Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1976. május 6. Tavaszi bemutató A vízi sportot kedvelők gumi kajakot, csónakot, motorcsónakot láthattak a bemutatón. A Krisztina négyszemélyes sátor, kényelmes szállást biztosít a kirándulóknak. A kirándulók, a turis­ták már a nyárra készül­nek, előkerülnek a kam­rákból, a garázsokból a megporosodott sátrak, felszerelések. Hogy az idei nyárra tervezett ha­zai és külföldi kirándu­lásokat zavartalanul le­bonyolíthassák, ehhez ad hasznos ötleteket a már hagyományossá vált Sza- bolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat tavaszi be­mutatója. Itt az ipar legfrissebb termékei vol­tak láthatók, ezekről ké­szítettünk összeállítást. (Elek Emil felvételei) Jól használható a túrákhoz a hordozható 6 személyes étkész­let is. Joanna Wilinska: érem a jegyeket! — szólt a kalauz. Egy úr a sarokban nem mozdult. A kalauz kilyu­kasztotta a jegyünket, majd hangosabban megis­mételte a felszólítást: — Kérem a jegyeket... az önét is, uram! — Azt már nem! — hangzott a meglepő fele- let, méghozzá igen hatá­rozottan. — Hogyhogy nem? — — kérdezte csodálkozva a kalauz. — Az utas köte­les a jegyét a kalauznak kezelésre átadni... — ci­tálta a kalauz a szabály­zatot. A fülkében zavart csend támadt. — ön tehát nem bízik bennem? — kérdezte há- borogva utitársunk a ka­lauztól. — Mi az, hogy nem bí­zom önben? Hiszen nem is ismerem önt! tyita a Az utas felénk fordult: — Önök is hallották: nem ismer, tehát nem bí­zik bennem. És Makaren­ko azt tanítja, hogy bízni kell az emberekben! ön pedig kalauz úr, nem bí­zik bennem, csak azért, mert nem ismer... A kalauz elvörösödött. — Dehát miért ne bíz­nék önben? Utitársunk azonban nem hatódott meg. — Ha bizalmat kölcsön­zői egy embertársadnak, az máris nemesebbé vá­lik. Ha nem bízol benne, elkezdi betördelni az ab­lakaidat. Honnan vannak ezek a különös dolgok? A bizalom hiányából! Már gyermekkorában is min­dig azt hallja az ember a szüleitől: mutasd a keze­det, megmostad-e? A ta­nítótól pedig ezt: írasd alá a szüléiddel... nem is beszélve a feleségről: le­helj rám...! vonaton — Igaz, így van... —he­lyeselt a kalauz. — És így van ez min­dennel... — folytatta az úr a sarokban. — Igazold, pecsételd... mi más ez, mint a bizalom hiánya! És ön is... — fordult hir­telen a kalauzhoz — ön nem ismer engem, ezért nem bízik bennem egy jegy erejéig... — Ó, igen, igen... — he­begte a kalauz zavartan — hát akkor majd legköze­lebb... — és kitántorgott a fülkéből. Nem tudtam megállni szó nélkül: — Én a hosszú vitatko­zás helyett inkább meg­mutattam volna a jegye­met — szóltam az úrhoz a sarokban. — Én is... — felelte nagy nyugalommal utitársunk, majd hozzátette: — ha lenne... (Antalfy István fordítása) K A nyíregyházi fórum folytatása Április 17-én a nyíregyházi rádióban a me­gyeszékhelyről szóló várospolitikai fórumot közvetí­tettek élőadásban. A kérdések egy részének megvá­laszolására nem volt lehetőség a műsor 75 percében, illetve csak egy-két mondatos villámválaszok hang­zottak el. Ezekre a kérdésekre most — az előzetes ígé­retnek megfelelően — visszatérünk, s közöljük az il­Vaskó Sándor: — Nyír­Tóth Béláné, Arany Já­nos utcai lakos kérdése: — Miért nincs délután is ter­hesszakrendelés a déli vá­rosnegyedben ? Dr. Bartha Tibor osztály- vezető főorvos: — Nagyon kevés nőgyógyászszakor­vos van a városban, ezért az elképzelések is a célsze­rűbb megoldásokhoz kap­csolódnak. Az SZTK-rende­lőintézet új épületében há­rom új nőgyógyászati kör­zetet szervezünk, a várost három részre osztjuk és a kismamák ide járhatnak majd. Azért szükséges, hogy a szakrendelés az SZTK-ban legyen, mert itt olyan értékes gépek, jól felszerelt laboratórium se­gítségével vizsgálhatják az asszonyokat, amilyeneket a kisebb körzeti rendelőkben nem tudnának biztosítani. A délutáni rendelésre az új körzetbeosztás után lehet majd konkrét választ adni. Szentidai Nóra: — Van-e lehetőség időszaki bölcső­dék létrehozására vagy pótmamaszolgálatra? Dr. Bartha Tibor: — Idő­szaki bölcsődére korábban még nem volt igény, de nincs is pénzünk ennek megvalósítására. Általá­ban az üzemek szerveznek a tanárképző főiskolai hall­gatók és az egészségügyi szakiskolák tanulóinak be­vonásával ilyen alkalmi bölcsődéket. Ezek a tanu­lók társadalmi munkában látják el a gyerekek mel­lett a gondozói tevékenysé­get. A jelentkezőknek ter­mészetesen egészségügyi alkalmassági vizsgálaton részt kell venni előtte. Járku Józsefné, Mező ut­ca: — A környéken házi féregirtó szerekkel nem le­het elpusztítani a német csótányokat. Meg lehet-e oldani gázosítással a fé­regpusztítást, mint régeb­ben? Dr. Bartha Tibor: — A Tempó egészségügyi és rovarirtó részlege gázosí­tással végzi a német csó­tány és a konyhai sváb ir­tását. Átlagosan kétéven­ként kell rovartalaníttatni a lakásokat. A gázosítást hat héten belül meg kell is­mételni, mert a petéket el­ső alkalommal nem lehet elpusztítani. Kiss István: — Javul-e az orvosi és fogorvosi ellá­tás a közeljövőben? Dr. Bartha Tibor: Uj körzeti fogászati rendelő letékesek válaszait. nyílik május 16-án Jósavá- rosban a Korányi Frigyes utca 40. szám alatt. A KI- SZÖV-nél is új üzemi kör­zeti fogászati rendelő kez­di meg hamarosan a bete­gek ellátását. A gyermek- orvosi körzetek módosításá­ról van szó, ezek változat­lanul nem lesznek párhuza­mosak a felnőtt körzeti or­vosi rendelőkkel, mert nincs annyi gyermekszak­orvos a városban, amennyi­re igény volna. Szepessi László, Város­major út 9.: — Az Északi körúton lévő tej-kenyér boltban miért nem kapha­tó vegyes áru? Vaskó Sándor, termelés­ellátás-felügyeleti osztály vezetője: — Alapvető élel­miszereket, lisztet, cukrot, sót, kakaót, fűszereket áru­síthat ebben a boltban az élelmiszer-kisker vállalat. Azonban háztartási cikkeket közegészségügyi okokból ilyen kis területen a tejter­mékek és a kenyér mellett tilos árusítani. Sóstóhegy lakói: — A Berenát úti vegyesbolt mel­lett üresen áll az ÁFÉSZ tulajdonában lévő lakóépü­let. A lakosság kéri: nyis­sanak húsboltot ebben az épületben. Vaskó Sándor: — A Be­renát úton már tavaly meg­nyílt egy húsbolt. 1975 ne­gyedik negyedévében ter­ven felüli beruházásból ké­szült el. Az ÁFÉSZ-üzlet- ben tőkehúst, töltelékárut vásárolhatnak a környék­beliek. Újabb bolt megnyi­tása nem volna célszerű. Varga Ferenc javasolja, az ÁFÉSZ és a kereskedel­mi vállalatok szerződéssel biztosítsák a zöldség-gyü­mölcs felvásárlását, hogy a kiskertekben megtermelt áru ne menjen kárba. Ez egyúttal a város ellátását is javítaná. További kérdése: van-e Nyíregyháza környé­kén még bérelhető földte­rület, amelyet a termelő- szövetkezetek nem művel­nek, zöldség-gyümölcs ter­mesztésére pedig bérbe ad­hatnák? egyházán a Búza téri ÁFÉSZ minden mennyisé­get átvesz a kisáruterme- lőktől, napi áron — leszá­mítva a fogyasztói ár 15— 20 százalékát. A másik kér­désre: a város belterületén nincs ilyen föld, a perem­községekben, elsősorban Oros és Nagykálló határá­ban lehet még bérelni, Ezt a községi tanácsok segítsé­gével lehet lebonyolítani. Hétvégi telkeket vásárolni lehet még Sóstóhegyen az OTP-től. Több nyíregyházi hallga­tó kérdezi, hogy a város négy hétvégitelek-körzeté- ben tekintélyes mennyiségű zöldséget termelnének a telektulajdonosok, ha az át­vétel minden esetben za­vartalan lenne. Mi a meg­oldás? Vaskó Sándor: — Sóstó­hegyen, Császárszálláson és Oroson mozgó pavilo­nokban veszik át a zöldsé­get, gyümölcsöt, Nagyszál­láson a Nyíregyházi ÁFÉSZ vásárolja fel a megtermelt árut. A zöldségek, gyümöl­csök érésének megfelelően egy héten többször átveszi ezeket az árukat az ÁFÉSZ. Kiss Endre: — Nagyon kevés étkezési és dughagy- mát lehet kapni. Mi ennek az oka és mit tesznek a város vezetői, hogy jövő évben ez ne forduljon elő? Vaskó Sándor: — A hagymatermelésre a tavalyi esős időjárás nagyon ked­vezőtlenül hatott. Emellett a tervezett mennyiséget sem ültették el. A MÉK többször árusított boltjai­ban szárított, főző- és dug- hagymát. A tanács terme- lésellátási-felügyeleti osz­tálya megállapodott a MÉK-kel, hogy a vállalat több hagymára kössön szerződést és a téli tárolás­nál is gondosabban ügyel­jen a hagyma minőségére. Ha még így is kevés lenne a rendelkezésre álló hagy­ma, a MÉK importból szer­zi be a szükséges mennyi­séget. MÁJUS 5: A SZOVJET SAJTÓ NAPJA. 1912-BEN EZEN A NAPON JELENT MEG ELŐSZÖR A BOL­SEVIK PART LAPJA, A PRAVDA. A Pravdát köszöntve V alamikor, a húszas évek derekán járt a Szovjetunióban Knic­kerbocker, a világhírű ame­rikai újságíró. Sok minden nagyon tetszett neki. akadt, amit konzervatív polgárként képtelen volt megérteni, s volt olyasmi is, amit „jelleg­zetesen szovjet dologként” írt meg. Ilyen volt például az is, hogy leszögezte: vala­kinek a társadalmi rangját, helyzetét az ország életében, a városa, faluja mindennap­jaiban elért tekintélyét „a legjobban az. jellemzi, hogy jár-e neki a Pravda”. Azaz: Knickerbocker észrevette, hogy a Pravda nem egysze­rűen csak újság, napilap, mint a többi, hanem intéz­mény, a szovjet életnek olyan eleme, amely nélkül aligha ábrázolható, sőt alig­ha érthető a szocializmus országa. Persze Knickerbocker cso­dálkozását, meglepettségét napjainkban csali kuriózum­nak tekinthetjük, de azt ma, a szovjet sajtó ünnepén is megállapíthatjuk: a szovjet élet meghatározó eleme a most már a kommunizmus építését szolgáló pártlap, a Pravda. Lenin azt vallotta: a tájé­koztatásnak, a közvélemény­formálásnak. a nevelésnek, a szervezésnek legfontosabb eszközét, a sajtót a pártnak kell irányítania. A Pravda születése óta a párt lobogója alatt harcol, és így lett pél­daképe és tanítómestere a vi­lág sok ezer kommunista lapjának. Az 1912-i május óta ter­mészetesen új és újabb kom­munista lapok százai, ezrei születtek. A Szovjetunióban, a sok nemzetiségű ország minden népének nyelvén na­pilapok, hetilapok, folyóira­tok légiója jelenik meg. Nem­régiben egy statisztika szám­oszlopaiból megtudhattuk, hogy a szovjet sajtó kiadvá­nyainak egyszeri példányszá­ma meghaladja inár a 320 milliót. A szocialista építés kérdé­seiben. a nemzetközi politi­ka problémáiban egyaránt úgy tekintenek világszerte a Pravda szavára, mint a világ első szocialista országát irá­nyító párt állásfoglalására, véleményére. A szovjet sajtó ünnepén, a Pravdát köszöntve, minde­nekelőtt új sikereket, ered­ményes munkát kívánunk a Lenin alapította újságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom