Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

8 KELET-MAG YARORSZAG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1976. ápriUs 29. NEMCSAK KÁVÉT FŐZNEK Család- és nővédelem TITKÁRNŐK Képesség A közfelfogás szerint — amit az egyoldalú bemuta­tással a filmek is alátá­masztanak — a titkárnők csinos fiatal lányok, akik a kávéfőzés mellett gépelnek és a főnöknek az éppen ese­dékes napi teendőkét az eszébe juttatják. Ezenkívül még mi mindent kell ellát­niuk, arról kevesen tudnak. A jó titkárnő sokféle tulaj­donsággal rendelkezik. Ezt megtanulni igazán még a titkárnőképző tanfolyamon sem lehet: az alapos ember- ismerettől kezdve a pontos, gyors munkavégzésig jó né­hány képességet kell meg­szerezniük. A KEMÉV igazgatója el­mondta; náluk nem is le­het elválasztani a két tit­kárnő munkáját aszerint, hogy egyik az igazgató, a másik a főmérnök titkárnő­je. — Mindketten ugyanúgy ellátják az adott tennivaló­kat. Különösen az nagyon jó tulajdonságuk, hogy azo­nos hangnemet használnak a miniszterrel és a segéd­munkással is. Nem fordult még elő olyan eset, hogy valamilyen üzenetet át ne adtak volna. Ez azért igen lényeges, mert az anyagel­látástól kezdve sok intéz­kedésre várni kellene egy esetleges elkésett üzenet miatt. Ballai Istvánná igazgatói titkárnő a vállalat megala­kulása óta dolgozik a tit­kárságon. Az üzemi pártbi­zottság vb-tagja, elsősorban a gazdasági felelős tisztét látja el. Ősztől a marxista— leninista esti középiskolába jár. A fia itt a KEMÉV-nél villanyszerelő. — Elég régen vagyok tit­kárnő. Mik a legfontosabb tulajdonságok ehhez a pá­lyához? Elsősorban figyel­messég, pontosság, szerény­ség. Segítség — Elég sokan úgy gon­dolják — veszi át a szót Mogyorós Ferencné, a fő­mérnök titkárnője — itt nem lehet szerénynek len­ni, hanem mindenkit „el­rendezni”, ez a legfonto­sabb. Nem így van ez. Ide a legkülönfélébb gondjaik­kal jönnek az emberek. Se­gíteni, útbaigazítani őket, egy-egy hasznos tanáccsal ellátni — ez a legtermé­szetesebb minden esetben. Mogyorósnénak a férje is itt dolgozik, gépkocsivezető. Mogyorósné nemrég végez­te el a titkárnőképző tanfo­lyamot a TIT-ben. — Gazdaságpolitikai, egész­ségügyi, ügyviteli órákra jártunk. Történelem, ma­gyar nyelvtan, elsősorban helyesírás szerepelt az óra­rendben. Év végén beszá­moltunk a tanult anyagból. — De az igazi gyakorlatot csak itt lehet megszerezni a napi feladatok ellátásával — folytatja Ballainé. — Itt nincs fogadóóra: bármikor jönnek a dolgozók, még az­nap fogadja őket igazgató elvtárs. A titkárságon éppen ko­pogni kezd a telexgép, a közvetlen MÁV-telefonon is keresnek valakit. Félbe kell hagyni kicsit a beszél­getést, itt nem lehet bezár­ni az ajtót. Mosoly — Nagyon lényeges tulaj­donsága a titkárnőnek az is — teszi le a kagylót a be­A TITKÁRSÁGON CSÖRÖGA TELEFON, PESTRŐL ÉPPEN VENDÉ­GEK ÉRKEZTEK, AZ EGYIK OSZTÁLY­VEZETŐ AZ IGAZGATÓVAL SZERETNE BESZÉLNI ÉS A VAROSBÓL IS MOSTJÖTT VALAKI EGY TERVET EGYEZTETNI. A KEMÉV TITKÁRSÁGÁN NAPONTA 50—60 EMBER FORDUL MEG: ILYEN VAGY OLYAN ÜGYBEN, KI PANASSZAL, KI KÉRELEMMEL FORDUL TÓTH KALMAN IGAZGATÓHOZ. szélgetés után Mogyorósné —, hogy állandóan jó kedv­vel, kedvesen végezze mun­káját. Ez nem az előírásos „tikárnői mosolyt” jelenti. A szolgáltatáshoz lehetne leginkább hasonlítani ezt a munkakört: nemcsak az a fontos, hogy elvégezzük, ha­nem elsősorban az, hogyan oldjuk meg. Nemsokára kapnak egy elektromos írógépet. Most ezt várják. Nem lehet elvá­lasztani kettejük munkáját, nagyon összehangolt tevé­kenységre van szükség. Sza­bad idejében gyakran fel­keresi egymást a Ballai és a Mogyorós család. Ez az összeszokottság az ügyinté­zésen látszik meg. Tóth Kornélia Néhány hete alakalt meg hazánkban a Magyar Család- és Nővédelmi Tu­dományos Társaság; elnö­kéül dr. Szabady Egont, a KSH elnökhelyettesét, a Népességtudományi Inté­zet igazgatóját választotta. — Milyen célokat fogadott el és vall magáénak az új tu­dományos társaság — kérdez­tük dr. Szabady Egontól. — A társaság célja — el­fogadott alapszabálya szerint — minden olyan tudományos ismeretterjesztő tevékenység fejlesztése, amely a magyar társadalomban a család- és nővédelemmel foglalkozik. E téren olyan közgondolkodás kialakítására törekszünk, amely elősegíti a harmonikus családi életet, a nők és a gyermekek védelmét, az egészséges reprodukció biz­tosítását. Társaságunk célki­tűzéseinek megfelelően fej­leszti és elősegíti a család- és nővédelemmel kapcsolatos komplex egészségügyi, társa­dalmi és demográfiai kutatá­sokat, vizsgálatokat, s közre­működik a lakosság család- védelmi ismereteinek bővíté­sében. Fejleszteni kívánjuk a család- és nővédelem szo­cialista szemléletét és mód­szertanát, ismertetjük e tudo­mányágak hazai és külföldi eredményeit, elősegítjük ezek gyakorlati felhasználását, biztosítva a szakterületeken működő különböző képzettsé­gű szakemberek tudományos tevékenységének koordiná­lását. Hazánkban a pszicho­lógia, a szociológia, demográ­fia, s az orvos- és jogtudo­mány területein is folynak család- és nővédelmi kutatá­sok. Szükségessé vált e kuta-. tások integrálása, az egész társadalom részére történő hasznosítása. Társaságunk célja az egyes tudományágak területein létrehozott ered­ményeknek az eddigieknél szélesebb körű ismertetése, s beáramoltatása a családokba. — A családpolitika Ma­gyarországon rendkívül nagy figyelmet kap, jó úton halad. A közvélemény nagy egyetér­tésével találkozott a kor­Interjú dr. Szabady Egonnal mány 1973. évi népesedéspoli­tikai határozata, amely kiter­jedt számos megoldandó cgéstzségügyi, gazdasági, szo­ciális és tudati kérdésre egy­aránt. A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Tár­saság e kormányhatározat to­vábbi kibontakoztatásához kí­ván kapcsolódni? — Feltétlenül. Az 1973 ok­tóberében elfogadott népese­déspolitikai kormányprog­ram az első sokoldalú és komplex népesedési határo­zat Magyarországon. Ennek tudható be, hogy az azóta el­telt 3 év a magyar demográ­fia legjobb időszakához tar­tozik. Közismert, hogy 19 év óta, 1975-ben esett először a művi abortuszok száma 100 ezer alá (1969-ben még 207 ezer volt), s hogy tízezrek­kel nőtt a születésszám. Bíz­tató utakon járunk a család- tervezésben is, a szülőképes nőknek már 20 százaléka ve­szi igénybe az orális, a szá­jon át alkalmazható tablettá­kat. A születésszabályozásban a családtervezésnek, a 2—3 gyermekes családeszmény megvalósulásának hívei va­gyunk. Ennek elfogadtatására törekszünk annak érdekében, hogy a családban a gyermek akkor szülessen, amikor szí­vesen fogadják, felnevelteté­sük anyagi és érzelmi felté­telei biztosítottak. A Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság célja, hogy a tudo­mány eredményei ne lassan érjenek el a családhoz, ha­nem minél szélesebb körben váljanak közkinccsé, közis­mertté. Terveink szerint nemcsak a családtervezéssel, hanem egészségneveléssel, szociális és társadalmi kér­désekkel is összetetten fog­lalkozunk. Céljaink elérése érdekében felhasználjuk a vi­taüléseket, szimpozionokat, időszakonként vándorgyűlé­seket és nemzetközi konfe­renciákat is rendezünk, de véleményt nyilvánítunk a szakterületeket érintő kérdé­sekben, s javaslatainkkal se­gítjük az állami és társadal­mi szervek munkáját is. Fel­adataink megoldása érdeké­ben pályázatokat is hirde­tünk, jutalmakat tűzünk ki, emlékérmeket és dijakat ala­pítunk a család- és önvéde­lem eredményeinek ösztönzé­sére. — Mi szerepel a tudomá­nyos társaság ismeretterjesz­tő programjában? — Magas hazánkban a ko­raszülési arány, az elmúlt 20 év alatt kétszeresére nőtt, ugyanakkor az élveszületések 11 százalékában súlyon alul születnek a gyermekek. A kutatások megállapították, hogy a szülés előtti művi abortusz okozója lehet a ko­raszüléseknek, illetve nagy része lehet a kis súlyú gyer­mek születésében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a csecse­mőhalottak 80 százaléka ko­raszülött, akkor láthatjuk, hogy a család- és nővédelem kérdéseit összefügéseiben kell vizsgálni. — Alapszabályunkban sze­repel, hogy tudományos szek­cióink és területi szerveze­teink is működhetnek; s ezek célja, a család- és nővéde­lem szakmai és területi kér­déseinek fejlesztése a társa­ság irányítása mellett. Főleg olyan megyékre gondolunk, ahol orvostudományi egyete­mek működnek. De semmifé­le intézményes apparátust nem akarunk létrehozni, a feladatokat társadalmi úton kívánjuk megvalósítani a harmonikus családi élet, a család- és nővédelem továb­bi kibontakoztatása érdeké­ben. K. É. PANASSZAL \ /VERA NÉNIHEZfj / Ruhagyári munkásnők Kisvárdai Istvánnénak nincs fogadónapja, mégis eljut hozzá a nyíregyházi VOR-gyáregység asszo­nyainak, lányainak gond­ja, baja. Megállítják a gyárudvaron, vagy útban hazafelé. Négyszemközt bizalmasabbak az embe­rek a nöfelelőssel, mint a termelési tanácskozáso­kon, vagy egyéb fórumon. — A zárkózottság még megvan az emberekben, de az a jó, hogy megtalálják azokat, akik tehetnek vala­mit az érdekükben. Az egyik asszonyka a múltkor elpana­szolta, hogy ő kimaradt a béremelésből, s nem érti mi­ért. Másnap megkérdeztem a szalagvezetőjét, és akkor de­rült ki, „nem felejtkeztek” el róla, megérdemli a magasabb bért, de csak utólag tudják rendezni a fizetését. Megnyu­godott, mert választ kapott aggodalmaira, amelyek na­pok óta foglalkoztatták. Nyugdíj előtt A leggyakrabban egyéni sérelmeket mondanak el Ve­pünk, 6em helyiségünk nincs, bármennyire kifizetődő vol­na még 30 dolgozónak is. A gyerek és a kettős műszak Ez a véleménye a munka­ügyi osztály és az egyik sza­lag vezetőjének is. — Gondolja csak el, most 184-en vannak gyermekgon­dozási segélyen. Hogy meny­nyien jönnek vissza? — le­het, hogy senki sem. Meg­döbbentő, de ez az igazság. Amikor megérkezik az első gyerek, szinte megoldhatat­lanná válik a két műszak. Ezért más munkahely után néznek a fiatal mamák, a vidékiek otthon keresnek munkát. De ha lenne egy egyműszakos kismamaszalag, többen visszajönnének azok közül is, akiknek szakmun­kás-bizonyítványt adott a kezükbe a gyár. Kruppi Andrásné is a lét­számhiányra panaszkodik. — Három szalagnál nincs meg a létszám és nagyon ne­héz újakat felvenni. Sokan nem felelnek meg az egyhó­napos próbaidő után. így az­tán nehéz a 100 százalékos teljesítményt elérni. A kismamaszalagról még sokáig fognak beszélni a Vö­rös Október Férfiruhagyár nyíregyházi egységében, leg­alábbis addig, amíg ezzel vagy más módszerrel nem tudják megállítani a munka­erő-vándorlást. De nemcsak a gondok ke­rültek szóba a ruhagyárban. Bármennyire is elfoglaltak az asszonyok, szívesen vállalják a gyár csinosítását vagy a kommunista műszakot Nyír­egyházáért, az óvodásokért A szabászat brigádjának még egyéb kötelezettsége is van. „Örömmel segítünk" — Olyan dolog ez — mond­ja Kisvárdai Istvánná — amire mindig örömmel vál­lalkozunk. Segítünk az ibrá- nyi öregek napközi otthoná­ban élőknek, összegyűjtjük a hulladékokat, amiket itt már valóban semmire sem lehet használni és elvisszük az otthonba. A kis öregek ki­válogatják, összevarrják a darabokat, aztán szőnyeget készítenek belőle. A pénzből kirándulgatnak, vagy szemé­lyes ügyeikre fordítják. Nem nagy dolog ez, de örömmel segítünk. Mi foglalkoztatja még a ru­hagyári asszonyokat? Jobb buszközlekedést szeretnének legalább a sorompóig, jobb munkakörülményeket a zsú­folt szalagoknál. Készülnek anyák napjára is, de sokan már a nyári pihenésre gon­dolnak — augusztus elején arra a két hétre, amikor egy­szerre indul nyaralni az egész gyáregység. ra néninek, ennek a nyugodt, sok élettapasztalattal ren­delkező asszonynak, de nem­egyszer éppen az egyéni ügyekből lesz sokakat érintő közügy. A kismamaszalag öt­lete is egyéni problémából vetődött fel. — Egy nyugdíj előtt álló asszony panaszolta, akárho­gyan számolja, neki nem lesz kedvező, ha az utolsó öt év bérei alapján kapja majd a nyugdíját. Hiszen bármilyen jól dolgozik, a szalag teljesít­ménye számít, és nem az ő munkája. A szalag eredmé­nye pedig mindig alacso­nyabb, mint az ő teljesítmé­nye, az állandó létszámhi­ány, a sok beteg miatt, és nekik kell dolgozniuk a kis­mamák helyett is. — Teljesen igaza volt az asszonynak, de egyelőre nem tudunk változtatni a helyze­tén, mert ahhoz egy olyan szalag kellene, ahol a kis­gyermekes mamák dolgozná­nak. Erre viszont sem gé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom