Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 22. NAGYCSERKESZ Már csak emlék a régi ház. Volt lakói a szép új házba költöztek. Egész utcasorok létesültek az új házakból. És a nagycserkesz! új óvoda. (Hammel Jó­zsef felvétele!) IBUSZ-PROGRAHOK, ÚJDONSÁGOK Történelem a telekkönyvben Rendet teremtenek az ingatlannyilvántartásban Grófi birtok, majd kibé­relték, a felszabadulás után kiosztották, s most a tsz tu­lajdona. Az elmúlt fél évszá­zaid történelme nyomon kö­vethető a telekkönyvikben. Minden jelentős eseményt tartalmaznak az ügyiratok. Szerepelnek itt az építések, a hagyaték, az ajándékozás, a tulajdonperek és még sorol­hatnánk az ingatlan és a földterület több évszázados „életében” bekövetkező vál­tozásokat. Az ingatlannyilvántartás sokakat érint. Aki földdel, szövetkezeti lakással, családi vagy társasházzal rendelke­zik, gyakran szüksége van építési engedélyre, telek­könyvi szemlére. Két évvel ezelőtt — az ügyintézés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében — a Minisztertanács rendeletet hozott: ezentúl a földmérési és a földhasználati csoport mellett a telekkönyvezés is a földhivatalhoz tartozik. Az átszervezést 1980 végére fe­jezik be teljesen. Nyíregyházán a városi és a járási földhivatal telekköny­vi részlege a Dózsa György utcára, a régi nyomda he­lyére költözött a bíróság épü­letéből. A földmérési és -használati csoport változat­lanul az Irodaházban talál­ható. A telekkönyvi és a föld­nyilvántartási adatokat egyeztetik, és az új ingatlan­nyilvántartás már tartalmaz­za az évtizedek óta bekövet­kezett változásokat. Nagyon sok adat nem szerepelt a telekkönyvekben, ami sok utánjárást jelentett az enge­délyek kiadásánál. Például ha valaki elvált, ezt nem kel­lett bejelenteni a földhiva­talban. Ha viszont ajándéko­zott vagy haláleset után örö­költ, akkor a hatásági bizo­nyítvány vagy házassági és a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése után lehetett ki­adni az engedélyeket. A fo­lyamatosan készülő ingatlan­nyilvántartások már kö­zelebb állnak az élethez: a változásokat is tartalmazzák. A földhivatal egyik fontos feladata: a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterü­letet, gyümölcsöst, szántóföl­det, réteket május első heté­ben a tavaszi határszemle alkalmával megnézik. Ha a tulajdonos — magánszemély vagy termelőszövetkezet — elhanyagolja, gondozatlanul hagyja a földet, ezt jelentik a tanács szabálysértési cso­portjánál. Az illetőt figyel­meztetik: a földjét művelje meg! Egy hónap múlva ismét megtekinti a földmérési ügy­intéző, és ha a tulajdonos még mindig nem érzi köte­lességének a föld rendben tartását, akkor azt állami tu­lajdonba veszik. A föld nem­zeti kincs... T. K. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT megfizetniük. Ilyen esetben a kedvezmény 1600—4200 fo­rint lehet! A külföldi utazásokat köny- nyítő legújabb intézkedések hatására az IBUSZ bővítette jugoszláviai ajánlatainak so­rát. Baska Voda júniustól szeptemberig 13 napos, Za­dar pedig júniustól októberig 7 napos váltásokkal várja a magyar IBUSZ-utasokat. Csupán Budapestről kiin­dulva 141 útvonalon 596 tú­rát szervez szerte Magyaror­szágon az IBUSZ. Az orszá­gos programmá fejlesztett autósajánlatokat újabb két- háromnapos túrákkal bőví­tette. Az idei újdonságok kö­zül említésre méltó a kilenc­féle irodalmi túra; utakat szervez az iroda a hazai vá­rak megtekintésére, illetve a növény- és virágkedvelők részére arborétumokba és természetvédelmi területek­re. Ajánlatai összeállításakor nagy gondot fordított az IBUSZ az árakra: program­jainak kétharmada nem éri el a kétszáz forintot. A nyug­díjasok, a nekik szervezett utakon (396 túra!) átlagosan 10 százalék kedvezményt kapnak. Évek óta nagy népszerű­ségnek örvendenek az elő- idényí kedvezményes balato­ni üdülések, amikor a ven­dégek háromnapi szállás és étkezés áráért négy. ötnapi áráért pedig egy teljes hétig üdülhetnek. Figyelmességnek is tekint­hetjük, hogy az idei Rákó- czi-évforduló alkalmával — májustól októberig — egy. két-három napos túrákat szervez az IBUSZ a fejede­lemmel. illetve a Rákóczi- szabadságharc eseményeivel kapcsolatos emlékhelyek föl­keresésére. Bevált a tanulás-munka képzésforma íj osztály a közgazdaságtudományi egyetemen Négy világrész 41 országába Túljutott félidején a köz­gazdászok kísérleti koopera­tív képzése a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen: a kedvező tapaszta­latok nyomán szeptemberben megindítják a kísérleti kép­zés újabb, harmadik évfolya­mát. Újabb húsz hallgató kezdheti meg tanulmányait a munka melletti képzésnek ebben a hazai felsőoktatás gyakorlatában ez ideig egye­dülálló formájában. A kooperatív képzési for­ma a tanulás és a munka periodikus váltakozásával az egyetemen és a munkahelyen szerzett ismereteket integrál­ja. A hallgatók öt tanév után abszolválnak, ezt követően védik meg diplomájukat, ál­lamvizsgáznak. Az első, a harmadik és ötödik tanévet nappali hallgatóként az egyetemen töltik. a második és a negyedik tanévet leve­lező hallgatóként végzik, mi­közben munkakörüket is el­látják. Az egyetem olyan tantervet állított össze a számukra, amely a képzés zömét az egyetemi hat fél­évre összpontosítja. Az elő­adások többségét együtt hall­gatják a nappali hallgatók­kal. a szemináriumokat, gyakorlatokat számukra kü­lön tartják. A vállalati mun­kájukat is ellátó — levelező — évek alatt olyan jellegű és mennyiségű feladatot kapnak, amelyet az egyetemi félévek idején megalapozva, néhány levelezőkonzultáció segítségével elvégezhetnek. Az első, kísérleti évfolyam húsz — eredetileg a levelező tagozatra jelentkezett — hallgatóval az I972/73-as tan­évben indult, majd újabb 20 elsőéves kezdte meg tanul­mányait az 1973/74-es tan­évben. Az egyetem kezdemé­nyezése találkozott — első­sorban a, vidéki — iparválla­latok igényeivel. Az egyetem vállalta, hogy az üzemek igényeinek meg­felelő speciális képzésben is részesíti a kooperatív hall­gatókat, a vállalatok viszont nappali egyetemi éveik alatt a fizetésüknek megfelelő ösztöndíjjal támogatják ta­nuló dolgozóikat. Mintegy huszonöt vidéki vállalat ke­rült ily módon kapcsolatba az egyetemmel. A kooperatív képzésben jelenleg résztvevők többsége vállalatánál hivatali munka­körben dolgozik. A Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen az elkövetke­ző időszakban ezt a képzési formát kiterjesztik azoknak a szakmunkásoknak körére is. akiket az egyetem a felvételi vizsgára külön felkészít. NYUGDÍJAS Beküldte: Ifj. László Gyula, Nyíregyháza, Stadion u. 40. Igyekszik mindenki ked­vére tenni az IBUSZ: négy világrész 41 országába ajánl egyéni és társasutazásokat. A szocialista országokba szer­vezett utazások középpont­jában a Szovjetunió áll, az IBUSZ ötvennél több útvo­nalat állított össze. Márci­ustól októberig tartanak pél­dául a Kijev—Jereván—Tbi­liszi—Kijev túrák. Májustól augusztus végéig sok élményt ígérő Fekete-tengeri hajóuta­záson vehetnek részt hazánk­fiai. Bizonyára nagy érdek­lődést keltenek a szovjet tengeri hajókon szervezett Leningrad—London, vagy a Mosékva—Leningrád—Le Havre—Párizs társasutazá­sok. Több mint húsz barátság- vonatot is indít a Szovjet­unióba az IBUSZ, mellyel a testvérvárosi kapcsolatok erősítését kívánja szolgálni. Számottevően megnőtt az érdeklődés a csehszlovákiai és NDK-i utazások iránt. Látnivalókban gazdag váro­sokat érintő körutazásokat és hegyvidéki üdüléseket kí­nál az IBUSZ a magyar tu­ristáknak. Akik viszont nyelvgyakorlás céljából utaz­nak külföldre, azoknak fi­gyelmébe ajnáljuk a július­ban és augusztusban — az utazási iroda közreműködé­sével szervezett — német nyelvtanfolyamokat Pots- damban. A magyar utazóközönség körében változatlanul nagy az érdeklődés a tengerparti üdülések iránt. A román és a bolgár tengerpart kedvező földrajzi és éghajlati adott­ságai következtében lehető­ség nyílik az üdülési idény meghosszabbítására. Kihagy­ván a zsúfoltság miatt ké­nyelmetlen főidényt (júliust, augusztust), az IBUSZ 150— 800 forint kedvezményt kí­nál a május végén, június­ban. illetve szeptember má­sodik felében és október ele­jén a Fekete-tenger partjára szervezett utazásokon. Életrevaló ötletnek számít, hogy a román és a bolgár tengerparton üdülni szándé­kozó családok 10 éven aluli gyermeküket bizonyos ese­tekben ingyen üdültethetik. csupán az útiköltséget kell Az „ügyeskedő” gebines K iss János szakképzett kereskedő és 23 éves korában már a nyír­bátori Kakukk étterem ve­zetésével bízták meg. Kiss- nek, úgy látszik, „fejébe szállt a dicsőség”, mert el- bízta magát, példamutatás helyett maga is italozni kez­dett munkaidő alatt és rend­szeresen nagyobb összegű hi­ánnyal számolt el a leltáro­zások alkalmával. Az ÁFÉSZ négy esetben is kötelezte kártérítésre, végül pedig 1975 januárjában megvonta tőle az év végi nyereségré­szesedést. Kiss nem nyugodott bele a kártérítésbe, annak hatályon kívül helyezését kérte a munkaügyi döntőbizottság­tól, majd a munkaügyi bí­róságtól. A bíróság végül is mentesítette őt a kártérítési kötelezettség alól — formai okokból — mivel az ÁFÉSZ, helyettesét nem az ő előzetes beleegyezésével nevezte ki. Ezek után Kiss János „megsértődött” és kilépett az ÁFÉSZ-től. Rövid „kitérő” után — 1975. november 1- től — a nyírlugosi Szabad­ság Tsz Nyírbátorban meg­nyitott új bisztrója vezetését vállalta el, természetesen „szabadkasszás” rendszer­ben és váltótársát is ő vá­lasztotta meg. A megállapodás értelmé­ben Kiss jogosult volt a bisztró bevételéből készpén­zes anyagvásárlásokat is eszközölni, utólagos beterhe- lési kötelezettséggel. Ez a módszer jó „lehetőséget” sej­tetett Kissnek, hiszen a tsz is távol van az üzlettől, és a tsz-eknél általában még el­hanyagolt a melléktevékeny­ségek ellenőrzése. Kiss János az első két hó­napban igyekezett becsületes munkát végezni és elnyerni a vezetőség bizalmát. Ami­kor már „nyeregben” érezte magát, hozzákezdett koráb­bi űzelmeinek folytatásához. 1976. január 14-én a kész­pénzzel megvásárolt 2000 üveg Borsodi világos ' sört nem terhelte be és a vásár­lást a tsz-nek 10 naponként küldött dekádjelentésből is „kifelejtette”. A nyírlugosi tsz-ben azon­ban rendszerető vezetőség van, és ők felfigyeltek arra, hogy a bisztró növekvő for­galma ellenére csökken az anyagbeszerzések gyakori­sága. Nem késlekedtek és a söriparnál végzett tájékozó­dáskor megállapították a 2000 üveg sörvásárlás elhall­gatását. A nyomban elren­delt leltározáskor azonban sem a beterheletlen sör, sem annak ellenértéke nem je­lentkezett többletként, sőt további 6141 Ft hiányt álla­pítottak meg. Ezután már a kártérítés, a fegyelmi eljárás, majd a büntető feljelentés megtétele következett. A Nyírbátori városi-járási Ügyészség Kiss János ellen csalás bűn­tette miatt emelt vádat. A Nyírbátori Járásbíróság e bűntettben állapította meg Kiss János bűnösségét és figyelemmel arra, hogy a leltárhiányt, valamint a 4680 Ft sör árkülönbözetet a vizsgálat során önként befi­zette, nős, egygyermekes családos állapotára az enyhí­tő paragrafus alkalmazásával 8000 Ft pénz főbüntetésre ítélte. Mellékbüntetésül egy évre eltiltotta a kereskedel­mi és vendéglátóipari tevé­kenység folytatásától is. Az ítélet ellen Kiss János és védője enyhítésért, főleg a mellékbüntetés alkalmazása miatt jelentettek be fellebbe­zést. Reméljük, a hozott ítélet­ből úgy a kereskedelemben dolgozók, mint a kereskedel­mi egységeket fenntartó, el­lenőrzésre hivatott vezetők levonják azt a tanulságot, hogy a szabadkasszás keres­kedelmi egységek nem té- veszthetők össze az „ügyes­kedő” gebinesek kincsesbá­nyájával. Dr. Pálfy Ferenc ügyész

Next

/
Oldalképek
Tartalom