Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
8 KELET-MAG YARORSZAG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1976. ápriUs 29. NEMCSAK KÁVÉT FŐZNEK Család- és nővédelem TITKÁRNŐK Képesség A közfelfogás szerint — amit az egyoldalú bemutatással a filmek is alátámasztanak — a titkárnők csinos fiatal lányok, akik a kávéfőzés mellett gépelnek és a főnöknek az éppen esedékes napi teendőkét az eszébe juttatják. Ezenkívül még mi mindent kell ellátniuk, arról kevesen tudnak. A jó titkárnő sokféle tulajdonsággal rendelkezik. Ezt megtanulni igazán még a titkárnőképző tanfolyamon sem lehet: az alapos ember- ismerettől kezdve a pontos, gyors munkavégzésig jó néhány képességet kell megszerezniük. A KEMÉV igazgatója elmondta; náluk nem is lehet elválasztani a két titkárnő munkáját aszerint, hogy egyik az igazgató, a másik a főmérnök titkárnője. — Mindketten ugyanúgy ellátják az adott tennivalókat. Különösen az nagyon jó tulajdonságuk, hogy azonos hangnemet használnak a miniszterrel és a segédmunkással is. Nem fordult még elő olyan eset, hogy valamilyen üzenetet át ne adtak volna. Ez azért igen lényeges, mert az anyagellátástól kezdve sok intézkedésre várni kellene egy esetleges elkésett üzenet miatt. Ballai Istvánná igazgatói titkárnő a vállalat megalakulása óta dolgozik a titkárságon. Az üzemi pártbizottság vb-tagja, elsősorban a gazdasági felelős tisztét látja el. Ősztől a marxista— leninista esti középiskolába jár. A fia itt a KEMÉV-nél villanyszerelő. — Elég régen vagyok titkárnő. Mik a legfontosabb tulajdonságok ehhez a pályához? Elsősorban figyelmesség, pontosság, szerénység. Segítség — Elég sokan úgy gondolják — veszi át a szót Mogyorós Ferencné, a főmérnök titkárnője — itt nem lehet szerénynek lenni, hanem mindenkit „elrendezni”, ez a legfontosabb. Nem így van ez. Ide a legkülönfélébb gondjaikkal jönnek az emberek. Segíteni, útbaigazítani őket, egy-egy hasznos tanáccsal ellátni — ez a legtermészetesebb minden esetben. Mogyorósnénak a férje is itt dolgozik, gépkocsivezető. Mogyorósné nemrég végezte el a titkárnőképző tanfolyamot a TIT-ben. — Gazdaságpolitikai, egészségügyi, ügyviteli órákra jártunk. Történelem, magyar nyelvtan, elsősorban helyesírás szerepelt az órarendben. Év végén beszámoltunk a tanult anyagból. — De az igazi gyakorlatot csak itt lehet megszerezni a napi feladatok ellátásával — folytatja Ballainé. — Itt nincs fogadóóra: bármikor jönnek a dolgozók, még aznap fogadja őket igazgató elvtárs. A titkárságon éppen kopogni kezd a telexgép, a közvetlen MÁV-telefonon is keresnek valakit. Félbe kell hagyni kicsit a beszélgetést, itt nem lehet bezárni az ajtót. Mosoly — Nagyon lényeges tulajdonsága a titkárnőnek az is — teszi le a kagylót a beA TITKÁRSÁGON CSÖRÖGA TELEFON, PESTRŐL ÉPPEN VENDÉGEK ÉRKEZTEK, AZ EGYIK OSZTÁLYVEZETŐ AZ IGAZGATÓVAL SZERETNE BESZÉLNI ÉS A VAROSBÓL IS MOSTJÖTT VALAKI EGY TERVET EGYEZTETNI. A KEMÉV TITKÁRSÁGÁN NAPONTA 50—60 EMBER FORDUL MEG: ILYEN VAGY OLYAN ÜGYBEN, KI PANASSZAL, KI KÉRELEMMEL FORDUL TÓTH KALMAN IGAZGATÓHOZ. szélgetés után Mogyorósné —, hogy állandóan jó kedvvel, kedvesen végezze munkáját. Ez nem az előírásos „tikárnői mosolyt” jelenti. A szolgáltatáshoz lehetne leginkább hasonlítani ezt a munkakört: nemcsak az a fontos, hogy elvégezzük, hanem elsősorban az, hogyan oldjuk meg. Nemsokára kapnak egy elektromos írógépet. Most ezt várják. Nem lehet elválasztani kettejük munkáját, nagyon összehangolt tevékenységre van szükség. Szabad idejében gyakran felkeresi egymást a Ballai és a Mogyorós család. Ez az összeszokottság az ügyintézésen látszik meg. Tóth Kornélia Néhány hete alakalt meg hazánkban a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság; elnökéül dr. Szabady Egont, a KSH elnökhelyettesét, a Népességtudományi Intézet igazgatóját választotta. — Milyen célokat fogadott el és vall magáénak az új tudományos társaság — kérdeztük dr. Szabady Egontól. — A társaság célja — elfogadott alapszabálya szerint — minden olyan tudományos ismeretterjesztő tevékenység fejlesztése, amely a magyar társadalomban a család- és nővédelemmel foglalkozik. E téren olyan közgondolkodás kialakítására törekszünk, amely elősegíti a harmonikus családi életet, a nők és a gyermekek védelmét, az egészséges reprodukció biztosítását. Társaságunk célkitűzéseinek megfelelően fejleszti és elősegíti a család- és nővédelemmel kapcsolatos komplex egészségügyi, társadalmi és demográfiai kutatásokat, vizsgálatokat, s közreműködik a lakosság család- védelmi ismereteinek bővítésében. Fejleszteni kívánjuk a család- és nővédelem szocialista szemléletét és módszertanát, ismertetjük e tudományágak hazai és külföldi eredményeit, elősegítjük ezek gyakorlati felhasználását, biztosítva a szakterületeken működő különböző képzettségű szakemberek tudományos tevékenységének koordinálását. Hazánkban a pszichológia, a szociológia, demográfia, s az orvos- és jogtudomány területein is folynak család- és nővédelmi kutatások. Szükségessé vált e kuta-. tások integrálása, az egész társadalom részére történő hasznosítása. Társaságunk célja az egyes tudományágak területein létrehozott eredményeknek az eddigieknél szélesebb körű ismertetése, s beáramoltatása a családokba. — A családpolitika Magyarországon rendkívül nagy figyelmet kap, jó úton halad. A közvélemény nagy egyetértésével találkozott a korInterjú dr. Szabady Egonnal mány 1973. évi népesedéspolitikai határozata, amely kiterjedt számos megoldandó cgéstzségügyi, gazdasági, szociális és tudati kérdésre egyaránt. A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság e kormányhatározat további kibontakoztatásához kíván kapcsolódni? — Feltétlenül. Az 1973 októberében elfogadott népesedéspolitikai kormányprogram az első sokoldalú és komplex népesedési határozat Magyarországon. Ennek tudható be, hogy az azóta eltelt 3 év a magyar demográfia legjobb időszakához tartozik. Közismert, hogy 19 év óta, 1975-ben esett először a művi abortuszok száma 100 ezer alá (1969-ben még 207 ezer volt), s hogy tízezrekkel nőtt a születésszám. Bíztató utakon járunk a család- tervezésben is, a szülőképes nőknek már 20 százaléka veszi igénybe az orális, a szájon át alkalmazható tablettákat. A születésszabályozásban a családtervezésnek, a 2—3 gyermekes családeszmény megvalósulásának hívei vagyunk. Ennek elfogadtatására törekszünk annak érdekében, hogy a családban a gyermek akkor szülessen, amikor szívesen fogadják, felneveltetésük anyagi és érzelmi feltételei biztosítottak. A Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság célja, hogy a tudomány eredményei ne lassan érjenek el a családhoz, hanem minél szélesebb körben váljanak közkinccsé, közismertté. Terveink szerint nemcsak a családtervezéssel, hanem egészségneveléssel, szociális és társadalmi kérdésekkel is összetetten foglalkozunk. Céljaink elérése érdekében felhasználjuk a vitaüléseket, szimpozionokat, időszakonként vándorgyűléseket és nemzetközi konferenciákat is rendezünk, de véleményt nyilvánítunk a szakterületeket érintő kérdésekben, s javaslatainkkal segítjük az állami és társadalmi szervek munkáját is. Feladataink megoldása érdekében pályázatokat is hirdetünk, jutalmakat tűzünk ki, emlékérmeket és dijakat alapítunk a család- és önvédelem eredményeinek ösztönzésére. — Mi szerepel a tudományos társaság ismeretterjesztő programjában? — Magas hazánkban a koraszülési arány, az elmúlt 20 év alatt kétszeresére nőtt, ugyanakkor az élveszületések 11 százalékában súlyon alul születnek a gyermekek. A kutatások megállapították, hogy a szülés előtti művi abortusz okozója lehet a koraszüléseknek, illetve nagy része lehet a kis súlyú gyermek születésében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a csecsemőhalottak 80 százaléka koraszülött, akkor láthatjuk, hogy a család- és nővédelem kérdéseit összefügéseiben kell vizsgálni. — Alapszabályunkban szerepel, hogy tudományos szekcióink és területi szervezeteink is működhetnek; s ezek célja, a család- és nővédelem szakmai és területi kérdéseinek fejlesztése a társaság irányítása mellett. Főleg olyan megyékre gondolunk, ahol orvostudományi egyetemek működnek. De semmiféle intézményes apparátust nem akarunk létrehozni, a feladatokat társadalmi úton kívánjuk megvalósítani a harmonikus családi élet, a család- és nővédelem további kibontakoztatása érdekében. K. É. PANASSZAL \ /VERA NÉNIHEZfj / Ruhagyári munkásnők Kisvárdai Istvánnénak nincs fogadónapja, mégis eljut hozzá a nyíregyházi VOR-gyáregység asszonyainak, lányainak gondja, baja. Megállítják a gyárudvaron, vagy útban hazafelé. Négyszemközt bizalmasabbak az emberek a nöfelelőssel, mint a termelési tanácskozásokon, vagy egyéb fórumon. — A zárkózottság még megvan az emberekben, de az a jó, hogy megtalálják azokat, akik tehetnek valamit az érdekükben. Az egyik asszonyka a múltkor elpanaszolta, hogy ő kimaradt a béremelésből, s nem érti miért. Másnap megkérdeztem a szalagvezetőjét, és akkor derült ki, „nem felejtkeztek” el róla, megérdemli a magasabb bért, de csak utólag tudják rendezni a fizetését. Megnyugodott, mert választ kapott aggodalmaira, amelyek napok óta foglalkoztatták. Nyugdíj előtt A leggyakrabban egyéni sérelmeket mondanak el Vepünk, 6em helyiségünk nincs, bármennyire kifizetődő volna még 30 dolgozónak is. A gyerek és a kettős műszak Ez a véleménye a munkaügyi osztály és az egyik szalag vezetőjének is. — Gondolja csak el, most 184-en vannak gyermekgondozási segélyen. Hogy menynyien jönnek vissza? — lehet, hogy senki sem. Megdöbbentő, de ez az igazság. Amikor megérkezik az első gyerek, szinte megoldhatatlanná válik a két műszak. Ezért más munkahely után néznek a fiatal mamák, a vidékiek otthon keresnek munkát. De ha lenne egy egyműszakos kismamaszalag, többen visszajönnének azok közül is, akiknek szakmunkás-bizonyítványt adott a kezükbe a gyár. Kruppi Andrásné is a létszámhiányra panaszkodik. — Három szalagnál nincs meg a létszám és nagyon nehéz újakat felvenni. Sokan nem felelnek meg az egyhónapos próbaidő után. így aztán nehéz a 100 százalékos teljesítményt elérni. A kismamaszalagról még sokáig fognak beszélni a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi egységében, legalábbis addig, amíg ezzel vagy más módszerrel nem tudják megállítani a munkaerő-vándorlást. De nemcsak a gondok kerültek szóba a ruhagyárban. Bármennyire is elfoglaltak az asszonyok, szívesen vállalják a gyár csinosítását vagy a kommunista műszakot Nyíregyházáért, az óvodásokért A szabászat brigádjának még egyéb kötelezettsége is van. „Örömmel segítünk" — Olyan dolog ez — mondja Kisvárdai Istvánná — amire mindig örömmel vállalkozunk. Segítünk az ibrá- nyi öregek napközi otthonában élőknek, összegyűjtjük a hulladékokat, amiket itt már valóban semmire sem lehet használni és elvisszük az otthonba. A kis öregek kiválogatják, összevarrják a darabokat, aztán szőnyeget készítenek belőle. A pénzből kirándulgatnak, vagy személyes ügyeikre fordítják. Nem nagy dolog ez, de örömmel segítünk. Mi foglalkoztatja még a ruhagyári asszonyokat? Jobb buszközlekedést szeretnének legalább a sorompóig, jobb munkakörülményeket a zsúfolt szalagoknál. Készülnek anyák napjára is, de sokan már a nyári pihenésre gondolnak — augusztus elején arra a két hétre, amikor egyszerre indul nyaralni az egész gyáregység. ra néninek, ennek a nyugodt, sok élettapasztalattal rendelkező asszonynak, de nemegyszer éppen az egyéni ügyekből lesz sokakat érintő közügy. A kismamaszalag ötlete is egyéni problémából vetődött fel. — Egy nyugdíj előtt álló asszony panaszolta, akárhogyan számolja, neki nem lesz kedvező, ha az utolsó öt év bérei alapján kapja majd a nyugdíját. Hiszen bármilyen jól dolgozik, a szalag teljesítménye számít, és nem az ő munkája. A szalag eredménye pedig mindig alacsonyabb, mint az ő teljesítménye, az állandó létszámhiány, a sok beteg miatt, és nekik kell dolgozniuk a kismamák helyett is. — Teljesen igaza volt az asszonynak, de egyelőre nem tudunk változtatni a helyzetén, mert ahhoz egy olyan szalag kellene, ahol a kisgyermekes mamák dolgoznának. Erre viszont sem gé-
