Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

4 KELET-MAG YARORSZ A© 1976. május 6. Szovjet és magyar munkások képviselőinek találkozója Moszkvában a Barátság Házában szovjet és magyar munkások képviselői talál­koztak. Kicserélték tapaszta­lataikat munkahelyük szo­cialista versenymozgalmáról, az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusa határoza­taiból adódó üzemi feladatok végrehajtásáról. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a novosztyi saj­tóügynökség rendezésében megtartott találkozó szovjet résztvevőit Jurij Zsdanov, a novosztyi sajtóügynökség szocialista osztályának fő- szerkesztője mutatta be: részt vett az eszmecserén Valen­ti/ina Mizernaja, az egyes számú moszkvai őragyár dolgozója, Pavel Novozsilov metróépítő vájár, a szocialis­ta munka hőse. Anaiolij Ri­bakov. a Krasznij Proletarij Szerszámgépgyár esztergá­lyosa, a szocialista munka hőse és Nyikolaj Metyolkin, a Vlagyimir Iljics Villamos­gépgyár kovácsműhelyének dolgozója. A magyar résztve­vőket: Török Ildikót, a deb­receni Magyar Gördülőcsap­ágy Művek munkásnőjét, Gál Lajos borsodi vájárt és Háziinger Györgyöt, a Danu- via Szerszám- és Készülék- gyár szakmunkását, az Or­szágos Béketanács alelnö- két Haynal Kornél, az Or­szág-Világ főszerkesztője mu­tatta be. A tanácskozás három fő téma körül folyt. A szovjet munkásaktivistákat és a ma­gyar vendégeket egyaránt ér­dekelte, hogyan oldják meg a másik ország nagyüzemeiben a minőséggel kapcsolatos problémákat, és érdekes esz­mecsere alakult ki a szovjet és a magyar ipari üzemek közötti kapcsolatok helyzeté­ről. Ezzel összefüggésben a jelenlevő munkások, szocia­lista brigádvezetők, műveze­tők kifejtették véleményüket a szocialista gazdasági integ­rációnak azokról a problé­máiról is. amelyek leginkább érintik és legjobban foglal­koztatják a gyári munkássá­got és műszaki értelmiséget. TELEX... PÁRIZS Marc Delouze költő és mű­fordító a párizsi magyar in­tézetben nagysikerű előadást tartott „A szocialista Ma­gyarország költői és költé­szete” címmel. A Quartier Latin egyik mo­zijában most vetítik Makk Károly „Macskajáték” című filmjét. Több francia lap elis­merő hangú cikkben méltat­ta a film művészi értékét. PRAGA Csehszlovákia népe szer­dán kegyelettel emlékezett meg a 31 évvel ezelőtt, 1945. május 5-én kirobbant prá­gai felkelés és a főváros fel­szabadítása során elesett cseh és szovjet harcosokról. A prágai úttörők reggeltől díszőrséget álltak az egykori barrikádok helyén, és délben a hősök emlékére egyszerre megszólaltak az üzemek szi­rénái. MOSZKVA A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pályájára bocsá­tották a Kozmosz-sorozat 817. műholdját, amely 89,5 perc alatt tesz egy fordulatot a Föld körül. A műhold beren­dezései zavartalanul mű­ködnek. VIENTIANE Kaysone Phomvihanh, a La­oszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának fő­titkára a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mányának elnöke szerdán, a Szovjetunióban tett hivatalos látogatása után hazaérkezett Vientianeba. SALISBURY Rhodesiában a kötelező ka­tonai szolgálat idejét azon­nali hatállyal másfélszeresé­re emelik fel — jelentette be szerdán a hadügyminiszté­rium egyik szóvivője. n Biztonsági Tanács előtt a ciszjordániai helyzet Kedden délután összeült a Biztonsági Tanács. hogy Egyiptom kérésére megvitas­sa a ciszjordániai helyzetet A tagországok az ülés kezde­tén szavazás útján döntöttek arról, hogy Egyiptom. Jordá­nia, Szíria, Izrael és a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a vi­tában. Az Egyesült Államok, csakúgy mint korábban, most is a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezet jelenléte ellen szavazott. Az egyórás ülés egyetlen felszólalója, Abdel-Magid egyiptomi nagykövet vázolta a Ciszjordániában az izraeli megszálló hatóságok brutali­tása következtében kialakult helyzetet. Kifejtette, hogy Izrael az ENSZ-határozato- kat és a genfi koncepciókat megsértve egyre több telepü­lést létesít a megszállt arab területeken, katonai és rend­őri erőket vet be a Palesz­tinái arabok függetlenségi harcának letörésére a Jordán folyó nyugati partvidékén és a gazai övezetben. Az izraeli hatóságok az arab lakosság­gal szemben brutális eszkö­zöket alkalmaznak és terror­ral fojtják el a megszállás elleni tiltakozást. Az egyiptomi felszólalás elhangzása után a Biztonsági Tanács ülését szerda estig el­napolták. /Rákóczi Mennyibe kerül a lakás a szovjet családnak ? A z APN munkatársa interjút készített , Szergej Kolominnal, a Moszkvai Városi Tanács V. B. elnökhelyettesével a lakásokkal és a közszolgál­tatásokkal kapcsolatos költ­ségekről. — Kérem, beszéljen ar­ról, milyen kiadások terhe­lik a szovjet lakásbérlőket, milyen alapon állapítják meg a lakbéreket. — A moszkvaiak, a lenin- grádiak, a kijeviek, s a Szovjetunió bármely más városának lakói a lakbért és a közszolgáltatásokat egy­séges számítás és díjszabás szerint fizetik, amelyek hosszú évek óta változatla­nok: a lakbér 1928 óta. a közszolgáltatások díjszabá­sa pedig negyedszázad óta. — Az állami lakások alapvető díjszabása: havi 13,2 kopejka (kb. 2 forint) a lakóterület minden négy­zetmétere után. A mellék- helyiségeket: a konyhát, a hallt, az előszobát, fürdő­szobát. folyosókat stb. a lakbérkiszámításnál nem veszik figyelembe. A lakbér megállapításánál figyelem­be veszik a lakók jövedel­mének szintjét: a fizetést, a nyugdíjat, a segélyeket, ösz­töndíjakat is. — Milyenek a közszolgál­tatások díjszabásai? — Egy sor szolgáltatásért a lakosságnak nem kell fi­zetnie. így például a lak­bérfizetési könyvecskében nem szerepelnek a feljárók, a közös folyosók, a lépcső­házak, a ház előtti utcarész és az udvar takarításáért, a felvonók használatáért fizetendő összegek. A lakásbérlő a fűtésért átlagosan a lakbér 40 szá­zalékát fizeti. A villamos áramért kilowattóránként 4 kopejkát, a gázért szemé­lyenként 16 kopejkát kell fizetni, ez utóbbiért a fo­gyasztás mennyiségének korlátozása nélkül. A Szovjetunióban a lak­bér és a közszolgáltatások díja általában egy munkás­család költségvetésének 4—5 százalékát teszi ki. Hogyan fest például egy négytagú család kiadásai­nak struktúrája, amely csa­lád egy liftes, központi fű- téses, fürdőszobás, vízveze­tékkel, csatornázással és gázzal ellátott modem ház­ban, 45 négyzetméter lakó­területű lakásban lakik. A havonta fizetendő teljes összeg 15 rubel 58 kopejka (kb. 240 forint). Ez a kö­vetkező tételekből alakul ki: a tulajdonképpeni lak­bér — 5 rubel 94 kopejka (kb. 90 forint), a fűtési díj, a hideg- és melegvíz-szol­gáltatás körülbelül — 5 ru­bel (75 forint), a világítás 4 rubel (60 forint) a család­nak nagy hűtőszekrénye, té­vékészüléke, rádiója és egyéb háztartási villamos gépe van, amelyeknek a használata lényegesen nö­veli a villamosenergia-fo- gyasztást, a gáz — 64 ko­pejka (kb. 10 forint). — Mi a helyzet a szö­vetkezeti házakban? — Aki belép a lakóház­építő szövetkezetbe, a lakás értékének 30—40 százalékát kell lefizetnie (Moszkvában 40 százalékát). A fennmara­dó összeget állami bankhi­telből törleszti, amelyet évi félszázalékos kamattal 10— 20 évi időtartamra nyújt az állam. A nyugdíjasok, a há­borús rokkantak kamat­mentes hitelt kapnak. — Az Izmajlovói park közelében fekvő ivanovói lakókerület egyik lakóház­építési szövetkezetében, az „Entuziaszt” Szövetkezetben a szövetkezet által épített, minden kényelemmel ellá­tott nyolcemeletes lakóház­ban egy négyzetméter lakó­terület 165 rubelbe (kb. 2500 forintba) kerül. A szövet­kezet tagjai 15 évre szóló állami hitelt kapnak. Ilyen körülmények között havi lakbérük, a közszolgáltatá­sok díjával együtt átlago­san. négyzetméterenként 1 rubelt (kb. 15 forintot) tesz ki. Vegyük például Kazakov- nak, a bérautópark szere­lőjének a családját Az em­lített házban egy 38 négy­zetméter lakóterületű la­kásért a háromtagú család 38 rubelt fizet (kb. 570 fo­rint). Ez a családi költség- vetésnek körülbelül 10 szá­zalékát teszi ki. Amikor az államtól felvett kölcsönt kifizetik, lakbért nem kell fizetniök, csupán a köz­szolgáltatások díját, az ál­talános érvényű díjszabás szerint. — Hogyan, milyen felté­telekkel épülnek a családi házak? — Az egyéni építkezés, a családi házak építése a Szovjetunióban főleg a fal­vakban történik. Annak, aki családiház-tulajdonos akar lenni, típustervek alapján földszintes vagy emeletes kertes családi házak épí­tését javasolják. Az építtetőnek az új ház értékének 30 százalékát kell befizetnie. A szovjet állami bank az egyéni építtetők­nek hitelt nyújt 10-tőf 20 évig terjedő törlesztésre. A tizedik ötéves tervidőszak­ban (1976—1980) az Orosza országi Föderáció nem fe- keteföldű övezetében a fal­vak átalakításának széles körű programját valósítják meg. Ott a kolhoztagok és a szovhozok dolgozói szá­mára épülő házak értéké­nek 35 százalékát az állam fizeti. A kolhozok is adnak — részben kamatmen­tes — kölcsönt a dolgozóiknak. Sok olyan példát is ismerünk, amikor a kolhozok a gazdaság leg­jobb, hosszú ideje dolgozó tagjainak ingyen juttatnak új házat, vagy a ház építé­si költségének jelentős ré­szét megtérítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom