztendő beszámolóját, javaslatot tett a kongresszus határozatára és a szervezeti szabályzat módosítására. Úgy döntött, hogy a IX. kongresszus május 8-án, délután kezdi meg a munkáját. A kongresszus két alap- dokumentumát, a határozattervezetet és a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot a több mint 900 küldött ezekben a napokban tanulmányozza. Felelősségteljes, komoly munkát igényel ez valamennyiüktől, hiszen a KISZ és szélesebb körben az egész magyar ifjúság újabb öt esztendőre szóló tennivalóját kell véleményükkel, szavazataikkal eldönteniük. „Arra törekszünk — olvashatjuk a dokumentumban —, hogy az ifjúság körében erősödjenek a munka, a gondolkodás, a magatartás szocialista vonásai. Váljék általánossá a fiatalok között a munka társadalmi fontosságának és értékének felismerése és egyre nagyobb mértékben legyen természetes élet- szükséglet az egyén és a társadalom érdekében hivatásérzettel végzett tevékenység.” A határozattervezet mondanivalója arról tanúskodik, hogy az ifjúkommunisták egyetértenek a párt XI. kongresszusának határozatával, a programnyilatkozattal, sajátjuknak vallják ezeket és tettekkel akarnak résztvenni annak valóra váltásában. A KISZ EGYIK LEGFONTOSABB FELADATÁNAK TARTJA, hogy tagjait és az egész ifjúságot mozgósítsa társadalomépítő gazdasági céljaink megvalósítására, az új és jobb, a hatékonyabb módszerek elsajátítására és terjesztésére. Az ifjúsági szervezet tovább erősíti mozgalmait. E mozgalmak keretében ed - dig is tömegesen járultak hozzá a fiatalok az országos és helyi termelési feladatok elvégzéséhez. A dokumentumban megfogalmazott célok reálisak, társadalmi ügyet szolgálnak — és a KISZ eddigi gyakorlatát ismerve — minden bizonnyal teljesülnek is. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a párt-, állami és gazdasági szervek, vezetők teremtsék meg a fiatalok értelmes tenni- akarásához szükséges feltételeket, higgyenek, bízzanak bennük. A KISZ azt is elvárja tagjaitól, hogy általános és szakmai műveltségük megfelelő ideológiai, politikai ismeretanyaggal párosuljon. Ifjúkommunistákhoz méltóan ismerjék, képviseljék, védjék és tettekkel szolgálják a párt politikáját. Elkötelezett szocialista emberré kívánja nevelni tagjait, akik közül a legkiválóbbakat a párt soraiba ajánlja. A KISZ IX. kongresszusának — minden bizonnyal — egyik kiemelt kérdése lesz majd az ifjúság testi nevelése, a tömegsport és turisztika témaköre. Erre utal a határozattervezet, amikor azt mondja: ^személyes érdekünk, nemzeti ügyünk a testnevelés, a sport, a turisztika fellendítése”. A MÁSIK DOKUMENTUM, a KISZ szervezeti szabályzatának módosítására tett javaslat tükrözi azt a folyamatot, amely a KISZ szervezeti életében, belső rendjének, fegyelmének erősödésében, demokratizmusának fejlődésében az utóbbi két év során végbement. Terjedelmében lényegesen rövidebb, mint a korábbi szabályzat, ugyanakkor részletesebben és konkrétabban fogalmazza meg a KISZ-tagok jogait és kötelességeit, a szervezethez való tartozás feltételeit. Nagyobb lehetőséget teremt a KISZ mozgalmi jellegének továbbfejlesztésére, a szervezetek kezdeményezésére, önállóságára. A KISZ IX. kongresszusát érdeklődéssel várja a KISZ tagsága, és az egész magyar társadalom. Megérdemli ezt a figyelmet, hiszen ifjúságunk nevében kíván hitet tenni nemzeti ügyünk, a fejlett szocialista társadalom építése mellett. Petroszki István az MSZMP KB munkatársa A Központi Bizottság 1976. április 22-i üléséről kiadott közlemény megyénk ipari üzemeinek eredményeit is értékelte, ugyanakkor a mi üzemeink figyelmét is a legfontosabb teendőkre irányította. Mit tettek, s mit tesznek a végrehajtásért a munka- és üzemszervezés terén a Szatmár Bútorgyárban? Ezt az elmaradást se hozzák be év végéig a szalkaiak — mondtuk sokan tavaly, amikor napvilágra került, hogy az év első négy hónapjában 25 milliós értékkel termeltek kevesebbet, mint amennyi a tervükben szerepelt. Különösen megoldhatatlan feladatnak látszott ez két szám tükrében: az 1974- es 92 millió helyett 75-ben 244 millió lett a terv. Aztán jött az év vége, s a gyár kollektívája rácáfolt a kétkedőkre: 100,7 százalékra teljesítették a tervet, s ez alapot teremtett arra, hogy erre az évre már 50 százalékkal többet, 244 helyett 366 milliót tervezzenek. — A dinamikus növekedést döntő mértékben segítette a munka- és üzemszervezés — mondja Berecz András, a bútorgyár termelési osztályvezetője. Az új gyárban 1974 júliusában kezdtük a termelést, s mint minden új helyen, nálunk is alapvető fontosságú volt a termelés folyamatos megszervezése, az üzemrészek munkájának szinkronba hozása, az anyagellátás biztosítása. A Szatmár Bútorgyár munkájának megszervezését a Könnyűipari Szervező Intézet kezdte, s bár a vállalati munkafolyamatok összehangolása volt a fő feladat, mégis piaccentrikus terv készült. Az ugyanis vaskos melléfogás lehetett volna, ha gördülékenyen megy a termelés, csak éppen nincs piac a gyár termékeinek. Ebből a piackutatásból derült ki, hogy a 240 millió értékű bútornak biztos piaca van, ám ha ennél többet akarnak, új termékkel is kísérletezni kell. Új gyártmány- család A termelés megkezdése után a Bútoripari Tervező Intézettel is kapcsolatba léptek, s a két intézet felülvizsgálta a vállalat gazdálkodásának miiiden részfolyamatát, majd elkészítették az anyaggazdálkodás, a készlet- gazdálkodás terveit, a készletnormák kialakítását és a kooperációs kapcsolatok kialakítását. Felülvizsgálták a gyártmányfejlesztés rendszerét és egy teljesen új gyártmánycsaládot tervezték, amely az őszi BNV-n mutatkozik majd be. Felújították a Szamos gyártmánycsaládot, amellyel a Szatmár 4 garnitúrát helyettesítik majd. A szervezés eredménye tulajdonképpen a múlt év második negyedében jelentkezett: az első negyedévi 36 millió helyett 71 millió értékű volt a termelés, ekkorra alakult ki a ciklusos gyártási rendszer. — Előkészítő, megmunkáló, felületkezelő és szerelő területre osztottuk a szekrénysor- gyártást. Azt akartuk elérni, hogy mind a négy terület 4—4 nap alatt készítsen el 150 szekrénysort. Nem volt könnyű feladat a teljes összhang megteremtése. Külön- külön beszéltük meg gondjainkat minden origóddal, s miután teljes volt az egyetértés, a létszámot is úgy csoportosítottuk, hogy teljes szinkron legyen a részmunkaterületek között. Ezután a három üzemrész szinkronállapotát kellett megteremteni, vagyis hogy ne csak a szekrénysorok, hanem a komplett lakószobák is négy nap alatt készüljenek el. Szabásztérképek A kárpitos üzemrészben szeptemberben kezdődött a szervezés: megszűnt az egy- munkahelyes termelés, sorokat alakítottak ki, gépesítették a szővetbeh ázást, elektromos kézi szerszámokat kaptak a dolgozók, s az eredmény 25 százalékos termelékenységemelkedés lett. A szervezés tehát mindkét üzemrészben bevált, teljes lett az összhang, a begyakorlottsággal pedig szinte szemlátomást nőtt a termékek száma. A 150 szekrénysorból év végére már 220 lett, most 260-nál tartanak, a 180 heve- rős, valamint a 40 rekamiés kárpitból pedig 200, illetve 80 a mostani négynapos termelés. A szervezőintézeteken kívül a múlt év áprilisától két saját szervező végzett vesz- teségidő-tanulmányokat. vizsgálták a gépek kapacitásának kihasználását, a géphiba, esetleg anyaghiány miatt kiesett időket, s ezek alapján készítették el az V. ötéves terv kapacitásszámításait. Másik nagy feladatuk a szabásztérképek elkészítése volt, hogy a nagy táblákban kapott forgácslapok kiszabásakor a lehető legminimálisabbra csökkenjen a hulladék. Évi 12 ezer köbmétert dolgoz fel ebből a gyár, s egy köbméter csaknem negyezer forintba kerül. Ha csak egy százalék a megtakarítás, máris milliókról van szó. A számítógépekkel elkészített szabásztérképek eredménye, hogy a gyár hulladéka az országos norma alatt van. A szervezés eredménye, hogy kialakult az anyaggazdálkodás, a készletgazdálkodás rendszere, ezzel a gyártmány tervezésétől a legyártásig egységes rendszer alakult ki, amely egy normatív utókalkulációs rendszer megteremtésének lett az alapja. Ez pedig lehetővé teszi a könyvelés, a nyilvántartás, az egész számviteli tevékenység átszervezését, amely a féléves mérleg elkészítése után mutatkozik be a szálkái gyárban. Van a szervezésnek egy másik, de nagyon fontos oldala. az emberi oldal, amelyről Mátészalkán a legkorszerűbb gépek üzembe állításakor sem feledkeztek meg. Senki és soha nem állt melléjük stopperral és az évi normakarbantartások rendszere is eltér a másutt megszokottól. Szocialista szerződéseket kötnek a brigádokkal, s a brigádok önként vállalják a veszteségidők csökkentését, amelyet természetesen az alapbér-emelkedésen túl mozgóbérrel és azonnal kiváltható csekkel honorálnak. A lapmegmunkáló üzemrészben például 3 százalékos normaemelést vállaltak, s ezután is 106 százalékra teljesítették a tervet. Ez az időcsökkenés újabb termelés- és termelékenységnövekedést jelent, s ennek tudható be, hogy tavaly már 70, idén pedig 95 százalékra használják ki a gépek kapacitását. Ez olyan hatékony termelést jelent, hogy az V. ötéves terv minden évében 7,5 százalékos béremelést valósíthatnak meg, s tavalyi 28 212 forint helyett 1980-ra 39 500 forint lehet a dolgozók átlagkeresete. A veszteségidők csökkentéséhez természetesen a téemkások jó munkájára is szükség van. Velük is szocialista szerződést kötnek, s ha az egy gépsorra adott napi 35 perc javítási időt csökkentik, magasabb lesz a keresetük. A mátészalkai Szatmár Bútorgyár első negyedévi tervét rajtuk kívülálló okok — importanyaghiány, az olasz műtorok leégése — miatt nem tudta 100 százalékra teljesíteni, de ezt rövid idő alatt pótolni tudják. Ezaiatt azonban a szervezők sem pihenhetnek, mert a Szamos. a megmaradó Szatmár 5 és a még névtelen garnitúra alkatrészeinek tipizálásán dolgoznak, hogy ha megKezdő- dik a termelés, a lehető legkevesebb idő vesszen kárba a gépek átállításával, aztán a termelés teljes szinkronba hozása lesz a feladat. Tehát kezdődik minden elölről, hogy minden anyag, minden szerszám ott legyen amikor, s ahol kell, hogy ne kapkodás, hanem folyamatos termelés legyen, amely nemcsak a gyár kollektívájának, hanem a népgazdaságnak is érdeke. Balogh József ff Ha szót kapok a kongresszuson... fT Bíró Jolánt nem is olyan egyszerű bemutatni. Legalábbis jó néhány sor kellene ahhoz, hogy az ilyenkor szokásos alapvető adatokat ismertessük. Szerencsére a rokonszenves, határozott fiatal lány segített. — Szakmunkás vagyok — mondta —, a Gávaven- csellői Vegyesipari Szövetkezet bőrdíszművese. Jelenleg részlegvezető-helyettesként dolgozom. Bíró Jolán a nagyközségi KISZ-bizottság titkaKötődni munkahelyhez ra, a megyei KlSZ-bizott- ság tagja. A megyei küldöttértekezleten országos küldöttnek is megválasztották. Rákérdeztünk. — Miről beszélne a kongresszuson ? — Ha az az újabb, nagy megtiszteltetés érne, hogy szót kapnék a kongresz- szuson? — kérdezett visz- sza. — őszintén megvallom, alaposan rendszerezném előtte a gondolataimat. Elsőként a KISZ VIII. kongresszusa óta a megyénkben végbement kedvező változásokról szólnék. Arról, hogy egyre tartalmasabb élet zajlik a KISZ-alapszervezetekben. Elsősorban a gávavencsel- lői hét KlSZ-alapszerve- zet — félezer fiatalt számlálnak — példája alapján mondanám. Ma már nemcsak szórakozni vágynak az alapszervezetekben, hanem szívesen művelődnek, vesznek részt a társadalmi életben is. Ha látják, hogy van értelme! — Ezt hogy érti? — Úgy, hogy a KISZ-fi- atalok — épp életkoruknál fogva — nagyon tudnak lelkesedni. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy talán a hegyeket is meg lehet velük mozgatni, ha a munkahelyén őszintén és komolyan veszik őket. — Tehát a munkásfiatalok helyzetéről is szólna. — Feltétlenül és eleve hangsúlyoznám, hogy egyre kulturáltabb, szervezettebb munkakörülmények között dolgozhatnak. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet, hogy az eddiginél is több segítséget kell adni számukra. Ahhoz, hogy egyre erősebb szálakkal kötődjenek munkahelyükhöz. — Mit mondana még? — A KlSZ-fiatalokhoz is szólnék. Elmondanám, hogy érdemes komolyan venni az életet. Őszinte magatartással, becsületes munkával, tanulással mi magunk is formálhatjuk saját sorsunkat. (bézi) a
