Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-15 / 90. szám

Kádár János hazaérkezett Prágából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a CSKP XV. kong­resszusán részt vevő magyar delegáció vezetője szerdán délelőtt hazautazott Prágá­ból. A prágai repülőtéren Ká­dár Jánost Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és a KB elnök­ségének több tagja búcsúz­tatta. Az MSZMP küldöttségének vezetését Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára vette át. A Pullai Árpád vezette magyar delegáció szerdán egynapos látogatásra Pelhri- movba utazott, ahol gyárláto­gatáson, majd csehszlovák— magyar barátsági nagygyűlé­sen vett részt. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán hazaérkezett Prágából. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Né­meth Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Gyenes And­rás, Győri Imre, a Központi Eizottság titkárai, Brutyó Já­nos, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Benkei And­rás belügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai, Rödö- nyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és dr' Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogad­ta. Jelen volt Stefan Bodnár a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Reál­politika Losonczi Pál Békés megyében Mi tagadás, mindig meg­különböztetett figyelem ille­ti meg az USA-t, ha a szov­jet—amerikai kapcsolatok ügyében valamely mértékadó személyisége vagy testületé állást foglal. Annál is in­kább, mert az utóbbi hetek­ben, hónapokban sok félreér­tésre alkalmat adó megnyi­latkozást továbbítottak az Egyesült Államokból. Nos, ezúttal az amerikai szenátus külügyi bizottságá­nak egyhangúlag jóváhagyott határozata semmi kétséget nem hagy aziránt, hogy a re­álpolitika iránti érzék nem veszett ki a politikusokból. A határozattervezet szövege a szenátusban folytatott vi­tát követően került a bizott­ság elé. Nem hiányzik a határozat­ból az utalás a SALT-tár- gyalásokra. Néhány napja éppen Amerikában keltek szárnyra olyan értesülések, hogy a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozásáról folytatott tárgyalások a szük­ségesnél lassabban haladnak, s a borúlátók emiatt már- már kudarcot emlegettek. Mások alaptalannak minősí­tettek minden borúlátást, hi­vatkozva arra, hogy az ame­rikai kormányzat máris a legutóbbi szovjet javaslatra adandó válaszon dolgozik. A szenátus külügyi bizottsá­ga aláhúzza: folytatni kell az erőfeszitéseket a vlagyivosz- toki megállapodáson alapuló újabb megegyezés mielőbbi megkötése érdekében. Mindez alapjában véve az enyhülés irányában ható té­nyezőként lenne értékelhető. Csakhogy a határozat meg­szavazásával szinte egyidő- ben a szenátus hadügyi bi­zottsága elfogadta a B—1-es stratégiai bombázók — a B5- 52-esek utódainak — gyár­tási programját és az ehhez szükséges fedezet biztosítá­sát. Szavak és tettek'kellő egvségének hiánya tükröző­dik Ford elnöknek abban a kijelentésében is, amely sze­rint a SALT—2 ugyan rop­pant fontos, de legalább any- nvira lényeges a NATO erő­sítése és az amerikai befo­lyás növelése a Csenden-óce- án térségében. Az amerikai közvélemény így nehéz feladat előtt áll: döntenie kell, hogy melyik megnyilatkozáshoz tartsa magát. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja kétnapos látogatást tett Bé­kés megyében. Kedden a vendéget a me, gye határánál Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bi­zottságának első titkára és dr. Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte, majd Szarvason Vrbovszki György, a városi pártbizottság első titkára és Jansik Tamás, a városi ta­nács elnöke fogadta, és tájé­koztatták a város politikai, gazdasági, kulturális életé­ről. Ezt követően az Elnöki Ta­nács elnöke a megye és a város vezetőinek társaságá­ban ellátogatott a Szarvasi Öntözési Kutató Intézetbe, ahol dr. Kovács Gábor az intézet igazgatója tájékoztat­ta a tudományos kutatómun­káról. Losonczi Pál megte­kintette az intézet laborató­riumait, kutató részlegeit. Kedden délután az Elnöki Tanács elnöke felkereste a Szarvasi Állami. Gazdaságot, Nagy Józsefnek a gazdaság igazgatójának a tájékoztató­ja után megtekintette a rizs­hántoló üzemet, majd a gaz­daság húsfeldolgozóját, és a rizstelep építésének mun­kálatait. Első napi program a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet megtekintésével zárult. A szövetkezetben Szé­kely László elnök ismertette az 1200 dolgozót foglalkozta­tó üzem munkáját, majd bemutatta a mintateremben lévő gyártmányokat. Szerdán az Elnöki Tanács elnöke Frank Ferenc és dr. Szabó Sándor társaságában Békéscsabán részt vett az MSZMP székhazában meg­tartott megyei párt-végrehaj­tóbizottsági ülésen. Délután Losonczi Pál a megye vezetőivel a Békés megyei pártbizottság oktatá­si igazgatóságára látogatott, ahol Juhász József igazgató köszöntötte. Ezt követően Lo­sonczi Pál a megyei pártak- tivaülésen tájékoztatót adott az időszerű politikai és gaz­dasági kérdésekről. sód megyei és a miskolci vá­rosi pártbizottság és tanács, valamint több oktatási in- tézmíápy vezetői, a közműve­lődéspolitikai feladatokról tárgyaltak. Lázár György ezután a 40. számú általános iskolában képviselői beszámolót tartott választóinak. Apró Antal Szolnok megyében Í Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke szerdán Szolnok megyébe tett látogatást. A reggeli a órákban Kiskörére, a Tisza II. vízrendszer központjába érkezett. A vendéget Andrikó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke fogadta. A víz­lépcső igazgatási épületében Andrikó Miklós tájékoztatta a megye politikai, társadal­mi és gazdasági helyzetéről. (Folytatás a 4. oldalon) Napirenden városaink ötéves terve Nyírbátorban a város tanácsa, Kisvárcián a vb tartott ülést Nyírbátor ötödik ötéves középtávú pénzügyi és fej­lesztési tervéről tárgyalt szerdán a város tanácsa. Me­gyénk legfiatalabb városá­nak ez lesz az első teljes kö­zéptávú terve, amely már a városi jogállás figyelembe­vételével készült. A költség- vetés 173,5 millió, a fejlesz­tési terv 266 millió forint fel- használásáról intézkedik. A tanács — mielőtt jóvá­hagyta volna a következő középtávú terveket — első­ként az előző öt esztendő eredményeit összegezte. Nyír­bátor 1971-ben kapott nagy­községi, 1973-ban pedig vá­rosi rangot. Elsősorban a kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális ellátás javítására fordítottak nagy gondot, ezek alapján indult a városfejlesztő munka is. A tervciklus utolsó éveiben már főként az 1976—80. kö­zötti beruházások előkészíté­sére figyeltek: 250 — több szintes házban épülő — la­kás építési területét készítet­ték elő, s ezek egy részére a beépítési terveket is elkészí­tették. A kisajátításokhoz is már korábban hozzáláttak. Megkezdték a városrendezési tervek készítését, s több hosz- szú távú ágazati terv célozza az átgondolt városfejlesztést. A város lakossága öt év alatt több, mint kilencmillió fo­rint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá a város szépítéséhez, fejlesztéséhez. Az előkészítés után reális az újabb tervidőszak jó indí­tása. A következő öt évben a szolgáltatás és az ellátás ja­vítása, városi szintre emelését tartják a legfontosabb fel­adatnak. A korábbinál is töb­bet kívánnak tenni azért, hogy Nyírbátor várost va­lóban kulturális centrum­má fejlesszék. Újabb mun­kahelyek létesítését is segí­ti a tanács. A lakásgondok enyhítése továbbra is fontos feladat. Ezenkívül a közmű- hálózat további bővítése, a belvízelvezetés köt le jelentős összegű pénzeket. Nyírbátorban hozzálátnak a városközpont kiépítéséhez is. Ezt elsősorban arra ala­pozzák, hogy 130 lakást úgy építenek meg, hogy az eme­letes épületek földszintjén üzletsort helyeznek el. (A városban öt év alatt összesen 830 lakás építésére számíta­nak.) Nagy gondot fordíta­nak a gyermekintézmény-há­lózat fejlesztésére. Bölcsőde, óvoda, iskola épül — ezek egy részét megyei támogatás­ként kapja a város. Gondot okoz, hogy a közművelődési intézmények számottevő fej­lesztésére nincs lehetőség — a művelődési kombinát elő­készítésére is csak esetleges terven felüli összegből jut. ★ Kisvárdán, a városi tanács végrehajtó bizottsága tartott ülést, s a tanácsülés előkészí­tésével foglalkozott. A vb ér­tékelte az egészségügyi oszr tálv munkáját, tájékoztató, il­letve beszámoló hangzott el a város vízellátásának hely­zetéről és a tűzoltó-parancs­nokság munkájáról. BUDAPEST Magyar—svájci parlamenti tárgyalások Szerdán az Országházban hivatalos tárgyalásokra ült össze a magyar országgyűlés Péter János alelnök által ve­zetett delegáció és az a sváj­ci parlamenti küldöttség, amely dr. Joseph Egli vezeté­sével tartózkodik Magyaror­szágon. A svájci törvényho­zás héttagú delegációját — amely négy napja érkezett hazánkba — országgyűlésünk hívta meg hivatalos látoga­tásra. A vendégek egyhetesre ter­vezett programjuk első felé­ben előbb Hajdú-Bihar me­gyébe látogattak, ahol meg­ismerkedtek a Debreceni Konzervgyár munkájával, fel­keresték a tiszántúli refor­mátus egyházkerület múzeu­mát és könyvtárát, jártak a balmazújvárosi Lenin Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetben, majd vidéki útjuk so­rán a Jászberényi Hűtőgép­gyárat is megtekintették. Ta­lálkoztak és tapasztalatcserét folytattak a Hajdú-Bihar és a Szolnok megyei képviselő- csoport tagjaival is. A szerdai parlamenti tár­gyalásokon a magyar és a svájci küldöttség tagjai köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országuk törvényhozó testületének munkájáról. Kö­zös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi politikai kérdéseket is taglalva, véle­ménycserét folytattak a hel­sinki záróokmány aláírása utáni időszak'nemzetközi lég­köréről Európában és a világ többi térségében. Sok szó esett a Magyaror­szág és Svájc közötti együtt­működés kifejlesztéséről, el­sőrendűen a gazdasági és kul­turális kapcsolatok bővítésé­ről. A tárgyaló küldöttségek, kölcsönös megelégedéssel nyi­latkoztak a magyar és a sváj­ci parlament közötti kapcso­latok létrehozásáról, amely­nek első eseménye a most Budapesten tartózkodó dele­gáció hivatalos látogatása. Egyetértés van alekintetben, hogy a jövőben tovább kell fejleszteni ezt a parlamenti együttműködést. A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok el­nökhelyettesei és művelődés- ügyi osztályainak vezetői szerdán a .Kulturális Minisz­tériumban dr. Orbán László kulturális miniszter elnökle­tével értekezletet tartottak. Dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes időszerű művészetpolitikai kérdésekről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. A munkaértekez­leten részt vett és felszólalt Tóth Dezső, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának he­lyettes vezetője. A tanácskozáson szóba ke­A tárgyalásokat követően Péter János a Parlament épü­letében ebédet adott a svájci delegáció tiszteletére. ★ Szerdán este dr. René Sto- udmann. budapesti svájci nagykövet — a külképviseleti épületben — vacsorán látta vendégül a tárgyalásokon részt vevő magyar és svájci törvényhozó testületi képvi­selőket. rült a Kulturális Minisztéri­um és a tanácsok kedvezően alakuló munkakapcsolata, s továbbh^együttműködést segí­tő tennivalók. Élénk eszme­csere bontakozott ki többek között a művészetek növekvő közművelődési szerepéről, az alkotóműhelyek felelősségé­ről és önállóságáról, a taná­csok irányító tevékenységé­ről, a szakigazgatási munka színvonalának emelkedéséről. Elemezték azokat az eredmé- .nyeket. amelyeket — a ta­nácstörvény érvényesülése je­gyében — a megyék alkotó- műhelyei értek el a különbö­ző művészeti ágakban. Művelődéspolitika és tanácsigazgatás Országos értekezlet a Kulturális Minisztériumban NÉPFRONTAKTIVISTÁK TANÁCSKOZÁSA a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztéséről A mezőgazdaság és élelmi­szeripar fejlesztési céljaival és módszereivel ismerkedhet­tek meg szerdán dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztei’helyéttes előadásában a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa falu- és szövetkezetpolitikai mun­kaközösségének tagjai. Az ülésen — amelyen részt vett Patay János, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese és S. Hegedűs László, a Népfront Országos Tanácsának titkára — az elő­adó a feladatok ismertetésé­vel együtt megjelölte a ter­vek teljesítéséhez — a hazai fogyasztók növekvő igényei­nek kielégítéséhez, az export­képes termékek bővülő elő­állításához — vezető utakat, módszereket. Elmondotta, hogy a mező- gazdasági és az élelmiszer­ipar-terv megszabta, számot­tevő fejlesztéséhez szükséges a termékszerkezet bizonyos korszerűsítése. Néhány ága­zatot — például sertéshúster­melést, a zöldség-gyümölcs termesztést, az ipari növé­nyek termesztését és a gabo­nafélék tárolását — a koráb­biaknál erőteljesebben szük­séges fejleszteni. A népgazda­sági igények kielégítéséhez folytatni kell a növekedési ütemet: a növénytermesztés­ben — ahol gyorsabban té­rülnek meg a beruházások — évi 3,7 százalékos, az állatte­nyésztésben 2,9 százalékos fejlesztés a cél. Ez a Vealitú- sokkal számoló elgondolás ta­lálkozik a lakosság igényeivel is. (Folytatás a 4. oldalon) |X\\llI. évfolyam, 90. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. április 15., csütörtök Lázár György képviselő- beszámolója Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke, Miskolc 5. számú válasz­tókerületének képviselője szerdán Miskolcra látogatott. Részt vett a pedagógus párt- bizottság által rendezett meg­beszélésen, amelyen a Bor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom