Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-16 / 91. szám

1976. április 16. KELET-MAGYARORSZÁG 3 HŐSPROGRAM Megbízott - a termelőszövetkezet SERTÉSTARTÁSBAN A TENYÉSZTŐI KEDV csökkenését mindennél jobban je­lezte, hogy egy legutóbbi felmérés szerint megyénkben a sertésállomány 100 ezer da­rabbal csökkent. Okait sokoldalúan ele­mezték már — közrejátszott az értékesítési bizonytalanság, az apaállatok kivonása és helyettesítése inszeminátorokkal, a felvásár­lási árak elégtelensége stb. Az elemzések időszaka lejárt, most már a megoldás kor­szaka következik. Az állattenyésztési felügyelőség folya­matosan végrehajtotta és végrehajtja az apaállatok visszahelyezését a községekbe. Megtörtént az első lépés a Szabolcs-Szat- már megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat részéről is. Több vállalattal és szerv­vel megegyezve a húsipari vállalat hozzá­látott olyan szerződések kötéséhez, amely­nek úgynevezett megbízotti rendszer kiépí­tése a célja. A háztáji kisárutermelés elősegítését biztosító szerződést elsőként a megyében a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet­tel írta alá a vállalat. A több oldal terje­delmű kétoldalú megállapodás többek kö­zött tartalmazza: a megbízott nagycserkeszi termelőszövetkezet működési körzetében támogatja a sertéstenyésztő és hizlaló te­vékenységet, szervezi a malacok, süldők, hízott sertések értékesítését, felvásárlását. A húsipari vállalat kötelezte magát — és kötelezi minden esetben —, hogy a megbí­zotti területről a jelzett időtől számított 8 napon belül kedvező, fix áron felvásárolja a felkínált malacokat, süldőket, hízott ser­téseket, akkor is, ha azokra előzőleg nem kötöttek szerződést A MEGÁLLAPODÁS LÉTREJÖTT, s a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet elnökével arról beszélgettünk, hogy a meg­bízotti rendszer várhatóan milyen hatással lesz a tenyésztői kedvre. Az elnök elmond­ta: Nagycserkesz közigazgatási területéhez tartozó 18 tanyabokorból 1975-ben a kisáru- termelők 3504 hízott sertést értékesítettek. Az 1976-ra kötött szerződéses mennyiség — és becslés — 1800 hízott sertés értékesítését feltételezi. A húsipari vállalattal kö­tött szerződés elsősorban értékesí­tési biztonságot ad, s a tenyésztői kedv növelésében ez a legfontosabb. Az 1975. évi 3504 sertést például úgy értékesí­tették, hogy több, mint 800 darab 1974-ről húzódott át, ami többletköltséget, vesztesé­get jelentett a kisárutermelőknek. Az ilyen veszteség megszűnik. Kedvező a szerződési feltételek között az értékesítési biztonság mellett a felvásárlási fix ár. A húsipari vállalat kötelezte magát, hogy az értékesített malacokért kilogram­monként 36 forintot fizet. Három év koca­dőkért kilogrammonként, meghatározott súlyhatárok között 33 forintot, a malacok kilogrammjáért 40 forintot fizet a vállalat. (A jelenlegi szabadpiaci ár ettől ma maga­sabb, de várható, hogy rövid idő elteltével a nagyobb kínálatnak megfelelően a sza­badpiaci ár erősen csökken.) A MEGBÍZOTTI RENDSZER LEGFON­TOSABB ELEMEIRE utalva is kitűnik, hogy az elsősorban a kisárutermelőknek kedvez. Kedvező továbbá, hogy a termelő- szövetkezet, mert a háztáji gazdálkodásra vonatkozó tervében szerepel, másrészt mert a vállalattal megállapodást kötött, a kis- árutermelést fokozottan segíti. A termelő- szövetkezet az igényeknek megfelelően be­szerzi a gabonafelvásárló vállalattól a szük­séges tápokat, azt fuvarmentesen hazaszál­lítja, ellátja az állategészségügyi szolgálta­tásokat, térítésmentesen kiváltja az érté­kesítéshez szükséges járatleveleket, az álla­tokat ingyen szállítja. A termelőszövetkezeti terv még számos kedvezményt tartalmaz. Ilyenek, hogy ki­elégítik a termelőszövetkezeti tagok vem- heskocaigényét. A termelőszövetkezet a háztájiban termelt takarmányon felül tag­jainak mintegy száz vagon gazdasági takar­mányt értékesít és önköltségi áron 170 hek­tár lucerna termését adja át a tagoknak. Az apaállatok tartásáról is a termelőszövet­kezet gondoskodik. Az értékesítés meg­könnyítése érdekében a termelőszövetkezet egy helyi átadótelepet létesített 800 ezer forintos költséggel, így a hízott sertéseket nem kell Rakamazra, vagy Tiszalökre szál­lítani. A TERMELŐSZÖVETKEZETET TER­HELŐ KÖLTSÉGEKHEZ a húsipari válla­lat is hozzájárul azzal, hogy minden érté­kesített malac után 10 forintot, süldő után 20 forintot, hízott sertés után 30 forintót fizet térítésként a megbízottnak, jelen esetben a termelőszövetkezetnek. Ennek az összegnek nagyobb hányada azonban a termelőszövetkezet által kijelölt személy­nek, vagy személyeknek jut, akik a kisáru- termeléssel kapcsolatos teendőket ellátják. A termelőszövetkezet az értékesítés után járó nagyüzemi felárból részesül. A megbízotti rendszert a húsipari vál­lalat rövid idő alatt az egész megyére ki­terjeszti. A megbízotti rendszertől azt vár­ják, hogy a sertéstenyésztésben rövid időn belül megszűnik az egyensúlyzavar, a te­nyésztői kedv növekedésével, a sokoldalú hatékony támogatással a szükséges meny- nyiségű hízott sertés kerülhet felvásárlás­ra. tartás vállalása esetén az értékesített sül­H a a szokatlan foglalko­zások közé akarnánk sorolni a milotai Tö­rök Gusztáv hobbyját. ta­lán a legjobban ez illene rá: famentő. A szatmári gyü­mölcsfák, dzsungelek fárad­hatatlan kutatója, aki a kró­nikákat is segítségül hív­ja. Azt vallja: a tájat bebo­rító zöld lombok erősebbek voltak az egri várnál, sok kőből épített erődnél is. A paládiak a lombok védelmé­ben már a tatárokkal is si­kerrel vették fel a küzdel­met. Esze Tamás kurucai e tájról indultak el, és éppen a Csetri melletti, Vész nevű Ti- sza-partról úsztak át a fák védelmében, rejtőzve lepték meg a Tiszabecsnél felállított labancüteget. . . A Tisza menti őshonos fák azonban elsősorban a nép élelmezésében voltak nélkü­lözhetetlenek. Csák&ogy a régi fajták lassan kihalnak, a régi kertekben van belőlük egy kevés,' mütatóban. A fa­mentő arra vállalkozott, hogy feltérképezi az őshonos gyü­mölcsfajtákat. Néhány adat az elkészült „leletből”: szatmári szilva minden kertben található, korsószilva Végi András, vö­rösszilva Török Gusztáv, fehérszilva Zolcsák Miklós kertjében. Tizennégy alma­fajta is felkerült a megmen- tendők lajstromára: bőrkor­mos, sárgaédes, lapos-, tök­alma, vajalma. (nyári), nyári sóvári, borízű, madai, cit­romalma, cigánypiros, batul, kenézi, nyári kenézi. téli só­vári. Körték: vérbélű méz, búzával, zabbal érő, musko­tály, titkon érő, császárkörte. Születnek és meghalnak a fák. A famentő ember és segítőtársai nedves zsákda­rabba csomagolva a régi faj­ták oltóvesszőit a Szabadtéri Néprajzi Múzeum küldi, hogy ott továbbéljenek. Kitartó­an kutatja a már homályba merülő fajtákat, amelyekből még akad néhány fa Fekete József, Szilágyi József, Nyi­las József, Fogarasi Gábor, Nyilas Jenő, Biró Péter és r «1 Ifamentől mások kertjében, de a gaz­dáik már nem tudják megne­vezni, milyen fajtájú alma is az, amit a fiatalok már nem nagyon szeretnek, de az idő­sebbek talán jobbízűnek ta­lálnak a mai legzamatosabb almánál is. A famentő figyelme kiter­jed a szatmári udvarok más jellegzetes fáira, cserjéire is. Minden udvaron van még most is somfa, kivéve az újabban beépített telkeket. A kerítés mentén mogyoró- bokrok, birs. hályog- és ci- gánymegyfák szegélyezik a mezsgyéket. Rég a vesszőből font kerítéseken bő termést hozott a vadkomló, amelynek terméséből komlóskorpát ké­Seres Ernő szítettek a régiek, ami a ke­nyérsütéshez élesztőként kel­lett. S miért ették szívesen a fonókban a lányok az aszalt kökényt? A kenderszösz fo­násához nélkülözhetetlen a „természetes nedv”, amelynek legjobb táplálója a vadkörte és az aszalt kökény volt. A szatmári őshonos, dzsungel gyümölcsösök jellegzetes faj­táinak megmentésén fárado­zó ember figyelmét a régi paraszti ételeket ízesítő sáf­rány sem kerüli el. amelyet megszárítottak és mozsárba megtört virágától színesebbé tették a levest. Ma csak egyetlen konyhakertben ta­lált ebből a szép és hasznos növényből, s kérésére vető­magot gyűjtenek róla. Ki emlékszik már rá. csak az öregek, hogy a szegény ember krumplija, az úgyne­vezett csicsóka volt, amelyet Milotán buboricskának ne­veztek. De a tiszai sulyom- szedés is rég a múlté, pedig a Kölese alatti holt Tisza-me- derben szedett sulymot meg­főzve is fogyasztották, majd a padlásokra került, ahol szá­razon, feltörve ették. De jó fog kellett hozzá. n famentő így válik nem csupán a kihalásra ítélt fák. hanem a régi szatmári népszokások éltető­jévé is. mert mind mondta: ,.én látom a legjobban, aki itt él, milyen gyorsan pusz­tulnak a régimódi kertek”. Ez az élet rendje, de a fa­mentes szép és nemes misz- szió, amelyért csak köszönet jár. Páll Géza AZ ÉRDÉRT TUZSÉRI TELEPÉN a tmk dolgo­zói jelentős szerepet töltenek be. Jámbrik István 1962-től dolgozik a faiparban. Jelenleg az új fű­részüzem gépi berendezését szereli. (Elek Emil felvétele) Felnőttoktatás a kisvárdai járásban Az idei tanévben a kisvár- dai járás 12 községében szer­vezték meg a felnőtt oktatást összesen 260 résztvevővel. Eddig 8 községben összesen 184 hallgató tett eredményes vizsgát az általános iskola kü­lönböző osztályainak anya­gából. Közülük 73-an fejezték be a nyolcadik osztályt. A Nyírtassi Állami Gazdaság a dolgozók esti iskolájában végzett hallgatókat pénzjuta­lomban is részesítette. Ápri­lis 13-án Papon, 14-én pedig Záhonyban folytatódott a vizsgáztatás. Ez utóbbi helyen újabb 60 felnőtt állt a vizsga, bizottság elé. Hegnyílt a Fenyves turista ház A sóstói Fenyves turistaház április 15-én megnyílt, öt­ven vendéget tudnak fogad­ni egyidőben. Az elsők kö­zött egyéni turisták érkeztek, szombatra várják az első csoportot: harminchatan Bu- depestről jönnek. KETTEN A MŰHELYBŐL II hajszálnál pontosabban A munkapadon rajzok libbennek a drót­falra tűzve: bonyolult görbék, egyenesek, szá­mok, jelzések. Az asztalon súlyos, tompa fé­nyű fémtárgy terpeszkedik, láthatólag félig kész. Szerszám lesz belőle. — A szerszámkészítés egy lakatos számára a csúcs! Olyan darabokat csinálunk, melyek sok ezernyi, új tár­gyat — alkatrészeket — hoz­nak majd világra. Ezt, amit most készítek, féktárcsák gyártásához fogják használni, egy fúróberendezés része ... Soltész Béla, a 25 éves la­katos újra munkája fölé ha­jol. összehúzott szemmel böngészi a rajzot, töpreng, számítgat. Maradt hűséggel — Itt a MEZŐGÉP-nél sza­badult nyolc évvel ezelőtt, itt is maradt hűséggel. Szak­munkás-bizonyítványát tár­sainál előbb kapta: országos versenyen, „A szakma kiváló tanulója” címmel együtt... Pár hónapja brigádvezető. A választás akkor történt, ami­kor februárban Soltész Béla győztesen tért haza a megyei „Ki minek mestere” szak- mu nkásversenyről. — Nincs összefüggés az ot­tani jó szereplésem és a bri­gád döntése között — hárítja el a kimondatlan feltétele­zést. — Már tavaly is szó volt arról, hogy én legyek a bri­gádvezető, . dg...... nem mer­tem elvállalni. Hiszen nem' sokkal azelőtt kerültem ebbe a műhelybe. Most már azt hiszem, megismertem a tár­saimat, a munkánkat, a gon­dokat ... Nincs összefüggés? Lennie kell! A fiatal szakmunkást társai alkalmasnak találták a brigád vezetésére — s ebben bizonyára nagy része volt ki­váló szakmai felkészültségé­nek, amellyel elhozta a pál­mát a megyei versengésen. Soltész Béla nem véli úgy, hogy már mindent tud, amit tudnia kell. Ez késztette an­nak idején a technikusi mi­nősítő vizsga letételére és ez ülteti le nap mint nap a tan­könyvek mellé ... — A Kecskeméti Műszaki Főiskola levelező tagozatára jelentkeztem, most előkészí­tőre járok. Nem könnyű a felkészülés, az utóbbi hóna­pokban kevés időm volt rá. A múlt év végén lakást kap­tunk. A vállalat révén jutot­tam hozzá — munkáslakás a Jósavárosban. Aztán január­februárban jött a városi, me­gyei szakmunkásverseny... Most rá kell hajtani a tanu­lásra ... Az utolsó „dobás" A MEZŐGÉP szerszámmű­helyében nem csak egy győz­tes van. A „Ki minek meste­re” megyei verseny esztergá­lyosainak legjobbja is itt dolgozik: Szekfü János. — Nekem ez volt az utolsó dobásom a fiatalok verse­nyeiben — mondja fanyar mosollyal —, jövőre már túl leszek a harmincon. De azt hiszem, nem hagytam magam mögött rossz sorozatot... 1965-ben „A szakma ifjú mestere” cím bronz, 66-ban ezüst fokozatát szerezte meg, a rákövetkező évben az Egyesült Izzó nagyvállalati versenyén szerepelt az,elsők között. A fiatal esztergályos szakmunkás technikusi ok­levelet szerzett, gyöngyösi munkahelyéről hazajött szű- kebb pátriájába, s három év óta a MEZŐGÉP munkása. Egy éve került a szerszámké­szítő műhely büszkesége, a milliós értékű helyzetfúró gép mellé. — Ahogy Béla szerint a lakatosoknál „csúcs” a szer­számkészítés, úgy szerintem a helyzetfúrás ilyen a mi szakmánkban. Egyedi dara­bokat készítünk itt a mű­helyben, nem unalmas . .. Rengeteg agymunkát is kíván ez: van rá eset, hogy több órás számítgatás, beállítás után fele annyi idő alatt ké­szen van maga a fúrás! Há­rom hétig tanultuk Pesten a kezelését, deinem volt elég. Még most sem merném azt mondani, hogy ismerem csin- ját-binját. Nagyszerű dolog érezni, hogy egy-egy vasda­rab a munkám révén hogyan formálódik értelmes, hasznos eszközzé ... Minden munka­darab új és új problémákat hoz, önállóságot követel. A gép — bármilyen nagyszerű alkotmány is — csak azt csi­nálja, amit én betáplálok ezekkel a. gombokkal, tár­csákkal . /. Mintha egybeöntötték volna Futnak a számok — koor­dináták — a skálán, fordul a fúrófej, beáll a megfelelő helyzetbe. A gép üveg falu fülkéjében csend van, kelle­mes hőmérséklet — az egyen­letes hőt, páratartalmat mű­szer méri a falon. Aztán fel­zúg a fúró, dolgozni kezd, a megszabott irányban és mélységben hatol a fémbe; elevennek tűnik, pedig csak vak eszköz; vájja magát elő­re. Megáll. — Amit most csinálok, ugyanannak a szerszámnak a része lesz, amit Béla készít odakint — int a csarnok felé Székfü János. Ha elkészülünk, úgy kell passzolni egymásba a két darabnak, mintha egy­be öntötték .volna pkel,.,^. A furatoknak hajszálra — sőt még annál is pontosabban! — a helyükön kell lenni... Nemcsak a munkadarabok, a műhely, a közös munka­hely révén állnak kapcsolat­ban egymással a fiatal szak­emberek — barátok is. Szek­fü Jánost is nagyon csábítja a főiskola. Barátja mondja helyette: ha megoldják, hogy nem kell minden héten Kecs­kemétre utazni, csak a vizs­gák idején, akkor ő is neki­rugaszkodik a tanulásnak. Aztán egybehangzóan hoz­záfűzik : elképesztő, hogy mennyi minden van még szakmáikban, amit nem tud­nak ... T. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom